Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-19 / 66. szám
BHBHMMME VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évi. 66. szám Ára: 1,40 Ft 1983. március 19. szombat Sok más szövetkezethez hasonlóan jó gazdasági évet zárt tavaly a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet, árbevételük meghaladta a 419 millió forintot. Szarvasmarha-állományuk 1300, az éves tejhozam tehenenként megközelíti az ötezer litert. Naponta hatezer litert szállítanak a bokodi tejüzembe. A tehenészetben dolgozik nyolc éve Horváth Mária. Hajnali fél ötkor kezdi a fejést, az ötvenhat tehén között nem egy akad, amely naponta több mint harminc liter tejet ad. A gazdaság legrégibb, négyszeres aranykoszorús Április 4. szocialista brigádjának tagja. Szívesen vesznek részt társadalmi munkában. Dolgoztak az új sportcsarnok építésén. Patronálnak általános iskolásokat. A községi tanács tavaly jutalomban részesítette a brigádot társadalmi mumnkájukért. Édesanyja is a gazdaság dolgozója, édesapja innen ment nyugdíjba. Jó munkáját már kétszer ismerték el Kiváló Dolgozó kitüntetéssel. (Pásztor Zoltán felvétele) LEGFONTOSABB A MEGELŐZÉS A munkavédelem az SZMT elnöksége előtt Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa elnöksége. A testület megvitatta az 1982-ben történt üzemi balesetekről és a gazdálkodószervezetek belső munkavédelmi szabályozásának . korszerűsítéséről szóló jelentést. Ezt követően feladattervet fogadott el az agitá- ciós és propagandamunka fejlesztéséről szóló 1982. október 15-i SZOT-állásfoglalás megyei végrehajtására. Bács-Kiskun megyében az üzemi balesetek száma tavaly az 1981. évihez képest 2,9 százalékkal, a súlyos csonkulásos szerencsétlenségeké 7,3 százalékkal csökkent. Ezen belül azonban jelentősen — 21,9 százalékkal — emelkedett a munkába, vagy a munkahelyről hazafelé menet, a közúton történt balesetek száma. A hozzászólók mindegyike a megelőzés fontosságát hangsúlyozta. Borsódi György, az SZMT vezető titkára • ezúttal is rámutatott: az emberi élet, a testi épség védelme nem lehet pénzkérdés. Megromlott a vállalat anyagi helyzete, a balesetek megelőzését szolgáló berendezésekkel, védőeszközökkel mégsem takarékoskodhat. Az eredményes munkavédelemnek személyi feltételei is vannak — tette hozzá az elhangzottakhoz összefoglalójában Princz László, az SZMT közgazdasági titkára. A dolgozó biztonságáról, testi épségéről, egészségéről való gondoskodás minden gazdasági vezető alapvető kötelessége. Az elnökség ezt követően megjelölte az SZMT apparátusa, a szakmai megyebizottságok és az alapszervezetek legfontosabb feladatait az agitációs és propagandamunka eredményességének javítása érdekében. S. B. A FIN ALKALMÁBÓL KISZ-díjat kapott a bajai fotóklub A Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmából immár hatodik alkalommal jutalmazta az ifjúsági szövetség KlSZ-díjjal azokat a 35 éven aluli fiatalokat, ifjúsági kollektívákat, akik több éven át példamutató tevékenységükkel, az Ifjúság nevelésében kifejtett kiemelkedő munkájukkal járultak hozzá á fejlett szocialista társadalom építéséhez. A kitüntetéseket pénteken, a szövetség székházában megtartott ünnepségen Fejti György, a KISZ KB első titkára nyújtotta árt. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Hatan kaptak egyéni KISZ- díjat és négy kollektíva nyerte el a kitüntetést, köztük a bajai Duna Fotóklub ifjúsági alkotó- csoportja az ifjúság élet- és munkakörülményeinek magas színvonalú 'bemutatásáért, más ifjúsági alkotócsoportokkal kialakított példamutató együttműködésükért. AZ EMBEREN ÉS A TECHNIKÁN IS MÜLIK Üzemanyag-takarékosság a Volánnál A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium nemrég ajánlásokat dolgozott ki a közületi gépkocsikat használó vállalatok, intézmények, szövetkezetek számára, az üzemanyagfogyasztás csökkentése érdekében. Fontos feladat, hogy 1983-ban 5 százalékkal mérséklődjön a közületi gépjárművek üzemanyagfogyasztása, ami azonban nem mehet a termelés, az ellátás és a szolgáltatások rovására. Természetesen, ez a mostani csak egyike az ésszerű energiatakarékosságra ösztönző intézkedéseknek: a törekvés nem mai keletű. de napjainkban talán a legaktuálisabb. A 9. számú Volán Vállalatnál például 1—2 százalékos megtakarítás is száz tonnákra rúg. Bács-Kiskun megye legnagyobb üzemanyag-felhasználója ezért meg is tesz mindent a fogyasztás mérsékléséért. A tapasztalatokról, a tervekről, az alkalmazott módszerekről Friedrich József műszaki igazgatóhelyettest és Hatvani Lajos főenergetikust - kérdeztük. — Kezdjük a tényekkel — javasolja Friedrich József. — Vállalatunk tavaly 600 tonnával kevesebb Benzint használt föl, mint 1981-ben, a gázolajfogyasztást ge- dig 143 tonnával mérsékeltük. A hatodik ötéves terv kezdeténv azt a célt tűztük ki magunk elé, / hogy az egy tonna áru egy kilométerre ' való szállítására eső energia-felhasználásunkat 1985. téren nagyot lépett előre az elmúlt években. Mindenekelőtt jelentősen csökkentették a benzines gépkocsik arányát és futásteljesítményét Míg a hetvenes években a benzineseknek a „bűvös” 50 százalék alá szorítása volt a ■ cél, jelenlétük a vállalat gép-, kocsiparkjában jelenleg csupán (Folytatás a 2. oldalon.) t A ZIL tehergépkocsik fogyasztását 5000 kilométerenként, a billenő- platós ZIL-ekét 3500 kilométerenként ellenőrzik. végéig mintegy 20 százalékkal csökkentjük. Most ott tartunk, hogy a különbözet felét már ledolgoztuk. A KPM irányelvei is rámutatnak, hogy három tényező játszik nagy szerepet az üzemanyag-fogyasztás alakulásában. Az első ilyen körülmény a forgalomszervezés. A kecskeméti Volán ezen a Várkonyi Péter a megyében amelyből az idén 491 ezret állítanak elő szovjet, lengyel és jugoszláv kooperációban. A partnerek gépkocsival fizetnek a termékért. Az olaj- és gázvezetékszivaltyúk, tartályparkok vezérlő berendezéseit is exportra gyártják, évente mintegy 110 millió forint értékben. Az üzem gondjairól elmondták, hogy elhasználódott a gépparkjuk, felújításuk a ter• Várkonyi Péter ismerkedik a MMG Automatikai Művek kecskeméti gyárával. • A Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának Erdei Ferenc Kollégiumában. melékenység növelését segítené, a modernizálás pedig javítaná a munkaerőhelyzetet. A délelőtti órákban a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karára vezetett Várkonyi Péter útja. Az intézet oktatási rendszeréről, az ott folyó tudományos munkáról meghallgatta dr. Filius István főigazgató és dr. Soltész Miklós párttitkár tájékoztatóját. Jelenleg a nappali és a levelező tagozaton három- százkilencvenen tanulnak, évente százhúszan szereznek diplomát szőlő, gyümölcs, zöldség és dísznövény szakon. A rendszeres továbbképzésen az ország minden részéből évente kilencszázan vesznek Itt részt. Beiskolázási gondjuk nincs, a túljelentkezés más- félszeres, ugyanakkor növekszik az igény az itt végzett termelés- irányító mérnökök iránt. A Központi Bizottság titkára meglátogatta a főiskola Erdei Ferenc kollégiumát, délután a megyei pártbizottság székházában tartott aktíván a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást és válaszolt a jelenlevők által feltett kérdésekre. Várkonyi Péter ma Kiskunhalason és a járásban folytatja programját. G. G. Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a megyébe iátogatott. Kétnapos programját Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában kezdte, ahol Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életéről. A megye vezetőinek társaságában ezután az MMG Automatikai Művek kecskeméti gyáregységét kereste fel, ahol dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára és Fekete Rudolf, az MMG Automatika Művek vezérigazgatója fogadta a vendégeket. Vári Csaba igazgató és Sajdik Sándor, a pártvezetőség titkára bemutatta az évi 530 millió forint termelési értéket előállító üzemet és termékeit. , Ezek közül a legjelentősebb a gépkocsiműszerfal-gyártás, A NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Választási rendszerünk továbbfejlesztése Pénteken a Parlament Vadásztermében Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Jelen volt és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület Pozsgay Imre főtitkár előterjesztésében — az MSZMP Központi Bizottságának kérésére — megvitatta a választási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos javaslatokat. A tanács állásfoglalásában megállapította: választási rendszerünk alapvetően jól szolgálja társadalmi céljainkat, az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi fejlődés azonban szükségessé teszi továbbfejlesztését. Növelni kell a választási folyamatban is az állampolgárok aktivitását, jelölőgyűléseik szerepét. Az országos tanács fontosnak tartja, hogy az új választási törvény erősítse tovább a hazafias népfront szerepét, hatáskörét. Az állásfoglalás kitér az ország- gyűlés és a tanácsok munkája fejlesztésének kérdéseire is. Az országos tanács a vitában elhangzott javaslatokat és állásfoglalását megküldi a párt Központi Bizottságának és vállalja a törvényelőkészítő munkában a további felelős részvételt. Jórészt a hatvanas években zajlott le Bács-Kiskunban az ipari üzemek létrehozása. Akkor a lakosság foglalkoztatásának megoldása volt a legfőbb szempont, vagyis minél több munkahely megteremtése. Égető szükség »olt erre, mert cáak így lehetett megállítani az elvándorlást a megyéből, A fővárosi üzemek által „levetett", jócskán elhasználódott gépek mellé, a mezőgazdaságból toborzóddttt munkaerők, betanított munkások álltak. Aligha gondoltak akkor még arra, hogy másfélkét évtizeddel később a megye ipara termékeinek jelentős részét exportálja majd, s itt is elengedhetetlen követelmény lesz a gyorá technikai fejlődéssel való lépéstartás. Azóta természetesen Bács- Kiskun ipartelepein is nagy változások meiitek végbe. A kezdetleges kis üzemek, korszerű vállalatokká, gyárakká fejlődtek. Jó néhány üzemi csarnokban már korszerű NC és CNC számjegyvezérlésű termelőberendezések működnek, s a géppark nagyrésze is a magas termelékenységűek közé tartozik. S tegyük hozzá, hogy már nem betanított, hanem eléggé jól képzelt szakmunkások xlolgoznak velük. A szakmunkásképzés is erőteljes ütemben fejlődött az elmúlt évtizedekben itt a Duna—Tisza közén. Sőt a műszaki állomány is megnyugtatóan gyarapodott. Egyikről sem mondhatjuk el, azonban, hogy teljesen elégedettek lehetünk, s minden a jelenlegi követelményeknek megfelelően alakult. A gyors technikai fejlődéssel ugyanis sűrűbben kell termékszerkezetet váltani, sok esetben oly mádon, hogy az jóval magasabb szakmai képzettséget kíván a gyár szakmunkásaitól, műszaki gárdájától ' egyaránt. Ilyen példa többek között az Irodagép és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyára, ahol 'már nem sokáig készíthetnek mechanikus pénztárgépeket, mert egyre kevesebb megrendelést kapnak. A jövő az elelftronikus pénztárgépeké, amelynek gyártása más munkastílust, jóval magasabb szakmai felkészültséget igényel. ! Hasonló eset a SZIM kecskeméti gyárában a golyósorsó, vagy az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi törzsgyárában az atomerőművi berendezések készítése. Ezekben az üzemekben már megoldották a szakmai gondokat és sikerrel folyik a gyártás. A séma a dolgozók továbbképzése. A SZIM gyárában azonban olyan szakemberek állnak az NC és CNC vezérlésű megmunkáló gépek mellett, akik időközben két-három szakmából szereztek szakmunkás- bizonyítványt. Es úgy gondolám, ez az igazi megoldás. A nyugati országokban igen magasra szökött a munkanélküliek aránya. Azoknak azonban, akik több szakmával rendelkeznek, jóval könnyebb az újra elhelyezkedés. Ná- I lunic nem emiatt van a több I szakmára szükség. Sokkal in- I kább azért, hogy ha végleg I lefut a gyártószalagokról egy- I egy termék, azonnal át tudjon I állni a munkás az új, korsze- I rűbb árucikk gyártására. Fontos ez a karbantartás I szemszögéből nézve is. A ha- I gyojnányos megmunkálógé- I pék, berendezések kijavítása I nyilván nem okoz szakmai I gondot, legfeljebb az alkatré- I szék hiánya gátolja a munkát. I A legkorszerűbb számjegyve- I zérlésű gépek javításához vi- I szont nyilván már magasabb I szintű szakmai képzettségre S van szükség, s ez csak to- I vábbképzéssel, nem egy eset- I ben újabb szakmák elsajátító- g sávai oldható meg. A megye szakmunkásképző I intézeteiben olyan alapszakmai | képzés folyik, amelyekhez két- I három leágazó szakma társul. E Így hát nem lenne nehéz a leá- I gazó szakmák elsajátítása rö- I vid tanfolyamokon, amelyek I elvégzéséről szakmunkásbi- | zonyítványt is adnak. Csak- I hogy eddig eléggé kevés ilyen I jellegű igényt jelentettek be I a megye üzemei. Foglalkozik a Gépipari Tu- 1 dományos Egyesület is szak- I mai továbbképzéssel, amit I Kecskeméten a Tudomány és I Technika Házában, a Gépipa- I ri Automatizálási és Műszaki I Főiskolán, vagy a helyszínen I az üzemekben rendeznek. Ezek I iránt már nagyobb az érdeklő- | dés, de mindez kevésnek tű- I nik azokhoz a nagyarányú fel- I adatokhoz mérten, amelyek a j megye iparára a termékszerke- I zet-váliás, termeléskorszerű- I sítés területén hárulnak. A I lehetőségek adottak. Csak ki] kellene használni azokat. Nagy Ottő H Wfi Mßzh v*/. 'V Unka közben
