Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AE MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évt. 38. szám Ám: 1,40 Ft 1983. február ». kedd A mozgalom eredményeiről és feladatairól tárgyalt az Országos Béketanács Hétfőn a Parlament Vadászter­mében ülést tartott az Országos Béketanács. A megjelenteket Se­best yén Nándorné, az OBT elnö­ke köszöntötte, majd Sarkadi Nagy Barna főtitkár összegezte a magyar békemozgalom elmúlt évi eredményeit. Elmondotta, hogy a békemozgalom megtette első lépéseit a megújulás útján, képes volt reagálni a nemzetkö­zi élet eseményeire, kapcsolatai számottevően fejlődtek, meg tu­dott felelni a vele szemben tá­masztott mind nagyobb követel­ményeknek. A megújulást azon­ban nem szabad összetéveszteni az újrakezdéssel, mutatott rá a főtitkár: a' béketanács megőriz­te hagyományait, megtartva és továbbfejlesztve korábbi, jól be­vált módszereit. A mozgalom mindvégig élvez­te a társadalmi és tömegszerve­zetek támogatását, s a feladatok valóra váltásában közreműködtek az egyházak is. Az idei feladatokat ismertetve Sarkadi Nagy Barna rámutatott: szélesíteni kell a mozgalom tár­sadalmi bázisát, elsősorban a fia­talokat kell megnyernie a béke ügyének. Ez a cél csak akkor va­lósítható meg, ha vonzó, színes programokat szerveznek, ame­lyen ifjúságunk képviselői szíve­sen, önszántukból vesznek részt. Klubokat, vitaköröket terveznek létrehozni, ahol a szórakozás .mel­lett megvitathatják a békemoz­galom időszerű kérdéseit is. En­nek érdekében szorosabbra kí- .vénják fűzni kapcsolataikat a KISZ-szel, oly módon, hogy pél­dául a forradalmi ifjúsági napok rendezvényein több szó essék az emberiség létét fenyegető veszé­lyekről, a nukleáris háború bor­zalmairól. Az írókat is be szeret­nék vonni a munkába: „Felelős­ség a hazáért, az emberiségért” címmel közös fórumot szerveznek a Magyar írók Szövetségével. Or­szágos tanácskozást rendeznek a környezetvédelem és a béke ösz- szefüggéseiről. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulattal együtt­működve pedig nemzetközi nyá­ri egyetemet indítanak, „Népek barátsága" elnevezéssel. Az idei esztendő legfontosabb békemozgalmi eseménye a jú­niusban, Prágában megtartandó világtalálkozó, amelyen a tervek szerint a világ öt kontinenséről több mint kétezren vesznek részt. Ennek előkészüléteiről az ülésen Sebestyén Nándorné számolt be. Rámutatott: az utóbbi időben számos kísérlet történt a nyugat­európai és a szocialista országok békemozgalmainak szembeállítá­sára, az egységes fellépést célzó törekvések megakadályozására. Közös fellépéssel, következetes magatartással vissza lehet szorí­tani ezeket a megosztásra törek­vő erőket — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a prágai tanács­kozáson azt kívánják elérni: el­sősorban az összekötő, s ne az elválasztó elemek kapjanak hang­súlyt. A Béke-világtanács lisszaboni értekezletén nemzeti bizottságok létrehozását határozták el, ame­lyek legfőbb feladata a nagysza­bású prágai békedemonstráció minél alaposabb előkészítése. A magyar bizottság várhatóan feb­ruár végén alakul meg, a társa­dalom minden rétegének bevo­násával. Döntés született a prá­gai világtalálkozó napirendjére kerülő témákról is. Megvitatják a többi között az atomháború elhá­rításának lehetséges módjait, fel­térképezik a fegyverkezési ver­seny társadalmi, gazdasági vo­natkozásait, s felvázolják a béké­hez, a konfliktusok igazságos rendezéséhez vezető utakat. A vitában a többi között a magyar békemozgalom propagan­damunkájának fejlesztését szor­galmazták. A tényeket ismertető gyors tájékoztatás mellett több figyelmet kell fordítani a meg­győző érvelésre is, hozzájárulva az emberek szorongásának felol­dásához, a félelem a háború bor­zalmaitól, felrázva a ma még kö­zömböseket is. A vitában szó esett arról is, hogy gyarapítani szükséges az aktivisták táborát, mert a megújulás fontos követel­ménye a társadalmi bázis széle­sítése is. A felszólalók egy önál­ló kiadvány megjelentetését is sürgették, amely rendszeresen be­számolna a békemozgalom hazai és nemzetközi eseményeiről. Mol­nár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára elis­merően szólt a megújult békemoz­galom eredményeiről. Az Országos Béketanács a be­számolót és az idei munkatervet elfogadta. (MTI) Havasi Ferenc Moszkvába utazott Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ve* zetésével hétfőn küldöttség uta­zott Moszkvába. A delegáció tag­ja Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hazánk ál­landó KGST-képviselője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, a Központi Bizott­ság tagjai, és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának ve­zetője. A küldöttség részt vesz a KGST-tagországok képviselőinek a gazdasági együttműködés kérdé­seivel foglalkozó találkozóján. Megkezdődött a téli vásár S A kecskeméti Szivárvány kls- áruház kirakata előtt is sokan szemlélődnek: mit is kínál a BRK a vásárlóknak? » Mintha csak a kereskedők kí­vánságára érkezett volna meg a hó vasárnap délután: nagyobb lett az érdeklődés a melegebb holmik iránt a téli vásár nyitó­napján ... Gizinger József, a Bács-Kis- kun megyei Ruházati Kereske­delmi Vállalat áruforgalmi osz­tályának vezetője elmondotta ér­deklődésünkre, hogy hálózatuk 40 üzletében 25 millió forintos áru­készletet kínálnak engedményes áron. A kötöttáruk mellett igen nagy a választék sapkákból, sá­lakból, kesztyűkből, hiszen az eddigi időjárás nem indokolta a meleg holmik beszerzését. A kiskunfélegyházi Centrum áruházban 5,5, a kecskemétiben 6,? millió forint értékű árufélét vontak be a kedvezményes vá­sárba. A megyeszékhelyi áruhá­zukban a legkelendőbbnek a női télikabátok bizonyultak, hétfő délig már 300 ezer forintot árul­tak belőle. A tavalyinál kétmillióval több, összesen 6,9 millió forint értékű a kecskeméti Alföld áruházban a téli vásárra szánt készlet. Az idén a férfiak öltöztetésére fordítottak nagyobb gondot, a konfekcióosztályon kínált öltö­nyök, zakók, nadrágok értéke duplája a tavalyinak, 3 millió fo­rint. De bőséges a választék kö­töttárukból, szövetekből, gyerme­keknek való harisnyanadrágok­ból is. A felsőruházati cikkeken kívül még függönyöket is kínál­nak kedvezményes áron. Megjegyezzük: a BRK és a Halasi Kötöttárugyár két közös boltjában, Baján és Kecskeméten is javában tart a téli vásár. Mind­két üzletben valamennyi árut 30 százalékos engedménnyel vásá­rolhatják meg a boltba betérők, február 12-ig. SÍKOSAK ÄZ UTAK Késnek az autóbuszok, a vonatok Vasárnap reggel Baján kezdő­dött a havazás, amely délutánra átterjedt a megye egész területé­re. A lehullott hó mennyisége hétfőre átlagosan elérte a tíz centimétert. A nagy mennyiségű csapadék ellenére a megyében járhatatlan út nincs. A főútvona­lakon — tudtuk meg a.KPM Köz­úti Igazgatóság vezetőjétől — az üzemmérnökségek időben elvé­gezték az úgynevezett alásózást, ezzel megakadályozták, hogy a lehullott hó ráfagyjon a burko­latra. A folyamatos sózás hatá­sára a főutak burkolata hókásás, latyakos, csúszós, az alsóbbrendű utak síkosak a letaposott hó miatt. Az 53-as számú, sóit— tompái úton, Kiskunhalas térsé­gében, valamint az 55-ös számú, Szeged—Baja közötti úton mint­egy 4 kilométer hosszan a szél helyenként 20—30 centiméter vastag hóátfúvást okozott. Kun- szentmiklós és Tass között az ösz­Ma folytatódnak a tárgyalások Ma Madridban is újra kezdik: a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada ta­lálkozójának folytatódásával tel­jes üzemre kapcsol a tárgyalások téli gépezete a Kelet és a Nyugat között. A fórumok működnek, de sokan felteszik a kérdést: mi­végre? Január 27-én Genfben újítot­ta fel munkáját az európai közép­hatótávolságú nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról és csökken­téséről 1981. november 30. óta fo­lyó tanácskozás, ugyanaznap Bécsben is folytatódott a közép- európai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkentéséről immár csaknem tíz év óta zajló konferencia a NATO és a Varsói Szerződés különböző tagállamai között. Február elsején a negy­ventagú genfi leszerelési értekez­let kezdte meg téli ülésszakát, napirendjén többek között az atomfegyverkísérletek teljes be­tiltásáról és a vegyi fegyverek betiltásáról szóló javaslatokkal. Másnap a másik genfi szovjet— amerikai fórum ült össze: ezen a hadászati fegyverzet korlátozásá­ról és csökkentéséről folyik a vita, az 1969-ben megkezdett, a SALT—I-et és SALT—Il-t ered­ményező tárgyalási folyamat leg­újabb menetében. Ez a kétségkívül impozáns kör­kép azonban nem takarhatja el a tényt: immár évek óta nem ke­rült sor számottevő megegyezés­re egyik fórumon sem, illetve a tárgyalási színhelyek sokasodása legalább annyira tükrözi a prob­lémák gyarapodását, mint a ma­kacsul megújuló reményt, hogy egy napon felül lehet kerekedni rajtuk. A kelet—nyugati fóru­moknak ezt az együttvéve immár figyelemre méltó sorozatát vizs­gálva láthatjuk, hogy elsősorban a szocialista országok kezdemé­nyezései vezettek létrehozásukra — gondoljunk például Madridra, illetve az azt megelőző helsinki folyamatra. Időnként azonban annak is ta­núja lehetett a világ, hogy egy- egy tárgyalást a Nyugat a kitű­zött céllal ellentétes irányba pró­bál terelni: Madridot például az „emberi jogok” egyoldalú beállí­tásával a szocializmus-ellenes ■kampány fórumaként kívánná felhasználni, a genfi közép-ható­távolságú rakétákról folyó meg­beszéléseknél pedig felvetődhet a kérdés, vajon nem spanyolfal­ként kívánja-e használni Was­hington a tárgyalások tényét a rakéta telepítés előkészítéséhez ? A tárgyalási fórumok összessé­ge azonban mindenképpen fontos része ' a kelet—nyugati kapcso­latrendszernek. Egyfelől keretet nyújt a problémák megvitatásá­hoz és — megfelelő helyzetben — a megoldások kidolgozásához, másfelől ezeknek az érintkezések­nek létezése maga is értékes eredménye a nemzetközi . folya­matoknak, s egyben stabilizáló tényező a mai világban. Hogy mi történik a konferen­ciatermeken belül, az természete­sen függvénye' annak, ami azo­kon kívül megy végbe: a nemzet­közi erőviszonyokban, a tárgyaló­felek belső és világpolitikai hely- ' zetében, irányvonalában. Ha az utóbbi években az összes fóru­mok inkább a szembenállás, mint (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy Lajosra emlékeztek Apostagon Nagy Lajos születésének 100. évfordulóján szülőfalujában, Apostagon emlékünnepséget ren­deztek. Szombaton kora délután az általános iskola diákjai úttörő kulturális seregszemlén tiszteleg­tek az író emléke előtt. A falu központjában, Nagy Lajos szobra előtt fél ötre hívták össze az emlékezőket: ott volt Gera Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Sóti Éva, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, továbbá többen a közeli Kalocsa és a kalocsai járás párt- és álla­mi vezetői közül. A tiszteletadás első aktusaként Simon István Nagy Lajos című versét szavalta el Komáromi László hetedikes diák, majd Bolvári József, Apos­tag tanácselnöke, a Nagy Lajos ■Emlékbizottság vezetője és Ha- velka János, a községi pártveze­tőség titkára koszorút helyezett el az író mellszobrán. Ezt köve­tően Kónya Judit irodalomtör­ténész, a Szépirodalmi Kiadó munkatársa, az életmű diszki- adásának szerkesztője szólt az egybegyűltekhez, kifejtve, hogy az igazság kimondását szolgáló Nagy Lajos jelentőségét teljes mértékben a mai napig sem si­került felismerni. A Nagy Lajos nevét viselő művelődési házban folytatódott az ünnepi program. Bolvári Jó­zsef köszöntötte a jelenlévőket, majd Tarján Tamás irodalom- történésznek adta át a szót: tar­talmas, színes, lényegre törő elő­adásában az egyetemi adjunktus Nagy Lajos munkásságáról be­szélt. Tetszéssel fogadott megem­lékezése után Szélyes László iß Vitéz László, a kecskeméti Ka­tona József Színház művészei léptek pódiumra, s „Halálig árvái és tiszta valál” címmel Nagy Lajosnak tisztelgő összeállítást mondtak el. A műsort a dunavecsei általá­nos iskola kamarakórusának fel­lépése színezte. A művelődési ház nagytermében Nagy Lajos élete képekben címmel kiállítást nyitottak — az érdeklődők már-- cius 10-ig tekinthetik meg a Tar­ján Tamás által válogatött 'fotő- kat. '. yt! '' I Nagy Lajos helye és szerepe irodalmunkban — Tarján Tamás irodalomtörténész erről tartott elő­adást. (9 A koszorúzás után Kónya Judit mondott beszé­det. (Karáth Imre felvételei) Sokak előtt ismert az a min­dennapos jelenség, hogy a túl- |j fűtött indulat hasonló indula­tokat szül. A közlekedésben elszenvedett sérelmek, a mun- | kahelyi feszültség, valamely szükséglet kielégitetlensége, általában az élettel járó gon- H dok-bajok gyakran okoznak kellemetlenséget az egyes em­bernek, de a közösségeknek is. Az ezek nyomán támadt káros feszültségek esetenként a nyári zivatarokéhoz hasonló — indulati — villámlásban csillapodnak, átmenetileg. A becsapott ajtó, az országúti (útszéli) hangnem, a valósá­gos, vagy képletes nyakleve­sek, meglehet, már hosszabb Í ideje érlelődtek. Ennek az „add további­nak nevezett felszíni körfor­gásnak (inzultusoknak) ter­mészetesen mélyebb okai van­nak, mint azt oly sokszor a látszat mutatja. Ezek igen gyakran elvezetnek arra a má­sik körpályára, amelyen a ter- m melők, a fogyasztók és a szol­gáltatók, munkájuk révén, szinte a nap minden órájában kapcsolatban állnak egymás- 8 sál. Hogyan? A vásárló bútort vesz. Ha­zaviteti. Otthon kiderül: hiányzik róla ez is, hiányzik róla az is. Némelyik ajtó hé­zagoson záródik. Rossz ked­vében csinálhatta az asztalos. I Am a vevőnek ez nem vigasz. Neki a rossz munkát ezresei R bánják. Tételezzük föl, hogy a vá­ra sárlónak, mint termelőnek a | , munkahelyén nagy értékű be­rendezések apró alkatrészei­nek a szerelése, egymáshoz illesztése a feladata. Ezért fi­zetik. De ha rosszul dolgozik, nem nézik el neki. A meós visszaadja a munkadarabot. Csinálja újra1 A terméket igényes vevő vásárolja meg, aki megnézi, miért fizet (nem­csak devizával) és miért nem. No, igen! Itt már a helyére tették a dolgot, ami a minő­séget illeti. E miatt a munka­darab miatt nem fáj majd se az eladó, se a vevő fejef Egy bosszúsággal máris keve­sebb. Helyénvaló volna az elége­dettség, ha az alkatrészszere­lő, köpenyét levetve, nem vál­na maga is vásárlóvá. Nem szerezne jó és rossz benyomást egyaránt. De ha azt tapasztal­ja, hogy a hentesnél tegnap szebb húst kapott ugyanannyi pénzért, mint ma; ha nem tudja mire vélni, miért sózták agyon az általa kedvelt, ol­csóbb, s eddig szívesen fo­gyasztott szalámit; ha kávéját darabosra őrli a hébe-korba karbantartott daráló; vagy, ha a kifli kicsi, sótlan, kömény­mag nélküli és íztelen — ak­kor üt szöget a felismerés az üzemi dolgozó fejében; „De hát hol az itteni meó? Hol az üzletvezető, hogy a fogyaté­kosságokat részleteiben meg­ismerje, és tegyen ellenük?” A dolgozónak igaza van. Mint fogyasztó, tudja, meny­nyi minden javulhatna a ke­reskedelemben (is), ha nap­jaink e másik körforgását az emberi tényezők hatékonyabb érvényesülésével súrlódás­mentessé, azaz jobbá tehet­nénk. Ha a polcokon megta­lálja a vásárló, ami a raktár- ban is megtalálható; ha fi­gyelmesen tájékoztatják, hogy azt az árut, amit keres, de éppen nincs, mikorra várja az üzlet; ha a szeletelt szalámit mindenütt gusztusosán, kés­penge segítségével teszik szá­mára a csomagolópapírra; s ha már fizetett a pénztárnál, utólag nem furdalja a tudat: miért nem számolt utána a blokknak ott, azonnal? — ak­kor jobb kedvvel vásárol hol­nap, _ holnapután és azután. Visszatér majd ugyanabba az ABC- be, élelmiszerboltba. S ismét' egy okkal kevesebb, hogy bosszús legyen a mun­kahelyén, az utcán, vagy oda­haza. Hiszen a jó tapasztala­tok biztonságérzettel töltik el, kedélyállapotát mintegy jó karban tartják. A jól, a szakszerűen és igé­nyesen végzett munka az, ami életünket mindennap jobbá, hangulatunkat kiegyensúlyo- * zottabbá teheti. Tudjuk jól, hogy ez ma még nem általá­nos mindenütt. A nagyobb — a mai — követelményeknek megfelelni jó helyzetfelisme- J-j rést, rugalmasabb alkalmaz­kodást, de legfőképp megbíz­ható, minőségileg magasabb színvonalú munkát kíván min­denkitől. Ha választani kell az indu­latoktól terhes — a napi fe­szültségekből adódó — körfor­gás első, bosszantó változata, s a termelőket, a fogyasztókat és a szolgáltatókat nap mint nap összekapcsoló másik kör­pálya között, feltétlenül ez az utóbbi érdemel nagyobb fi­gyelmet. Ezen érdemes min­denkinek forogni. Sőt, jól fo­rogni! Kohl Antal B Hómunkások tisztítják a Járdákat. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom