Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-09 / 57. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. március 9. Javul-e az autójavítás? A szolgáltatás szervezetének korszerűsítésével foglalkozó minisztertanácsi határozat alapján a Gazdasági Bizottság tavaly augusztusban határozott az állami autójavító ipar átszervezéséről. Ennek lényege: az Autófenntartó Ipari Tröszt 1982. december 31-én megszűnt. 1983. január l-ével pedig az AFIT szervezetébe tartozó személygépkocsijavító, -karbantartó szervizekből önálló kisvállalatokat, illetve leányvállalatokat alapítottak. Ezzel egyidejűleg a számozott autójavítók, amelyek eddig a szervizeket üzemeltették — a Közlekedés- és PostaUgyi Minisztérium közvetlen vállalataivá váltak. Hogyan és miért történt az átszervezés? Ja- vul-e most e sokat bírált szolgáltatás? Egyebek között erről beszélgettünk Höh Tiborral, az átállás felügyeletével megbízott miniszteri biztossal. — Ml' volt az átszervezés dija? — Elsősorban az. hogy a lakosság és a szolgáltató Is jobban járjon. Az új tormában a javítóknak kell keresniük az üzletet, a munkát. A szolgáltatók az új érdekeltségi rendszerben nem engedhetik meg tehát maguknak, hogy üljenek a habáraikon. Megszűnt az anyavállalat és^a tröszt kiegyenlítő szerepe, a rosszul gazdálkodóik ezután nem támaszkodhatnak a jókra. Ilyen helyzetben változnia kell a korábbi gyakorlatnak, mert egyértelmű, hogy nem az ügyfél van a javítóért, hanem megfordítva, a javító őérte. Ez az új. vonás kialakítja a vevők piacát. — Az eddigieknél most lassabban gyarapszik a magángépkocsik száma. Csakhogy a fenntartási költségek drágulása miatt rohamosan csökken a futásteljesítményük. így viszont bizonyára csökkenni fog a javitóipar igénybevétele. — Felvetése jogos. Már tavaly is érezhetően kevesebb volt a szervizekben a munka. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szövetkezeti, az állami és a kisipar kapacitása túlnőné a valós igényeket. E két tényező nagyjából egyensúlyban van. Más dolog viszont, hogy nagyon sokan elfordultak a szervizektől, mert a régebbi érdekeltségi rendszerben a szolgáltató és az ügyfél érdeke nem találkozott. Most, január elsejétől a kisvállalatok java része a fogyasztói-szolgáltatói érdekeltségű szabályozórendszer alapján dolgozik. Ez pedig azt jelenti, hogy míg korábban bárhogy is dolgozott egy szerviz, legfeljebb 3.5 százalékos volt a bérfejlesztési lehetősége, most lényegesen több. Ha a korábbinál mondjuk negyedével nagyobb teljesítményt produkál egy kisvállalat, omberei ennek arányában több fizetést kapnak. Különlegesen jól működő szervizekben akár 60 százalékos is lehet a bérfejlesztés. — Ezt a jobb munkán kívül milyen egyéb feltételekhez kötik? y — Sok szerviz eddig is végzett úgynevezett haszongépjárműjavítást, ami sokkal több hasznot hoz, mint személygépkocsit javítani. A továbbiakban arra kell a kisvállalatokat ösztönözni, hogy a lakossági szolgáltatás nemcsak ne sorvadjon el, hanem jobb legyen mint volt. Ezért C9ak ott lép érvénybe az említett kedvezőbb szabályozás, ahol a szerviz munkájában a lakossági szolgáltatások aránya eléri az 51 százalékot. Ha azt akarja a kisvállalat, hogy mindig legyen munkája, az ügyfelek szívesen keressék fel, a jó szakemberek pedig megmaradjanak, tulajdonképpen még önmagával is kénytelen lesz versenyezni. — Csakhogy — amint erről már szó volt — a tröszt, illetve az anyavállalat korábbi kiegyenlítő szerepe megszűnt. A most csupán önmagukra támaszkodó szervizek vajon elég életképesek-e? — Nos. amennyiben gazdaságtalanok lesznek, akkor nem lehet tovább működtetni, vagyis fel kell számolni őkel. Létkérdés tehát számukra, hogy jól és egyúttal gazdaságosan dolgozzanak. Természetesen nem felkészítés nélkül kezdtek önállóan működni. Az átszervezést nyolchónapos, nagyon aprólékos szervező, egyeztető munka előzte meg. Az üzemeket leadó vállalatok, a létesülő kis szervezetek és az Illetékes tanácsi szervek képviselőiből mindenütt operatív bizottságok alakultak a vagyonmegosztás kérdéseinek, helyi problémáinak megoldására, az új szervezet kialakítására és a működés legfontosabb kérdéseinek megtárgyalására. A tárgyalásokon a bank képviselői is jelen voltak. Alaposan előkészítették az átszervezést, és ma is segítünk a ki- sebb-nagyobb bonyodalmak elhárításában. Végtére is, ha ezek a kisvállalatok nem lesznek életképesek, akkor azt a szolgáltatás egésze megsínyli. — A kisvállalatok, hogy valóban gazdaságos legyen a működésük, nyilván igyekeznek, hogy gyarapítsák bevételeiket. Nem drágul majd emiatt az autójavítás? — Ez nem lenne célravezető. Biztos, hogy a szabad árformával élni fognak, de ez sem hozhat lényeges változást. Nagyon sok tartalék rejlik ugyanis a használt, de még használható alkatrészek ismételt értékesítésében. Ha azt fogjuk látni, hogy valamely alkatrész nincs a piacon, akkor megvizsgáljuk a lehetőségeket, hogy milyen módon varázsolhatjuk újjá a még felhasználhatókat. Az a törekvésünk tehát, hogy a szervizek ne a nagy értékű alkatrészek cseréjében, hanem a javításban legyenek érdekelve. Elvégre a vevőnek sem mindegy, hogy 500 forintot fizet-e valamely alkatrészért, miközben annak netán egy tízforintos eleme hibás. Ez az intézkedés is garanciája lehet a szolgáltatás javulásának. F. Gy. Milyen a mezőgazdaságban dolgozók egészsége? Sok a technikai, kémiai ártalom Emlékszem — úgy hat évvel ezelőtt lehetett — a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége megállapodott a katonai kórházzal abban, hogy ennek orvosai a traktorostól a téesz- elnökig alapos egészségvizsgálatnak vetik alá az erre jelentkezőket. Alkalmassági vizsgálatnak is nevezhetők egyszersmind e látleletek, éppen ezért még a legmakkegészségesebbek is úgy tér- * tek be a kórház kapuján, hogy jócskán szorongtak: vajon nem derítik-e ki majd róluk, hogy immár nincs esélyük vállalt feladatuk folytatására? Summázatát a kórképeknek megőriztem: nos, eszerint 197 téesz-elnök, elnökhelyettes, párt- titkár, főkönyvelő, főmezőgazdász, főállattenyésztő, ágazatvezetö közül 52-nek volt magas a vérnyomása, 18-nak volt májbetegsége. 9 találtatott neurózisban .szenvedőnek, 6 cukorbetegnek és így tovább. Mondhatnék: mi ebben a különös? Hiszen bármely réteget helyeznének górcső alá, hivatalnokokét, vasmunkásokét, vagy akár háziasszonyokét, aligha kapnának az orvosak a fölsoroltnál jobb arányokat. S mégis, tagadhatatlan, hogy foglalkozási ártalmak dolgában elválaszthatók, megkülönböztethetők még az agrárberkekben foglalatoskodók is. Íme az országos diagnózis: a szív- és érrendszeri megbetegedésekben, neurózisban a .téesz-elnökök „viszik el a pálmát-’’, magaí vérnyomás rajtuk kívül a főkönyvelőket sújtja a legjobban. Hatvanöt traktorosból csak huszonöt bizonyult teljesen egészségesnek, — miként a mozdonyvezetők, úgy ők Is öt évvel korábban érdemesülhetnének nyugdíjra. (Aminek megvalósulása esetén persze gondterheltek lennének, netán újabb menedzserbetegséget szereznének be a téesz-elnökök: ugyan miként helyettesíthetnék, pótolhatnák az országosan hatvanezerre tehető traktorosok közül az 55 évesen nyugdíjba vonulókat?) Külön nagy témakör a növény- védelmi szakmunkásoké, egyáltalán: a különféle vegyszerekkel, tehát így mérgekkel dolgozóké. Az orvosoknak olykor a halál torkából ke.ll kimenteni — ha sikerül — a vegyszerrel óvatlanul, nemritkán ittasan bánó növényvédőket. Időközben országossá váltak a szűrővizsgálatok. Bács-Kiskun megye Kiskőrösön külön téesz- rendelőt tart fönn, de van minisztertanácsi határozat is — a 3058/1982. számú — arra, hogy a rehabilitációs rendelkezéseket ki kell terjeszteni a mezőgazda- sági szövetkezetekre, fejlesztendő az üzemegészségügyi hálózat,, és így tovább. Tavalyról még nincs statisztikai képünk, de 1981 sum- mázata rendelkezésünkre áll a bejelentett foglalkozási betegségekről. Az Egészségügyi Minisztérium kimutatása 415 esetet jegyez, ebből 327 a keresőképtelenné váltak száma. Egy-két példa: 82 esetben vibráció, 27 esetben gombák, 16 alkalommal ipari gázok okozták a bajt — tehát a fizikai munkát megkönnyítő gépek és vegyi anyagok bizony belejátszanak a megbetegedésekbe. Miként a tárca jelentéséből kitűnik, a téeszek táppénzes százaléka ugyan alatta van még a népgazdasági átlagnak, de 1970— 1980 között 4,5-ről 5,1 százalékra növekedett ez az arány. Jóllehet mind több téesz alkalmaz másodállásban orvost, ám faluhelyen az úgynevezett alapellátás mégis csak a körzeti orvosökra vár. Azokra, akiknek száma az ötödik ötéves terv folyamán 2226- ról 2286-ra gyarapodott, s aminek következményeként az egy orvosra jutó falusi lakosság átlaglétszáma 2366-ról 2182-re apadhatott. Mindez nem módosítja még azt a megállapítást, amit a minisztérium említett jelentése így summáz: „A falusi lakosság egészségügyi alapellátása még nem érte el a szükséges és indokoltan igényelt színvonalat". Továbbá: „...szakmailag is indokolt, hogy a mezőgazdasági dolgozók általános egészségügyi ellátását magas színvonalon biztosítsuk, és a lehetőségekkel összhangban fejlesszük tovább speciális üzemegészségügyi ellátásukat is”. Ez utóbbihoz a szakrendelések minden megyében kialakultak már, ezek részt vesznek a munkaalkalmasság orvosi véleményezésében éppen úgy, miként .a megelőzésben, a rehabilitáció segítésében. (Bács-Kiskun, Borsod, Fejér, Heves volt a példa.) El kellene jutnunk oda, hogy az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu egyenlővé váljék egészségügyi ellátás dolgában. K. N. SAJTÖPOSTA Tájvédelmi körzet — védetlenül? CIKKÜNK NYOMÁN A postán és a biztosítón múlott A február 23-1 Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk „Furcsa ügyintézés” címmel a kecskeméti Magó Antalné panaszát. E szerint csak külön kérésre adta vissza a biztosító a — kisgyermeke születése alkalmából kiutalt pénz jogosságát Igazoló — CSÉB- könyvét, az élettársáé hollétéről viszont semmi hír. Sorainkra a napokban válaszolt az Állami Biztosító Kecskeméti Városi Fiókja. Bállá László fiókvezető és Karádi János pénzügyi vezető többi között az alábbiakat írta levelében: A kismama, Magit Antalné és élet- társa. Kovács Ferenc a CSEB so-as biztosítási szerződés alapján Járó, úgynevezett gyermekszUletésI szolgáltatás Igénylésekor Jelölte meg kttzfts lakcímül a Kecskemét, Tinódi u. S. I. cm. 32. számot. Erre utaltuk ki december 10-én az összesen 2 ezer forint térítést — ezt mindkettőjük átvette —, s ugyanoda küldtük ki Január C-án az említett okmányokat. A Kovács névre szóló küldeményt azonban visszahozta a posta „Ismeretlen" Jelzéssel. Végül Is február 28-án Juttattuk el gazdájához a keresett CSÉB- tagságl könyvet. Ez utóbbit — ahogyan arra helyesen utalt a megjelent írás — valóban gondosan kell megőriznie minden ügyfelünknek, hiszen a bemutatása révén veheti Igénybe e biztosítási forma különféle szolgáltatásait. Hogy miért nem került kézbesítésre a pontosan megcímzett levél, annak a posta a megmondhatója. Arról viszont a biztosító tehet, hogy hetekig maradt fiókjában a CSÉB-könyv, s csupán a cikkünket követően talált módot a tulajdonoshoz való továbbításra. Ügy véljük, ehhez az intézményhez bizalommal forduló emberek joggal várják el ügyeik készségesebb és gyorsabb elintézését! „őrizze meg a borókás homokbuckák, nádasok, rétek létesítményektől nem zavart harmonikus egységét, valamint ezeknek az élőhelyeknek a természetes növénytársulásait és élővilágát. Biztosítsa a védett madarak háborítatlan fészkelését, táplálkozását és vonulását..,” így fogalmazták meg hivatalosan az 1976-ban létesített orgo- ványi tájvédelmi körzet rendeltetését, mellyel kapcsolatosan a Nemzeti Fark a Kiskunságban című szakkiadvány tartalmaz további fontos, tudnivalót. Eszerint a megközelítőleg 3 ezer hektárnyi területnek vannak különösen védett részei, ilyenek a Város- sziget és a Nyakvágó elnevezésű nádas, illetve a Hollós-hegy, a Pálinkás és a Zsombóhát nevű homokbucka, ahol megtalálható az ősi felszíni forma, a hozzá tartozó ritka növény- és madárvilággal együtt. Joggal hihetnők, e szinte felbecsülhetetlen értékek fölött állandó az óvó felügyelet. Az orgo- ványi Horváth Emllná szerkesztőségünkhöz érkezett levele azonban korántsem erősíti meg az optimizmusunkat. Íme néhány elgondolkodtató tény a közléséből: A Nemzeti Park kargalai térségében valaha rengeteg volt a bíbic, vadkacsa, kanalas gém, fácán, fogoly és a homoki tyúk, melyekből mostanság már csak mutatóban akad egy-kettő. Elriasztásuk, netán a végleges kiűzésük a gyakorta acsarkodó, vagy éppen harsányan ugató kutyáknak „köszönhető", hiszen keresztül- kasul futják be a jelentős kiterjedésű terepet, s közben üldözik az útjjjkba kerülő vadakat. Ami szánalmas látvány, nemkülönben az, hogy a gazdáik több száz birkát terelnek arrafelé legeltetni. Az állatok a megkötött homokot is szinte porhanyóssá tapossák, melyet aztán könnyedén visz magával a pusztai szél. Miért védetten ez a gyönyörű táj? — kérdezte olvasónk, akinek aggodalmát messzemenően osztjuk. Némi magyarázattal a körzeti tanácstag szolgált, aki többi között az alábbiakat mondotta: — A helyi Egyetértés Termelő- szövetkezet kezelésében van az említett — és a Zsombóháttal is összefüggő — mintegy 82 betyárt kitevő tájrész, ahol sok még , a tanya. Lakóiknak kötelességük vigyázni a környezetükre, csakúgy, mint a gazdáknak, akik odahajtják esetenként a tsz juhállományát Is. Szóval nem Innen eredhet a baj. — Hanem? — Egy ideje idegen személyek — talán más községből valók Is — legeltetik birkáikat a Karga- lában, és sajnos mit sem törődnek a táj védelmével. E visszás gyakorlat valóban tűrhetetlen, s a megszüntetése érdekében hatékony döntést kezdeményezek az érintett szerveknél. Merjük remélni, mielőbb bekövetkezik a kedvező változás, óhatatlanul felmerül azonban a kérdés: az ilyen utólagos — és afféle tűzoltásnak is minősíthető — intézkedés helyett miért nem a megelőzésre fordítják a fokozottabb figyelmüket az orgoványi tájvédelem felelősei? A bevezetőben említettek maradéktalan végrehajtásáért ugyanis alighanem ők tehetik a legtöbbet... ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ A bolti mérésről Roppant bosszús a kecskeméti Cseh Andrásné, aki a városközpont egyik forgalmas kereskedelmi egységében járt pórul nemrég. A részletekről Így számol be a szerkesztőségünkhöz küldött levelében: „Hat deciliter tejszfn árát fizettették ki velem, holott csak félig megtöltve kaptam vissza a nyolcdecis üvegemet. Mindezt szóvá tettem, ám az eladó határozottan mondotta, benne van a megfelelő mennyiség. Odahaza kiderült, sajnos nekem volt igazam. A ráfizetés tanulságát már leszűrtem — ezentúl elkerülöm a boltot —> de tartok attól, lesz még részem hasonló kellemetlenségben, mert a különféle élelmiszer mérése nem mindenütt kisérhető figyelemmel a pult Innenső oldaláról. Vajon mit ír elő az ezzel kapcsolatos szabály?” A belkereskedelemnek alapvető rendelkezése: az árut — kivéve az előre csomagoltat a vevő előtt kötelező lemérni, hitelesített eszközzel. s módot kell teremteni arra, hogy e súly (űrtartalom) külön is ellenőrizhető legyen az üzletben. Ami a panaszát illeti, szerintünk hiba volt, hogy nem jegyezte be azonnal a vásárlók könyvébe. Pedig ha az abból kivett lappéldányt a bizonyítékkal — tehát a kifogásolt tejszínnel — együtt bemutatja a helyi kereskedelmi felügyelőségen, e hatóság bizonyára eljárást indít az önt megkárosító boltos ellen. Minthogy nem került sor idejében minderre, most, utólag már semmit sem lehet kezdeni az esettel, melyből legfeljebb a kézenfekvő konklúzió vonható le: alighanem hatásosan szolgálná a fogyasztói érdekvédelmet, ha a próbavásárlást végző hivatalos személyek gyakrabban térnének be a kizárólag tejtermékeket árusító helyekre is... Működtethet-e baromfikeltetőt magánszemély? Garal, rémi és bátyai olvasóink közölték velünk, hogy az idén tavasszal kezdik meg új kisvállalkozásukat, melynek során baromfit keltetnek szerződéses, illetve piaci eladásra. Már birtokukban van a szükséges technikai felszerelés, sőt felvették az első megrendelésüket, mégis aggódhak, mert azt hallották, egy új intézkedés állítólag túlságosan megszigorította a tevékenység végzésének feltételeit. Szeretnék tudni: magánszemély egyáltalán működtethet-e baromfikeltetőt, s ha igen, milyen követelmények szerint? A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter ez év január óta hatályos 34/1982. (XII. 30.) számú rendelete értelmében —, amely megtalálható a Tanácsok Közlönye tavaly megjelent 41. számában — magánszemély is üzemeltethet baromfikeltetőt, ahol felhasználható bármely tenyészetből származó tojás, ha az megfelel a szabványnak{és .alkalmas, a kel tetősre az állatorvos igazolása alap? ján is. Talá'n, érdemes 'l&r 'tóit ré f- teni a tenyésztojás szabványszerűsége megállapításának módjáról: a keltetésre előkészített tojás 5 százaléknyi mennyiségét kell kiválasztani véletlenszerűen, s a de- formáltságra, a héjhibára, a súlyra, a szennyezettségre stb. kiterjedő vizsgálatról jegyzőkönyv készül. Amennyiben a szennyezett tojások aránya a minta 10, az egyéb okból kifogásolhatók aránya pedig a minta egy százalékát nem haladja meg, engedélyezhető a keltetés, ellenkező esetben újra kell válogatni az ellenőrzött tételt az alkalmatlan tojások eltávolítása céljából. Még annyit: a magán- személy a keltetés befejezését követően évente köteles jelentést küldeni működéséről az egészségügyi felügyeletet ellátó állatorvosnak. Hol igényelhető a családi pótlék? A Kecelen lakó Farkas Sándor- né kétszeresen érzi hátrányos következményét annak, hogy váratlanul szüntették meg a bedolgozói munkaviszonyát tavaly ősszel, hiszen máig sem talált megfelelő munkát a nagyközségben, s a családi pótlékot is hiába várja hónapok óta. Az utóbbiról ezeket közölte lapunkkal: „Nemrég leszerelt férjem sorkatonai szolgálata Idején egyedülállónak minősültem a társadalombiztosítás szempontjából és saját jogon kaptam a két kisgyermekünk utáni több mini 1300 forint havi ellátást, amit érthetően megvontak tőlem, mikor véget ért a szerződéses foglalkoztatásom. Fel nem fogható, viszont, hogy a házastársam munkaviszonya alapján történő újrafolyósitás miért jár ennyi tortúrával. Több szervhez fordultam már az ügyben, eddig sajnos hiába. Kérem önöket, derítsék ki: voltaképpen hol igényelhető a családi pótlék és kifizethető-e annak elmaradt ösz- szege?” Mindenekelőtt hadd nyugtassuk meg olvasónkat: korántsem bonyolult a szóban forgó eset megoldása, ugyanis mindössze az a teendő, hogy a férje munkáltatójánál kell benyújtania a családi pótlék iránti igényt. Ha a jogosultságot megállapítják, akkor a kérelemtől számított hat hónapig visszamenőleg is folyósítható az ellátás, melynek összege azonban csupán 980 forint még akkor is, ha ama időszakot érinti, amikor ön egyedülállónak számított. Más az elbírálás, ha a sorkatona a bevonulása hónapjában, vagy a megelőző hónapban nem szerezte meg a szóban forgó ellátásra jogot adó szolgálati időt'(ez 21 napot jeleit például a munkaviszony és az ipari szövetkezeti tagság alapján), mert ilyenkor sajnos, nem teljesíthető a kérelem. A család emiatti nehéz anyagi helyzete lra^qpb^n.-némiképp mérséklődheti! . na a ,vállalati szakszervezet pénz- , Óéli támogatással siet a rászoruló' dolgozója segítségére, aki természetesen fordulhat rendkívüli szociális segélyért a lakóhelylleg illetékes tanácshoz is. A magasabb jövedelem és az adó Az utóbbi Időben egyre több család foglalkozik olyan tevékenységgel, amely döntően segíti a közellátási Igények kielégítését. Főleg a gyümölcsöt és a zöldségfélét nagy tételben termesztőkre, valamint a Jelentősebb számú háziállatot tenyésztőkre gondolunk, akik a szorgalmat és hozzáértést egyaránt megkívánó munkájuk eredményeként természetesen az átlagnál is magasabb árbevételhez jutnak. Közülük kerestek meg bennünket néhányan — Jakab- szállásról, Mélykútról, Hajósról és Hkrtáról —, s kérték, hogy tájékoztassunk az adózási kötelezettségeikről. Mindenekelőtt arról szólunk, ha az adófizetés évét megelőző esztendőben elért árbevétel meghaladja a 150 ezer forintot, akkor az átlagosnál magasabb jövedelemről beszélünk, ami annyit jelent, hogy az érintett termelő — a földterülete utáni esetleges adón kívül — külön jövedelemadót köteles fizetni. Ennek alapja ama összeg, amely például az állathizlalásból, a szőlő- és gyümölcstermelésből, az U'vegházi, melegágy! zöldségkertészetből, a méhészetből, a facsemeték és más miskolai termékek termesztéséből, valamint a saját előállítású termények ipari feldolgozásából származik. Fontos megjegyezni, hogy számottevően csökkenti az árbevételt, ha a tu- ! lajdonos az állami, vagy szövetkezeti szervtől vásárol a mezőgazda, sági termeléshez szükséges gépeket az adóztatás alapjául szolgáló évben. Mindezt részletesen taglalja a Pénzügyi Közlöny 1981. évi 9-es számában — egységes szerkezetbe foglalva — megjelent 36/1076. (X. 17.) MT, valamint a 38/1976. (X. 31.) és a 13/1981. (V. 6.) PM számú rendelet, melyből még kiderül: a 150 ezer forintos árbevételtől kezdődően progresz- szíven emelkedik az adóalap mértéke, mely 350 ezer forinton felül már tíz százalékot tesz ki. Az előzőekhez még hozzáfűzzük: a jövedelemadó-összegek 20’ százalékát községfejlesztési hozzájárulásként kötelesek befizetni a tulajdonosok. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
