Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

1983. február 1. 9 PETŐFI NÉPE • 3 HÉTSZÁZ ŰJ IKARUSZ Nagyobb kényelem a közutakon Viszonylag szűkös anyagi lehetőségei ellenére a Volán ebben az évben is sokat tesz a jobb utazási körülmények megterem­téséért, a személyszállítás színvonalának emeléséért. Tovább bő­víti eszközparkját és korszerűsíti állomáshálózatát. Az idén csaknem 700 új Ikarusz autóbuszt vásárolnak, melyek részben a már kiszolgált régi típusok helyébe lépnek, részben valamelyest növelik a jelenlegi, mintegy nyolcezres autóbusz­parkot. Az utasok kényelmének foko­zásában, az utazási körülmények javításában azonban — a na­gyobb ráfordítást, beruházást igénylő megoldások mellett — egyre inkább előtérbe kerülnek azok a módszerek, amelyek nem annyira pénzt, mint inkább kö­rültekintőbb szervezést, lelkiis­meretesebb munkát kívánnak. A zsúfoltság csökkentésére a helyi és elővárosi közlekedésben egy­re több helyen számítógéppel ha­tározzák meg a járatok optimá­lis sűrűségét. Ugyancsak a ké­nyelmesebb utazást szolgálja a lépcsőzetes munkakezdés. Ennek előnyét még nem minden válla­lat ismerte fel, de bevezetéséről a VOLÁN az idén máris sokfelé folytat tárgyalásokat. A VOLÁN illetékesei azt ígé­rik, hogy folyamatosan korszerű­sítik a menetrendeket, felkutat­ják az újabb utazási igényeket, s számba veszik a meghosszab­bodott hétvégék utazási tapaszta­latait. A korábbiaknál még na­gyobb gondot fordítanak a vas­úti és a busz-menetrendek egyez­tetésére, megszüntetve az értel­metlen párhuzamosságokat, meg­teremtve a zavartalan csatlakozás lehetőségét. E munka nagyságát jelzi, hogy naponta 13 ezer autó- buszjárat csatlakozik a vasúthoz. A járatok pontosságával nincs különösebb gond; a tavalyi ada­tok szerint a buszjáratok alig egy-két tized ezreléke maradt csak ki, s nem haladta meg a fél ezreléket a késve érkezők száma sem. (Persze azt, aki éppen ezek­re a buszokra várt, nem vigasz­talja a csekély arány.) A kelle­metlen helyzetek csökkentésére, illetve elkerülésére buszokat ál­lítanak tartalékba, készenlétbe. A tisztaságra is több gondot fordítanak az eddigieknél; egyre szaporodik azoknak a szolgálati helyeknek a száma, ahol mód van a buszok külső tisztogatására, a belső takarításra. A pályaudva­rok tisztán tartására az eddiginél nagyobb számban alkalmaznak saját dolgozókat, illetve szerző­déses munkavállalókat. Szintén az utazók kényelmét szolgálja a jegykiadás gépesíté­se: eddig már csaknem 2500 hely­közi járaton szerelték fel az AL- MEX típusú jegykiadó gépet, s az idén további 500 buszon he­lyezik el. A helyi autóbuszokon egyre több városban vezetik be a jegylyukasztásos módszert. MILYEN ÉVET ÍGÉR AZ IDEGENFORGALMI PROGNÓZIS? Kedvezők a kilátásaink „Hajózni kell” — tartotta az ókori latin mon­dás, hozzáfűzve még azt is, hogy „élni nem szükséges”. Mai körülményekre, modem élet­formára ez úgy fordítható le, hogy „utazni szük­séges, még akkor is, ha a megélhetési költségek rovására megy”. Legalábbis ezt mutatják az 1982. évi idegenforgalmi adatok, s az ez évre szóló előrejelzések. Vonzó légkör — imponáló környezet Magyarország idegenforgalom, bál származó konvertibilis devi­za-bevételei 1981-hez képest csak­nem egynegyedével emelkedtek. Jelentősen nőtt a tőkésországokból hozzánk érkező turisták száma, az átlagos itt-tartózkodás ideje, a keresikedelmi szálláshelyek igény- bevétele. Ehhez — sok minden más mellett — hozzájárult a ha­zai, elsősorban a budapesti szál­lodai kapacitás-növekedés, a rugalmas idegenforgalmi árpo­litika — de talán a legtöbbet a nálunk uralkodó közbiztonság és a jó politikai légkör „nyomott a latban”, amikor a nyaralási-uta­zási terveiket latolgató külföl­diek Magyarországot -választot­ták úti céljukként. Imponáló a fejlődés — s a szót akár idézőjelbe is tehetnénk: a külföldi szak- és napisajtó sok­szor ír így a magyar idegenfor­galomról. Hiszen, ha csupán a számokat nézzük: 4400-zal nőtt egy év alatt a szállodai helyek száma Budapesten és további ezerrel vidéken. A fizetővendég­látásban 111 ezer személyt tud­tak elhelyezni 1980-ban — és 145 ezret 1982-ben. 1800-ra emelke­dett a magán-vendéglátóhelyek száma a múlt év közepéig, s már működött az első magánkézben lévő 15 panzió és négy kemping is. Ez ugyan kevés, de kezdetnek elfogadható... Csökkent Viszont a hazai ide­genforgalom, másnéven belső tu­rizmus, főleg az egy-két napos kirándulások száma. Az bkok ké- zenfekvöek: sokkal drágult a benzin, az év utolsó harmadában pedig a vasúti és autóbusz-tarifa is. Az átlagkeresetű magyar ál­lampolgár zsebéhez drága a szál­lás és magasak a vendéglői, ét­termi árak. Ne szépítsük: három­szor is meggondolják a bérből-fi- zetésiből élő városi lakosok, hogy elinduljanak-e országjáró túrára. Nem is szólva nagyobb lélegzetű tervekről, külföldi utaferór. Egyéb­ként 1982-ben ezen a téren jelen­tékeny eltolódás következett be az egyéni utaktól a szervezett társasutazások javára. A szolgáltatások színvonala Sok tekintetben eredményes évet zárt tehát a magyar idegen­forgalom és megkezdte az új esz­tendőt, amely — mint minden év, sokkal jobb körülmények közt is — tele van kérdőjelekkel. Min. den remény megvan ugyan arra, hogy 1983-iban még több külföldi látogat el hazánkba, mint az el­múlt évben, de — ez nem megy magától. Sok tekintetben javíta­ni kell az eddigi munkán, s mind­járt tegyük hozzá: most máir nem az előzetes propaganda, a „vendéghívoga'tás” területén van elsősorban javítanivaló, mint a korábbi években. Hadd idézzünk az Idegenforga­lom című havi lapból, nálunk járt francia vendégek véleményéből. Száz megkérdezett közül egyet­len egynek sem volt kifogása a magyar vendégszeretet, az étkezés és az ajánlott programok ellen — I ez egyértelmű pozitívum. Még az is, hogy a szállásról csak ele­nyésző kisebbségnek volt nega­tív véleménye. Az viszont már meggondolkoztató, hogy a szóra­kozási lehetőségeket és az ügyin­tézést illetően több francia ven­dégnek volt rossz, mint ahány­nak jó tapasztalata. Még mindig jó a jogos kifogás — s ez nemcsak francia, hanem általában kül- és belföldi vendé­gek többségének véleménye — a szolgáltatások színvonala ellen. Ezen javítani kell — és lehet is, különösebben nagy ráfordítás, beruházások nélkül.. Ugyancsak nem igényel nagyobb összegeket az, hogy az utazási irodák és az idegenforgalmi hivatalok széle­sítsék ajánlat-skálájukat, utak, árak és időszakok nagyobb vá­lasztékát kínálják kül- és bel­földre egyaránt. Régen készen vannak már az 1983-as programok, amelyeknek nagy részét számos országban megismertették a közönséggel. Hiszen 'ki tudhatná előre, hogy melyik külföldi idegenforgalmi iroda, utazási vállalat melyik ügyfelének támad kedve vala­melyik programpont láttán — felkeresni Magyarországot? A Bu­dapesti Tavaszi Fesztiválnak év­ről évre több külföldi vendége van és — noha ez nem kifejezet­ten idegenforgalmi esemény — Budapesti Nemzetközi Vásárok­ra (mind a tavaszára, mind az őszire) ugyancsak növekszik az ide látogatók létszáma. Vendégfogadásra készen Néhány ízelítő az idegenforgal­mi programokból: Áprilisban Kőszegen megren­dezik a már hagyományosnak mondható nemzetközi autósta­lálkozót, ' néhány nappal később Kecskeméten, Kodály nemzet­közileg ismert szülővárosában az ének-zenei iskolák kórusainak országos fesztiválját. Április utol­só hetében és május első felében lesz a IV. Nemzetközi Karmes­terverseny Szombathelyen és Budapesten, május végén pedig szintén Vas megye székhelyén Savaria Nemzetközi Táncver­seny. Március 18—27. között rende­zik az Utazás ’83 nevű nemzet­közi kiállítást a kőbányai Vásár­városiban. Ugyanott áprilisban egész sor nemzetközi kiállítás nyílik. Debrecen augusztus 20-án az egyre; népszerűbb virágkame- vállal várja vendégeit. Mohács, Nyíregyháza, Hollókő, Szolnok — és még sokáig lehetne sorolni a város- és községneveket — nép- művészeti programokat rendez. Nyári Egyetem hét városban lesz, a koncertek számát és színhelyét szinte fel 6em lehet sorolni, mint ahogyan a — jórészt nemzetközi érdeklődésre számot tartó — sporteseményekét sem. S még nem szóltunk az egymással ve­télkedő érdekességű és művészi értékű kiállításokról, amelyek ugyancsak — s ez is újabban van így — az országnak csaknem min­den nagyobb helységében lesz­nek 1983. folyamán. Az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak ebben az évben egyik legfontosabb teendője a szórako­zási, sportolási és kulturális szol­gáltatások fejlesztése. Jórészt er­re használják fel a rendelkezé­sükre álló IFA-t, az Idagenfórga- lum-íejlesztési Alap pénzösszegeit. Nagy rész jut ebből a Balaton­ra, ott elsősorban a víz- és kör- ■ nyezetvédelemre. Bevonják ter­mészetesen a költségek viselésébe az idegenforgalmi és utazási vál­lalatokat is — hiszen a haszon is közös ... Idegenforgalomról Magyaror­szágon — s ez így van, amióta az eilső vendégek ellátogattak a „ma­gyar tenger” partjára — beszélni sem lehet Balaton nélkül. Ez a középpontja a külföldi vendégek fogadásának és — bármilyen so­kan meggondolják magukat a magas árak miatt — a belföldi turizmusnak is. Most azonban már itt az ideje, hogy a régen hangoz­tatott elvnek — miszerint idő­ben és térben széjjelebb kell húz­ni a belső turizmust — a gyakor­latban is érvénye legyen. Előtérben a hazai turizmus Ehhez elsősorban az kellene, hogy — többen vegyék ki évi szabadságukat vagy legalább an­nak egy részét tavasszal, és ősz- szél, sőt esetleg télen is. A válla­latok „elébe mennek” ennek, amikor jelentős (és egyre jelen­tősebb) kedvezményeket adnak elő- és utószezonban a szállodai áraikból. Az OIH igyekszik arra ösztönözni a vállalatokat és az idegenforgalmi hivatalokat, hogy szélesítsék tovább a kedvezmé­nyek választékát árban és időben egyaránt. Ami pedig közvetlenül a bel­földi turizmust illeti: a megvál­tozott viszonyok között is áll az, hogy „utazni szükséges”. Részben úgy lehet ennek a kívánalomnak eleget tenni, hogy a lakóhelyhez közeli úticélokra igyekeznek az irodák és vállalatok elvinni az utazni szerető embereket. Más­részt — és ez a kezdeményezés ' igencsak követendő, — úgy, hogy az érdekeltek akciót kezdtek. Hat megye — Baranya, Borsod-Aba- új-Zemplén, Csongrád, Győr-Sop- ron, Szabolos-Szatmár és Zala — idegenforgalmi hivatalai és Vo­lán-vállalatai fogtak össze, egy­más megyéibe indítanak kedvez­ményes utakat. Az idegenforgalmi hivatalok saját szolgáltatásaik árából 30, a Volán-vállalatok a különjárati tarifából 15 százalé­kos kedvezményt adnak. Vannak már további csatlakozások is, így például a szegedi nagyáruház ét­terme mésékelit árú ebédet ad a turistáknak. Várják mások bekapcsolódását is, hogy még olcsóbbak legyenek (lehessenek) a belföldi túrák. Mindez — egyelőre — március végéig van érvényben, de mégis-' mételhető — | remélhetőleg meg is ismétlődik — majd az utósze­zonban is. Ami pedig a magyarok külföld­re utazását illeti: itt a — nagyon is reális — elképzelés az, hogy mindinkább divatba jönnek a kö­zeli úticéllal induló, olcsóbb uta­zások és üdülések. Az Idegenfor­galmi vállalatok évi utazási fü­zeteiben már jócskán meglátszik ez a törekvés. A kilátás , mindenképpen az, hogy jelentős lesz az idegenforga, lom az idén is. Talán még na­gyobb, mint az előző években. Legalábbis ebben bíznak az ide­genforgalom szervezői és lebonyo­lítói. Remélhetőleg joggal. V. E. Szabadtéri játszóterek fából és kötélből Hosszúranyúlt, bágyadt kama­szaink, pszichológushoz cipelt kis­gyerekek figyelmeztették vajon az iparművészeket? Vagy csak saját gyermekeik mozgásigényét, játék-éhségét megismerve fog­tak a játékok tervezéséhez? Mind­egy. Megszületett ismét egy kiál­lítás és egy nagyon életrevaló akció kezdeményezésükre, amely­nek a tárgyak, játékok, fotók be­mutatásán kívül rengeteg haszna lehetne, ha vállalkozó kedvű gyá­rak, szövetkezetek, tanácsok fel­karolnák. Szabadtéri játszóteret létesíte­ni ugyanis magánerőből csak nagy kertes ház udvarán lehet, ott meg minek. Hiszen ott van mászókának a lombos fa, aka­dálynak a léckerítés. Éppen ezt az udvart helyettesítik, helyet­tesíthetnék a nagy, városi ját­szóterek. Ezek „berendezésére” szolgálnak ötlettel, példával a kiállított tárgyak, ezért születtek meg az ország sokszáz intézmé­nyéhez szóló kiállítási meghívá­sok. (S közülük jónéhány már érdeklődik is, a tárgyak gyártá­sát vagy elhelyezését tervezve.) A kis makettek mögött, mert a Fényes Adolf Teremben csak ezek férnek el, fotók mutatják be a tervezett játszótereket. A városi utak mentén a fűre lépni tilos, fára mászni meg el­képzelhetetlen. Nádas László olyan deszkaerdőt mutat be, ahol a zöldre festett -„lombkorona” — fűrészelt fából egy-egy profil — kötelekkel kapcsolódik, alkalmat adva a felkapaszkodásra, a való­di fa illúziójának megélésére. Sohéner József és Bezzegh Tibor egészen egyszerű „tyúklétrát” tett ki a játszótérre, amelyet nagy élvezettel vesznek birtokukba a gyerekek. Több fajta hinta is ta­lálható a példák között. Egyikük elemekből szerkeszthető, na- gyobbítható. Dimbes-dpmbos be­tonhegyből állnak ki Nádas Lász­ló szöges-gombos mászókái. Csak éppen a beton ridegsége okoz né­mi ellenérzést, hisz a város be­tonrengetegéből betonjátszótérre vinni a gyerekeket nem új él­mény, nem kikapcsolódás. Kevés, be zavaró, ha egy-egy elem ké­szül betonból, mint Ántoni Rozá­lia betonlovacskái, vagy U-elem- rendszere, amely pótolja, már ha ezt pótolni szükséges, az építési anyagok közt való bújócskázást, a velük való játékot. Zala Tamás Y-elemcsaládja — amely a betű alapját formázza — műanyagból készült, s minden oldalával alkalmas az összeépí­tésre. Hogy játéktervezésben hol tar­tunk, nemrég rövid hír adta tud- tul: az ARANGO Formatervezési Alapítvány nemzetközi pályáza­tán méltányoló elismerést ka­pott Ásztai Csaba többcélú gyer­mekbútora, egy kis házikó, amely nem csupán játék, hanem egyhen asztal, szék, polc is. A kiállításon szerepel Antoni Rozália „Bábozó háza” is, amely bábjátékra, bújócskára, játékla­kásra egyaránt alkalmas. A kiállítás — de a nemzetközi díj is — arra figyelmeztet, hogy gazdag szellemi energiákkal ren­delkezünk. Jó lenne, ha erre el­sősorban itthon figyelnénk, hi­szen ezek a tárgyak nekünk ké­szülnek! T. A. 19 Nádas László: Vizesdomb (az előtérben). PÁLYÁZAT Honvédségi egyetemi (főiskolai) ösztöndíj elnyerésére Jelentkezésre hívjuk fel azokat a fiatalokat, akik meghatáro­zott felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói vagy oda felvételre jelentkeznek, amennyiben tanulmányaik befejezése után képesítésüknek megfelelően a Magyar Néphadsereg hivatá­sos tisztjei kívánnak lenni. ■ 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — feddhetetlen előélet és erköl­csi-politikai megbízhatóság, — hivatásos szolgálatra való egészségi alkalmasság. 2. A pályázók a jelentkezési la­pot iskolájukban vagy a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadki­egészítő) parancsnokságtól kap­hatják meg. A jelentkezési laphoz mellékel­ni kell: — sajátkezűi eg írt önéletrajzot, — hatósági erkölcsi bizonyít­ványt, — TBC gondozóintézet által ki­adott, 3 hónapnál nem régebbi mellkas röntgenernyő-fényképet (igazolást). 3. Honvédségi ösztöndíjra pá­lvavhntnalr • A) MŰSZAKI EGYETEMEK — Gépészmérnöki Kar: folyamszervező szak, épületgé­pészeti ágazat; gépipari technológia szak; — Villamosmérnöki Kar: híradástechnikai szak, digitális számítástechnikai és műsorközlő ágazatok; műszer- és irányítástechnikai szak, digitális berendezések és irányítástechnikai ágazatok;' — Közlekedésmérnöki' Kar: járműgépész szak, autógépész ágazat; — Építőmérnöki Kar: közlekedésépítő, szerkezetépítő és földmérő mérnöki szakok hall­gatói. B) TUDOMÁNYEGYETEMEK — Állam- és Jogtudományi Kar; — Bölcsészettudományi Kar: pszichológia szak; , — Természettudományi Kar: térképész, meteorológus és prog­ramozó matematikus szakok; — Általános Közgazdasági Kar: tervgazdasági és pénzügyi sza­kok hallgatói. C) ORVOSTUDOMÁNYT EGYE­TEMEK — Általános Orvosi és Fogor­vosi Karok hallgatói. D) FŐISKOLÁK (EGYETEMEK FŐISKOLAI KARAI) — Pollack Mihály Műszaki és Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolák: magas- és mélyépítés, valamint épületgépész és építőgépész sza­kok; — Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola: hídépítési és fenntartási, vala­mint útépítési és fenntartási sza­kok;-—-Erdészeti és Faipari Egyetemr földmérési és földrendezői kar;* — Mezőgazdasági Főiskola, (Nyíregyháza): repülőgép-vezető ágazat hallga­tói. A kétoldalú kötelezettséget tar­talmazó ösztöndíj szerződés meg­kötésére az egyetemi (főiskolai) felvételi vizsga, valamint a kato­nai pályaalkalmassági vizsgálat együttes eredményétől függően kerülhet sor. 4. Az ösztöndíjasok tanulmá­nyaik alatt a Karikás Frigyes Ka. tonai Kollégium Parancsnokságá­hoz tartoznak. A tanév, a szakmai gyakorlat és a katonai alapképzés tartamára havonként — a külön rendelkezések szerint — társadal­mi ösztöndíjra jogosultak. 5. Az egyetemista honvédségi ösztöndíjasok a III. év eredmé­nyes befejezése és rövid katonai alapképzés után „katonai főiskolai hallgatói” állományviszonyba, zászlósi rendfokozatba, az egye­tem befejezését követően hivatá­sos állományba kerülnek és tiszti rendfokozatot kapnak. A főiskolások az államvizsga után vesznek részt rövid katonai alapképzésben és azt követően kapják meg tiszti rendfokozatu­kat. Pályázati batáridő egyetemisták (főiskolások) részére az évfolyam­tól függetlenül bármely időpont­ban, a felvételre jelentkezőknek március 31. Honvédelmi Minisztérium

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom