Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. március 23. • PETŐFI NÉPE 0 l Ki a jó kereskedő? A kecskeméti párt-végrehajtó- bizottság és a város tanácsa a közelmúltban aktívaülésre hív­ta meg az ellátásért felelős nagy- és kiskereskedelmi vállalatok vezetőit. A múlt évi munkát ér­tékelve és az idői tennivalóik számbavételekor, azt hallottam: „A jó kereskedőhöz visszatér­nek a vásárlók. Ez napjainkban is igaz.” Négy és fél milliárd forint A továbbélő hagyomány ugyan­csak közrejátszott abban, mely kecskeméti ABC-kben, kis bol­tokban, vendéglőkben, áruházak­ban és. piaci árushelyeiken köl­tötték el tavaly a fogyasztók a négy és fél milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom leg­nagyobb részét. Egyáltalán: ho­gyan elégítette ki a város lakói­nak szükségletét és azokét, akik átutazóként itt vásároltak? ’ Csupán a piacon 150 millió fo­rint értékű áru cserélt gazdát. Ha arra gondolunk, hogy ennek majdnem a fele — mintegy het- venmilliónyi — őstermelői (asz­tali). eladásból származott, lát­juk, hogy az almától a levesbe- valóig, s a baromfitól a tojásig a piacon sokféléből tevődött össze a vásárlás. Mint ahogy az egyes áruk se csak néhány csa­tornán át jutottak el a fogyasz­tókig. A változatos értékesítés jel­lemző mindinkább a megyeszék­hely kereskedelmére. Az állami és a szövetkezeti ellátók mellett ott találjuk, gyarapodó számban a kisvállalkozókat. A kispiaci és a mozgóárusítás sajátosan il­leszkedik a városképbe. A ven­déglőket is beleszámítva, 68 üz­letet vették bérbe eddig, szerző­déses alapon. Ennek eredménye­ként több, addig kevésbé gazda­ságos, kis élelmiszerbolt vált ngy-egy kerület, vagy csak né­hány utca nélkülözhetetlen ellá­tó helyévé. Jelenleg kétszázhar- minckilenc magánkereskedő is árusít a városban; nyolcán pedig Kecskemét környéki települése­ken dolgoznak. A kereskedelem élénkülését mérhetjük le azon is, hogy 1982-bep a tanács hat­vanhárom ú.i, kereskedelmi mű­ködési engedélyt hagyott jóvá — harmincöt kereskedőnél pedig hozzájárult, hogy üzletkörét megváltoztassa. A szándék mind­egyik esetben azonos volt: a lakosság áruellátásának javítá­sa, v^gső soron az életszínvonal megőrzése. Tanulságok és tennivalók ; Anélkül, hogy aprólékosan részleteznénk, alapvető élelmi­szerekből (gyümölcs- és zöldség­féléből különösen, és évek után végre halból is?, valamint szén­ből és méteráruból (a flanellt és a kordbársonyt kivéve) kielégí­tő kínálat volt az elmúlt eszten­dőben. De zokniból, pamut alsó- ruhából és női divatcsizmákból több és többféle is elkelt volna. Javult a játékellátás. A város- környéki községek boltjaiba vi­szont nem mindig szállítottak elegendő mosó- és mosogatószert. 'Ennek azonban nem áruhiány, hanem az elosztás egyenetlensé­ge volt az oka. Egyes szállítók pontatlansága pedig a vegyes- iparoikk-kereskedelemben idé­zett elő kisebb-nagyohb zavart. Emiatt különféle napi cikkek, mint például a szeg, és az olyan jelentősebb háztartási berende­zések, mint a hűtőgépek, időn­ként hiányoztak az üzletekből. Mit tehet a kereskedelem esek után, 1983-ban a vásárló­kért? Az új Centrum Áruház átadá­sával és más üzlethelyiségekkel a megyeszékhely kereskedelmé­nek alapterülete 13 ezer négy­zetméterrel növekszik. Az Ár­pádvárosban és majd a Hornyik János utcában több bolt meg­nyitását tervezik. Felújítják a BIK Rákóczi úti játéküzletét, a Szivárvány Áruházat és a Kál­vin téri vasboltot. Jelzést! Jelzést! — De vajon csak az újabb üzletektől, az eladótér bővítésé­től remélhetjük a mai igények­nek megfelelő, rugalmasabb és hatékonyabb kereskedést? — tet­te föl a kérdést az aktívaülésen Veliczky István, a kecskeméti Városi Tanács általános elnök- helyettese. A kérdés időszerűsége dr. P. Kovács Istvánt, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ugyan­csak jelenlévő vezetőjét hozzá­szólásra késztette. — Megyénkben tavaly az em­berek minden 100 forintból 94- et a kereskedelemben. költöttek el — ismertette az osztályveze­tő. — Mivel a tanácsok egyik feladata a lakosság ellátásának szervezése, ebből a 100:94 arány­ból sok minden következik. Pél­dául? Egy fürdőszobát attól '(még) tudnak rendeltetésszerűen használni, ha éppen nem nyu­gati csaptelepből folyik a hideg— meleg víz. De afölött már nem térnek napirendre a fogyasztók, ha valami (Magyarországon egyébként kapható, Győrben és Budapesten van, az miért nincs Kecskeméten is! Véleményem szerint is a jó kereskedőhöz visszamennek a vevők, de csak akkor, ha a kívánságukat, hogy mit szeretnének, eljuttatja a gyártókhoz. Sajnos, az effajta továbbjelzések gyakran elmarad­nak. „Miért?” I Azt kérdezte valaki tőlem: ,/Miért nő nálunk ennyire a ma- gánkereskedelem súlya?" Téve­dés volna túlzott mértékű nö­vekedésre gondolni, hiszen pél­dául nálunk, a megyében az ál­lami 'és a szövetkezeti szektor mellett a magánkereskedelem részesedése mindössze 3 száza­lék. Nem sok. Ahhoz viszont elég, hogy a háttérben megtalál­juk a „Miért ?”-re a magyaráza­tot. Azért tartotta tehát jelen­tősnek a kérdező ezt az arányt, mert a magánkereskedelem je­lenlétével mégiscsak betölt va­lamiféle űrt. Olyan árukat hoz forgalomba, amelyekre a vevők­nek szüksége van. Hogy mást ne mondjak — Kölnben, Műn-, chenben és Salzburgban az utcai árusok a szó szoros értelmében a vásárlók elé mennek! — Hasonló rugalmasságra len­ne szükség nálunk is, nagyban — folytatta P. Kovács István. — Az ehhez vezető egyik út: jobb nyereségérdekeltségi rendszer a kereskedelem minden területén. 'Az új iránti érzékenység kapjon nagyobb teret! A befelé fordu­lás semmit nem old meg. Nyi­tottság és együttműködés — ezekről a módszerekről nem szabad lemondani. Bessenyei István, a BÉK igaz­gatója a gazdaságos és hatékony kereskedés módjairól beszélt. Röviden: „Hogyan tudunk Olcsón előrelépni?” Ügy — fejtette ki az igazgató —, hogy tenmelő vál­lalatokkal társulást szervezünk. Ezzel rövidül az áru útja a fo­gyasztókihoz. VAz idén, ilyen for­mában szeretnénk áruink 8—10 százalékát értékesíteni. Zöidség- és gyümölcsfélével, valamint jégkrémmel ebben az évben is megjelenünk az utcákon. A versenyképességért Földi Ferenc, a BIK igazgató- helyettese további, jó módszer­ről tájékoztatta a tanácskozást. Elmondta, hogy tartós fogyasz­tási cikkek árusítására, a me­gyében elsőként Hajósra települ ki a vállalat. Náluk bevált a 270 szállítóval ivaló kereskedel­mi kapcsolat; nagy- és kisipari üzemektől, termelőszövetkezet­től és magánvállalkozóktól egy­aránt vásárolnak. □ □ □ Az élet — és ezen belül a gaz­daság — változásai közepette ki lesz tehát a jó kereskedő 1983- ban? Aki áruival képes versenyben maradni. Akihez visszamennek a vásárlók — mert boltjában megtalálnak mindent, de leg­alábbis sokfélét — egész éven át. Kohl Antal VÁLASZ ÉRKEZETT Köszöntötték a nőket Dr. Nagymarosi Károly igazgató és Barna Barnabás szb-titkár alá­írásával kaptuk az alábbi levelet. A Petőfi Népe „Akiket elfelej­tettek ...” és „Róluk is megfeled­keztek ...” címmel március 10-én és 15-én jelentetett meg cikket. Mindkét írás azzal foglalkozott, hogy a Gyógyszertári Központ nő dolgozóit nem köszöntötték meg a nemzetközi nőnapon. Mik is a tények nőnapügyben? Korábban a Gyógyszertári Köz­pont egy nap jutalomszabadságot biztosított a nemzetközi nőnap al­kalmából nődolgozói részére. Ta­valy ezt már a jogszabályok nem tették lehetővé, ezért az éves munkaértekezleten részt vevőket szóban köszöntötte az igazgató és az szb titkára. Mindemellett a Képzőművészeti Alap Kiadó Vál­lalat által forgalmazott díszes üd­vözlőkártyát küldtük meg minden ünnepeltnek. Természetesen ez a lap nem tudta helyettesíteni a sza­badnapot, ezért nem szolgálhatott közmegelégedésre. Ez évben március 4-én volt a termelési tanácskozás, ahol a Gyógyszertári Központ vezetése a nemzetközi nőnap alkalmából kö­szöntötte a közel 200 hölgy részt­vevőt és a távollevőket is. Szim­bólumként az elnökség hölgytag­jai részére nyújtottunk át virág­csokrokat. Ez alkalommal 31 kitün­124 004-an sérülteik meg munka közben tavaly, 6702-vel keveseb­ben, mint egy évvel korábban. Ez a szám azonban még mindig magasabb, mint 1980-ban, ami­kor körülbelül százezer embert ért munkahelyi baleset. Ugyan­csak csökkent — bár mindössze huszoneggyel — a halálos kime­netelű üzemi balesetek száma, a múlt évben 548-an haltak meg emiatt. A sérülések jelentős há­nyada — 35 százaléka — a 30 éven aluliakat érte, 15 százalé­kuk fél éve sem dolgozott mun­kakörében. Mind a férfiaknál, mind a nőknél kétszer annyi se­gédmunkást ért baleset, mint szakmunkást. A Statisztikai Kiadó Vállalat összesítéséből megállapítható az is, mi okozta a legtöbb munkahe­lyi balesetet, milyen azok terület szerinti megoszlása. Legnagyobb tetés (Kiváló Munkáért, Miniszteri dicséret és a Vállalat Kiváló Dol­gozója) került átadásra virágcsok­rokkal és 65 ezer forint jutalom­mal nödolgozóinknak. Erről egyébként a március 6-án megje­lent megyei újság első oldalon tu­dósított. Férfidolgozóink március 8-án virággal kedveskedtek munkahe­lyeiken nő munkatársaiknak. A gyógyszerraktárban a vállalat szakszervezeti titkára szóban kö­szöntött. Igaz, az influenzajárvány miatt feszített volt a munka nem­csak a gyógyszerraktárban, ha­nem valamennyi munkahelyen. Végképp érthetetlen a kalocsai patikából érkező levél, mely sze­rint itt elmaradt a nőnapi meg­emlékezés. Dr. Garabits István, a gyógyszertár vezetője telefonon tájékoztatott arról, hogy munka­társait virággal köszöntötte és a munka végeztével közös vacsorán ünnepelték a nemzetközi nőnapot. Ennyit a tényekről. A jövőre vonatkozóan minden­nek ellenére méltóbb ünneplést tervezünk, reméljük, közmegelé­gedésre. Sajnos, a megye különbö­ző részein levő 90 gyógyszertár hölgyeit március 8-án személye­sen az eddigi gyakorlatnak meg­felelően csak az ott dolgozó férfi munkatársak tudják köszönteni azokban a patikákban, ahol férfi ’ dolgozó egyáltalán van. részük úgy következett be, hogy a szerencsétlenül járt dolgozó le­esett az állványról, tetőről, sok baleset okozója volt munkagép, kéziszerszám vagy kiálló hegyes tárgy. A munkagépek okozta üze­mi balesetek háromnegyed része a gép kiszolgálása, rendeltetés­szerű működése közben történt. A balesetek 28 százalék^ a dol­gozók szakképzetlenségének, il­letve gyakorlatlanságának követ­kezménye volt Egyötöde a mun­kaihely hibájából, a munka, a munkafolyamatok helytelen meg­szervezése és a felügyelet hiánya miatt fordult elő. A legtöbb bal­eset hétfőn és kedden, s általában a munkakezdés utáni negyedik és ötödik órában történt. Az üzemi balesetek miatti táp­pénzes napok száma a múlt év­ben 2,6 millió volt, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel koráb­ban. Mit kell tudni a lakáselosztásról? II. Ügy indul a történet (?), hogy egy gyerekesen naiv, jól öltözött Zsiguli-tuliajdonos, aki mellesleg megcsalt férj és biztosítási ügy­nök (Helyey László alakítja), a játszótéren összetalálkozik egy torzonborz külsejű, a művészi pá­lyáról „lecsúszdázott” . operaéne­kessel (Vajda ’László). A barátsá­guk furcsa ténykedés közben köt­tetik: egy fejes' meg egy fejetlen bábut hintáztatnak, simogatnak, ölelgetnek, szorongatnak ... Minit egy lidérces látomás, fel­tűnik a játszótéren az operaéne­kes pereputtya. Az ügynök máris ott ücsörög (nyakig) e család gon­doktól, bajoktól hínáros minden­napjaiban. Ám ami ezután törté­nik, az nem mindennapi. Zűrös képek, zagyva szövegek, indula­tos dialógusok, valóságcseppek és látomásáradatok mosódnak egy­másba. A néző mereszt,getheti a szemét, gyötörheti az agyát ösz- szekötő szálak, logikai • kapcsok után. Lassan mindent befed az értelmetlenül burjánzó kuszaság és az unalom. A naiv ügynöknek naiv ötlete támad, miután eltölt egy kis időt játszótéren szerzett barátjának családtagjai között. Azt akarja, hogy fogadja őt — a 35 éves Győ­zőkét! — gyermekévé a 40 esz­tendős operaénekes, s annak utó­dot szülni képtelen fiatal felesé­ge (Bodnár Erika). Ezt a képtelen ötletét azzal indokolja, hogy négyéves korában elvesztette a szüleit, most elhagyta ledér hitve­se, ő pedig családi boldogságra vágyik. Az unoka után áhítozó nagymami nem találja képtelen­ségnek az ötletet. A többiek sem. Így azután ovissá válik ja mozi­vásznon az ügynök, a „nagyma­mája” spenóttal eteti, az „anyuká­ja” pedig 'állatkertbe hurcolássza. hogy megismerhesse a „csöppség” (35 éves!) az „állatvilágot” is. A következő filmkockákon már út­törő, a „papájának” szülői érte­kezletre kell járnia, ahol melles­leg közük vele, hogy Győzőke (35 éves!), még mindig bepisil. Köz­ben egyre jobban fölfeslik a múlt, szóba került Che Guevara és Le­nin, Sztálin és Mao, s persze Rá­kosi is ugyebár. Azután börtön­rács mögé kerül az immár kocs­mákban pdkulázó operaénekes, miközben a felesége (Győzőke „anyukája”) acélkezű elvtársnő, mert ilyen a világ, vagyis ilyen volt, mígnem lövöldözni kezdtek ötvenhatban, s Győzőke az ágyne­műtartóba bújtatja el „mamáját” a csúnya bácsik elől, és így to­vább, mígnem az ügynök (melles­leg Zsiguli-tulaj donos és meg­csalt férj) újra felnőtt szerepben tűnik fel a vásznon, ismét a ját­szótéren szerzett barátként, vagy­is újból mát írunk. Pontosabban nem mi, hanem a forgatókönyv komponálója: Siikösd Mihály, akit személyesen is láthatunk a film­ben, ahogy le s fel sétálgat a „nagy zűrzavarban”. Aktualizálgatni csak néhány el­ejtett vagy közbeékelődött mon- datocsika próbál a filmben: Cím­szavakban szó esik a cigánykér­désről, a fegyverkezésről, a „más­ként gondolkodó” értelmiségről, a gazdasági nehézségekről, de csak - olyan formában, ahogy mondjuk a szomszédasszonyok so­pánkodnak áz időjárás rendelle­nességeiről két elfojtott ásítás kö­zött, miután kifogytak a jobbféle pletykákból. Első látásra olyan ez a Szörény Rezső rendezte új magyar film, mint egy felületesen összelapátolt képkupac. Mondom: első látásra. Másodszorra talán összefüggőbb­nek, érthetőbbnek, érdekesebbnek tűnne,, ahhoz- azonban, hogy — egy „talán” reményében' — 'két­szer is végignézze az ember, nem kis elszántság szükségeltetik ... A képek időbeli elcsúszásai, a mo­zaikjelenetek (nem új rendezői fogások), valahol mindig egésszé állnak össze végül, a film sajátos •törvényei szerint. Valahol! De nem ott, ahol az operaénekes fe­lesége kimondja a végszót: Talp­ra, Győző! Érdekes, izgalmas, új gondola­tokat ébresztő, jó filmet láttam? Hát ez az, amiről nem tudott meggyőzni Győző. Sajnos, ahogy tapasztaltam (egy fővárosi film­színházban unatkoztam végig a filmet), másokat sem. Csak (?) annyit ér,t el, hogy a nézők is Győzőnek képzeljék magukat. Ugyanis sorra talpraugrottak. Már az első félóra után... Koloh Elek Az igénylési letét A fokozott előtakarékosságra való ösztönzés érdekében a la­kásigénylések 1983. január 1. és 1983. június 30. közötti megújí­tásakor, valamint az 1983. január 1. után benyújtott lakásigényié- sek esetén lakásigénylési letétet kell fizetni ott, ahol ezt a helyi lakásügyi tanácsrendelet előírja. Bács-Kiskun megye hat városá­ban, valamint néhány (nagy)- községében kell lakásigénylési letétet fizetni. Ennek összegét az igényelt lakásfommától, kom­fortfokozatától, szobaszámútól, Valamint az igénylő jövedelmi és szociális helyzetétől függően határozták meg a helyi tanácsok. Kisebb összegű lakásigénylési letétet fizetnek a három vagy ennél több gyermekes lakás­igénylők, azok, akik már több éve benyújtották igénylésüket, a legalább egyéves ifjúsági taka­rékbetéttel rendelkezők. Öt százalék kamat 'Fontos tudnivaló, hogy a letét befizetése nélkül a lakásügyi ha­tóságok nem fogadhatják el az igénylést, illetve a régi igénylé­seket nem lehet megújítottnak tekinteni. Az igénylési letétet az illetékes OTP-fióknál kell befi­zetni, s ezt a kiutalt tanácsi bérlakás lakás-használatbavéte- li díjára, illetve személyi tulaj­donú lakás biztasításla esetén az előtörlesztésre kell és lehet fel­használni. Az OTP az igénylési letét után egy éven belüli fel- használás esetén 2 százalékos, azon túli felhasználás esetén 5 százalékos kamatot térít az ál­lampolgárnak. A letét számlá­ját megszüntetni, vagy a szám­lán lévő összeget a lakás kiuta­lását, illetve a vevő kijelölését •megelőzően felhasználni csak a lakásigényiésnek a nyilvántar­tásból való .törlését követően lehet. Hozzájárulás — használatbavételi díj A jogszabály értelmében a bérlőnek: a) új tanácsi bérlakás kiuta­lása esetén lakásépítési hozzájá­rulást, b) megüresedett tanácsi bér­lakás kiutalása esetében pedig lakás-használatbavéteU díjat kell fizetnie. Többek között nem kell lakás­használatba vételi díjat fizetnie annak, aki a bérlő halála esetén, illetőleg lemondása alapján foly­tatja a lakásbérleti jogviszonyt, és egyébként jövedelmi, vagyo­ni és szociális helyzeténél fogva jogosult tanácsi bérlakásra és a •bérlővel legalább egy éve állan­dó jelleggel a lakásban lakott. A lakás-használatbavételi díj vonatkozásában a jogszabály­módosításnak kettős célja volt. Egyrészt az, hogy részletesebben elkülönítse azokat az eseteket, amikor valaki részére, különbö­ző lehetőségek alapján kiutalják a tanácsi bérlakást. Másrészt, hogy igazságosabban differen­ciálják a jogosultság jogcímei között úgy, hogy meghatározza, hányszoros lakás-használatba­vételi díjat kell fizetnie a kije­lölt bérlőnek. A következőkben lássunk né­hány olyan esetet, amikor több­szörös lakás-használatbavételi díjat kell fizetni: • Kétszeres a laké. használatba­vételi díj, ha — a lakásbérleti jogviszonyt a jövedelmi, a vagyoni és a szo­ciális helyzete folytán tanácsi •bérlakásra nem jogosult olyan személy folytatja, aki a bérlővel legalább egy éve, de öt évnél rö- •videbb ideig lakott együtt állan­dó jelleggel a tanácsi bérlakás­ban; — a tanácsi bérlakást a lakás­ügyi hatóság a jövedelmi, a va­gyoni és a szociális helyzete folytán egyébként tanácsi bérla­kásra jogosult — a lakásban visszamaradt — jóhiszemű jog- oímnélküli személy részére utal­ja ki. •Háromszoros lakás-használat­bavételi díjat kell fizetni, ha — a lakásbérleti jogviszonyt tanácsi bérlakásra nem jogosult olyan személy folytatja, aki nem — vagy egy évnél rövidebb ideig — lakott együtt állandó jelleg­gel a bérlővel; — a lakásügyi hatóság a la­kást egyébként tanácsi bérlakás­ra nem jogosult '— a lakásban visszamaradt — jóhiszemű jog- címné'küli személy részére utal­ja ki stb. Háromszorostól ötszörösig ter­jedő lakás-használatbavételi dí­jat kell fizetnie annak, aki nem jogosult tanácsi bérlakásra, és részére nem szociális jellegű ta­nácsi bérlakást utalnak ki. An­nak is hasonló összegű lakás­használatbavételi díjat kell fi­zetnie, aki a tulajdonában álló lakását beköltözhető állapotban a tanácsi' ingatlanközvetítő szervnek értékesítette és helyet­te tanácsi bérlakást kapott, mi­vel arra egyébként jogosult. Szociálpolitikai kedvezmény A fel nem sorolt néhány eset­től eltekintve, a kijelölt bérlő­nek csak egyszeres lakásépítési hozzájárulást, illetve lakás- használatbavételi díjat kell fi­zetnie. Viszonyítási alapul példaként lehet megemlíteni, hogy város­iban a kétszobás, összkomfortos, átlagos alapterületű tanácsi bér­lakás használatbavételi díja 48 000 forint. Ugyanez komfortos lakás esetében 38 000 forint. A szociálpolitikai kedvezmény továbbra is érvényben van, imelynek mértéke egy gyermek után 20 százalék,' további gyer­mekek után — gyermekenként — 25 százalék, más (a jogsza­bályban meghatározott) család­tag után személyenként 20 szá­zalék. A kedvezmény mértéke a lakás-használatbavételi díj 80 százalékát nem haladhatja meg. i A helyi lakásügyi tanácsren­deletek meghatározzák azokat az eseteket, amikor a bérlőnek részletfizetést vagy halasztást adhat a lakásügyi hatóság a la­kás-használatbavételi dij megfi­zetésére. A cikk folytatásában, a III. részben olyan közérdekű témák­ról lesz szó, mint a tanácsi bér­lakás lakásbérleti jogviszonyá­nak folytatása; lemondás a la­kásbérleti jogviszonyról; a lakás­cserék. Ferencit István, a megyei tanács főelőadója (Folytatjuk) Talpra, Győző! Üzemi balesetek munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom