Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-05 / 54. szám
Gyógyító, szépítő növények „Fűben, fában orvosság" tartja egy régi mondái, aminek Igazságában aligha kételkedhetünk, hiszen a növények gyógyító hatását régóta Ismeri az ember, s napjainkban „újra felfedezik” a növények teáival, külónbözó kivonataival történd gyógyítást, szépségápolást. Bármennyire lg csodálatos, olykor megmagyarázhatatlan egynémely növény gyógyhatása, mégis óva Intünk mindenkit az öngyógyítástól, a kuruzslástól, mert mindennemű gyógyítás az orvos feladata. Ha valaki bejeg, forduljon orvoshoz, aki tanácsot ad, hogy milyen gyógyteát, vagy a növények egyes részéből gyártott készítményeket használjon. A fáraók korában Mindenkit foglalkoztat, vajon hogyan fedezte fel az ember a növények • gyógyító hatását. Valószínű, hogy állatokat figyeltek meg, amelyek betegek voltak, fájdalmukban, vergődésükben egyes növényi részeket rágtak, s az emberek azt látták, meggyógyultak. Persze, egyéb véletlen körülmények és különféle tapasztalatok is ráirányították egyes növényekre a figyelmet. A gyógynövényekkel kapcsolatos legrégibb feljegyzés a híres Ebers-féle papirusztekercseken olvasható, amelyet 1873- ban Ebers talált meg Thébában és időszámítás előtt körülbelül 3500-ban írták. Több mint 800 különféle receptet tartalmaz. Egyebek között a retek, a hagyma, a fokhagyma gyógyító hatásút is megemlíti, valamint 'rán- cosodús elleni szerekről, száj- pasztillákról, hajfestő szerekről szól a helyes életmód kialakítására vonatkozó egészségügyi szabályok mellett. Orvosi tanácsokat és kozmetikai recepteket közöl az Időszámítás előtt 2638—2696-ból származó Shen-Nung kínai császár füveskönyve. A babilóniaiak fedezték tel a cékla, a zsázsa, a kökörcsin és a csírázó gabona gyógyhatásút. A zsidók magas fokú közegészségügyi felvllágo- sultságáról tanúskodnak a Bibliában és a Talmudban leírt egészségügyi rendelkezések. For- rázatokat, kenőcsöket készítettek, ismerték a ricinust, levendulát, korlandert, fahéjat. Az egyiptomiaktól, perzsáktól és zsidóktól a görögökhöz jutottak el a gyógyászati és kozmetikai ismeretek. A nagy görög hőskölteményben, az Odisszeában sokszor találunk említést a test- kultuszról, a fürdők fontosságáról. A görög—római kultúra or- vosnagyjal közül Hippokratész, Arisztotelész, Goíenus ókori gyógyászatról írott könyvel már rendszerezik bizonyos növényeknek az ismeretét és gyógyszerként való helyes felhasználását. Az Indiaiak legrégibb irodalmi emlékében, az őslndlai Vé- dákban említést tesznek egy „Stoma” nevű növényről, amelynek levét tejjel és liszttel keverték össze, majd erjedni hagyták. Áz így- nyert italnak gyógyító és pezsditő hatása volt. Azóta sikerült meghatározni, hogy ez a növény nem más, mint a csikó- farkfű, amelynek nemrég fedezték fel antibiotikus hatását. A középkorban és a későbbi időszakokban többféle füvész- könyv jelenik meg, amelyek különféle recepteket és felhasználási javaslatokat tartalmaznak. Amerika felfedezése és az onnan behozott értékes gyógynövények beözönlése akkoriban első helyet biztosított a növényi gyógyszereknek és egyben a tudományos növénytan fejlődésének megalapozója is volt. Rengeteg gyógyszer került forgalomba a XIX. századtól kezdődően, amikor is fejlődésnek indult a kémia, a vegyészetnek sikerült több gyógynövény hatóanyagát kivonni és ezeket különböző alakban a gyógyítás céljára felhasználni. A vitaminok és újabban az antibiotikumok felfedezése mindjobban felkeltette az orvosok figyelmét a gyógynövényekkel való természetes gyógymód lránt. Winter német professzor és asszisztensei, Ltsel és Willke az 1940-es, 50-es években összegyűjtöttek 1248 fajta növényt, amelynek 30 százalékáról megállapították antibiotikus hatását. Világszerte elismertek a magyar gyógynövények A magyar gyógynövénytörténelem Melius Juhász Péter nevéhez fűződik, aki a XVI. században int füvészkönyvében ismerteti a fák, füvek nevét és felhasználhatóságát. 1871-ben jelenik meg az első magyar gyógyszerkönyv, 1895-ben Issekut— Jakabházy—>Nyiredl Gyógyszer- Ismeret című könyve. 1904-ben ‘Kolozsvárott kísérleti gyógynövénytelep létesül, s így a gyógynövények mindinkább tért hódítanak. Felhasználásuk az iparban és a népgyógyászatban állandóan növekszik. Fellendül a gyógynövény-export, amely már az 1880-as években megkezdődött, amikor Is a falut járó kereskedők összevásárolták a gyógynövényeket, Budapestre szállították, innen pedig nyugat-európai országokba, sőt tengeren túli piacokra is. Az 1900-as években a magyar gyógynövény-kereskedelem világhírű lett és nemzetközi elismerést vívott ki magának. Ezt mutatja az Is, hogy 1928-ban 18 'európai állam részvételével Budapesten tartották meg a Második Nemzetközi Gyógynövény- kongresszust. Az 1940-es években már 21 országba szállított Magyarország gyógynövényt, s jelenleg Is a legjelentősebb exportáló országok közé tartozunk. Kifürkészni a „rejtélyt” A hatóanyagok a növény általános anyagcseréje keretében képződnek, kimutatásuk nem könnyű, a kémiai analitika feladata. A növények ismert fő hatóanyagaik mellett sok más anyagot Is juttatnak a szervezetnek, emiatt komplex hatást fejtenek ki, ami a gyógyítás szempontjából nem közömbös. Egyes gyógynövényekkel, meg a jól összeállított teakeverékkel olyan összhatást érhetünk el, amely az izolált — kivont — anyaggal esetleg ilyenek összetételével nem vagy alig lehetséges. Példaként említhetjük, hogy a C-vltamin a csipkebogyóban sokkal hatásosabb, mint a mesterségesen előállított tiszta C-vitamin. R. Willstöitter Nobel-díjas müncheni professzor szerint nincs növény, amely ne védekezne az ismert és ismeretlen ellenség ellen. Ezért termelnek, tar- ■ talékolnak és készítenek elő szükség esetére különböző gátló és védő anyagot. Aligha akad más fajtájú receptlehetőség!, amelyben a legkülönfélébb hatóanyagokat, az éppen felmerülő szükségletnek megfelelően, olyan komplex módon, egyénileg és egyidejűleg lehetne kombinálni, mint a gyógyteákban. Helytelen volna azonban, a gyógyteákkal való krltlkátlan gyógykezelés hangoztatása, mert ez túlzott elfogultságot jelentene. A cél, hogy minden anyag és eszköz, gyógynövény vagy szintetikus gyógyszer, amely gyógyításra alkalmas, rendelkezésre álljon, szolgálja mindenkor és mindenhol az emberiség javát. Szamártej és pomádé A kozmetika története is majdnem olyan régi, mint az emberiségé, mert mindig élt a vágy az emberekben a szépség megtartása Iránt. Az ókori egyiptomi, görög és római leletek is bizonyítják, hogy szépségápoláshoz 'használtak növényi anyagokat, 'így például a hennát, kakukkfüvet, majoránnát, ibolyát. A kozmetika szó görög eredetű: koz- meo, díszített szóból származik. Sok leírás maradt fenn a különféle kozmetikumokról egyebek között Néró császár felesége, Popped is foglalkozott kenőcsök előállításával. Híres volt az eperpasztája, mely tejjel eldolgozott földieper volt. Sokat emlegetett szépítőkenőcse lisztből és olajból készült, ezzel kente be arcát, majd szamártejjel mosta le. Ez a „Poppeana pinge- cia” ugyanaz, am.it a franciák később „masque au mari"-nak neveztek, mivel csak a férj láthatta. A nők arcukat, szemöldöküket, körmüket már az ókorban festették. Igen elterjedt a hajfestés, különösen Itáliában. A ma is ismert velencei szőke haj divatja Innen indult ki. Használták a természetes hajfestéket, a hennát Is, és szép. változatos színeket értek el vele. Kedvelték a kenőcsöket és a pumádét, mely a saját nedvében párolt almából és fahéjból állt. Innen a szó eredete: poma, alma. Fogápolószereket is . használtak: krétából, horzsakőből, datolyamagból álló • - Virágszirom -Zsírréteg • Otthon is lehet parfümöt készíteni virágszirmokból, amihez segítséget adhatnak a rajzok. 9 Jacob von Warte Manesse- kódexéből való e rajz, amely a középkori testkultúrára, szépség- ápolásra utal. porokat és pasztákat. A középkorban kezdték használni a mai szappan ősét — melyet szappangyökérből és bőrből állítottak elő. A milánói J. B. Porta, a reneszánsz egyik jelentős fizikusa volt az, aki az utókorra hagyta évszázadokon át használt, mesebeli hatású „arczselé”-jét. Kissé titokzatosan hangzik a recept: ..Végy pásztortülköt, reszeld meg, a reszeléket addig forrald vízben, míg meg nem sűrűsödik, aztán keverd hozzá duzzadt bab lisztjét, formáld kis golyóbissá, s árnyékban szárítsd meg. Hasznos, ha előzőén tömjént, halhólyagot, és némi porrá tört elefántcsontot, adsz hozzá”. Parfümgyártás otthon Lehetséges, bár nem könnyű, különféle kozmetikai szereket a háztartásban is előállítani. Aki viszont szereti a jó parfümöt, a házi pepecseléshez egy érdekes, egyszerűnek tűnő eljárást közlünk. Azonos méretű fakeretbe üveglap, olykor drótháló kerül. Az üveglapot legtöbbször hatvan rész disznózsír és 40 rész marha- faggyú keverékével kenik be. Használnak paraffinolajjal telített kendőket is és ezeket a dróthálókeretre helyezik, A zsíros rétegre vagy a paraffinkendőkre szórják a virágszirmokat, elsősorban jázmin, tubarózsa, gyöngyvirág, rezeda, nárcisz alkalmas erre. A jól illeszkedő kereteket egymásra rakják és félreteszik. Általában 24—72 óráig. Ezután az oszlopokat szétszedik és leszedik a szirmokat, majd újat raknak a helyükbe. A virágok cserélését 20—30-szor is megismételhetik. Az illatanyagokkal telített zsiradékot, illetve az olajos kendőket leszedik, majd tömény alkohollal kioldják. Ezt ’követően kifagyasztják belőle a zsírt, az alkoholos oldatból pedig elpárologtatják az alkoholt. Másik módszer a meleg úton végzett illóanyag-kivonás, ehhez ibolya, rózsa, akác és .nárcisz- virág alkalmas. A frissen szedett virágszirmokat tüllzacskókba rakják és zsineggel a melegen tartott zsiradékba lógatják. Bizonyos idő múlva a szirmokat kiemelik és kicserélik. A zsiradékból a már előbb említett módszerrel előállítható a parfüm. MTESZ-rendezvények Március 7-től 12-ig A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő héten Víz alábbi rendezvényeket tartják Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Március 7.: Klubnapot tart a Magyar Agrártudományi Egyesület nyugdíjascsoportja. Március 9.: Az Építőipari Tudományos Egyesületben a szakipari munkák minőségi problémáiról Fejős Éva, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előadója tart konzultációt. Március U.: A Magyar Agrártudományi Egyesület állat, egészségügyi tanácskozást rendez. Március 12.; A Híradástechnikai Tudományos Egyesületben gyártmányismertető ankétot tartanak. Fél évszázad a drogériában Immár híressé vált nemcsak Kecskeméten, hanem távolabbi vidékeken is a megyeszékhely egyetlen drogéria üzlete, amelyet Cseh Károly vezet. Csaknem ötven éve, 1935-ben nyitotta első üzletét, s ha kis megszakítással is, de azóta mindig jó szívvel kínálja a legkülönfélébb gyógynövényeket, az ezekből készült kivonatokat, teakeverékeket. Maga is sikerrel próbálkozott gyógynövények kivonataiból összeállítani hasznos készítményt, ez a vérzéses ínysorvadás és foglazulásos megbetegedések kezelésére. megelőzésére szolgál és szabadalmaztatott készítmény. Bár még nagyüzemi gyártása nem kezdődött el, de erre is remény van. Az 0 Cseh Károly boltjában a gyógynövények és a kivonatokból gyártott készítmények mellé hasznos tanácsokat is kapnak a ve. vők. (Somos László felvétele) elismert gyógynövényszakértő üzletében mindig nagy a forgalom. Arról érdeklődtünk, hogy ezekben a napokban mit keresnek leginkább a vásárlók, — Influenzajárvány Idején, mint ami most is van, sokan vásárolnak kakukkfüvet, borsmentát, kamillát, kőhársvirág teafüvet és csipkehúst. Ez utóbbi különösen C-vitamlntartalma miatt előnyös, hiszen súlyegységre számítva ebben tízszer több van, mint a citrofriban. S gondolom az sem mindegy, hogy itthon termeljük. — ön is fogyasztja ezeket a teákat? — Csipke- és borsmentateát iszom felváltva, az utóbbi ugyanis hűsítő-fr.issítő hatású. — Melyik gyógynövényünket tartja a legfontosabbnak? — Kétségtelen, hogy ez a kamilla. Ebből hazánkban terem a legjobb minőségű alapanyag, itt vannak olyan földek, például a szikes részék, és megfelelő fény, napsütés, amely a minőségét legjobban meghatározza. Azulántar- talma miatt közismert gyulladásgátló és fertőtlenítő hatása. Ismert kutatók szerint az azulén hisztamint szabadít fel, ami aktiválja a fagociták képződését. Ez magyarázza azt, hogy az azulén nemcsak baktericid hatású és gyulladásgátló szer, hanem an- tiallerglás hatású is. Fontosnak tartom még a Herbária által készített gyermektea-keveréket, amelyet összetételénél fogva feltétlen javasolhatok elsősorban olyan csecsemőknek, akik hasfájósak vagy nyugtalanul alszanak, éjszaka sokszor felébresztik a szülőket. — Sokféle gyógynövénydrog található az ön üzletében. Mi a tapasztalata: a vásárlók tájékozottak, tudják, hogy mi mire való? — Legtöbben a panaszaikat, mondják vagy éppen hallomásból tudnak arról, hogy vannak gyógynövények, ezekből összeállított teakeverékek, amelyek alkalmasak bajaik kezelésére, de igen sokan jönnek orvosi tanácsra is. Azt tapasztalom: újraéled a gyógynövények iránti bizalom és kereslet. Szívesen elmagyarázom mindenkinek a különböző teák hasznát, ezt kötelességemnek ta^om, és elmondani azt is: nem csodaszereket ajánlok. Ügy gondolom és tapasztalom^ a drogok, a teák, a kenőcsök hasznosak, jól kiegészítik a „házipatikákat” és elősegítik az emberek gyógyulását, közérzetük javulását. összeállította: Csabai István Balázs József tánciskola (5.) Olyan, mint egy erdész, gondolta Neviczky, amikor Kerczák odasúgta neki: „ö lőhetett ránk a szőlőben”, s még jobban össze- kuiporodott a széken. Gyorsan elsuttogta a barátjának azt is, hogy egy másik férfi ott áll a terem bejáratánál, a dupla kétszárnyú üvegajtó között, nem tudták, hogy miért figyeli még a próbát is végig, ha már Ottilia asszony tánc- óráját is végigbámulta. Az ablakban álló puskás ember barátja lehet, biztosan nála is van valami fegyver, és most ez a két férfi nemcsak a fiúkat, de a zenekart is bekerítette. Hallották \valahol, hogy a zenekart ismeretlen, idegen emberek már másutt is meglesték, mert olyan dalt játszottak, amivel megzavarták a parasztok fejét. Ez volt ellenük a vád, de a gyerekek most csak azért gondoltak erre, hogy a maguk nehéz helyzetét enyhítsék, hátha nem is őket, hanem Ottilia asszony embereit kerítették be, azokkal akarnak valami rosszat. Dehát mit? Neviczky eldöntötte, hogy a végére jár a dolognak, ahogyan a templomban is, a rettegő, a templom hűvösében is izzadó Ba- csáki mellől kilépett a templomkertbe, hogy megnézze azt az embert, aki a bejáratnál hallgatózott, felállt a székről, a labdát mellére szorította, és szembefordult a puskás emberrel. Olyasmire emlékezett, hogy látott ő valakit a diófa ágán a szőlőben, egy kékesen villogó apró szemet, de az is lehet, hogy nem látott senkit, csak képzelődött. Kerczák- hoz hasonlóan 6 is megijedt, nem tudta még, hogyan fognak kijutni a kultúrházból. A vészkijáratnál nem mehetnek ki, mert odahordták a székeket. Neviczky közben észrevette, hogy Libus is el-elbizonytalan- kodik az ajtószárnyban bámészkodó ember láttán. A vadászpuskás jelenlétét már megszokhatta, sokkal közelebb is esett hozzá, mint a másik, akinek a vonásait elmosta az ajtó koszos üvegtáblája. Libus odament Ottilia asz- szonyhoz, valamit súghatott neki, mert Ottilia asszony intett: „Hagyják abba a próbát.” A Vak Légiós is eltette a hegedűjét, de nem mozdult a székről, mint ahogyan a dobos sem. Szó nélkül vártak. Ottilia asszony leemelt a vészkijáratnál felstószolt székekből egyet és ráült. Mindenki yárt, de a két idegen csak nem akart mozdulni. Neviczky most már biztosan érezte, hogy nem őket várják azok az idegenek, hanem a zenekart. A nyitott ablakon át bezúdult az esti harangszó. A bámészkodók egyenként oldalogtak el, nem értették, hogy miért hagyták abba a próbát Libusék, meg hogy miért kezdtek annyit ásítozni, hiszen még csak most esteledik. A puskás az ablakban lecsúsztatta a válláról a fegyverét, vizs- gálgatta, belefújt a csövébe, majd visszalökte a vállára. A két fiú most már csak a puskást nézte: kézfején sárga foltok éktelenkedtek, s fölényes, szigorú arckifejezése sehogyan sem illett apró szeméhez, meg lapos orrához, s mintha megállás nélkül mérlegelne valamit, úgy mozgatta a homlokát, s vakargatta füle mögött a fejét. Ügyelt arra is, hogy ezek előkelő mozdulatoknak lát- szódjanak, mint az is, amivel újra és újra rríegingatta fején a kalapját. Lassan vette csak észre, hogy a zenekar hallgatása neki szóé meg az ajtószárnyban álldogáló barátjának, s itt nemcsak szünetet tartanak. Egyáltalán erről szó sincs, azt várják, hogy menjenek el, mert addig nem kezdenek újra játszani. Egyre bosszúsabb lett. Várt még egy kicsit, majd lerántotta a puskát a válláról, és ott az ablakban, mindenki szeme láttára a levegőbe lőtt. ■Aztán eltűnt. A másik férfi még rágyújtott egy cigarettára a dupla ajtószárny között, majd ráfújta a füstöt az üvegre. így játszadozott egy darabig, majd ő is elment szó nélkül. Az állomáshoz közeli kubi,k- ban kezdtek futballozni. Először csak Neviczky és Kerczák, aztán jöttek a többiek is, egyre több református és katolikus. Az új labdától mintha mindegyik megrészegedett volna: aki tudta, a kezébe kaparintotta, futott vele pár lépést, és kézből hatalmasat rúgott bele, a többi hanyatt-homlok rohant a labda után, hogy ők is felrúghassák az égbe. Neviczky kiabált, azt javasolta, hogy álljanak fel két kapura, külön a katolikusok, külön a reformátusok, de egyelőre senki sem hallgatott rá. Csak érinteni, meg- símogatni, az ölébe szorítani szerette volna mindegyik, így aztán nem lehetett megfékezni őket. A két fiú nem tudott rendet csinálni a rohangálók között, akik bakancsban, mezítláb, szakadt, foltos nadrágokban, bő gatyákban üvöltöztek, hadonásztak, lökdös- ték egymást a vakondtúrásos ku- bikgödörben. Közben lovasszekér állt meg a kubik mellett. A tanyáról jöhettek. Neviczky csak annyit tudott a szekérről lelépő két fiúról, hogy azok görögkatolikusok. Ráérősen, a helyzetet pontosan felmérve lesétáltak a kubikba — mind a kettőnek újságpapírból sodort cigaretta lógott a szájában — aztán a kubikot átszelő kis ösvény mellett leguggoltak _ Bakancsaikat lelökték a lábukról — mindent egyszerre csináltak — a nadrágjuk szárát felhajtották, megvárták, amíg közel kerül hozzájuk a labda. Nem rohangáltak a többivel, csak éppen annyit, amennyi a labda megszerzéséhez kellett. Egy pillanat alatt félrehajigálták a kisebbeket, a nagyobb fiúk meg nem mertek kikezdeni velük. Neviczky tudta, hogy a görögkatolikusok el is vihetik magukkal a labdát, és akkor ő sosem látja többé, csak abban reménykedett, hogy a két fiú játszadozik egy kicsit vele, aztán felhúzzák a bakancsukat, és hazamennek a tanyára. Kerczák, Neviczky mellett állva megjegyezte: — Látom, van nadrágszíjad... Neviczky megértette, hogy miért szólt a barátja: már kettejüknek van nadrágszíja —, mert Kerczáknak is volt. Ha klottga- tyában ácsorgott is, a nadrágszíjat akkor sem csatolta le a derekáról. Annyira sosem vetkőztek le, hogy a nadrágszíjtól is megváljanak. Mivel játék közben gyakran előfordult kisebb verekedés is. a nadrágszíjat csak le kellett csatolni. A civakodók jobban féltek a nadrágszíj. csatjától, mint a négyujjú ólomboxertől vagy a gumibotba épített csavartól, amit a vasúti talpfákról loptak. A két tanyasi görögkatolikus nagyokat rúgott a labdába, a többieknek félre kellett húzódniuk, s ők nyilvánvalóan úgy igyekeztek, hogy mind közelebb kerüljenek a szekérhez. „El akarják vinni...” Mindnyájan látták már, hogy mit terveznek a görögkatolikusok, de nem mert senki sem szólni. Neviczky a két fiúhoz futott, és felkapta előlük a labdát. A nagyobbik fiú azonnal fellökte, a másik meg nyakon vágta. Megpróbált elfutni, de utolérték, lete- perték a földre, kínkeservesen mégiscsak kiszabadította magát, maradt annyi ideje, hogy egy jó nagyot rúgjon a labdába, ami átszállt a vasúti töltésen, s jó mesz- sze esett le a kukoricásban. Az egyik görögkatolikus lefogta hátulról, a másik meg gyomron rúgta. Ekkor rohant oda Kerczák, mert most már nem volt más kiút: verekedniük kellett. Az első pillanattól kezdve sejtették, hogy a paptól kapott labdát csak egy verekedés árán tarthatják meg, amióta leszállt a két fiú a szekérről, amióta először belerúgtak a labdába, amióta kézbe vették és mustrálgatták, mintha már az1 övéké lenne, egyre közeledett a verekedés pillanata ... Nem csodálkoztak ezen olyan nagyon, a nyári hónapokban alig.múlt el' olyan nap, hogy ne verekedtek volna, hol a kublk- ban, hol a Kra,szna-pánton, hol a kertek alatt, ám még egyik sem látszott ennyire egyoldalúnak, reménytelennek, mint ez a mostani, a kát görögkatolikus nagyon erősnek tűnt... És a viselkedésükben semmi tétovaság. \ Folytatjuk.)
