Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

isii IDŐJÁRÁS Elfirejeliés mi estig: Általában ké­véi felbe, száraz Id6 várható. A mér­sékelt, változó Irányú szét Idánként kissé megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában —2, 3, a legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 15, 20 fok között valószínű. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-tKISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 65. szám Ára: 1,40 Ft ,1983. március 18. péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A múlt évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatai A KNEB jelentése a kormány előtt A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtöki ülésén elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnökének je­lentését az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztala­tairól, s megszabta az irányító szervek ebből eredő, további fel­adatait. A kormány megvitatta és jó­váhagyta a vállalatoknál, szövet­kezeteknél és költségvetési szer­veknél 1982-ben végzett pénzügyi ellenőrzése tapasztalatairól és azokról az intézkedésekről készí­tett jelentést, amelyek a pénz­ügyi fegyelmet sértő szabályta­lanságok ismétlődését hivatottak megakadályozni. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés' elmúlt, évi mun­kájáról és tapasztalatairól. A Mi­nisztertanács elismerve a népi el­lenőrök munkáját, megállapítot­ta, hogy a vizsgálatok és javasla­tok jóí segítik az időszerű társa­dalmi-gazdasági feladatok meg­oldását. Kötelezte a minisztériu­mok és országos hatáskörű szer­vek vezetőit, valamint a taná­csok elnökeit, hogy a jelentésben és az ajánlásokban foglaltakat munkájuk során hasznosítsák. A kormány az Állami Tervbi­zottság jelentése alapján megerő­sítette azt a programot, amelyet a Csepel Vas- és Fémművek ter­melési szerkezetének, versenyké­pességének és jövedelmezőségé­nek javítására dolgoztak ki. A Minisztertanács a Gazdasá­gi Bizottság tájékoztatója alapján tudomásul vette, hogy az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter intézkedéseket dolgozott ki az építmények minőségének javítá­sára. A kormány a tudománypoli­tikai bizottság jelentése alapján megállapította, hogy a licencek a kívánatosnál és a lehetségesnél kisebb szerepet töltenek be mű­szaki fejlődésünkben. Kötelezte az érintetteket, hogy fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet a megalapozott licencvásárlásokra és a bevezetésükhöz szükséges döntések meggyorsítására. Határozott a Minisztertanács az Állami- és Kossuth-dijak, vala­mint a Kiváló és Érdemes mű­vész kitüntető címek ez évi ado­mányozásáról. (Háttéranyagunk a 2/ oldalon.) Együttes érdek a jobb minőség A Kalocsai Agráripari Egyesüléshez tartozik a ja­nuár elsejei összevonás' óta a Kalocsai Pap­rika. és Kon­zervipari Válla­lat. Ez a nagy­múltú feldolgo­zó az elmúlt év­tizedben sike­resen teljesí­tette feladatait, s a fő terméken kivül, ami a fű- , szer-paprlka- őrleményt je­lenti, sokféle konzervet, fő­ként savanyú­ságot, valamint tésztaféléket is készített. A ma­gyar paprika minősége az utóbbi két—há­rom évben visz- szaesett, első­sorban ter­mesztés-tech­nológiai okok miatt. Ebben az is közrejátszott, hogy a termelők kiváltképp a mennyiségben voltak érdekeltek, s kevésbé a minőségben, aminek a gépi betakarítás ugyancsak nem kedvezett. . A magyar fűszerpaprika a kül­piacon is az egyik legértékesebb, / legkeresettebb termékünk, a vi­lágkereskedelemben, Spanyolor­szág után, a második helyet fog­laljuk el. Ahhoz, hogy ez^ az ex­portunk ne csökkenjen, sőt növe­kedjen, a paprika minőségét kell javítani. Az előbbiekből is kitű­nik, hogy ez együttes feladata termelőnek, feldolgozónak. A Ka­locsa környékén termelt fűszer- paprika ugyancsák világhírű, s remény van arra, hogy a mostani | egyesüléssel az exportigényeknek megfelelőbb rriinőségű termelés valósul meg. Ezentúl termelőnek és feldolgozónak azonos az érde­ke, mert egységben, a KAGE ke- tetében tevékenykednek. Az elmúlt esztendőt a feldolgo­zó a vártnál jobb, 29 millió forint nyereséggel zárta. A fűszerpapri­ka-exportból 7,6 millió dollár ár­bevétel származott. Már tavaly is javult az őrlemények, valamint az egyéb konzervek minősége is, amelynek jelentőd részét a szocia­lista országokba szállították. Az idei műszaki fejlesztések a gépek, eszközök pótlása és korszerűsítése ugyancsak a jobb minőség érde­kében történik. Módosítják a ter­mékszerkezetet, a piaci kereslet­nek megfelelően. Egyebek között száraztésztákat, Így szójás tésztát is gyártanak. A legnagyobb feladatot a papri- kaőrlemény-készités jelenti, amelyből a korábbi éveknél na­gyobb exportot szeretnének meg­valósítani. Cs. I. gwgeSH —------------— Bellii i f «lass ifiá KEMIZÁLÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Nem a vegyszerek a legártalmasabbak Az idei népgazdasági terv a mezőgazdasági termeléssel szemben, az 1982. évinél nagyobb követelményt támaszt. A szántóföldi növény- termesztés, s a kertészet éppen ezért a termést fokozó műtrágya a gabonát, a szőlőt, a kerti veteményt, a gyümölcsöst óvó növényvédő szer alkalmazásának eddigi színvonalát aligha süllyesztheti. Legfel­jebb a fajlagos felhasználás csökkentésében rejlik még tartalék. Ilyn körülmények között mind gyakrabban kerül szóba a mező- gazdaság kemizálása, és a környezetvédelem közös gondja. Az ember és a természet kapcsolata, kölcsönös egymásra hatása talán sohasem volt annyira időszerű, mint éppen napjainkban. Bebizonyosodott, hogy mind a kettőnek a hasznára válik, ha a környezet számára káros befolyásokat csökkenti, vagy a lehetőség szerint megszünteti. A . Magyar Agrártudományi Egyesület növényvédelmi szak­osztálya, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás együttes szervezésében csütörtökön Kecs­keméten megtartott szakmai to­vábbképző ennek a folyamatnak az útját egyengette. A mezőgaz­dasági nagyüzemek, erdőgazda­ságok, igazgatási szervek gyakor­ilati munkában részt vevő szak­embered a mezőgazdasági terme­lés és a vadvédelem összefüggé­seiről Zaják Árpádnak, a MÉM— INAK fácánkerti Természet- és 'Vadvédelem Techonológiai Állo­mása igazgatójának előadását, majd dr. Pénzes Bethen, a MÉM •Növényvédelmi és Agrokémiai Központ százhalombattai víz- élettand laboratóriuma osztály- vezetőjének a tájékoztatóját hall­gatták meg, aki a mezőgazdaság­ban használt vegyi anyagoknak a vízi élőszervezetekre kifejtett hatását, s ennek leküzdési mód­ját ismertette. Hazánkban az apróvadak 90 százaléka a mezőgazdasági terü­leten szerzi meg táplálékát. Min­den olyan intézkedés, ami a nyulak, fácánok, foglyok életle­hetőségeit, szaporodásának a fel- $ tételeit korlátozza, az apróvad­állomány tömeges csökkenését idézi elő. Á vadlegelők, búvóhe­lyek, erdősávok, facsoportok fel­számolása, az időszerű mezőgaz­dasági munka és a vadvédelem össze nem hangolása súlyos ká­rokat okoz. Egyre kevesebb nyúl, fácán kerül puskavégre, s mind szerényebb eredménnyel jár az élővadbefogás. A lucernakaszáláskor évente átlagosan egy—másfél millió ap- •róvad pusztul el. Egyetlen élő- nyúlért ezer forintot, vagy en­nek megfelelő külföldi valutát adnak. Érdemes hát mérlegelni a szervezett vadvédelem mielőbbi megoldását. A különböző vegy­szerek forgalomba hozatala előtt azok hatását vizsgálják az apró- vadakra és a halaikra. Bebizonyo­sodott, hogy ma már nem a me­zőgazdaság kemizálása okozza , a legnagyobb káros befolyást ezek­re az élő szervezetekre, hanem az •egyéb környezeti ártalmak, a ' természetes életterük rohamos csökkentése, összeszűkítése. K. A. Fiatalokról — fiataloknak (5. oldal) Lapunkban már hírül adtuk, hogy színes, gazdag programok várják a fiatalokat a Forradalmi Ifjúsági Napokon. A mai Fiatalokról — fiataloknak rovatunkat a három tavaszi ünnep — március 15., 21. és április 4. — jegyében állítottuk össze. PÉLDAMUTATÓ KÖZÖSSÉGEK Vörös vándorzászló a legjobbaknak Á Forradalmi Ifjúsági Napok megszokott eseménye a legjobb KISZ-szervezetek kitüntetése, örvendetes, hogy mindannyiszor Bács- Kiskun megyei közösségek is a legjobbak között vannak. Ebben az évben hat kollektíva részesül a legmagasabb elismerésben, s kapja meg a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját. Ma, pénteken dr. Varga Sob- ján László, a KISZ KÍB titkára adja át a diszas lobogót a kis­kunhala si 11. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola ifjúsági szervezetének, ' amely­nek a diákok 95 százaléka tagja. A kitüntetés indoklásaként szol­gál számos igazán eredeti moz­galmi tettük, ami á Magyar Rá­dió KlSZ-eseivel kialakított gyümölcsöző kapcsolattól Rákó­czi kassai sírjának megkoszorú­zásáig terjed. (Március 18-a a Kiskunhalasi Állami Gazdaság KlSZ-bizott- sága történetében is aranybetűs nap: reggel 9 órakor dr. Sze- bellédi István, a KISZ Közpon­ti Pénzügyi Ellenőrző (Bizottsá­gának titkára és Grüner Gyula, a megyei KDSZibizottság első titkára köszönti a vándofzászlót negyedik alkalommal elnyert koálektívát. (Mi magunk is sok­szor írtunk már a halasi fiata­lokról, legtöbbször gazdasági munkájukat említve: százezrek­ben, milliókban mérhető a sző­lő- és gyümölcs program, a hús­termelés, a környezetvédelem fokozására tett vállalásuk, a háztáji és illetményföldek sző­lőben történj kiváltása. . A mai nap krónikájához tar­tozik a kiskunfélegyházi 608-as Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben délután fél 4-kor kezdődő ünnepség: dr. Dombóvári Ottó, a megyei KlSZ-bizottság titká­ra adja át a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Ez alkalommal csak tanulmányi eredményeikre villanthatunk fényt: mindent megtesznek, hogy a kisebb tudá- súak felkapaszkodhassanak a jó közepesek szintjére, például há­ziversenyeken növelve a fölké­szültséget. Jelzi az eredményes­séget, hogy a Szakma Kiváló Ta­nuló döntőire 64-en jutottak el. •Március 22-én a DUTÉP KISZ- bizottsága rendez ünnepséget — (Dicsérő oklevél, a Kiváló KISZ Szervezet elismerés után a Vö­rös Vándorzászlót kapják meg. Több mint jelentős patron élő­munkájuk nyilvánvalóan döntő súllyal esett latba a kitüntetés odaítélésekor: a Zó ja utcai ne­velőintézetet, a Klapka utcai óvodát, a 'Forradalom utcai Ál­talános Iskolát segítik. A me­gye egyik legnagyobb vállalatá­ról lévén szó, ahol a dolgotok csaknem fele innen van a har­mincon, létkérdés- a mindenre kiterjedő érdekképviselet, ér­dekvédelem. Egyetlen tény: a ta­valy lakáshoz jutottak több mint egyharmadának nyújtottak se­gítséget ... Egyéves, kihagyás után már­cius 23-án délután Batß Zsuzsa, a. KISZ megyei bizottságának titkára a kiskunhalasi Semmel­weis Kórház KlSZ-bizottságá- nak átadhatja a harmadszor odaítélt Vörös Vándorzászlót, joggal fogalmazhatunk tehát így: munkájukra a következetesség, a folyamatosság a jellemző. Or­szágos hírű akciójuk a diákok — újabban pedig az öregek — egészségügyi szűrése. Gerpntoló- giai szűrésük — a szakemberek véleménye szerint — túlnő ka­tegóriája keretein s gondozás­nak tekinthető, s minden egész­ségügyi intézmény eié példaként állítható. •Március 30-án rendezik meg a Vörös Zászló átadási ünnepsé­get Baján, a Tóth Kálmán Víz­ügyi Szakközépiskdilátxau Az természetes, hogy tanulmányi eredményük átlagot meghaladó, a kitüntetést indokolva azon­ban főként szabadidős tevé­kenységüket emlegették az elő­terjesztők. Most negyedszer kapják meg a legmagasabb KISZ-kitüntetést. , B. J. AZ ATOMFEGYVEREK BEFAGYASZTÁSÁRÓL Elhalasztották a szavazást WASHINGTON Az amerikai képviselőhöz szerdán éjfélig tartó vita után elhalasztotta a szava­zást arról a határozati ja­vaslatról, amely felszólítja az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányát, hogy kezdjenek tárgyaláso­st az atomfegyverek gyár­tásának, fejlesztésének és telepítésének befagyasztásá­ról. A szavazásra előrelátha­tólag hétfőn kerülhet sor. A módosító javaslatok feletti szavazások eredményeiből megáUapíthatólag a javas­latnak komoly esélye van az elfogadásra. £s bár a hatá­rozat nem lesz kötelező ere­jű a kormányra nézve és érvénybe lépéséhez még a szenátusnak is el kell fo­gadnia, elfogadása minden­képpen súlyos vereség lenne a Fehér Ház számára. Azt jelentené, hogy a törvény- hozás egyik — a választók­kal szorosabb, függő vi­szonyban levő — kamarája egy alapvető vonatkozásban elutasítja a kormányzat fegyverkorlátozási politiká­ját. pjljji lilöl ||i|3[||| tll; A legutóbbi adat még 1981- es, mert egyelőre csak az is­mert: abban az esztendőben újabb 30 milliárd forinttal nőtt a vállalatok, a szövetkezetek raktáraiban tárolt alapanya­gok, alkatrészek, félkész- és késztermékek — vagy ahogy a közgazdászok mondják: kész­letek — értéke. Nem vigasztal­hat bennünket, hogy az 1982- re vonatkozó becslések uala- melyes javulást ígérnek. Ugyanis még ez sem változtat azon a tényen, hogy immár 566 milliárd forint értéket tárolunk az ország raktáraiban. Hogy mennyi ez az 566 milliárd, ösz- szehasonlításul nem árt tudni, hogy 1981-ben , „mindössze" 613,5 milliárd forint volt az or­szág nemzeti jövedelme ... Nem kell közgazdaságtudo­mányi egyetemet végezni an­nak a megértéséhez: ahhoz, hogy a gyárak, szövetkezetek folyamatosan termelni tudja­nak, valóban sokféle anyagot kell tartaniok a raktáraikban. Azt is könnyű felfogni, hogyha nő a termelés, akkor több készletre van szükség. Nem a puszta növekedéssel, hanem a mértékével van baj. Amíg ugyanis a legtöbb fejlett tőkés ország az évi nemzeti jövedel­mének csak 1,5—2 százalékát „teszi félre" ilyen-olyan kész­letek formájában, mi az évi munkánk értékének, hasznának vagy 4 százalékát fordítjuk er­re a célra. S minthogy ez már sok éve igy megy, ma már ott tartunk, hogy több száz mil­liárd forinttal magasabb a készletértékünk, mint ameny- nyi az ,,olajozott” készletgaz­dálkodás esetén indokolt vol­na. A közgazdászok azt is kimu­tatták, hogy a gyárak, szövet­kezetek raktárába betett alkat­rész, félkésztermék stb. na- . lünk átlagosan 68 napot tölt ott mozdulatlanul, míg sok tő­kés ország nagyvállalatánál csupán 6—8 napot, mert utá­na felhasználják. Bár az igen-, csak eltérő viszonyok miatt kissé hamis —1 s számunkra túlzottan előnytelen — a 68 meg a 6—8 nap szembeállítása, de mégis csak figyelmeztet. Már azért is, mert a 68 napos átlagba az .is „belefér”, hogy egyik-másik termék esetleg évekig porosodik a raktár vala­melyik sötét sarkában. A magyarázat persze egy­szerűnek látszik: gazdaságunk­ra még sok tekintetben a hiány­gazdálkodás a jellemző, annak minden következményével. Más szavakkal: azért tárolnak annyi anyagot a vállalatok, meg a szövetkezetek, mert ki­szolgáltatottnak érzik magu­kat. Nem biztosak abban, hogy a gyártáshoz nélkülözhetetlen alkatrészhez stb-hez hozzájut­nak. Ezért inkább felhalmoz­nak, még akkor is, ha jól tud­ják, hogy a hasonló profilú gyár is ugyanígy tesz. Így ke­letkeznek a párhuzamos kész­letek, igy növekednek az el­fekvő milliárdok. ■Mindez azért is bosszantó, mert nálunk egész sor úgyne­vezett TEK-vállalatot (terme­lőeszköz-kereskedelmi válla­lati) szerveztek arra a célra, hogy anyaggal lássák el a gyá­rakat. Csakhogy — ez a fur­csa! — az ipar készleteinek alig több mint egytizede talál­ható a TEK-vállalatoknál, a többi viszont a gyáraknál. Nyilvánvaló, hogy változtatni leellene a TEK-vállalatok mai érdekeltségi rendszerén, meg­oldást kellene találni a raktá­rozási gondjaikra is, hiszen csak ezuftán — valóban csak ezek után —: lehetne igazán el- 'várni tőlük, hogy garantálják: Időben leszállítják a kért mennyiséget és minőséget. Minthogy ez egymagában aligha ígérkezik elegendőnek, további lépésekre is szükség lesz. Köztük talán a készletfi­nanszírozáshoz kapcsolódó hi­telezési intézkedések szigorí­tása ígérkezik a leghatásosabb­nak. Az tudniillik, hogy az \dén felülvizsgálják a vállala­tok készletgazdálkodását, s a különösen „hörcsög természe­tűek" a forgóalapjuk részleges 'elvonásával „fizethetnek". A legtöbbet persze mégsem az ilyen kényszerintézkedések­től várjuk, hanem a vállalatok 'önkritikájától, javuló munká­jától. Már jó néhány olyan gyárunk van, amelyek el tud­ták érni; a készletük kisebb mértékben nő, mint az évi ter­melésük. E? nem kevés — ez mások számára is példamuta­tó/ Végtére is: 1—2 százalékos gazdasági növekedéssel számo­lunk 1983-ban. Ha — az emlí­tett gyárakhoz hasonlóan — csak annyit sikerülne elérni, hogy a készletek értéke sem emelkedjék nagyobb mérték­ben ennél, akkor nem növel­nénk az elfekvő milliárdokat. Vagyis azoknak a javaknak a mennyiségét, amelyeket a rak­tárak mélyére dugunk, ahe­lyett, hogy arra használnánk őket, amire valók. Az anyagi boldogulásunkra. J. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom