Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-24 / 46. szám

Ez már történelem A Petőfi Népe híradása a 25 év előtti februárról • A nyári szezonra való (el­készülés nemcsak abból áll a konzervgyárakban, hogy pótol, ják a munkaeszközöket, rend­behozzák a gépi felszerelése­ket, hiszen a termelés lelke a szakmáját értő, dolgozó ember. Ez késztette a Kecskeméti Konzervgyár II. telepének ve­zetőit arra, hogy csoportvezetői tanfolyamot rendezzenek. Az első előadást Domokos János telepvezető főmérnök tartotta. A továbbiakban a konzerv- gyártás ggy-egy 'területéről a mérnök, művezető és a gyár­tásvezető gárda ismert szak­emberei, így Veres József, Fa­ragó Ferenc, Szabó Imre, Bu­ries Oktáv, Bajzák Béla, Mig- léczi Béla, Horváth György, valamint Gulyás István és Ku- thy István tartanak előadáso­kat. t Bensőséges ünnepség zaj­lott le a kecskeméti postahiva­talban, amelynek keretében ki­tüntették a posta legjobb dol­gozóit. Fazekas Bertalan a „Posta kiváló dolgozója” jel­vényt, Cseh János, Szabó Ti­bor, Kovács Sándor, Dobos Sándor és Árvái Miklós a „Pos­ta kiváló dolgozója” oklevelet kapta. A hat legjobb postás sportolót szép sportéremmel tüntették ki. 9 Február 23-án a Szabad­ság téren Kecskemét dolgozói megemlékeztek a szovjet had­sereg fennállásának 40. évfor­dulójáról A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt megyei bizott­sága nevében Putics József, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság másodtitkára tartott beszé­det. Az ünnepség a szovjet és magyar díszegységek felvonu­lásával ért véget. 9 Városfejlesztésre és beru­házásokra 1958-ban 24 millió forintot költ a megyeszékhely tanácsa. Ez az összeg az előző évinél 64 százalékkal maga­sabb. A lakosság a községfej­lesztési adó 15 százalékra eme­lésével járul hozzá a tervek megvalósításához. 9 Valóságos hadsereg látott munkához a Kecskemétet Or- govánnyal összekötő út helvé- ciai szakaszán. Háromszáz gya­logmunkás és 43 szekér hord. ja a földet, javítja az utat, hogy a tavaszi munkák meg­kezdésekor ne akadjanak el a munkába igyekvők a kátyúk­ban, kottyanókban. 9 Mathiász János, az egyko­ri nagy szőlőnemesítő 1838. február 22-én született. Diadal­mas működésének színhelye Kecskemét volt, s munkálkodá­sával nemcsak a magyar, név­nek, de Kecskemét városának is hervadhatatlan hírnevet szerzett — írja dr. Váry István, az egykori neves Mathiász-ku- tató. 9 A Kecskemét Városi Nő­tanács cigánygyűlést rendezett a Kurucz téri Iskolában, ahová László Máriát, a közelmúltban alakult Cigányszövetség főtit­kárát hívták meg előadónak. Neveljék az idősebb cigányok a fiatal munkásokat — 'mondot­ta a főtitkár. Inkább a csalá­don belül csattanjon el egy pár pofon, mint a rendőrségen, közveszélyes munkakerülésért, vagy más bűnért. Először ne­künk kell rendet teremteni a saját portánkon. A visszapillantó: W. D. HUSZONHÁROMEZER NYUGDÍJAS iwiLgyce^KHiií ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1W3. FEBRUÁR Tanácsülés után Minden 'érdeklődő ismerheti a népgazdaság előtt álló idei fő célt: mindenáron meg kell őriz­ni az egyensúlyi helyzetet, mert rövid és hosszú távon is ez az alapja további fejlődésünknek. Ez azt jelenti, hogy az eddigiek­nél is fokozottabban kell takaré­koskodni, ami viszont azzal jár, hogy bizonyos terveket — a fő cél elérése érdekében — csökken­teni kell. Kecskemét város Ta­nácsa múlt heti ülésén döntött az idei költségvetési és fejlesztési eszközök felhasználásáról. Jelzi a határozathozó városatyák fe­lelősségét az a tény, hogy a ko­rábban számításba vett összegnél — a tervciklus végéig — 465 millió forinttal kevesebb áll ren­delkezésükre. Nem volna helyes, ha elhall­gatnánk a 'következményeket, mert csak ezek ismeretében dönthet ki-ki a saját terveiről is. A lakásra várók a mai helyzet­ben akkor cselekednek előrelá­tóan, ha mindent megtesznek, hogy saját erejükből' építkezhes­senek. A korábbinál nagyság­renddel nagyobb hitel, a gyer­mekenkénti és eltartottankénti szociálpolitikai kedvezmény egyaránt a családiház-építőket támogatja — s az is, hogy az eredetileg tervezett öt helyett 30 millió forintot fordít a tanács telekelőkészítésre. Elhangzott a múlt heti ülésen: a lehetőséget mindenki számára meg kell te­remteni — természetesen pénz­tárcához szabott lehetőségről van szó. Erre már csak azért is szük­ség van, mert 1985-ig a tervezett­nél 450-nel kevesebb állami lakás építhető. A Petőfi Népe tanácsülési tu­dósításában már megírtuk, hogy a testület hosszan vitázott a Szentháromság temetőben épülő víztoronyról. A jelen pillanatban ugyanis nincs fedezete a beruhá­zásnak, magyarán: szüneteltetni kell az építést. Nem volna jó, ha magányos beton-felkiáltójelként meredne az égnek. Benkó Zoltán, az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója szen­vedélyesen érvelt: a víztorony félbehagyásával azok járnának legrosszabbul, akik a leginkább érintettek, ám akik egyébként a legkisebb fogyasztók — a lakóte­lepek magasabb emeletein la­kók. Aki hatodik—hetedik eme­leten él, az emlékszik arra, hogy már volt súlyos vízhiány Kecske­méten. Mi magunk nem vagyunk abban a helyzetben, hogy javas­latokat tehetnénk: honnan ve­gyenek el pénzt erre a létesít­ményre — nem is feladatunk ez.- De mindenképpen a közvélemény, Kecskemét százezres lakosságá­nak egyöntetű véleményét -képvi­seljük, amikor a tanácstagokkal együtt valljuk: bűn lenne abba­hagyni a víztorony építését, s mindenáron elő kell teremteni a szükséges összeget: víz nélkül nincs élet! ISKOLA, VÍZVEZETÉK, TELEK, TELEFON Hetényegyházi tervek Gondozókat keresnek .Lakatos Vince Naplemente cí­mű do'kumentumfilmje hívta fel a figyelmet az öregekről való társadalmi gondoskodás szüksé­gességére. Vannak, akik szerint igazi gondot csak a falvaktól, vá­rosoktól távoli tanyákon jelent a magányos idős emberek ellátása, de újabban egyre gyakrabban be­szélünk a nagyvárosok öregeiről is. A létfenntartási költségek nö­vekedését nem fedezi alacsony nyugdíjuk szerény emelkedése, 'á’rti' még az anyagiaknál 'K, fon-, tűkabb’Volna időnként ég^’-égy emberi szó, mert Igazán nem a szegénység, a magány a legbor­zasztóbb. A házi szociális gondozást tart­ják hozzáértők a gyógyírnak, mert a rendszeres * látogatások mindkét célt szolgálják: az anya­gi segítést éppen úgy, mint a lelki vigasztalást. A statisztikák szerint Kecskeméten bőyen van­nak még lehetőségek ennek fej­lesztésére. Tudvalevő, hogy a ta­nácsok hivatásos és tiszteletdíjas házi szociális gondozókat alkal­maznak, a dolog természeténél fogva általában asszonyokat. Ok látogatják sorra az idős embere­ket: a bevásárlástól a gyógyszer- beszerzésen át még a ruhamosa­tásban is segédkeznek (ez utób­bit, ingyen, az öregek napközi otthonaiban végzik el). Kecskeméten hét hivatásos gondozó — vezetőjük Irsa Ernő- né — több mint kétszáz magá­nyos öreget látogat, egy-egy gon­dozóra tehát 30 idős ember jut, míg az országos átlag alig halad­ja meg a tizenkettőt. Statiszti­kai szemlélet nélkül is nyilván­való, hogy milyen óriási a me­gyeszékhely lemaradása. Még inkább szembetűnő azon­ban a tiszteletdíjas gondozók hiánya. Alig tíz a számuk! Azt gondoljuk, a kecskemétiek is szeretik annyira elődeiket, mint a ceglédiek, szolnokiak, talán nem. haszontalan-ottani adatokat előmutatnunk. Nos,. Cegléden 78, -a Kecskemétnél " kevesebb lélek* számú, kisebb kiterjedésű Szol­nokon pedig 120 tiszteletdíjas gondozó tart kapcsolatot az öre­gekkel. Mindebből kiderül: a megyeszékhely elmaradása ag­gasztó. Szívesen ajánljuk tehát jószívű asszonyok figyelmébe a házi szociális gondozást, szerény . díjazásért ugyan, de nagy örö­met okozhatnak. Két idős teljes ellátásáért — ebédet kell vinni, időnként bevásárolni, takarítás­ban segíteni, a szennyest az öre­gek napközijébe vinni — 1000 forintot fizet havonta a városi tanács. Reméljük, hogy mind töb­ben jelentkeznék az öregek nap­közi otthonában a Jókai utcában Irsa Ernőnénél.. Igény bőven van, mert városunkban több mint 23 ezer a nyugdíjas. Tavaly első ízben kísérelték meg körül­ményeik feltárását, amikor is 17 ezer 55 éven felüli asszony és 60 éven felüli férfi kartonját gyűjtötték ki. PARCELLÁZNAK MIKLÓSTELEPEN Nem lesz kisajátítás! Sok-sok mlklóstelepl gazdálkodó írt panaszlevelet a megyei pártbizottság Illetékeseinek. A tanács hatósági úton a terület kisajátítását tervezi — fej­tegették — de ezt ők Igen sérelmes­nek érzik. Az ügyet minden oldalról gondosan kivizsgálták, s kitűnt: min­denkinek az érdeke azt diktálja, hogy orvosolják a hobbisok baját. A ta­nács azért akart parcellázni, hogy utána telket oszthasson családiház­építőknek, s ezért hosszabb ideje nem adott engedélyt építésre a gazdálko­dóknak, noha ők maguk Is házterve­ket forgattak fejükben. A megoldás: aki akar, az építhet ezentúl, és — ezt korábban ugyancsak megakadá­lyozták — ha akar, el Is adhat föld­jéből. (Nem ritka a 600—800 négyszög- öles szőlő, ami megfelezve is tekinté­lyes területű.) Akinek az a szándéka, akár az egész hobbiját áruba bocsát­hatja. A környéken állami kezelésű földek is találhatók, ezeken is végre­hajtják a parcellázást. Kecskemét— Miklóstelep így válhat minden érde­kelt-érintett örömére családi házas ne­gyeddé, ahol mód van a konyhába való zöldség—gyümölcs megtermelé­sére is. FEKETE SAROK Az angol nyelv és a magyar árrendszer kecsegtető összeha­sonlítási alkalmat kínál. Azt akarják mondani, hogy zsineg. Madzagnak írják. Drótnak mondják. Bizonyos árucikken ott a nyomtatott ár, mellette egy öntapadó cím­kén ott egy másik 4r,_ de nekünk, gyanútlan vásár­lóknak egy harmadik — természetesen mindkettőnél magasaim. •i összeget kell lefizetnünk. A dolog itt válik bonyolulttá. Nem arról van szó, hogy fölháhorodásnnknák adnánk hangot minden újabb ármozgás konstatálásakor, mert ezt, kénytelen-kelletlen, már meg kellett szoknunk, A baj ott kezdődik, amikor az új ár egyedül a pénztáros lejében van meg. Nem kívánunk okta­lanul gyanüsitgatni egyetlen kerfeskedelmi dolgozót sem, de tény, hogy tavaly .minden negyedik számlát tévesen állítottak ki egy népi ellenőrzési vizsgálat tanúsága szerint, s nincs okunk, hogy e fővárosi adat kecskeméti alkalmazhatóságában kételkedjünk. Azt szeretnénk, ha minden Üzletben hivatalos pecséttel ellátott papíron tüntetnék fel az éppen érvényes ára­kat — úgy érezzük, ehhez minden jogunk megvan. Állampol­gárokként * többi között fizetésünk elköltésekor tesszük mér­legre saját társadalmi megbecsülésünket: olyan értékűnek tart­hatjuk magunkat (s munkánkat) amennyi árut bérünkért ka­punk. Nyilvánvaló tehát a kereskedelem közhangulatot befo­lyásoló politikai töltete, nyilvánvaló, hogy akkor politizál jól, ha tiszta lapokkal játszik, s ennek elemi feltétele az árak is­merete. "—If. Kecskemét és Hetényegyháza 1982. január 1-én egyesült. A köz­ségi tanács megszűnt, feladatait a városi tanács és annak szakigaz.- gatási szervei vették át. A változás óta történtekről a közelmúltban kibővített pártvezetőségi értekezleten tájékozódtak az illetékesek. Ér­tékelésük lényege: mindkét település jól Járt az egyesüléssel. Dr. Adorján Mihály, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára a pártvezetőségi ülésen beszámolt a helyi közigazgatás változásáról (az önálló községi tanács megszűnésekor kirendelt­séget alakítottak.) Megállapítot­ta: a lakosság nem is észlelte, hogy milyen Változás történt. Fontos,- 'teendő« volt - a tanácstagok megválasztása is;.a Hazafias.Nép­front a legaktívabb politikusakat állította jelöltként. Az egyesülés után utcanevek módosítására is sor került, mert ugyanabban a településben azo­nos nevű utca nem lehet. A hon­ismereti szakkör alapos előkészí­tő munkája után 26 utca elneve­zését módosították. A lakbérek emelkedése miatt Kecskeméten is egyre többen játszadoznak a gondolattal: meg­veszik az államtól otthonukat. Sokan azonban nem is ismerik a lehetőségeket — számukra fog­laljuk össze a legfontosabb tud­nivalókat. Egy 1969-ben alkotott jogsza­bály határolta körül az állami in­gatlanok elidegenítésének mód­jait. Többszöri módosítás után jelenleg az 1982-ben elfogadott utolsó változat az érvényes. A központi állami pénzeszkö­zökből épített bérlakást létesíté­se után >10 évvel lehet csak elad­ni. Többlakásos épületet akkor bocsáthatnak áruba, ha azt a bentlakók több mint kétharmada kéri. A vásárlásra való kijelölés joga — az Ingatlankezelő Válla­lat kezelésében lévő otthonok esetében — a városi tanács vég­rehajtó bizottságáé. Az értékesí­tés lebonyolításával az Országos Takarékpénztárt bízza meg a tes­tület — külön feltételek mellett. A hetényegyháziak persze nem elsősorban ezek miatt örülhet­nek az egyesítésnek, bár tény, hogy az említettek sem hagyták őket hidegen. A tavalyi dinami­kus fejlődés mindennél jobb agi- tációnak bizonyult a „közős ház­tartás” 'mellett. Több mint hatmilliós költség­gel elkészült a Kecskemét—He­tényegyháza közötti, csaknem - 6 kilométeres vízvezeték, s ezzel a legjelentősebb gond oldódott meg. A Kossuth Lajos utcában 1440 négyzetméter járda épült társadalmi munkában — az anya. got a tanács adta. Megvolt a he­tényegyházi új iskola műszaki átadása, újabb 40 házhelyet ala­kítottak ki — míg a mérleg má­Sok kisnyugdíjastól hallottuk: félnek a rendelettől, mert nincs pénzük megvenni a lakást, és at­tól tartanak, hogy ki kell költöz­niük. Erről semmilyen körülmé­nyek között nincs — nem is le­het — szó. A lakásokat megven­ni nem kötelező. A FELTÉTELEK A lakások vételárát a helyi forgalmi érték alapján állapít­ják meg, az IKV becslése fi­gyelembevételével. A vételár több lakásos Ingatlan esetében a forgalmi érték 30° „-a. Csa­ládi háznál a forgalmi érték 50 százaléka a vételár. Az árat egy fisszegben Is ki lehet fi­zetni — akkor a vevőt ked­vezmény llléU meg, vagy pedig 35 éves részletekben Is. Ekkor a vételár 10 százalékát kelt letenni. Az igy befolyt pénzt a tanács vagy új lakások épí­tésére vagy pedig a régiek fel­újítására használhatja fel. Az érdeklődök részletes felvilá­gosításért az IKV-hoz fordul­hatnak, ugyanoda kell bead­ni vételkérelmüket is. sik serpenyőjébe a közlekedési díjak szeptemberi drágulása ke­rült. A hetényieknek az idén sem lesz okuk panaszra. Már készül a tájrendezési terv (1 millió 125 ezer forint), ennél több pénzt fordíthatnak tanyavillamosítás­ra. Az ezután parcellázandó tel­keken is ott lesz a víz és a vil­lany — ez 1.2 millióba kerül. Jár­daépítésre 141 ezret, az iskolával összefüggő pótköltségekre 100 ez­ret szánnak. Ügy tűnik, az úri­hegyi villanyhálózat rekonstruk­ciója sem várhat tovább — a Kossuth Tsz, az Egyetértés Szak- szövetkezet, a megyei tanács tá­mogatásával, a lakosság önkén­tes hozzájárulásával válósül meg. Elkészüli a két település össze­vont rendezési terve, ennek bir­tokában újabb parcellázások kez­dődhetnek. A telefonhálózat állapota alig bírja a kritikát, a megoldás csak­is egy 50X4-es földkábel lefekte­tése — ez a posta idei tervében szerepel. Jubilált a honismereti klub A tízéves hetényegyházi honismereti klub a hónap elején tartotta Jubileu­mi ülését. Bevezetőben Gerlnczy György, a klub vezetóje rövid átte­kintést adott a klub munkájáról, melynek során a kutatómunka mel­lett két reprezentatív kiállítást, tudo­mányos konferenciákat rendeztek, Móricz-emlékhelyet alakítottak ki, feltárták az Arpád-korl település templomát és temetójét. Fischer Ist­ván, a városi tanács elnttkhelyettese a szocialista hazaflságról, a lokálpat­riotizmusról tartott előadást, majd ok­levelek átadására került sor. Kecs­kemét város Tanácsának elismerő ok­levelét kapta Halász Ferdlnánd kőfa­ragó mester a Móricz-emlékmü kivi­telezéséért, Juhász István városi fő­mérnök a Mórlcz-emlékhely rende­zési tervéért, Pintér Lajos költő, a Forrás munkatársa az Irodalmi kon­ferencia előkészítéséért és a Mórtcz- tölgyfa című írásáért, Székely György, az Arpád-korl templom feltárásáért. A szakkör tagjai közül Ágoston József, Benkő Istvánná, Fazekas Ferenc, Fe­hér Sándor, Fekete Imre, Kiss Sán­dor, Laczl János, Palócz Imre, Put- nokl Mihály és Trungel Pál részesült elismerésben. Az ünnepséget Dömö­tör Margit ét Kltlcslcs László szava­lata és a hetényegyházi clteraegyüt- tes Játéka tette színessé. ^RENDELET AZ ÁLLATTARTÁSRÓL Oroszlánt csak engedéllyel... A városi tanács tavaly decemberben új rendeletben szabályozta az állat­tartást. Övezetekre osztották Kecs­kemétet» s meghatározták, hogy mi­lyen állatból hol mennyit nevelhet­nek. TILOS állatot tartani — szögezi le a rendelet — oktatási, egészségügyi, ke­reskedelmi és élelmiszeripari létesít­mény, üzemi konyha, vendéglő ud­varán, illetve a telekhatártól számí­tott 15 méteres körzetben. A legsűrűbben lakott BELVÁROS­BAN — Bethlen körút, Kaszap utca, Erdős! Imre utca, Jókai utca, Mihó utca, Tompa utca, Végh utca, Simo- nyi utca, Szilády u., Hoffmann utca, Hosszú utca, Petőfi Sándor utca, sza­lagházak mögötti parkolók, a Szalvay Mihály körútig, továbbá az Árpád körút, a Batthyány utca, a Trombita utca, a Rigó utca, a Katona József utca, a Csongrádi utca, a Bem utca és a Kurucz körút által hatarolt te­rületen, valamint a Leninváros, Szé- chenyiváros, Hunyadiváros és Mű­kertváros többszintes beépítésű terü­letén TILOS NAGYÁLLATOT (minden hasított körmü és patás állatot ennek nevez a rendelet) tartani. Az e kör­nyéken levő családi házaknál — csa­ládonként — legfeljebb 20 kisállat (ba­romfi, nyúl stb.5 tartható. A VILLANEGYEDBEN TILOS NAGYÁLLATOT tartani, de kisállat­ból 30-at családonként lehet. E terü­letet közelebbről a Nyíri út, a Széche­nyi krt. a Mátyás tér, az E5-ös út, az Akadémia körút, az Irinyi út, a Balaton utca határolja. Az említett terület és a nagykörút között 50 kisállatot és legfeljebb két sertést (malacot, süldőt, hízót) tart­hatnak. A Bethlen körút, Kurucz kör­út, Erzsébet körút, Kossuth körút, Ár­pád körút, Szalvay körút, Széchenyi körút által körbezárt részről van szó. Az eddig NEM EMLÍTETT VÁROS­RÉSZEKBEN — a Szeleifaluban, Kis- kecskeméten, Máriavárosban, Bogo- vicsfaluban, Székelytelepen, Miklo- vicsfaluban, Dárdaitelepen, Woelker- telepen, Rendőrfaluban, Muszájban, Széktón, Hunyadivárosban, Hetény- egybázán, Műkertvárosban — KOR­LÁTOZÁS NÉLKÜL TARTHATÓ nagy- és kisállat a családi házas beépítésű helyeken. Az 1000 négyzetmétert nem megha­ladó ZARTKERTEKBEN 3 SERTEST £S 100 KISÁLLATOT tarthatnak, de a galambtartás csak zárt rendszerű le­het. A rendelet pontosan szabályozza az állattartásra szolgáló épületekkel szem­ben támasztott követelményeket# az elhullott állatok és a hulladékok ár­talmatlanná tételének módját. Nyilván sokakat érdekel a kutya­tartás engedélyezése. Jelző- és vezető- kutyát bárki bárhol tarthat. Luxus­kutya és macska — a lakótársak egyetértésével — a háztulajdonos vagy kezelő engedélyével kerülhet bárki­nek a házába. Házőrző kutyából ház­tartásonként kettőt tarthatnak a má­sodik bekezdésünkben körülhatárolt belvároson kívül. Aki megsérti a tanácsrendeletét, az számíthat arra, hogy büntetést fizet — ennek felső határa 3000 forint. A nem említett állatok tartásához — ilyen például az oroszlán, a víziló, a krokodil és sok más — a tanács szak­igazgatási osztályától kell engedélyt kérni. Nem biztos persze, hogy meg is adja ... LAPSZÉL GARZON-KULCSOK A jövő héten a villanyt is be­kapcsolják, s ezzel az utolsó aka­dálya is elhárul a Petőfi Sándor utcai garzonházba való beköltö­zésnek. A leendő lakók e napok­ban kapják meg a bérlőkijelölést véglegesítő tanácsi értesítést, s en­nek birtokában fizethetik be ■ szükséges összeget az OTP-néi, ■ kereshetik fel szerződéskötés cél­jából az IKTV illetékeseit. A kul­csokat az IKTV Schönherz téri Irodájában, várhatóan a jövő hét vége felé kapják meg. KECSKEMÉTI TAPASZTALATOK Erősödik az együttműködés a megyeszékhelyek között, ami a tanácsi munka számítógépes in­tézését illeti. A hónap közepén az Államigazgatási Szervezési In­tézetben 8 megyeszékhely illeté­kesei gondolkodtak el a Kecske­méten kifejlesztett számítógépes rendszer elterjesztéséről. Az együttműködés meggyorsítja és olcsóbbá teszi a mind nélkülöz­hetetlenebb számítógép országos bevezetését. ÚJ KÖNYVEK Kodály és Kecskemét kapcsola­tát, továbbá a Bozsó-gyűjtemányt mutatja be az a két új kiadvány, amely a közelmúltban megjelen­ve gazdagítja tovább a városról készült művek körét. Előbbit a könyvesboltokban vásárolhatják meg, utóbbit pedig a Bozsó Mú­zeumban. SZÁMÍTÓGEPEK A KÖZÉPISKOLÁKNAK A Tudományszervezési és In­formatikai Intézet oktató számí­tógépekkel támogatja a középis­kolákban a számítástechnikai kultúra terjesztését. A Katona József Gimnázium, a Közgazda- sági Szakközépiskola és a ' 623. számú Vágó Béla Szakmunkás- képző Intézet kap az idén 3—3 személyi számítógépet. Üzemel­tetésükről és karbantartásukról a városi tanács gondoskodik. TÓTH LÁSZLÚ-EMLÉKSZOBA Üjszerűen kívánják megrendez­ni a Tóth László-sakkemlékver- senyt az ősszel. A rendezők el­képzelései szerint a korábbiak­hoz képest az' lesz a változás, hogy . lényegében sakkfesztivál lesz. Ennek kéretében 12 nagy­mester vív csatát, lesz nyílt ma­gyar bajnokság, nemzetközi gyer- mek-sakkverseny és szimultán is. A rendezvények ideje alatt sze­retnék berendezni és felavatni Tóth László emlékszobáját az Üttörő- és Ifjúsági Otthonban — ez később a gyermeksakkozók ál­landó foglalkozóhelyéül' is szol­gálna. ABC A HULLAI KÖZBEN Régóta panaszolják a felsőszék- tói lakótelepről, hogy nincs a kö­zelben ABC-áruház. Azért ts fájó a gond, mert a Vízmű utca sarkán levő vegyesbolt szűk, elavult. A környék lakói egy új üzletért tár­sadalmi munkára is hajlandók. Kívánságukat végre az UNIVER ÁFÉSZ méltányolta, s vállalta, hogy a Kullal közben épit ABC-t. A városi tanács is támogatja az elképzelést. KISTERMELŐK BORVERSENYE Lassan elküldhetik a nevezé­süket azok, akik a város vagy a járás legjobb bortermelői cí­mére szeretnének büszkék lenni: idén tavasszal is megrendezik számukra a 'hagyományos bor­versenyt. Az Aranyhomok legki­válóbb bortermelői a megyei ve­télkedőn való részvételre szerez­hetnek továbbjütási jogot — a városi-járási díjon kívül. HARANGJÁTÉK A VÁROSHÁZÁN Idegenforgalmi szakemberek esküsznek rá: megéri az árát minden látványosság-nevezetes. , ség létesítése — annál főbb a lá­togató, minél érdekesebb a város. Kecskemét a többi híressége mel­lé harangjátékot sorakoztat fel, minthogy a város vezetői sikeres tárgyalásokat folytattak a Ma­gyar Nemzeti Bankkal beszerzé­se ügyében. A harangjáték a vá­rosháza épületébe kerül. Ügy hal­lottuk, rendszeres időközönként a „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját” dallama csendül fel majd rajta. fásítás A korábbi esztendőkben már megszokhattuk, hogy a tavasz városszerte a fásítás ideje. Így lesz 1983-ban is. A tervek szerint 1600 facsemetét és 6000 cserjét telepítenek el Kecskeméten. Szerkeszti: Ballal József Megvegyem, ne vegyem?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom