Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1983. február 85.

A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL

Pótolhatatlan segítség

A gondolat — amely a pártmunka társadalmasítását, szélesebb körű kibontakoztatását teszi lehetővé — akkor érlelődött meg a kiskunhalasi városi-járási pártbizottságon, amikor megtörtént az összevonás. Ennek természetesen más okai is voltak: egyrészt több

mint 20 százalékkal csökkent a belső apparátus létszáma, másrészt — s ez volt a döntőbb — keresték azokat a felkészült, nagy gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező pártmunkásokat, volt vezetőket, akik szívesen vállalták a feladatot.

Az utóbbi időben sokan vonultak nyugdíjba — a Járási hivatal elnöke, a rendőrkapitány, a határőrkerület parancsnoka, a Járási pártbizottság első titkára és sorolhatnánk tovább —, akik igényt tartottak arra, hogy részt vegyenek továbbra is a közéletben, gyü- mölcsöztessék hosszú évtizedes hozzáértésüket, elhivatottságukat. Az igény találkozott a lehetőséggel, s az elmúlt év végén a párt- bizottság mellett létrehozták azt a csoportot, amelynek tagjaira a pártmunka szervezésében, végrehajtásában, ellenőrzésében mindig számíthatnak.

— A néhány hónapja életre hívott munkacsoport — mondta dr. Szabó Miklós, a városi-járási pártbizottság első titkára — egyáltalán nem meglepő aktivitásról, munkabírásról tett tanúbizonyságot. Vizsgálták a nyugdíjas, kedvezőtlen szociális körülmények között élő párttagok helyzetét, a különböző testületi ülések elé kerülő előterjesztésekről előzetes véleményt alkottak. Ez különösen fontos volt éppen a nyitott város- politika szempontjából, hiszen az ő vitájuk nyomán derült ki, hol kell erőteljesebbé tenni az információt, egyáltalán a lakosság hogyan fogadja elképzeléseinket. E nagy tapasztalattal bíró elvtársaink a környezetükben, a lakóhelyükön a legjobb agitátoraink, de egyben kiváló informátorok is, közvetítik a gondokat, az elvárásokat. Segítségük — most, így néhány hónap távlatából visszatekintve — szinte pótolhatatlan, s nekünk is az a célunk, hogy nagyobb lánggal égjenek.

Természetesen nemcsak a pártbizottság mellett létrehozott mun. kacsoport az, amely a tennivalók megvalósításából kiveszi a részét,

hiszen a területi alapszervezetekben is sok az aktív, tettrekész, segítő szándékú és pártmunkát igénylő nyugdíjas.

A városban három körzeti alapszervezetben dolgozó háromszáz párttag zöme nyugdíjas. Közöttük sok a volt vezető beosztású, a volt honvéd-, határőr-, rendőrtiszt, a hajdani államapparátusi dolgozó. Ezek valamennyien kritikus, jó szándékú, dolgozni kész emberek. Nagyon tudnak örülni az eredményeknek, de keményen ostrozzák a hibákat. Miért ne bíznánk meg őket olyan pártfeladattal, amit egyébként szívesen, örömmel, lelkesedéssel végeznének? Megtesz- szük, s ezzel kétszeresen is használunk az ügynek. Emellett pontos és jó információkat kapunk a területfejlesztésről, a várospolitikáról, megteremtődnek ennek — éppen e kommunisták munkája

nyomán — a demokratikus fórumai.

Egy olyan munkamódszer kibontakozásának lehetünk tanúi, amely a korábbi években is rengeteg rejtett energiát hordozott magában, csak éppen hasznosításának lehetőségét nem tárták fel. Igaz, korábban Baján akadt erre példa, s ezt fejlesztettük tovább Kiskunhalason, de teszik ezt máshol is. Nyilvánvalóan ez a felismerés, a pártmunka ilyen fajta szervezése nem helyettesíti, nem is helyettesítheti az alapszervezetek kommunistáinak tevékenységét. E csoportok munkája mégis nagy segítségére van a különböző pártszerveknek.

— A munkacsoport nem zárt — hangsúlyozta dr. Szabó Miklós — létszáma éppen tagjai egészségi állapota miatt változó. Ennek ellenére éppen kérésüknek eleget téve, megbízzuk őket operatív feladatokkal is. Látogatják az alapszervezeteket, részt vesznek közgyűléseken, különböző felméréseken, üzemlátogatáson, találkozón, ott vannak a közéletben.

Az élet, s így a pártmunka gyakorlata újabb és újabb tartalékokat, újonnan alkalmazott módsze. reket kíván. Tulajdonképpen eddig szegényebbek voltunk, mert kevésbé, vagy egyáltalán nem támaszkodtunk azokra a nagy tudású, hosszú élet- és mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező emberekre, akik képesek lettek volna segíteni napi vagy éppen hosszú távú gondjaink megoldásában. Szerencsére —, s ebben van ennek a felismerésnek, s gyakorlatnak igazi jelentősége — ma már hasznosulnak gazdag tapasztala, talk, a politikai munka szolgálatában.

Gémes Gábor

ÉPÍTŐIPARI SZAKCSOPORT A TSZ-BEN

Akik nem a munkaidő végét várják

Tavaly április végén történt, hogy Kiskun, félegyházán betértem a Stop vendéglőbe és kedvenc csemegémet, belsőséglevest rendel- tem. Sajnos, nincs! — volt a válasz. Az üz. letvezető mentegetőzve tette hozzá, hogy tatarozták, korszerűsítették az üzletet, s csak ma reggel nyitottak.

Tataroztak? — kérdezem csodákozva. Hi. szén alig két hete is itt ebédeltem, s akkor egy kőművest sem láttam. Igaz, valóban sokkal szebb, korszerűbb most a vendéglő. Hogyan csinálták ezt?

— Szó se róla, én is fáztam a felújítástól — mesélte az üzletvezetőnő. — öt évvel ez. előtt volt már ilyesmiben részünk, de akkor csaknem fél évig tartott a munka. Most azonban nem rakták el az építők húsz perc. cel a munkaidő lejárta előtt a szerszámot, hanem dolgoztak még este 9 órakor, meg szombat-vasárnap is. Azt mondták, hogy szakcsoportot alakítottak.

9 A Vörös Csillag Tsz új baromfitelepén a korszerű ólak etető-, Itató- és klímaberendezéseit is az építőipari szak. csoport szerelte fel. (Opauszky László felvétele)

Alig két hét alatt

Ez az eset jutott eszembe, amikor a napokban Becsei Zoltánt, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz főkönyvelőjét építő- brigádjuk szakcsoportjáról faggattam.

— Tulajdonképpen maga a szövetkezet vezetősége kezdeményezte a szakcsoport létrehozását, amikor látta, hogy egyre- másra alakulnak kisvállalkozások a megyében is — magyarázta a főkönyvelő. — Pesir István elnök is híve volt a gondolatnak, mondván, hogy nekünk az elsők között kell lépnünk, mert máskülönben elcsábítják tőlünk legjobb építőipari dolgozóinkat. Tavaly március végén alakult meg a szakcsoport mintegy 50 taggal. Első vállalkozásuk saját szövetkezetünk vendéglátóipari egységének', a Stop. vendéglőnek a felújítása, korszerűsítése volt. Alig két hét alatt, igen jó minőségben végezték el a munkát. Azóta jó néhány olyan építőipari feladatot oldottak meg rövid idő alatt, amire egyébként nem lett volna vállalkozó, vagy csak nagyon hosszú átfutási idővel készült volna el. Egy ízben például a városi tanácstól szóltak, hogy a Dankó Pista utcai bölcsőde fala .megsüllyedt, életveszélyessé vált az épület. A ml szakcsoportunk kivonult, szombatvasárnap alábetonozta a falat, s rendbehozta az épületet

Közben bekapcsolódott a be. szélgetésbe Bene György, a szakcsoport elnöke is.

— Mi vállaltuk négy lakás teljes felújítását, a Fémipari Szövetkezet ebédlőjének bővítését, a Villaimosszigetelő- és Műanyaggyár térburkolatának elkészítését, a Csongrádi úton a bábolnai keltetőüzem tatarozását — sorolta.

— Természetesen a külső megrendelők mellett elsősorban saját szövetkezetünknek dolgoztunk. Felszereltük a tavaly elkészült két új baromfiól etető-, itató- és klímaberendezéseit, felújítottuk a magtárakat, építettünk 8 ezer négyzetméter aszfaltozott, cementtel stabilizált üzemi utat. Szép munka volt a földgáz bevezetése is a központi telepünkre.

A vezetéképítés idejére

— A szakcsoport létszáma egyébként a munkától függően változó. Előfordult már, hogy 126 tagja volt, például amikor az utat és a gázvezetéket építettük. Megfelelő szakmunkások nélkül ugyanis nem vállalkozunk semmire sem. A gázvezeték-építés is szakértelmet igényelt. A DÉGÁZ — kapacitás hiányában — nem vállalta a munkát, de dr. Varga János, a vállalat igazgatója hozzájárult, hogy szakemberei a vezetéképítés időtartamára belépjenek a szakcsoportba. így készült el másfél hónap alatt 1500 méter vezeték a város új lakótelepétől a Vörös Csillag Tsz központjáig. Nyomvonalán bekapcsolták a szociális otthont és 48 családi házat is a gázszolgáltatásba. Ily módon közös beruházása lett a tsz-nek, a tanácsnak és az érintett lakóházak tulajdonosainak — összegzi a gáz- vezetés történetét Bene György, majd így folytatja:

— A szakcsoport a munkaidő utáni tevékenységre alakult, v Az építőbrigád reggel 6 órától 14 óráig dolgozik. Tagjai ezután akár este 8 óráig is — meg szombaton és vasárnap — a szakcsoportban végeznek munkát. Ez

havonta legfeljebb 90 óra lehet. A szakcsoport egyébként úgy működik, hogy a tsz vállalja el a munkát, adja hozzá a szükséges anyagot és megbízza a szakcsoportot a feladat elvégzésével. Ha sürgős építkezésről ‘van szó, az építőbrigád tagjai szabadságot kérnek a tsz-től, hogy a szakcsoportban többet dolgozhassanak, s időre elkészülhessenek a munkával. A szövetkezet vezetősége rugalmasan kezeli az ügyet, indokolt esetben hozzájárul a tag kilépéséhez a tsz-ből, a feladat elvégzése után pedig visz- szalépéséhez.

Négy és fél millió

Becsei Zoltán főkönyvelő köziben bekérte a szakcsoport tavalyi mérlegadatait. Huszka Lászlóvá, a csoport általános adminisztrátora sorolja az 1982. április 1- től,. december 31-ig elért eredményeket. Ezek szerint a szakcsoport háromnegyed év ailatt 4 millió 409 ezer forint anyagmentes termelési értéket produkált. Tagjainak átlagórabéré 65 forint volt, tehát nem jártak rosszul.

— Az idén természetesen tovább akarunk lépni — fejtegette végül Sugár Miklós, a szakcsoport elnökhelyettese. — A 4,4 millió forintos árbevételből tartalékoltunk annyit, hogy egy mikrobuszt vásárolhassunk. Erre azért van szükség, hogy vidéken is vállalhassunk munkát. Terveink között szerepel tevékenységünk továbbfejlesztése is. így például a No-Fines félkész házak befejezésénél vállalnánk szakipari munkát.

Nagy Ottó

HÁZUNK TÁJA

Turbékoló forintok

Galambot sokan tartanak Magyarországon, bár kevesebben, mint amennyien tehetnék. Örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre többen felismerik: érdemes a turbékoló szárnyasokra időt áldozni. A galambhús kiváló exportcikkünk. Húsz esztendővel ezelőtt évente még csak 1500 kilogrammot szállítottunk külföldre, ez a mennyiség tavaly már megközelítette az 1000 tonnát.

Valószínű, hogy a galamb soha nem lesz tömegélelmezési cikk, de mindig voltak és bizonyára lesznek, akik ha nem is rendszeresen, de különlegességként fogyasztani kívánnak valamit, kerüljön bármibe. ,

'Ml ez a különlegesség, amiben eltér húsa a többi szárnyasétól? A galamb húsa porhanyós, finom rostú, könnyen emészthető, íz- és zamatanyagokban gazdag. Fehérjetartalma nagyobb a tyúkénál, csirkéénél Általában 28—32 napos korában éri el a galamb a vágósúlyát. Életkora azonban önmagában nem meghatározó. Fé. szekhagyás előtt, teljesen kitol- lasodott állapotában értékesíthető. Ilyenkor csőrének zöme még tollatlan, s a szárnyak alatti tollak nem nyíltak ki teljesen. A fészekhagyás előtti fióka húsa omlós, ízletes, a testsúly is ilyenkor a legnagyobb. Sajnos, a galambátvétel nem tökéletes. Kéthetes „csúszás” miatt már sokat romlik a hús minősége.

Egy-egy tenyésztői kör — egyesület — kiállításon mutatja be

galambjait a szakmai és az érdeklődő közönségnek. Ilyenkor a tipegő díszgalamboktól a csak. nem tyúknagyságot is elérő óriásokig sokfélét láthatunk.

Aki saját gyönyörűségére tartja a kecses galambokat, az vállalkozzon fajtatiszta egyedek nevelésére. Aki viszont hizlalásra szeretne vállalkozni, annak inkább ajánlható a keresztezett galamb. Ezektől az egyedektől a szaporaság, az ellenállóképesség, a fejlődési erély várható. Nem akármilyen keresztezés eredményezi ezeket az előnyöket. A keresztezendő fajták állományainak kiegyenlítettnek, biológiailag értékesnek kell lenniük. Jól kell megválasztani a partnereket is. A king fajta hímje például rendkívül jó eredménnyel pároztatható strasszer, római, óriás posta, tyűktarka és a legtöbb fajta tojóival.

Az utóbbi időszakban megoldódott a galambok takarmányozása, már szinte mindenhol hozzá lehet jutni a kívánt szemféleségekhez. A tenyésztők általános gyakorlata szerint télen 35— 40 százalék kukoricát tesznek a keverékbe, nyáron 10—15 százalékkal kevesebbet. A nyári ke. verékben azonban több a borsó, a bükköny, a búza, a cirok. Változatosabb összetételű, fehérjében gazdag takarmány etetése indokolt a költés, a nevelés időszakában. Ilyenkor a takarmány 5—40 százaléka olajos mag, 30— 40 százaléka hüvelyes mag —

9 Kiváló tulajdonságú az Ft-es húshibrid. Nagy Ferenc kecske, métl galamb tenyésztő tulajdona.

9 A Vetőmagtermeltető Vállalat kisszállás! üzemében „madárele- séget" is készítenek.

borsó, bükköny —, amely a tojásrakást és a fiókanevelést is szolgálja.

Sok múlik a szaktudáson

Primőrök a panelházban

Noha nem volt hosszú a tél, egyre inkább ^várjuk la itavasz közeledtét. Vágyunk a régen nélkülözött friss és (főleg olcsó zöldségre, gyümölcsre.

Minden kinek van lehetősége friss vitaminforrásokat fakasztani otthonában, különösen azokban a ilakásokban, amelyeknek ablaka déli fekvésű. Nincs más teendő, mint vásárolni néhány tasak vetőmagot, ami fnott még bőven kapható az AÉC-áruházak. ban, vetőmagbaltokban. Otthon egy-két órai munkával .házi primőrkertet alakíthatunk ki.

A palántaneveléskor a kezdeti időszakban ja párásodás miatt szellőztetni kell — de óvatosan —, később pedig a túlzott mértékű felmelegedés elkerülése indokolja a palánták páraszegényebb, friss levegővel való ellátását. Nagyon fontos, hogy az apró, zsenge növényeket ne érje hőingadozás.

A paprika nappal 15—25/ éjjel 16—18; a kabakosok nappal 21—25, éjjel 19—21; a paradicsom nappal 18—21, éjjel 16—18; a tojásgyümölcs nappal 21—26, éjjel 18—21; ia káposztafélék nappal 13—16, éjjel 10—13; a zeller nappal 18—21, éjjel 16—18, a saláta pedig nappal 13—16, éjjel 10 —13 Celsius-fokos meleget igényel.

Fontos a jó minőségű talaj is. Ez rostos, semleges kémhatású, tápanyagban gazdag legyen. Megfelelő alapkeverék nyerhető egy rész tőzegből, egy rész érett marhatrágyából, egy részt gyepföldből. Ha ezek közül nem sikerül valamelyikhez hozzájutni, akkor a következő talajkeveréket érdemes elkészíteni; egy rész termőtalaj, egy rész szervestrágya, egy rész perlit; vagy egy rész homok, egy rési érett komposzt és egy rész perlit.

A (magvakat (ne vessük mélyre. Laza, tiszta folyami homokkal terítsük be a magvak fölött levő 0,5—1 centiméteres földtakarót. A vetésre borítsunk fóliát, vagy vékony üveglapot. így a keléshez párás környezetét ttudunk létrehozni.

A vetés előtt óvakodjunk a túlzott műtrágyázástól, mert a fiatal növények érzékenyek a magas sótartalomra. Fejlődésük ilyenkor lassú lesz.

A két-három-ötleveles palántákat egyenként tűzdeljük át kisebb cserepekbe, tejfölös poharakba, vagy virágládákba. A nagyobb zöldségfélék neveléséhez tejes zacskót is használhatunk. A már kinyitott zacskó végét ollóval levágjuk, majd földkeverékkel megtöltjük. Célszerű kisebb tálakat (tenni alá, s előzőleg a zacskó alján néhány lyukat készíteni, hogy az öntözést követően a víz ne gyűljék össze. Ez ugyanis a palánták pusztulását okozhatja.

A zöldségfélék közül azokat érdemes választani az otthoni hajtatáshoz, amelyeknek a tenyész- ideje rövid. Például a fejes salátát, a hónapos retket, a spenótot, a sóskát, a karalábét, a téli sár- jadékhagymát...

Ha a szőlőt — ahogy a nagy- könyvben megírták — kipréseltük, még nem biztos, hogy jó lesz a borúnk. Egyre többen olvasnak szaikkönyveket, és így bizonyos szaktudásra is szert tesznek. A tudás magabiztosságot ad és jobb minőségű terméket. A jelen esetben bort.

A bor különleges — élő — folyadék. Öntisztuló. Ez azonban lassú, időigényes folyamat. Különböző 'módszerekkel: derítéssel, szűréssel ezt siettethetjük.

. Legjobb,, ha mjhdkét^ mű,y$le-, tét elvégezzük. Vannak' azonban különleges esetek. Például, ami-' kor derítés nélkül a bor tartósan nem tisztítható meg a zavarosí- tó anyagoktól, vagy éppen a szűrés Után „visszatörik”. Más esetben viszont a szűrés célravezető: forrásban, erjedésben levő új-, aljborok kezelésekor. Néha a szűrés kiegészítője a helyes kezelésnek, de így fejtjük le üledékéről a bort szénkészítmények használata után is.

A bor tisztaságát — különösen a homoki borokét — tovább megőrzi, ha a szűrést helyesen elvégzett derítés előzi meg. Általában a derítés nélkül szűrt borok napokon belül megzavaro- sodnak, „visszatörnek”.

A legegyszerűbb szűrő a zsákszűrő. Sűrű zsákszöveten kisebb

mennyiségű bort jól • átszűrhetünk. Az új zsákszövetet a használatba vétele előtt szódás vízben áztassuk ki és az alapos kifőzés után öblítsük.

Az aljbor szűrésekor, a zsák likacsait eltömítő külön szűrőanyagra nincs szükség. Megteszi ezt a borban levő szennyeződés is. Ilyenkor gyorsan öntsük újból vissza a zsákba az átfolyt bort, egészen addig, rhíg tiszta nem lesz.

A derített borok szűrésekor m&í segédanyagot kell használni;' Ez a borászati szakboltokban megvásárolható. Tisztább borok kezelése esetén a szűrőfelület minden négyzetdeciméterére számítva 0,5—0,6 grammot, zavarosabbhoz 0,2—0,3 grammot számítsunk. Ezt a mennyiséget előbb kis vödörnyi borban keverjük el, addig, míg híg tejfölszerű folyadékot nyerünk. A szűrés megkezdése előtt néhány liter szűrendő bort öntsünk a zsákba, erre kell hirtelen zúdítani az előkészített bort. Ezután — kialakul a szűrőréteg — az aljbor kezeléséhez hasonlóan kell eljárni, vagyis addig szűrni, körforgásban, amíg meg nem tisztul.

Ha a szűrő teljesen eltömődött, akkor a zsákot ki kell tisztítani, vízzel átmosva újra használható.

Mire jó a csicsóka?

A csicsóka is, mint annyi más növény, Amerikából került Európába, hazánkba. Magyarországon már a burgonya előtt, a XVII. század közepétől ismerték. Leginkább a Balaton déli partján, valamint Tolna és Baranya megyében termesztették. A fehér, sárga, piros, valamint a füstszínű gumóhéjú változata terjedt el.

Nemrégiben megírtuk, hogy az emberi .fogyasztás mellett gumótermése használható takarmányozásra, és ipari célra, ahogy a szártermése is. A mérsékelt éghajlati övben magot a növény alig érlel, ezért vegetatív úton, gumóval szaporítják.

Termesztéséről néhány szót: a talaj szempontjából . igénytelen, de a trágyázást meghálálja. A csicsókát évelő növényként forgón kívül vagy vetésforgóban termesztik a nagy gazdaságokban. Minden talajon jól érzi magát és bő gumóterméssel hálálja meg a trágyázást. Talajművelése megegyezik a burgonyáéval. A jól porhanyított, laza — nem hézagos — talajt szereti. A legkedvezőbb sor- és növénytávolság 80X60 centiméter, őszi ültetésnél 8—10, a tavaszinál pedig 6—8 centiméter mélyre ültessük.

Gombás betegsége a fehérpenész, valamint a csicsóka-liszt- hanmat. Állati kártevői: a drótférgek, a cserebogár pajorja, a bagolylepkék hernyói, valamint a sáskák. Ellenük a védekezés könnyen megoldható.

összeállította: Czauner Pétéi