Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
4 • PETŐFI NÉPE • IMS. márclua «4. A DUNA MENTÉN IS KERESIK AZ ŰJAT Kísérletező szakember A szalkszentmá rtoai Petőt! Sándor Tsz évről évre sikeres gazdálkodása bizonyítja, hogy tagjai lelkidsmértésén és színvonalasain végzik munkájukat. A közös gazdaság vezetői azt vallják: eredményeik egyik alapja a folyamatos kísérletezés és újítás, a modern termelési tapasztalatok — technikák és technológiák — gyors átvétele és alkalmazása. Az üzemi kísérletekről, tervekről dr. Pintér Bálintot, a szövetkezet növényvédelmi ágazatvezetőjét, a programok irányítóját faggattam. — Elképzelhetetlennek .tartom — kezdte —, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben naprakész ismeretek, rugalmasság és folytonos megújulás nélkül eredményesen lehet gazdálkodni. Említek egy igen jellemző példát: az állatok takarmányozását. Dollárért vásárolt szóját etettünk idáig. A jövőben erre kevésbé számíthatunk, mert csőikként a behozatala. Szakosított sertéstelepünkön töhb mint hatezer hízót nevelünk. Keresni kellett tehát hasonló minőségű, hazánkban is gazdaságosan termelhető takarmánynövényt, a szója pótlására. Így került a figyelem előterébe a lóbab. Az éghajlatunk és talajunk nem a legmegfelelőbb ehhez a növényhez. Amíg volt egyszerűbb megoldás, addig a kutatók és a termelők nem foglalkoztak a lóbab alaposabb megismerésével, nemesítésével. Most, hogy váltott Dr. Pintér Bálint ágasatvese- tő: Követelmény a rugalmasság, a tájékozottság, a folytonos megújulás. zott a helyzet, szövetkezetünk is részt vállalt a kísérletekből. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állattenyésztési hasznosítás mellett, kedvező e pillangós növény gyökerének a nitrogénmegkötő képessége. A növény- termesztésben tehált költségcsökkentő szerepe is van. — Segítenek-e a kísérleteiknél a hasonló adottságú, szomszéd gazdaságok? — A Duna mellékén nagyüzemek szántójának 60—70 százalékán termesztenek búzát és kukoricát. Ez az arány a környék mezőgazdaságának a sajátossága. Üzemi kísérleteinknek célja az, hogy olyan technológiát dolgozzunk ki, amellyel az említett kultúráknál a területegységre számított legnagyobb nyereség érhető el. Az agrotechnikával, a fajta- választékkal és növényvédelemmel kapcsolatos megfigyeléseknél a környező mezőgazdasági nagyüzemek a .partnerek, 1984-re egyébként az így szerzett tapasztalatok összegzése és nyilvánosságra hozatala után, a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének jóváhagyásával a már említett logika szerint, búza- és kukorloatarme- lésd versenyt indítanánk: egy hektáron ki hoz nagyobb nyereséget? Szerintem ez nagyon időszerű feladat. — Végül megemlítem, hogy a folyékony műtrágya alkalmazását határoztuk el. Most partnert keresünk a keverő- és töltőüzem építéséhez. A hárommilliós beruházást ugyanis egyedül nem tudjuk elvállalni. A már működő ilyen létesítmények eredményeit ismerve, állíthatom, hogy a költsége öt éven belül megtérülne. A szalks zen tímárt orviak szerint a gazdasági gondok kihívásnak tekintendők. Arra pedig meg kell adni a megfelelő választ. Dr. Pintér Bálint és társai már ezt fogalmazzák. F. P. J. MI A KATION AKTÍV BITUMENEMULZIÓ? Energiatakarékos útépítés Szinte minden munkahelyen, termelőüzemben keresik azokat a megoldásokat, amellyel jobb, vagy azonos minőségű terméket tudnának kevesebb energiával előállítani. Így van ez az útépítésben is. Keresték, s megtalálták a legolcsóbb, korszerű, környezetkímélő, energiatakarékos útépítési módot. Az országban harmadikként ez év elején elkészült Kiskunhalason a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat aszfaltkeverő üzemének területén a kationaktív bitumenemulziót előállító üzem. A második negyedévtől kezdve üzemszerűen termelnek, évente 15 ezer tonnát állítanak elő ebből az új nyersanyagból. Külföldi szabadalom Mi is a kationaktív bitumenemulzió? Két egymással nem elegyedő fdlyadék — bitumen és vlx "— 'igen finom’ eloszlása, amelyet az emulgeáló vegyszer közbeiktatásával állítanak elő. Az ilyen bitumen könnyen kezelhető és alacsony hőmérsékleten útépítési célra is alkalmazható. Az emuigeátor.t — az emiilzió állandóságát növelő és jellegét befolyásoló segédanyagot — az ehben a technológiában élenjáró SCREG francia vállalattól szerzik be, s magát a bitumenemulziót e cég szabadalma alapján készítik. A kiskunhalasi üzem vezetőjét a múlt évben a technológiai folyamatok elsajátítása érdekében a francia vállalatnál speciális képzésben nészésítették. Az üzemben — egy műszakban — csupán egy gépész- és egy vegyésztechnikus, 6 két betanított munkás dolgozik. Jó tulajdonságok Az új nyersanyag azon túl, hogy egyenletesen garantált mi- nőségű, hidegen alkalmazható, nem kell melegíteni sem az emulziót, sem az adalékanyagokat. Kis mennyiségben is jól permetezhető, keverhető az adalékanyagokkal. Száraz és nedves aszfalt-bet onaljaZathoz, cementtel stabilizált talajrétegekhez — homokstabilizáoió —, sőt minden kőzetfajtához jól tapad. Ami nagyon fontos, a környezettet nem szennyezi, egészségre nem ártalmas, baleseti veszély nélkül kezelhető. Más jó tulajdonságai is vannak ennek az anyagnak. Kézzel és géppel jól teríthető, bedolgozható, s nem utolsósorban 'hosszabb ideig tárolható aszfalt- keverék készíthető belőle. Kisebb beruházással vagy alacsony költséggel átalakított beton- vágy aszfaltkeverőkben. keverhető. A kiskunhalasi üzem báróim típusú — gyors, közepes és lassú törési sebességű — bitumenemulziót állít elő. Mire használható? A gyors törési sebességű asz- f altútépítésben: aszfaltpályarétegek egymáshoz ragasztásához, öntött és egyéb aszfaltbur- kolat-érdesítő zúzott kövének iimpregnálásához, bevonatok, aljzat-betonalapok utókezelésére. A magas- és mélyépítésben: szigetelésre, beton- és .vasbetonlapok, acéltartályok korrózió elleni védőbevonatának készítésére. Bitumenkeverékek készítésére alkalmas a közepes törési sebességű anyag, amely két milliméternél kisebb szemcséket tartalmaz. Felhasználható az útburkolatok helyi hibáinak kijavítására, kis- és közepes forgalmú utak, parkírozók, járdák, gyalogos- és kerékpárutak burkolására. A lassú törési sebességű emulzió ' ugyancsak alkalmas kis- és középes forgalmú utak, autóparkolók, járdák és kerékpárutak burkolására, útalapok közbeeső megerősítő és felső rétegeinek készítésére. Még a mezőgazdaságban is Az • emulzió gyakorlatilag alkalmas homoktalajok stabilizálására, erózió elleni megerősítésre. Az elmúlt évben az izsáki Sálrfelbér Tsz-ben a talajvízháztartás megjavítása érdekében kísérleteztek. Ennek lényege: a homokra permetezett kis meny- nyiségű emulzió nem engedi a talajvizet elpárologni, sőt, a következő szántás, talajíordítás után a csapadékvíz leszivárgá- sét is megakadályozza. Aimeny- nyiben a kísérlet teljes eredménnyel jár, elterjesztése igazán jelentős lenne. Az új anyagról talán még annyit, hogy Kecskemétem két Utcában útpályát, Tompán a Bácsalmási Állami Gazdaság tehenészeti telepén térburkolatot, Hosszúhegyen egykilométe- res utat, a Gemenoi Erdő- és Vadgazdíaságnak utat és vízirakodót készített a KEV. Energiatakarékos útépítés, nehezen kimondható új anyaggal. Ebben a pénzszűke-időben, amikor az energiával jól, megfontoltan, ésszerűen kell gazdálkodni, érdemes lenne minél szélesebb körben — akár 'magánépítkezők körében is — a kationaktív bitumen emulzió fel- használását elterjeszteni. Gémes Gábor A keceli példa A keceli Szőlőfürt híre túljutott Bács-Kiskun határán. Egyre több hazai és külföldi vendég, érdeklődő szakember keresi fel a szakszövetkezeit és gazdáinak a háza táját, hogy a közösség teil» Imelésd sikereinek a titkát kikutassa. A Szőlöfürt gazdái szorgalmas, földszerető emberek, akik értelmes célokért mindig szívesen fáradoztak, s áldoztak érte anyagi erejükből is, ahogyan tellett. Ilyen volt az V. ötéves terv megyei ültetvénytelepítési programja, amelynek a végrehajtásából Kecelen vállaltak a legtöbbet az egész kiskőrösi járásban. ‘Ültettek szőlőt nagyüzemi közös táblákon, a tagság saját kezelésű birtokán; ott is táblásán, mert úgy könnyebben megművelhető a gazdaság és a maguk műszaki eszközeivel. Szőlőiskolát Is nyitottak, olyat, hogy csodájára járt az egész környék. Mindezt azért, hogy olyan fajtákat ültethessenek, amilyet a borpiac keres, s nem amilyet "a szaporítóanyag-kereskedelem esetlegesen kínálni tud. Mondhatja valaki, hogy hasonló közösség másutt is akad a Duna—Tisza között. Válóban. Az is igaz viszont, hogy Kecelen a kezdeményezőkészség és a tudásvágy mindig nagyabb volt az átlagosnál. Számos településen gyakran panaszkodnak amiatt, hogy a művelődési ház helyiségei legfeljebb a lakodalmaikra, a táncestekre telnek meg közönséggel. Kecelen viszont ősztől tavaszig népes hallgatóság kísérd figyelemmel a nevelési központban az általános és szakmai műveltséget gyarapító előadássorozatokat. A Szőlőifürt és a közművelődési Intézmény együttesen is szervezett ilyeneket. E rendezvényeken a kertészeti szakmák országos hírű művelőd, neves tudósok voltak az előadók, a vitavezetők. A napokban például a híres keceli meggy termesztés szakmai kérdéseit és az ágazat, valamint a kereskedelem kapcsolatát vitatták meg. Más alkalmaikkor a külföldet járt szakemberek élménybeszámolójából szereztek hasznos ismereteket az érdeklődőik. A szőlőtermesztés, borászat és a hazai, valamint a külpiac napi kérdéseit tárgyaló előadássorozat alkalmával is megtelt a nevelési központ, de nagyon sok érdeklődőt vonzott a sertés-, a szarvas- marha- és a kisállattenyésztésről szóló tájékoztató is. Népes közönség látogatta a mezőgazdasági könyivhónap kiállítását és könyvvásárát a nevelési központban. Rövid idő alatt gazdára találtak a legújabb szakkönyvek. A Szőlöfürt hosszú esztendőik óta maga neveli, iskoláztatja szakembereit, akik a kellő elméleti és gyakorlati tudás birtokában felelős tisztségeket töltenek be a közösségben. Napjainkban hét ifjúval van szerződése a nagyüzemnek. ösztöndíjasként, a 'közös gazdaság támogatásával tanulnak, s ha megszerzik a képesítést, akkor velük együtt már negyvenegy, egyetemet, főiskolát végzett kertész, állattenyésztő, borász, közgazdász, vagy számviteli képesítésű szakember dolgozik majd Kecelen a közös gazdaságban. Még több azoknak a száma, akik megszerezték a szakmunkásbizonyítványt, a középfokú tech- nii|kusd végzettséget, s a kertészeti j ágazatokban nagy szakértelemmel dolgoznak. Növénytermesztő gépészként művelik a földet, növényvédő szakemberként óvják a termést a nagyüzemben és a kisgazdaságokban a keceli Szőlőfürt területén. Számuk egyre gyarapodik, s a felkészültségükkel együtt a munkájuk hatásfoka is nagyobb. Ez a keceli titok nyitja. Az ott élők gazdagodásának egyik alapja. Kiss Antal TlZ ÉVE NAGYKÖZSÉG Gazdagodik, szépül Tiszaalpár • Még az idén főtavatják az MMG-gyáregységet. Bács-Kisikum Csongrád megyével határos legkeletibb részén terül el TdszaaLpár nagyközség, amely tiz évvel ezelőtt jött létre Alpár és Tiszaiújfalu egyesüléséből. A Duna—Tisza közének legrégibb települései közé tartozik, királyi adománylevél tanúsítja, hogy több mint 900 éves. Napjaitokban két mezőgazdasági és egy halászati termelőszövetkezet, a kosárfonók háziipari szövetkezete, s néhány kisebb ipari üzem ad munkát a lakosságnak. .Három város vonzása alatt áll a község: Csongrád, Kiskunfélegyháza és Kecskemét középiskolái fogadják be tanulni az odavalósi fiatalokat, s az ingázó munkások útvonalai is ebbe a három irányiba visznek. A felszabadulás utáni évtizedekben sokáig a kiskunfélegyházi járás részét képezte az alpári határ. Azt az időszakot a lassú fejlődés jellemezte. Viszont az utóbbi tíz évben több fontos létesítménnyel gazdagodott a nagyközség — most egyébként a kecskeméti járásban tartják számon — így például korszerű, új gyógyszertárral, öregek napközi otthonával, úttörőházzal, művelődési házzal. A nagyközséggé válás tizedik évfordulóját egyebek közt azzal ünnepelhetik a tiszaalpáriak — az év közepén —, hogy az idén „bent” lesz náluk a földgáz, a vaáéSékeke4i közéjén? Fol^WJa’tbáin‘síanG»í;‘ls^' kola bővítése, s építik á Községet átszelő új szilárd burkolatú utat. S még 1983-ban felavathatják az MMG Automatika, Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyárának rekonstrukciós 'beruházással elkészülő modern üzemét, amely perspektívát kínál az iparba kítt Az Imre téren épül az új szilárd burkolatú út. vánkozó fiataloknak. Szintén még ebben az esztendőben megkezdik annak az épületnek a kivitelezését a posta udvarán, amely a crossbar telefonközpont odatelepítéséhez szükséges, tehát rövidesén benn lesz Tiszaalpár is a tá'vhívasos hálózatban, A szőkébb esztendők után kibontakozó fejlődésben nagy szerepük van a helyi gazdaságoknak, amelyek pénzzel és társadalmi munkával veszik ki részüket az életkörülmények javításából. A. T. S. tt Speciális berendezéssel csinálnak helyet az út alatt átbúvó gázvezetéknek a központban. Vizsgázott mesterek Nem mind mester, aki kisiparos — igaz ez kettős értelemben is, bár mi, megrendelők közülük senkitől sem tagadjuk meg e titulust. Ugyanis csak az iparok, szakmák egy részének gyakorlását kötik külön mestervizsga letételéhez, más esetekben kiadják a működési engedélyt enélkül is. A vizsgáztatás, mint azt sokan tudják, a KIOSZ égisze alatt történik. A magyar mesterlevelet egyes nyugati országokban is elismerik mint a szakmunkásképesítésnél eggyel magasabb fokú végzettség dokumentumát. A KIOSZ Bács-Kiskun megyei titkárságának felügyelete mellett az utóbbi években tíz szakmában tevékenykedett mesterjelölteket vizsgáztató bizottság, amelyben az illetékes hatóságok képviselőin kívül a legelismertebb kisiparosok kaptak helyet. Autószerelőkről, épületasztalosokról, esztergályo. sokról, női szabókról, szobafestő és -mázolókról, géplakatosokról, karosszérialakatosokról, vas- és fémszerkezet-lakatosokról, villany és vízvezeték-szerelőkről derült ki, mit tudnak. A múlt évben 282-en próbálták megszerezni a mesterlevelet, és közülük ez 238-nak sikerült. Legtöbb jelölt a villanyszerelő szakmában akadt, összesen 88, de a követelményeknek 19-en nem feleltek meg. Ötvennégyen autószerelésből pályáztak a mester címre — tizenhármán sikertelenül. Az előírt szakmai és jogi ismereteket szigorúan megkövetelik a vizsgabizottságok, hiszen a színvonalat csak így lehet tartani. A KIOSZ egyébként előkészítő tanfolyamokat szervez rendszeresen, ahol az érdeklődők felvértezhetik magukat a szükséges tudással. Arra is gondolnak, hogy a vizsgáztató testületek vezetői kicserélhessék tapasztalataikat, átadhassák egymásnak a jó módszereket. A gyakorlatban történő bizonyításhoz minden évben a ’ kecskeméti vállalatok, ipari szövetkezetek bocsátják rendelkezésre műhelyeiket. Ebben az esztendőben megkezdik a mestervizsgáztatást a kőműves, az ács, a központifűtés- szerelő, a gázvezeték- és készülékszerelő, a kozmetikus és a gépjár» művillamossági műszerész szakmában is. Korábban ilyen mesterlevelet csak a megyén kívül lehetett szerezni. A Tóth Sándor Brigádtanácskozások A huszonöt éves múlt, amelyre legtömegesebb munkamozgalmunk, a szocialista brigád- mozgalom visszatekint, önmagában is értékmérő. Jelzi, hogy a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni hármas jelszava nem maradt szép jelszó csupán; az elmúlt évtizedekben emberek milliói törekedtek — és törekednek ma is — munkájukkal, életvitelükkel megfelelni e nehéz követelménynek. Most, amikor a május 28-án sorrakerülő VI. országos szocialista brigádvezetői tanácskozás előkészítéseként a mozgalom helyzetéről, alkalmazkodóképességéről, további fejlesztésének lehetőségeiről folyik az eszmecsere a munkahelyeken, többféle kiindulási alap kínálkozik. Természetesen hiba lenne szemet hunyni a gondok felett, de nincs szükség lényegi változtatásokra sem. A társadalmi-gazdasági helyzet kétségtelenül megköveteli ugyan, hogy a feladatok megoldásában jobban támaszkodjunk a dolgozók cselekvőkészségére, alkotókedvére, hogy juttassuk végre nagyobb szerephez az emberi tényezőket. Minderre azonban — nagyobb odafigyelés, összehangoltabb irányítás mellett — a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny mai keretei között is van lehetőség. Az országos tanácskozást megelőző és március végéig tartó munkahelyi tanácskozások jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Nem létezhet ugyanis olyan országos fórum, ahol a résztvevők fejéből minden előzmény nélkül pattanná, nak ki a mozgalom további fejlődését segítő ötletek, elképzelések, javaslatok, ahol nélkülözni tudnák a körülbelül 160 ezer brigád csaknem kétmillió tagjának véleményét, tapasztalatait, vagyis a munkahelyi tanácskozások tényanyagát, hangulatát. Sőt, a helyi fórumokon is csak akkor várható érdemi és végső soron az országos tanácskozás munkáját megkönnyítő vita —, amint ezt jő néhány eddig megtartott, munkahelyi ----------------------U — t anácskozás már igazolta —, ha sokoldalú, de egyben konkrét vezetői beszámoló alapozza meg. Ha a dolgozók kendőzetlen képet kapnak arról, hogyan tud hozzájárulni a szocialista brigádmozgalom az ő munkahelyükön a legfontosabb termelési és gazdálkodási célok megvalósításához, melyek a hatékonyabb részvétel helyi akadályai; mennyiben sikerült alkalmazkodni a szigorúbb gazdasági körülményekhez; hol tartanak a szocialista életmód, a szakmai, illetve az általános műveltség fejlesztésében, és így tovább. Bármilyen sokat hallunk a legfontosabb gazdaságpolitikai céljainkról, köztük a minőség javításának fontosságáról, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás kiemelkedő szerepéről, a termékszerkezet korszerűsítéséről, az export fokozásának jelentőségéről, a tőkés import helyettesítéséről meg a többiekről, e sokszor hallott fogalmak, célok csak akkor válnak igazán elevenné, ha a résztvevők számára bebizonyítják: „nemcsak” az ország, meg a vállalatuk, az ő személyes érdekük is azt kívánja, hogy megértsék, átérezzék, mi rejlik a fenti követelmények mögött valójában. A tanácskozó közösségek megvitatják, hogyan lehet (és kell) jobb feltételeket teremteni a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny számára, ide értve a résztvevők egyéni kezdeményezéseinek szélesebb körű kibontakoztatását is. Szóba kerülnek természetesen a munkahelyi tanácskozásokon a szocialista módon tanulni és élni mai dilemmái is. Hiszen a szocialista brigádtagoknak olyan bonyolult viszonyok között kell megőrizniük erkölcsi értékeiket, eszményüket, a tartalmas élet iránti igényüket, amikor bizonyos körökben ez „kiment a divatból”, amikor egyesek — ha tehetnék — az emberi életmű hasznosságát, nagyságát is butikban, villában, Volvóban mérnék. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres majd együtt választ a május 28-i Országos szocialista brigádvezetői tanácskozás. Csaknem kétmillió brigádtag nevében, s további nyolc és fél millió ember — valameny- nyiünk érdekében. K. T.
