Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

IDŐJÁRÁS Elff re jelzés ma estig: néha kíné megnövekszik a felhőzet» a keleti me* * gyékben még egy-két helyen hószál-' lingózás is valószínű. A változó Irányú szél többnyire gyenge» mérsékelt lesz» a legala­csonyabb hőmérséklet általában mínusz 6 és mínusz 11» a legmaga- sabb nappali hőmérséklet 0» plusz 5 fok között várható. ___ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BAC8-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. érf. <7. szám AtSI 1,40 Ft 1983. február «5. péntek A Bács-Kiskun megyei MEZŐGÉP a megye egyik legnagyobb üzeme. Hat gyártelepe, tavalyi tervét túlteljesítve, több mint kétmilliárd forintot termelt. Exportja 122 millió forintot tett ki. Ennek zöme konzervgyári berendezés volt. Ezeket a nagy. részt egyedi gépeket készíti Nagy János lakatos is. 1954-ben, tizenöt éves fiúként lett a kecskeméti gépállomás trakto­rosa. Tizenkét év után vizsgázott le a lakatosmesterségből. Azóta a vállalat legigényesebb, legbonyolultabb munkált bíz­zák rá. A Radnóti szocialista brigád vezetője. Tizenegy évvel ezelőtt, mint ifjúsági brigád alakultak meg. Tíz éve egyfolytában bír. tokosai az aranykoszorúnak, és egyszer a vállalat kiváló bri­gádja címet is elnyerték. Négyszer kapta meg a kiváló dolgo. zó címet és egyszer miniszteri kitüntetést. Negyedik alkalom­mal választották a pártszervezet vezetőségébe. Szakszervezeti bizalmiként is a kollektíva érdekeit képviseli. (Pásztor Zoltán felvétele) Rácz Pál felszólalt a BT líbiai vitájában NEW YORK A Biztonsági Tanács líbiai vi­tájában szerdán este felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyaror­szág állandó ENSZ-toépvdselője. Megállapította, hogy a líbiai nép és kormány megfélemlítésére tett legutóbbi kísérletek aggoda­lomra adnak okot. Az AWACS- gépeknek az egyik szomszédos országba irányítása és a Nlmitz anyahajának a líbiai határ köze­lébe rendelése, á Líbia ellen Irá­nyuló hadgyakorlatok egész soro­zata .provokációs tett, és felér ka­tonai fenyegetéssel. Az Egyesült Államok kormá­nyának ez az indokolatlan lépése és az azt kísérő hisztériakam­pány — .mutatott rá a magyar küldött — világosan mutatja, hogy a nemzetközi politika egyes befolyásos tényezői továbbra Is makacsul figyelmen kívül hagyják az emberiség igazi érdekeit. Rácz Pál hangsúlyozta: a líbiai kormány türelmének és önmér­sékletének köszönhető, hogy az adott esetben nem robbant ki nyílt konfliktus. A veszély azon­ban továbbra is fennáll. Az ülésen elnöklő Oleg Troja- novszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvlselője felszólalásá­ban rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem először követett el katonai .provokációt a világszer­vezet független és szuverén tag. állama, Líbia ellen. A Biztonsági Tanács a líbiai panasz vitáját határozathozatal nélkül, meghatározatlan időre el­napolta; az Egyesült Államok ugyanis, mint a BT állandó tag­ja, megvétózhatott volna minden neki kedvezőtlen határozatot. POSTAI SZOLGÁLTATÁS ÉS MELIORÁCIÓ A megyei tanács vb ülésén Nemcsak közhangulatot, hanem egyre inkább termelést is befolyá­soló tényező a posta szolgáltatása, különösen a gyors lnformációcse. rét előmozdító telefonhálózat kiépítése; a melioráció pedig teljessé teszi az ésszerű talajhasznosítást, meghatványozza a mezőgazdaság lehetőségeit, nélküle nem tudna Bács-Kiskun sem lépést tartani az. zal a fejlődéssel, amelyet a világ kikényszerít. A testületi vitákban elhangzott két megállapítás is indokolja, miért tűzte napirendjére e kérdéseket Bács Kiskun megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén. A megye területén 121 postahi­vatal, 10 fiók és egy kirendeltség teljesít postaforgalmi szolgálatot, 1690 dolgozóval. Közülük hatszá- zan kézbesítők, akiknek munkája a segítséget jelentő gépkocsik, a küldemények továbbítását egysze­rűsítő támpontrendszer bevezetése ellenére sem könnyű, hiszen Bács- Kiskun szétszórt településein, a nagy távolságok gondokat okoz­nak e szolgáltatás teljesítésében. Pedig a feladatok nőnek, miként a hírlapterjesztésben is —, amely. nek néha ugyancsak akadozva tudnak eleget tenni a postások —, s több a munka a szállításban és a takarékszolgáltatásban is. A színvonal emeléséhez — különö­sen a kisebb településeken — sor kerül kispostái fejlesztésekre. A legsürgősebb teendő mégis —, s ezzel a vezérigazgató-helyettes, csakúgy mint a szegedi területi igazgatóság vezetője is egyetértett — a jól kiépített telexhálózat melt (Folytatás a 2. oldalon.) Győzelemmel kezdett a Kecskeméti SC térti röplabdacsapata a Hí­rős Kupán, amelyet február 24. és 26. között huszonhetedik alkalom­mal rendeznek meg a megyeszékhelyen. A vetélkedőre ezúttal hat ha­zai és egy csehszlovák együttes nevezett. A kecskemétiek az első mérkőzésen éppen a nyitrai együttessel találkoztak, s 2:0-ra nyertek. Sőt, a folytatásra sem lehet panasz, hiszen a megyét képviselő kék- fehérek a Bp. Honvédőt is hasonló arányban múlták felül. A további találkozókon a Vasas 2:0-ra nyert a Bp. Honvéd ellen, a Nyíregyháza pedig a KOMÉP-nál bizonyult jobbnak 2:0 arányban. A kupaverseny további eredményeiről lapunk második oldalán tá­jékoztatjuk olvasóinkat. • Képünkön: Kónyárl (balról) leütését menti a nyltraiak sánca. (Sa­mos László felvétele) KÉTNAPOS ANKÉT A MEGYESZÉKHELYEN Feladatok az élelmiszeripari gépgyártásban A Magyar Élelmezéslpari Tudományos Egyesület (MÉTE) Élelmi, szergépészeti Szakosztálya tegnap Kecskemétre, a Tudomány és Tech­nika Házába kétnapos megbeszélésre hivta össze az ország különböző részeiből az élelmiszeripari gépgyártás szakembereit, elsősorban a tervezőket és a kivitelezőket, de a felhasználókat is. Az ankét há­zigazdája a MÉTE és a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete. A tanácskozást Kuncz Béla, az Ipari Minisztérium főmunkatársa nyitotta meg. Hangsúlyozta: az eszmecsere célja, hogy a résztvevők meg­tudják, miben számíthatnak egy­másra és megismerjék egymás törekvéseit. A nagy 'hagyomá­nyukkal rendelkező magyar élel­miszer-ipari gépgyártás jelenleg már nem teljes körűen szolgálja ki a hazai igényeiket, amiben a nemzetközi munkamegosztás ját­szik elsősorban szerepet, s bár az élelmiszer-ipari gépeket gyártó Ipar nagyarányú külföldi meg­rendeléseknek tesz eleget, mégis elsődleges feladata a hazai Igé­nyek kielégítése. Ezután dr. Sánta Istvánná, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság főosztályvezetőije tartott vitaindító előadást. Rámutatott arra, hogy élelmiszer-iparunk az elsők között szerepel a KGST- onszágok körében, s több termé­ke a világszínvonalat reprezen­tálja a tőkés országokban is. Az iparág jelentősége a jövőben fo­kozódik. Helyét azonban csak akkor állhatja meg a külföldi pia. cokon, ha tovább javítja termé­kei minőségét, képes a különleges igények kielégítésére, s növeli a hosszabb távon eltartható árucik­kei mennyiségét. — Mindehhez — mondotta a továbbiakban — az élelmiszer­ipari gépgyártás továbbfejleszté­sére van szükség. Olyan technoló­giákra, amelyek egyenletes mi­nőséget garantálnak, megőrzik a feldolgozott termékek értékes bél­tartalmát, csökkentik a feldolgo­zási veszteséget, s gazdaságosabb energiafelhasználásit tesznek le­hetővé. A továbbfejlesztett gépek, az új berendezések legyenek ter­melékenyek, hiszen a magyar élelmiszer-iparban igen alacsony a termelékenység. Fontos köve­telmény velük szemben a minél magasabb fokú automatizáltság, a mérés, az adagolás, az osztá­lyozás pontossága. Szükség van korszerű hűtőipari, tároló és cso­magoló berendezésekre, 6 arra is, hogy a tervezők vegyék figye­lembe a külföldön most beveze­tésre kerülő legújabb technológiá­kat — mint a vákuumos hűtés stb. — is. A vitaindító előadás után a (Folytatás a 2. oldalon.) BŐVÜLŐ NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK, TUDOMÁNYOS ÉS FŐISKOLAI KÖNYVTÁRAK Milliókat termő milliós értékek Az elmélyült tudományos ku­tatás feltételezi és megköveteli & korszerű állományú, jól mű­ködő könyvtári hátteret. A kül­földi tapasztalatok, a drága kí­sérletek eredményeinek ismere­tében rengeteg időt, sok pénzt takaríthatnak me^ a megyénk­ben dolgozó, magasan képzett szakemberek is. IMég fontosabb: ösztönzéseket kaphatnak más intézetekben szervezett kutatá­sokból. A színvonalas oktatásnak is nélkülözhetetlen elemei a könyvek, a folyóiratok. A Bács-KlOkun megyei tudo­mányos, főiskolai! könyvtárak közül a 'Zöldségtermesztési Ku­tató Intézeté az egyik legmoder­nebb, a leghatékonyabb. Mint­egy 30 ezer kötetes, jól válogatott könyvállományukról! részletes feltáró katalógusokat, ismerteté­seket készítettek. Az új szerze­ményekről időszaki i tájékoztató­ban hívják fel a figyelmet. Ki­adványukat valamennyi kutató­helyre elküldik.' Tayaly hozzá- • vetőlegesen 400 ezer (forint érté­kű állománnyal gyarapodtak. Nagyszerű cserekapcsolataiknak ' köszönhető, hogy olyan kiadvá­nyokat is megkaptak,; amelyek­nek megvásárlására nem lenne pénzük. Külföldi szakmai körök­ben igen népszerű, jó' cserevalu­ta Bulletinjük, amelyből 1982­ben ötszázat kértek hazai és kül-' földi társintézetek. Saját kiad­ványaikkal viszonozták a kül­deményt, többek között, az An­gol Királyi Társaság, a washing­toni Kongresszusi Könyvtár, a moszkvai Tyimirjazev Akadémia, a leningrádi WIR Intézet mun­katársai. Jó a kapcsolatuk a FAO-val, jó néhány afrikai, ame­rikai egyetemmel, kutatóintézet­tel. Ennek köszönhető, hogy az itt dolgozó kutatók hozzájuthat­nak egészen speciális külföldi szakirodalomhoz. (A tudományos igazgatóhelyettes . például a tró­pusi zöldségtermesztéssel fog­lalkozik.) A múlt század végén alapítot­ták a Kertészeti (Egyetem Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intéze­tének könyvtárát, amely a kö­zelmúltban költözött a főváros­ból Kisfáiba. Igen értékes a tör­téneti anyaguk és folyóirat-állo­mányuk. Most készültek el az új katalógusokkal; a kutatók témái szerint is figyelik a hazai és a külföldi szakirodalmat« lűjabban idegen nyelvű összefog­laló is készül a negyedévenként kiadott Szőlészet és Borászat cí­mű tájékoztatójukhoz, amely így hazánk határain kívül is értékes cserevalutává vált, A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola könyvtárá­nak szakállományában különö­sen a számítástechnikai, a gép­gyártási szakokban nagy a vá­laszték. Noha nincsenek rend­szeres külföldi kapcsolataik, könyvtárközi kölcsönzés útján hozzájuthatnak az itt dolgozó oktatók a kívánt könyvhöz, fo­lyóirathoz. A tágas e’vasóterem- ben háromszáz újság és folyóirat várja az érdeklődőket. A hazai és külföldi időszaki kiadványok­ról olyan naprakész katalógusok igazítják el az olvasókat, mint a 49 ezres könyvállományról. Különösen a víztisztítással, a vízkémiával foglalkozó könyve­ket keresik a bajai Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola Vízgaz­dálkodási Intézetének tanárai, olvasói és mindazok a másutt dolgozó szakmabeliek, akik bő­víteni szeretnék ezirányú isme­reteiket. A „vízügy” minden fon­tosabb eseményéről időben érte­sülnek, mivel valamennyi fonto­sabb szakfolyóiratra előfizettek. Kedvező híreket kaptunk a kecskeméti kertészeti, a bajai tanítóképző főiskola . könyvtárá­ról. örvendetes, hogy egyre több helyen áll iratmásoló, sokszoro­sító a könyvtárosok rendelkezé­sére az információk gyors to­vábbítására. H. N. A rakodási készség MÚLT ÉVI TELJESÍTMÉNYEI a megyei szállítási bizottság napirendjén Szerdán délelőtt a megyei ta­nács vb-termében Tohai László elnökletével tartott ülést a me­gyei szállítási 'bizottság. A meg­beszélésen jelen volt Takács Bé­la, a központi szállítási tanács titkára. Elsőként Harmati János, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályvezető-helyettese és Ko­vács Ferenc, a Volán 9. számú Vállalat igazgatóhelyettese szá­molt be a múlt évi szállítási tel­jesítmények alakulásáról, az őszi csúcsforgalom lebonyolításának tapasztalatairól. A szegedi vasútigazgatóság 1982-ben itöbb mint II és fél mil­lió tonna árut szállított, ameiy 99 százalékos teljesítésnek felel meg. A megyében levő vasútál­lomásokon 2 millió 609 ezer ton­na árut adtak fel, amely az igaz­gatóság áruszállításának 33 szá­zalékát tette ki. A megyébe ér­kező importanyagok mennyisége az előző évhez viszonyítva, csök­kent. A tranzitszállítások részese­dése a megyét illetően 44 száza­lék volt, ugyanakkor 4 millió tonna áru érkezett a megye vas­útállomásaira. A vállalatok rako­dási készsége nem megfelelő. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben kevés híján 32 millió fo­rint kocsiálláspénzt fizették ki a megye fuVaroztatói, ami a MÁV Szegedi Igazgatóság által beszedett ilyen büntetések 43 százalékát te­szi ki. Megállapította az előadó, hogy a múlt évben bevezetett öt­napos munkahét következménye­képpen a hét végi berakások har­madára, negyedére csökkentek az elmúlt évhez viszonyítva. Ez za­varóan hatott a fuvaroztató-igé- nyek kielégítésére. A vasút ebben az évben csök­kenő utas- és árumennyiséggel számol, ennek ellenére meghir­dette, az előszállítási versenyét Ez év első négy hónapjára a me­gyében az Alföldi TÜZÉP-pel, a Kecskeméti KÉV-vel, a DUTÉP- pel, illetve a Kiskunhalasi Építő­ipari Vállalattal kötött megálla­podást. A Volán 9. számú Vállalat az elmúlt, évben továbbra is arra törekedett hogy a tömegárukat Illetve a távolsági fuvarokat a vasútra terelje. A kieső szállítási feladatok pótlására elsősorban a lakossági szolgáltatások bővíté­sét, a nagyfuvaroztatók komplex kiszolgálását, az eszközigényes és speciális feladatok ellátását tar­totta fontosnak. Tovább növeke­dett a mezőgazdasági és élelmi­szeripari vállalatok részére vég­zett szállítási teljesítmények rész. aránya. Figyelemre méltó, hogy a vállalat benzines gépkocsikkal végzett kilómé tér-teljesítményét 43,6 százalékkal csökkentette. Az elmúlt évben az őszi csúcsforgal­mi feladatok teljesítését előnyö­sen befolyásolta a kedvező Jdőv járás. Ezért: szállítási tételek az alma, a cu­korrépa, a paradicsom, illetve a törköly volt. A vállalat ez évi üz­letpolitikájának alapvető célki­tűzése, hogy fenntartsa nagyüze­mi fuvarozási jellegét, fejlessze eszközeit, megteremtse a felada­tok és a kapacitás összhangját. A személyszállításban a szolgál­tatás színvonalát kívánják emel­ni, s a közületi autóbuszok be­vonásával a megye lakóinak uta­zási lehetőségeit bővíteni. Egyéb­ként az elmúlt évben több mint 68 millió utast szállítottak. Palotás Árpád, a megyei ta­nács főelőadója számolt be ez­után a rakodási készségről, ame­lyet három vállalatnál vizsgáltak meg. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat 1136 vagont ke­zelt az elmúlt évben, s az összes vagonnak több mint felét késve rakták ki, ezért 338 ezer forint bírságot fizettek. Az Épületaszta­los ipari és Faipari Vállalat 1059 vagon közül 246-ot rakott ki kés­ve, a bírság 147 ezer forint. A leg­rosszabb a Szék- és Kárpitosipa­ri Vállalat, ahol a 334 vagon kö­zül 3I0-et késve kezeltek, s több mint 600 ezer forint bírságot fi­zettek ki. A szállítási bizottság végezetül Sándor Béla osztályvezető előter- . jesztését hallgatta meg a közü- , lett autóbuszok . közforgalomba MEGKEZDŐDÖTT A HÍRŐS KUPA

Next

/
Oldalképek
Tartalom