Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-09 / 33. szám
Huszonöt éves a népi ellenőrzés 1983. február 9. «9 PETŐFI NÉPE • 3 A TAVASZI NEVELŐTESfÜLETI ÉRTEKEZLETEK NAPIRENDJÉN: Szülők és pedagógusok Amikor a negyedszázaddal ezelőtt létrehozott népi ellenőrzés gazdag és eredményes tevékenységét tekintjük át, feltétlenül'em- lékeztetnünk kell a huszonöt év gazdasági, társadalmi, politikai és. kulturális eredményeire is. Természetesen nem azért, mintha a megvalósított tervek, az elért célok csakis az ellenőrzés érr demei volnának, de nem vitatható, hogy közvetett módon mindenképpen hozzájárulja népi. ellenőrzés szervezete is a fejlődéshez — a maga sajátos eszközeivel. A népi ellenőrzés társadalom- politikai jelentőségét mutatja, hogy a néphatalom, a szocialista demokrácia fejlesztésének jegyében született, s működésének minden fontos állomása a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatásán, határozatán nyugszik. A létrehozásáról szóló 1957. évi politikai bizottsági határozat olyan történelmi körülmények között született, amikor fegyveres harcban megtört az ellenforradalom, s amikor eltökélt szándék volt arra, hogy a múlt hibái többé ne ismétlődjenek meg. A Politikai Bizottság már említett határozata kifejezi, hogy egy szocialista állam tartósan nem nélkülözheti az általános hatáskörű és általános feladatokkal rendelkező ellenőrző szerv létét. Szól arról is, hogy a szervezet felépítését és működési elveit úgy kell kialakítani, hogy viszonylag kis létszámú függetlenített apparátus mellett maguk a dolgozók vegyenek részt szervezetten az ellenőrzésben. Ennek megfelelően „népi ellenőrzés” legyen a neve. Betölti hivatását A Politikai Bizottság határozata után az országgyűlés az 1957. évi' VII. törvénnyel létrehozta a népi ellenőrzést. Fő feladatait úgy határozta meg, hogy azok átfogják a társadalmi, állami, a gazdasági élet egészét, előtérbe állítva — az akkori viszonyoknak megfelelően — az állami, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi tulajdon védelmét, a bürokratizmus és a beosztással való visszaélés elleni harcot. Az Elnöki Tanács 1958. február 3-án választotta meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, majd alig két hónap alatt a helyi' tanácsok is megválasztották a területi bizottságokat. Ezzel a népi ellenőrzés megkezdte működését. Később, 1964-ben — hat év munkáját értékelve — a Politikai Bizottság kiemelte, hogy tovább kell erősíteni a népi ellenőrzés társadalmi jellegét, ugyanakkor jobban érvényt kell szerezni az állami fegyelemnek, erősíteni kell a népi ellenőrzés állami jellegét is. Rendszeresen helyet kell kapnia az ellenőrzésben a lakosság széles rétegei életkörülményeivel közvetlenül kapcsolatos vizsgálatoknak. Ennek megfelelően rangsorolja tehát az 1962. évi. 12. számú törvényerejű rendelet a népi ellenőrzés feladatkörét. A gazdasági, társadalmi és politikai élet azonban tovább fejlődött, s ezzel a fejlődéssel lépést kellett tartania az ellenőrzési munkamódszerek fejlődésének is. A gazdaságirányítás 1968. évi reformjával egy- időben, a fejlődés követelményeinek megfelelően került sor a népi ellenőrzés működésének módosítására, amely a jelenleg is hatályban lévő 1968. évi V. törvényben öltött testet. A törvény előtérbe állította a gazdaságpolitikai és a társadalompolitikai döntések előkészítését és végrehajtását segítő ellenőrzéseket, valamint a lakosság árukkal, ^szociális és kulturális szolgáltatásokkal történő ellátásának rendszeres vizsgálatát, fenntartva természetesen a népi ellenőrzés egyéb feladatait is. Az 1970-es évek végén a Politikai Bizottság komplexen áttekintette az állami ellenőrzést és megállapította, hogy betölti hivatását, de társadalmi fejlődésünk szükségessé teszi, hogy az állami ellenőrzés egésze, azon belül a népi ellenőrzés is fokozza munkájának hatékonyságát. Ezt követően a kormány új, egységes rendeletben szabályozta az ellenőrzés általános és ágazati feladatait, új motívumokkal gazdagította eszköztárát. Munkánkban előtérbe került az átfogó, több népgazdasági ágat érintő társadalmi kérdések komplex vizsgálata. Kitűnik az elmondottakból, hogy a népi ellenőrzés legfontösabb feladata mindig és minden területen a párt iránymutatásai alapján kialakított középtávú népgazdasági fejlesztési tervek megvalósításának hatékony segítése és ellenőrzése. A segítést és az ellenőrzést ebben a munkában aligha lehet szétválasztani, sőt talán éppen itt kell hangsúlyozni az összefüggést, a kölcsönösséget. A dolgozók bevonásával A népi ellenőrzésről szólva gyakorta elhangzik az a közhely- szerű igazság, hogy célja elsősorban nem a „leleplezés”, a minden áron való hibakeresés, hanem a segítségnyújtás, a gazdálkodás elfogadott és kipróbált jó módszereinek ajánlása és terjesztése, s ezeken túl, illetve ezekkel egyidőben az is, hogy hasznos mederbe szorítson olyan folyamatokat, amelyek előnyösen szolgálják a jobb minőséget, a szélesebb áruválasztékot, a teljesebb körű ellátást, a jogszerű munkát, a demokratizmust. Tömören fogalmazva ez azt jelenti, hogy a népi ellenőrzés — szorosan együttműködve a belső ellenőrzéssel, sőt olykor talán annak ellenére is — védelmezze a népgazdaság, a termelőegység, s adott esetben az egyén olyan érdekeit, amelyek összhangban vannak a kollektív érdekekkel. Mindezt sajátos szervezettel oldja meg, ahogyan az 1968. évi V. törvény alkotója fogalmaz: „a dolgozó nép széles rétegeinek ... közvetlen bevonásával ...” Bács-Kiskunban például ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb és bonyolultabb követelményeket támasztó munkát kétezer, szakmailag, politikailag jól felkészült népi ellenőr végzi. Olyan emberek, akik ismerik a megye sajátosságait, szívesen vállalják ä társadalmi megbízatást, önzetlenül és nagy ügyszeretettel dolgoznak az ellenőrzési követelmények megvalósításán. Vállalnak olyan feladatokat is, amelyekre az állampolgárok közérdekű bejelentései hívják fel a figyelmet. Ellenőrzési terveik kialakításakor szorosan kapcsolódnak az országos és megyei feladatokhoz. Azokat ismerve határozzák meg saját vizsgálataikat, az képezi — a közérdekű bejelentésekkel együtt — munkájuk alapját. A tapasztalatok hasznosítása A népi ellenőrzés munkájára is jellemző az a fejlődés, amely az egész népgazdaságban végbement és folytatódik. Az első évtizedben például a megyében is főleg az egyéneket, vagy kisebb közösségeket ért sérelmeket, a társadalmi tulajdon megkárosítását jelezték, majd később, de különösen az utóbbi 4—5 évben a nagyobb közösségeket sértő magatartásokat jelzik. így például a munka szervezetlenségére, a belső ellenőrzés hiányosságaira, a gondatlanságra, a túlzott költekezésre hívják fel a figyelmet. Nem volt ritka az sem, hogy maguk a gazdálkodó szervek vezetői kérték a népi ellenőrök segítségét — minden esetben megalapozottan —, ha a hatáskörüket meghaladó területekről érték őket kedvezőtlen magatartások. Alapvető feladata volt és maradt a megyei NEB-nek, hogy a vizsgálatok megállapításait hasznosítsa, az előremutató jelenségek a fejlődést szolgálják. E2ért a.vizsgált egységeket — az úgynevezett realizálás során — a munka megjavítására ösztönözte. Több mint 3500 termelő, gazdálkodó, forgalmazó egység vizsgálata során csaknem 6 ezer realizáló intézkedés történt Bács-Kis- kunban az utóbbi öt esztendőben. Ezeknek a realizálásoknak — a munka javítására történő felhívásoknak — mintegy húsz százaléka jogszabálysértés megszüntetésére, fegyelmi, kártérítési eljárás megindítására, szabálysértési és egyéb eljárás megindítására irányult. A népi ellenőrzési bizottságok ilyen felhívásaira a vizsgált szervek vezetői — néhány kivételtől eltekintve — megfelelően intézkedtek. Ha ez mégsem történt meg, a bizottságok igyekeztek következetesen érvényt szerezni a törvényi előírásoknak. Természetesen szükség esetén élnek a jogi lehetőséggel is, a személyi felelősség felvetésével együtt. A jogi realizáláson kívül a vizsgálatok hasznosításának a tömegkapcsolatok' szélesítésének, ápolásának rendkívül fontos területe a társadalmi realizálás. Különböző üzemi, szövetkezeti, tanácsi és társadalmi szervezeti fórumok igénybevételével máshol nem pótolható lehetőséget teremtünk a vizsgálatok megismerésére, eredményeinek széles körű hasznosítására. A társadalmi realizálásnak, a tömegkapcsolatoknak ma már kialakult módja, hogy egyes vizsgálatok előtt kikérjük az adott területen dolgozók véleményét, másrészt a vizsgálatok befejezésekor a tapasztalatainkat, javaslatainkat ismertetjük a dolgozó kollektívák előitt. Hatásos segítség Ezeken a fórumokon éves szinten 6—8 ezren vesznek részt. Számos hozzászólás, javaslat, kritikai észrevétel segíti a fejlődést, a munka megjavítását és gazdagítja egyben a népi ellenőrzés módszertanát is. így ezek a kollektívák, ha közvetlenül nem is, de közvetve részt vesznek vizsgálatainkban. Munkájukhoz sok és ' hasznos segítséget kapnak a népi ellenőrzési bizottságok a párt- és tanácsi szervektől, a tömegszervezetektől is. A pártszervek mindenütt figyelmet fordítanak a népi ellenőrzés pártirányítására, segítésére. A személyes munkakapcsolatokon túl rendszeresen beszámolunk az illetékes párt-végrehajtóbizottság előtt. Az ellenőrzési terveinket a pártbizottságokkal együtt alakítjuk ki, így kapcsolódunk a párt gazdaságpolitikai, társadalompolitikai feladatainak eredményes megvalósításához. A népi ellenőrzés munkájának legfontosabb feladatait — más szervekhez hasonlóan — á XII. pártkongresszus határozata és a VI. ötéves terv célkitűzései határozzák meg. Előtérbe kerüli az átfogó, nagyobb társadalmi kérdések vizsgálata. így a fő figyelmet mindenekelőtt a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával, a népgazdaság különböző ágazataiban az integrált gazdálkodásra való áttéréssel, a településfejlesztéssel, a lakásellátással, a lakosság életkörülményeivel közvetlen kapcsolatban álló egészségügyi, szociális, kulturális ellátással összefüggő kérdésekre fordítjuk. . Vizsgálatainkkal, a jó tapasztalatok hasznosítása révén minden erönkkel igyekszünk elősegíteni társadalmi fejlődésünket, a tervek sikeres megvalósítását. Miklós Zoltán, a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kapcsolata A család, valamint az óvoda és az iskola kapcsolatát vitatják meg áprilisban az oktatási intézmények hagyományos nevelőtestületi értekezletein. A témát 15 évvel ezelőtt tárgyalták a testületek, s újbóli felvetését az indokolja, hogy az utóbbi időben szülők és pedagógusok kapcsolatában új elemek sokasága jelent meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának pedagógiai munkabizottsága a közelmúltban áttekintette a <15 esztendő tapasztalatát, s megállapította, hogy a család és az óvodák, iskolák együttműködése még mindig nem éri el a kívánt színvonalat. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a tanárok, gondozónők és a szülők nem látják be: a gyermek neveléséért egyaránt felelősek. Az alapvető benyomások természetesen otthon érik a gyerekeket, de a pedagógusokon is múlik, hogy ezeket az élményeket miképpen dolgozzák fel. Az óvodások, a tanulók személyisége csak akkor fejlődhet harmonikusan, ha az otthoni és az iskolai hatások felerősítik, s nem kioltják egymást. A nevelői értekezleten olyan módszerek kidolgozására nyílik majd lehetőség .— állapította meg a munkabizottság — amelyek hozzájárulhatnak a szülők és a pedagógusok közötti félreértések megszüntetéséhez. A jelenlegi helyzetet ugyanis gyakorta a bizalmatlanság jellemzi: az oktatási intézmény meggyőződéssel vallja, hogy a negatív benyomások elsősorban az iskola és az óvoda falain kívül érik a gyerekeket, határozottan állítva, hogy az óvoda, az iskola mindenkor a jót és a haladót képviseli. A család szerint gyakran a mondottaknak éppen az ellenkezője igaz. Egyetértés nélkül nem lehet továbblépni, hangsúlyozták az eszmecsere résztvevői, hozzátéve, hogy ez az előrelépés csak akkor valósulhat meg, ha a szülők és a pedagógusok alaposabban megismerik egymást. El kell érni, hogy az intézmények nyitottabbakká váljanak, megteremtsék az ismerkedés fórumait, amelyeken lehetőség nyílik a nevelési program megismertetésére, a kötetlen beszélgetésre, a vélemények, eltérő álláspontok közelítésére. Az is fontos — hangzott el a munkabizottsági ülésen —, hogy a nevelői értekezleten olyan témákat ajánljanak közös megvitatásra, amelyek csakugyan igényt tarthatnak a szülők érdeklődésére, és ne a már eldöntött kérdésekről folytassanak meddő eszmecserét. Megkönnyítené a kapcsolat elmélyítését, ha az óvoda és az iskola előre tisztázná: mely területeken számít a család megértésére, segítségére. Szükséges elemezni a család- látogatások tapasztalatait is: meg kell vonni mérlegüket, s ahol szükséges, változtatni lebonyolításuk mikéntjén. Az is tisztázandó, hogy a szülők mit várnak a pedagógustól, miben tartanak igényt a szakavatott tanácsra. A pedagógiai munkabizottság ülésén rámutattak: a szülői ház és az oktatási intézmények közötti kapcsolat elmélyítésében hasznosan működhetnének közre a népfrontbizottságok. Hozzájárulhatnak az egyenrangú viszony kiépítéséhez, például úgy is, hogy szerepet vállalnak a szülői munkaközösség vezetőjének felkészítésében, az óvodavezetők és az iskolaigazgatók szemléletének alakításában. Rusztikus bútorok Pécsről A pécsi Faipari Szövetkezet 80 millió forint értékben exportál bútorokat az idén. Az első exportprogram egy rusztikus, faragott díszítéssel ellátott bútorcsalád készítése 31 millió forint értékben. Ennek első darabjait, a háromajtós konyhai szekrényeket a napokban szállítják az NSZK-ba. APRÓ DOLGOK Jön a díjbeszedő A postás nálunk csak egy- szer csenget. Mert okos ember. Mindig kiírja a lépcsőház bejáratánál, hogy az esti órákban pontosan mikor szedi össze a televízió-előfizetési díjakat. A házban lakó nyugdíjasok is tudják — a társadalombiztosítási igazgatóság havi menetrendje szerint —, hogy mely napon érkezik a pénz, nem kell feleslegesen várakozniuk. Nagyjából ki lehet számítani a gáz- és a villanyszámla díjbeszedőinek érkezését is, bár ez utóbbi inkább csak bedobálja a levél- szekrényekbe a cédulát, hogy itt járt, s a lakók fáradjanak az irodába, ha nem akarják kellemetlen helyzetbe hozni magukat. Saját tapasztalatból tudom, hogy olyankor is ládába dobott cédulát találtam, amikor pedig egész nap odahaza tartózkodtam, tehát hozzánk biztosan nem csöngetett be a pénzbeszedő. Neki valószínűleg így volt kényelmesebb. Erről jut eszembe, hogy akad inár olyan város hazánkban, ahol társultak ezek a vállalatok, s közös díjbeszedőt alkalmaznak. Hát ez, persze, túlságosan komplikált lehet. Onnan gondolom, hogy ilyesmit mifelénk még meg sem kíséreltek. Hogyisne, hogy vesződni kelljen a pénzek szétválogatásával?! Válogatós szemetesek A szomszédék tapétáztattak. Onnan tudom, hogy egy reggel, amikor a három szemetes edény — városi nyelven: a kuka — ki volt téve a ház elé kiürítés céljából, mellettük, szépen, gondosan fóliazsákba csomagolva a régi tapéta pa- pírmaradványai is ott várták sorsukat. Rendes ember a szomszéd, nem gyömöszölte bele a szemetes edényekbe a zsáknyi vastag papírt, hanem csak oda készítette, gondolva: a szemétszállítók majd módját ejtik az elszállításának, illetve elégetésének. Hát tévedett. A szemetesek jöttek, a három műanyag tartályt kiürítették, aztán mentek tovább a dolgukra, a tapétacsomagot otthagyták. Hja kérem, a profil, az profil... Hogy mivel nem bosz- szantják a dolgozó embereket mostanában? Egy kis hó A február mégis csak megemberelte magát, jóvátette, amit elmulasztott december éa január, hozott egy kis telet, havat, bár a hó hamarosan olvadni kezdett, ez azonban nem szegte kedvét a késő estig utcán futkosó gyermekeknek. Kapirgálták össze a havat, dobálták a kevéske hógolyót, bukfenceztek, örültek a váratlan ajándéknak. Egy apuka két kisgyermekét szánkáztatta keservesen, hiszen alig csúszott a szánkó a locspocsbán. Két hölgy álldogált az áruház kirakata előtt, a drága bundát nézegették. — Potom huszonnégyezer! — mondta fanyarul az egyik. — Ugyan, kinek kell ez már? — így a másik, s mentek tovább a szálldogáló hóesésben. T. P. A citerás KEDVEZŐBB SZERVEZETI FORMA A MINŐSÉGI FEJLESZTÉSHEZ Állattenyésztő vállalatok alakultak Az idén új irányítási rendet alakítottak ki az állattenyésztésben; a Minisztertanács korábbi határozatára hat önálló állattenyésztő vállalat alakult, ezenkívül közös vállalatot, továbbá központi intézetet hoztak létre. Az országot átfogó korábbi intézményi rendszer megszűnt, és ennek helyébe lépett a korszerűbb irányítási forma. A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségekből, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség területi kirendeltségeiből, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség teljesítményvizsgáló állomásaiból és a mesterséges termékenyítő főállomásokból működési terület szerint alakultak meg a vállalatok gödöllői, debreceni, kecskeméti, székesfehérvári, szombat- helyi és szekszárdi székhellyel. idős korában is több hangszeren játszik a 87 éves Hideg Imre.- Saját készítésű citeráin, tekerőlantjain, gordonkáin a múlt század dalait szólaltatja meg. A kecskeméti zenész az első világháború alatt a fronton kezdett hangszereket készíteni. Otthonában 'több tucatnyi értékes pengető és ütőhangszert őriz. A MÉM irányítása és felügyelete alatt működő vállalatok mind a nagyüzemekben, mind a kisgazdaságokban kizárólag szolgáltatási feladatokat látnak él. A vállalatok végzik — valamennyi állatfajra kiterjedően — a törzskönyvezést, valamint az ehhez kapcsolódó tenyésztési-termelési adatgyűjtést és -feldolgozást. Szervezik a tenyész apaállatok neveltetését, és ellátják az ezzel kapcsolatos szakmai feladatokat. Az új szervezetek forgalmazzák a mesterséges termékenyítéshez szükséges anyagokat, és az üzemi igényektől függően a termékenyítésre is vállalkoznak, továbbá szaporodásbiológiai szervezési és szakmai megbízatásoknak is eleget tesznek, összefüggésben az állatállomány egyre nagyobb genetikai értékével. Egyúttal gondoskodnak a rájuk bízott minősített és őshonos fajták fenntartásáról, termelőképességük állandó fejlesztéséről. A vállalatok tevékenységi köréből adódik, hogy munkájuk jelentős része — törzskönyvezés, törzstenyésztés és termékenyítés — meglehetősen helyhez kötött, ezért minden megyében állomásokat tartanak fenn, ahol gondoskodnak a gazdaságokkal való szoros kapcsolatok fenntartásáról, és ezek fejlesztéséről. Az állattenyésztő vállalatok budapesti székhelyű közös vállalatot alapítottak a vállalatok gazdaságos működését elősegítő műszaki fejlesztési, kutatási és speciális tenyésztésszervezési, valamint a forgalmazási feladatok ellátására. A tenyésztél szervezésével és az ipari takarmánygyártás ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokat az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségből, az Országos Lótenyésztési Felügyelőségből és az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet állattenyésztési osztályából alakult Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet látja el. Az intézet feladata: egyfelől szavatolnia kell a törzskönyvi és teljesítményvizsgálati adatok valódiságát, hitelességét, másrészt el kell látnia az ipari takarmánygyártás állami felügyeletét. Az intézet hitelesíti a törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati eredményeket is. Az állattenyésztési intézmények hatósági feladataiból ezentúl néhányat a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások látnak el; így például kistenyész- tők szarvasmarha-támogatási kérelmének elbírálását és a támogatás folyósítását Az új szervezeti forma kedvezőbb keretet nyújt az állattenyésztés minőségi fejlesztéséhez, az új fajták, hibridek „előállításához” és a meglevő fajták termelőképességének növeléséhez. A szervezetek a vállalati önállóságból adódóan a korábbinál rugalmasabban alkalmazkodhatnak a mező- gazdasági nagyüzemek igényeihez. Így például szolgáltatásaikat teljes körűvé tehetik — az állat- tenyésztés egész folyamatára kiterjeszthetik —, és egyúttal garanciákat is nyújthatnak. Közös kockázatot is vállalhatnak, segítve ezzel is a mezőgazdasági nagyüzemek szakmai munkáját., (MTI)