Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

1983. február 15. • PETŐFI NÉPE • 3 ELŐADÁSOK, CIKKEK, BESZÉLGETÉSEK MIT MUTAT A MÉRLEG? Tájékoztatás az új lakásjogszabályokról Széles körű társadalmi vita után a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és . a Minisztertanács 1982. április 7-én együttes ülésen határozott a lakáspolitika továbbfejlesztéséről. Ezt ’követően az ország, a megye lakossága is tájékoztatást kapott a lakásépítés, lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás to- i vábbfejlesztésének irányelveiről. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy mi tette szükségessé a la­kásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok módosítását. Anél­kül, hogy a részletekbe bocsát-' koznánk, megállapíthatjuk, hogy a lakásigények kielégítése, a la­kásgazdálkodás és -elosztás gya­korlata már több szempontból nem felelt meg az 1970-ben elfo­gadott elveknek. A Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács a következők sze­rint határozta meg a korszerűsí­tés, a lakásgazdálkodás fő céljá­éit: — a lakásigények kielégítésé­ben a fokozatosság érvényesül­jön; belátható időn belül önálló lakáshoz jussanak az arra jogo­sultak; — erősödjék a lakosság érde­keltsége a saját szervezésű, és ki­vitelezésű építkezésben; javulja­nak a lakásépítés anyagi-műsza- ki feltételei; i — váljék egyenletesebbé a la­kásépítés és -fenntartás tehervi­selése az állam és a lakosság, il- letve a lakosság egyes csoportjai között; — az állam támogatásai egyre inkább a családok szociális, jö­vedelmi és vagyoni helyzetéhez kapcsolódjanak; — a lakbérek emelésével jelen­tősen mérséklődjék a fenntartás — üzemeltetés, karbantartás, idő­szaki felújítás — állami dotáció­ja, növekedjék az ingatlankeze­lő szervezetek és a lakosság ér­dekeltsége, felelőssége a bérle­mények gondos használatában, megóvásában, javításában; — a tanácsok kapjanak na­gyobb önállóságot a lakásgazdál­kodási elvek és követelmények helyi alkalmazásában, a lakás- helyzet mennyiségi, minőségi ja­vításában, szervezésében és ösz­tönzésében. A lakásügyi jogszabályokat módosító kormány- és minisz­teri rendeletek a Magyar Köz­löny 1982. október 7. számában jelentek meg. A lakásgazdálko­dással kapcsolatos jogszabályo­kat a módosítással egységes szer­kezetbe foglalva a Magyar Köz­löny külön kiadványa tartalmaz­za, ami a hírlapárusító helyeken megvásárolható. Az említett célkitűzések, az új jogi rendezés elsősorban az elté­rő szociális és jövedelmi helyzetű csáládok lakáshoz juttatásában az egyenlőbb esélyek megterem­tését, különösen a fiatalok lakás- helyzetének javítását szolgálja. A lakások elosztásáról és bérletéről szóló jogszabályok módosítása a lakásokkal való ésszerűbb gaz­dálkodást, a cserék fokozottabb ösztönzését, az igények jobb ki­elégítését. a tanácsok hatéko­nyabb lakásgazdálkodását segíti elő. A jogi rendezés az állami erőforrások ésszerűbb elosztása mellett a lakosság anyagi erejé­nek, munkájának, kezdeménye­zőkészségének, takarékosságá­nak fokozottabb bevonását, ezek megvalósítása érdekében a sze­mélyi tulajdonú lakást építő vagy vásárló családoknak a korábbi­nál nagyobb segítség nyújtását célozza. Mindezekkel is összefügg, hogy bár az új jogszabályok megjele­nését követően a központi sajtó, rádió, televízió, a Petőfi Népe és más kiadványok is tág teret ad­tak a különböző rendeletek is­mertetésének, a lakosság válto­zatlanul széles körben érdeklő­dik az új lakásjogszabályok ren­delkezései, azok értelmezése, az új szabályozás alapján kialakuló gyakorlat iránt. Erre is tekintettel a Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei Szervezetének vezetősé­ge megtárgyalta az új lakásügyi jogszabályokkal kapcsolatos jogi ismeretterjesztés feladatait. Elha­tározta, hogy az említett terüle­ten fokozza a szervezet ismeret- terjesztő tevékenységét, amely feladat ellátásával Kecskeméten a Polgári Jogi Szakosztály, a megye járásaiban és többi váro­sában a szervezet helyi csoport­jait bízta meg. A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei Szervezeté­nek Polgári Jogi Szakosztálya és a helyi szervezetek a lakásjog­szabályok terén jártas bírák, ügyészek, jogtanácsosok, a ta­nácsnál működő jogászok részvé­telével csoportot hozott létre, elő­adások tartására és a témával kapcsolatos kérdésekben a sajtó­ban való tájékoztatás céljából. A Polgári Jogi Szakosztály és a szervezet helyi csoportjai fel­készültek a párt- és a tömegszer­vezetek által kezdeményezendő ismeretbővítő fórumokon az elő­adások, beszélgetések megtartá­sára. A Petőfi Népe szerkesztősége lehetőséget ad arra, hogy a lap­ban a következő hónapokban az új lakásjogszabályokkal kapcso­latos írások megjelenjenek. Jogi ismeretterjesztő tevé­kenységünk célja a korszerűsítés indokainak bemutatásán túl az új jogi rendezés lényegének is­mertetése, s ezáltal a lakásügyi kérdések iránt érdeklődők segíté­se, tájékoztatása a lehetőségek­ről, feltételekről. Dr. Hideg Ferenc a megyei' bíróság elnökhelyettese Kedvező eredmények a vasúti áruszállításban A MÁV kecskeméti vontatási főnökségének veze­tőjét, Szénási Lászlót arra kértük a napokban, ad­jon tájékoztatót a múlt év eredményeiről és gond­jairól, valamint arról, hogy feladataik ellátásában mit jelent a szokatlanul enyhe tél. — Most készül a tavalyi munkánk mérlege, de néhány végleges adat már rendelkezésünkre áll — mondta elöljáróban Szénási László. — Áruszállí­tási tervünket H!10 százalékra teljesítettük és a ter­vezettnél jobban sikerült javítani a menetrendsze­rű közlekedést a személy- és a tehervonatoknál egyaránt. — Mi tette ezt lehetővé? — A múlt évben kevesebb vonat indult és érke­zett, mint a korábbi esztendőkben, a vonalakon nem volt zsúfoltság. Növekedett a nagy raksúlyú kocsik aránya és így egy szerelvény több árut tu­dott szállítani, mint azelőtt. Az is segítette a terv túlteljesítését, hogy a nagy teljesítményű villany­mozdonyok száma is növekedett. A legnagyobb dí­zelmozdonyunk 2 ezer tonna vontatására képes, míg a villanymozdonyok egy szerelvénnyel 3 ezer tonnát is szállítanak. — Van-e még a főnökségen gőzmozdony? — Igen, három 424-es masinát használunk. Egy közülük naponta két fordulót tesz meg Délegyháza és a kecskeméti házgyár között, s egyszerre átlag 1600 tonna sódert hoz. A másik a pályaudvaron, va­lamint Kecskemét-alsó állomáson végez vontatást, míg a harmadik tartalékként szerepel. — Az ötnapos munkahétre való áttérés tapasz­talatai? — A mi tevékenységünk során elsősorban úgy je­lentkezett, hogy hat órával nőtt a kocsifordulók száma. Szinte teljesen megszűnt a hétvégeken a ki- és berakodás, a Tüzépet és a Kecskeméti Konzerv­gyárat kivéve. Az viszont segítséget jelentett, hogy ft Nyúl Dávid művezető elégedetten állapítja meg: A mozdony üzemképes, vezetője átveheti. (Opauszky László felvételei) ft A dízelmozdony belsejében Paul Béla motorszere­lő (jobbról) és Csapó Ambrus harmadéves ipari ta­nuló a javítás utáni motorindítást kezdi. ma már Kecskeméten 24 különböző üzem rendel­kezik iparvágánnyal, » ezeknél a szállítóknál a ki- és berakodás gyorsabb. — Mi újság a műhelyekben? — Egyre nagyobb tapasztalatokkal rendelkező szakembereink tavaly, jól szervezett munkával az átfutási időket csökkentve 103,5 százalékra telje­sítették javítási tervüket. Elismerés illeti őket azért is, mert a növekvő anyagárak mellett a tervezett költségből végezték el a javításokat. — A tél enyheségéért valószínű nem haragsza­nak. — Elsősorban a szabadban dolgozók munkája könnyebb, de jelentős energiamegtakarításról is beszámolhatok. Ha az időjárás nem fordul igazi té­lire — és ez már valószínű — akkor 1,1—1,3 millió forintos megtakarítást érünk el. — A feladatok ellátására elegendő a mai lét­szám? — Sajnos, nem. (Műhelyeinkben tudnánk munkát adni jó néhány karbantartó lakatosnak, motor- és villanyszerelőnek, örvendetes viszont, hogy a fia­talok körében nőtt az érdeklődés a mozdonyvezetői pálya iránt az utóbbi években. Ezt bizonyítja, hogy az e munkakörben dolgozók átlagéletkora alig 35 év és az érettségizettek aránya elérte a 71 százalé­kot. O. L. NAPKÖZBEN A palackos gáz nyomában ÉRETTSÉGI UTÁN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA Megjelent a felvételi ismertető A dusnoki falugyűlésen a pa- lackosgáz-ellátásra panaszkodtak a felszólalók. Hol van gáz, hol nincs, mondták, s ez tűrhetetlen állapot, melyet mielőbb meg kell szüntetni. Erre kérték a községi tanács illetékeseit. Vajon másutt mi a helyzet? Erre annál inkább kíváncsiak voltunk, mivel a me­gye más területein is találkoz­tunk ilyen problémával. A kalocsai járás néhány más településén azt a választ kaptuk a fogyasztóktól és cseretelep-ve­zetőktől, hogy ez náluk nem okoz különösebb gondot; legfeljebb né. hány órás, esetleg félnapos késé­sekkel érkeznek a palackosgáz- szállítmányok. Aki akar, mindig cserélhet. A járási hivatal illetékes főelő­adója nem kis meglepetéssel fo­gadta az' újságíró által közvetített kellemetlen dfisnóki hírt. ök nem tudnak erről,1 pedig tudniuk kel­lene, hiszen a múlt év október eíejei ellátás, átszervezés után sorra jártak valamennyi cserete­lepet azzal a kéréssel, hogy min­den problémájukat azonnal jelez­zék a tanácsnak vagy a járásnak, hogy intézkedni tudjanak. Rekla­máció nem érkezett sem Dusnok- ról, sem más faluból. Arról tud­nak csupán, hogy Hartán volt pa- lackosgáz-hiány, de azt gyorsan sikerült megszüntetni. Ezekután érdeklődtünk a Bács- Kiskun megyei Tanács kereske­delmi osztályán: kap-e elegendő palackos gázt a megye? Elmondták, hogy a múlt év ok­tóberének elején országosan át­szervezték a pb-gázellátás rend­szerét, azzal a céllal, hogy az egyes területek közelebbi töltő- és elosztótelepekhez tartozzanak. Bács-Kiskun megyébe azóta há­rom irányból érkezik palackos gáz a Dél-Alföldi, a Dél-Dunántúli és Tiszántúli Gázgyártó és Gázszol­gáltató Vállalatok algyői, pincehe. lyi és szajoli üzemeiből. Az át­szervezés kezdetben nem volt zökkenőmentes. S ez vonatkozik úgy a déli, mint az északi terüle­tekre. December elejére azonban zömmel elhárultak a problémák. A helyzet jelenleg megnyugtató. Ez persze nem jelenti azt, hogy esetenként és helyenként egy-két napig nem hiányozna a palackos gáz a cseretelepekről. Voltak — esetleg lesznek — gondok a szál­lítással is. Ám igazságtalan lenne, ha csupán ebben keresnénk a prob­léma okát. A valóság az, hogy az utóbbi két év alatt szinte ugrás­szerűen megnövekedett a palac- kosgáz-fogyasztás. Korábban csak főzésre használták ezt az energiát a háztartásokban, ma pedig már nagyon sokan ólakat meg fóliasát­rakat is ezzel fűtenek. A gázszol­gáltató vállalatok erre nem tud­tak kellően felkészülni. A megyei tanács kereskedelmi osztálya biztosítja a lakosságot arról, hogy az ellátásban érdekelt szervek és vállalatok mindent megtesznek azért, hogy a jogos panaszok a minimálisra csökken­jenek. Ugyanakkor felhívják a helyi tanácsok figyelmét az ezzel kapcsolatos felelősségükre. Neve­zetesen arra, hogy a fogyasztók panaszait — amennyiben nem tudják orvosolni — kötelességsze- rűen továbbítsák az illetékes fel­sőbb szakigazgatási szervekhez. Csak ez vezethet megoldásra, min­den esetben. KPVDSZ az öregekről — az öregekért A KPVDSZ Bács-Kiskun me­gyei szervezetéhez több mint kétezer nyugdíjas tartozik. Ta­valy, az öregek nemzetközi éve alkalmából megvizsgálták a korosztály helyzetét, amelyről Rábai Istvánné megyei szerve­zőtitkárral beszélgettünk. Mint elmondta, még mindig na­gyon sokan (mintegy hétszázan) vannak, akiknek nyugdíja nem éri el a kétezer forintot, és már nem tudnak munkát vállalni. Bár, így is a 684 idős dolgozó közül több mint félezren „fizikaiak”. A hetven éven felüli munkavállalók száma: 154. A községekben lakók helyzete valamivel könnyebb, mert a ház körül, a kertben lehe­tőségük van némi nyugdíjkiegé­szítésre. Rendszeres segélyt hoz-y závetőleg 500-an kaptak az elmúlt évben. A felmérés során kiderült, hogy még mindig sok a minden tekin­tetben elhagyatott, nyugdíjas em­ber. Nekik, érthetően, nem az anyagiak hiánya a legfájóbb. Né­mi kárpótlás számukra, hogy a vállalatok, szövetkezetek minden évben megszervezik a nyugdíjas­találkozót, ahol a baráti beszél­getésekkel egybekötött vendéglá­tás alkalmával megajándékozzák őket. A szocialista brigádok fel­ajánlásai is említést érdemelnek: több helyen a társadalmi munka értékéből kirándulást szerveznek nekik’, vagy a rászorulók között elosztják a pénzt. Az említett vizsgálat után meg­fogalmazott határozatban kötele­zővé tették a szakszervezeti bi­zottságoknak, hogy minden évben tűzzék napirendre az időskorúak helyzetét, emellett pedig tekintsék folyamatos feladatnak a velük va­ló törődést. Tudjuk, hogy a tapasztalatok rögzítése önmagában nem javít a legelesettebbek —, akik száma mind több — életkörülményein, s hogy a szakszervezetek, a munka­helyek anyagi, emberi segítség­nyújtása véges Hisszük: ezzel egyetértenek azok is, akiknek e korosztályba tartozó családtagjaik vannak... P. S. Hétfőtől már kapható Buda­pest néhány nagyobb könyvüz­letében, a következő napokban pedig országszerte az 1983. évi fel­vételi tájékoztató. A tájékoztatóból kitűnik, hogy 1983-ban már nem érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákra vonatkozó korábbi rendelkezések, előírások. A fel­sőoktatási intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanu­lói, illetve azok az érettségizett (képesítőzött) dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. Ebben az évben új felvételi nyomtatványokat bocsátott ki a minisztérium, ezeket már szá­mítógépen dolgozzák fel. A je­lentkezéshez két nyomtatványlap szükséges, a „Jelentkezési lap” és a „Jelentkezési adatlap”, mind a kettő beszerezhető a megyei nyomtatványboltokban. ‘ A mi­nisztérium illetékeseitől kápott tájékoztatás szerint a kötet végén található a nappali, és az esti, le­velező tagozatra mintaként kitöl­tött jelentkezési adatlapok (545— 548. oldal) két hátoldala sajná­latos módon felcserélődött. Ezért a nappali tagozat jelentkezési adatlapjának (545. oldal) hátol­dala az 548. oldalon, az esti, leve­lező tagozat jelentkezési adatlap­jának hátoldala az 546. oldalon található. A kitöltéshez a kötet végén utasítás található. Ott köz­ük azokat az egyetemi és közép­iskolai kódszámokat is, amelye­ket a jelentkezési nyomtatvány rovataiba kitöltésekor azokba be kell írni. A korábban rendszere­sített jelentkezési nyomtatványok nem használhatók fel, mivel azok nem kódolhatók, és így a számitógépes feldolgozást nem teszik lehetővé. A felvételi kérelemhez csatol­ni kell a szükséges előképzettsé­get tanúsító eredeti iskolai bizo­nyítványt (oklevelet), a középis­kolai tanulmányi értesítőt, ön­életrajzot, az 1982-ben, vagy ko­rábban érettségizetteknek (ké- pesítőzötteknek) hatósági erköl­csi bizonyítváhyt és a tanulmá­nyok folytatására való alkalmas­ságot bizonyító orvosi igazolást. A felvételi kérelmet az érett­ségi bizonyítványt kiállító közép­iskola igazgatójához kell be­nyújtani. A munkaviszonyban ál­lók kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mellékelni. Az egészségügyi al­kalmasságról szóló rovatot kizá­rólag az erre kijelölt intézmény töltheti ki: Budapesten a Szak­munkástanulók Egészségvédelmi Intézete, vidéken pedig a szakor­vosi rendelőintézetek munkaal­kalmasságot véleményező orvosa. Ha a jelentkező a középiskolát 1981-ben vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton vé­gezte, közvetlenül a felsőoktatá­si intézmény dékáni hivatalába küldje kérelmét. A felsőoktatási intézmények csak az előírt ha­táridőig beérkező pontosan kitöl­tött, és az előírt mellékletekkel ellátott felvételi kérelmeket fo­gadják el. A jelentkező ugyan­azon tanévre csak egy hazai fel­sőoktatási intézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egyide­jűleg pályázhat művészeti főis­kolára, a testnevelési főiskola ta­nári szakára, a néphadsereg kato­nai főiskoláira, külföldi egye­temre. A tudományegyetemek termé­szettudományi karain az utóbbi éóek tapasztalatai szerint Buda­pesten a legnagyobb a túljelent­kezés és itt a kollégiumi férő­helyek száma is erősen korláto­zott, ezért a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esé­lyük azoknak, akik lakóhelyük­ről legjobban megközelíthető vi­déki egyetemre nyújtják be fel­vételi kérelmüket. A felvételi kérelmet a középis­kolák március 10-ig a felsőokta­tási intézmények pedig március 3Ü-ig fogadják el. Katonai szol­gálatot teljesítők nappali tago­zatra az illetékes parancsnoksá­gok engedélyével jelentkezhetnek. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen elő­terjesztett felvételi kérelem alapján — legalább nyolc nap­pal a kitűzött vizsgaidő előtt — felvételi vizsgára hívja be. A fel­vételi vizsgákat június 23. és jú­lius 8. között tartják, kivéve a matematika, a kémia, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Az érettségi és a felvételi közös írás­beli vizsgák időpontja 1983. má­jus 23. és 24. E vizsgán részt kell vennie minden olyan, felsőokta­tási intézménybe pályázónak, aki­nek matematikából, fizikából, j kémiából vagy biológiából írás­beli felvételi vizsgát kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy nappa­li, esti, vagy levelező tagozatra jelentkezik, és középiskolai tanul­mányait mikor fejezte, vagy fe­jezi be. A felvételi vizsga értékelése már az új rendelkezések és elő­írások szerint történik: a 15 foko­zatú pontozási rendszert alkal­mazva, de az elégtelen minősí­tést nullának véve külön-külön pontozzák a felvételi tantárgyak­ból az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlato­kat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy pontszám össze­gét, az esti levelező tagozaton a négy pontszám összegének két­szeresét kapja, vagyis ilyen cí­men a nappali tagozatra felvéte­liző hatvan, az esti é_s levelező tagozaton 120 pontot érhet el maximálisan. A nappali tagoza­ton a pontszámhoz hozzá kell ad­ni a középiskolákban elért ered­mény alapján kiszámított pont­számot. Fontos tudnivaló, hogy az 1983. \ évi felvételi tájékoztatóban kö- zöltekhez képest már változások történtek. A tájékoztatóban sze­replő, de nem induló szakok a következők: József Attila Tudo­mányegyetem, Természettudo­mányi Kar: történelem, földrajz szak (nappali); Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természet- tudományi Kar: programtervező matematikus szak (levelező), Szombathelyi Tanárképző Főis­kola: biológiával és földrajzzal párosított szakok (a természettu­dományi szakos képzés fokozato­san indul, ezekre a szakokra a későbbiekben kerül sor). Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főis­kola kari tagozódása megszűnt, az építőipari szakok Budapesten és Debrecenben, a gépészeti szak Debrecenben indul. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csepeli ki­helyezett tagozata az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem általá­nos iskolai tanárképző főiskolai karaként működik tovább. A tájékoztatóban nem szere­pel,- de a múlt évhez hasonlóan az agrár felsőoktatási intézmé­nyek mezőgazdaságtudományi ka­raira, a mezőgazdasági főiskolai karra (Szarvas?, a Kertészeti Egyetemre, a Kertészeti Főiskolai 'Karra (Kecskemét), valamint az Élelmiszeripari Főiskola élelmi­szertechnológiai szakára jelent­kezők részére biológia, 1 kémia vagy matematika, biológia alter­natív tárgyválasztási lehetőség kínálkozik, » — rapi — ft Palackos gázra váró apostagiak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom