Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: kevés felhő» száraz» hideg Idő. A sokfelé erős» északi szél fokozatosan mérsék­lődik. Erősödik az éjszakai lehűlés. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában —8» —13, a szélvédett, hóval borított területe­ken —14» —18 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet —2, —7 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AC MSZMP BÁCS-KISKUN MBGTD BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 45. szám Áfl! 1,40 Ft 1983. február 23. szerda Kádár János és Jouko Kajanoja találkozója Kádár János, az MSZMP KB első titkára kedden délelőtt a Közpon­ti Bizottság székhazában megbe­szélést folytatott Jouko Kajanoja- val, a Finn Kommunista Párt el­nökével. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón véleménycserét folytat­tak a nemzetközi élet, mindenek­előtt az európai béke és bizton­ság megőrzésének, a fegyverkezé­si hajsza elleni küzdelem kérdé­seiről. Foglalkoztak továbbá a kommunista- és munkásmozga­lom időszerű témáival. Megerősí­tették, hogy az MSZMP és a Finn KP továbbfejleszti internacio­nalista kapcsolatait. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tag­ja, a külügyi osztály vezetője és Irina Lindeberg, a Finn KP kül­ügyi osztályának munkatársa. (MTI) Lázár György fogadta Stefan Olszowskit Magyar­csehszlovák barátsági nap 1948. február 25-én, Csehszlo­vákiában lemondott a régi reak­ciós kormány, és a Nemzeti Front megalakította az új miniszterta­nácsot. Erről az eseményről, a „februári győzelemről” is megem­lékeztek tegnap délután Kun- szentmiklóson és Kunpeszéren, a Hazafias Népfront megyei Elnök­sége, illetve a községek párt- ta­nácsi és társadalmi vezetői által közösen szervezett magyar—cseh­szlovák barátsági napon. A hazánk és északi szomszé­dunk lakóinak barátságát ápoló, megyénkben már hagyományossá vált rendezvény ez alkalommal különös időszerűséget is kapott. Hiszen a nemzetközi békemozga­lom — köztük a magyar és a cseh­szlovák — a közelgő prágai világ- találkozóra készül. A kora dél­után, a kunszentmiklósi Damja­nich János Gimnáziumban kezdő­dött ifjúsági fórumon a békebi­zottságok munkájáról elhangzott rövid tájékoztató után Lubomir Ledl, a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség munkatársa, a cseh­szlovák fiatalok életéről, helyzeté­ről beszélt, majd válaszolt a hall­gatóság kérdéseire. Ezt követően Kunpeszéren, a művelődési házban béke- és ba­rátsági gyűlésre került sor A hangulatos kulturális műsorral kezdődött rendezvényen Csehszlo­vákia gazdasági és társadalmi helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők. Az eseményen részt vett és felszólalt dr. Jozef Gaál nagykövetségi első titkár, a Cseh­szlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese is. A barátsági nap a csehszlovák ven­dégekkel folytatott beszélgetéssel ért véget. K. K. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke kedden hivatalában fogadta Stefan Olszowski lengyel külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a két or­szág kapcsolatainak alakulását, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A megbeszélésen jelen volt Pú­ja Frigyes külügyminiszter, vala­mint Garamvölgyi József, hazánk varsói és Tadeusz Pietrzak, a Len­gyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A lengyel diplomácia vezetője ezt követően Szentendrére láto­gatott; a műemlékváros neveze­tességeivel — A Ferenczy Mú­zeum, a szentendrei képtár és a Barcsay-gyűjtemény állandó ki­állításaival ismerkedett. Este Stefan Olszowski a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát tekintette meg a társu­lat Rottenbiller utcai székházá­ban. (MTI) Az átlagosnál gyorsabban nőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek ovnnrflQ ^ külkereskedelmi miniszter V&jrVl Ij^S sajtótájékoztatója A külkereskedelem elmúlt évi alakulásáról és az idei feladatokról tájékoztatta az újságírókat kedden a Parlamentben Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter. Mint mondotta, 1982-ben rendkívül nehéz külső körülmények kö­zött végezte külkereskedelmiünk a munkáját. A nemzetközi gazdasági helyzet kedvezőtlenül alakult, a recesszió elhúzódott, a várt megélén­külés a múlt esztendőben még nem kezdődöftt el. Exportcikkeink je­lentős részénél a világpiaci árszínvonal csökkent. Különösen érzé­kenyen érintette ez a népgazdaságot a búza-, a marhahús-, a vágó­marha-, a nyers növényiolaj-, a nitrogénműtrágya-, az alumínium­alapanyag- és a hulladékexportnál. Az év közben végrehajtott gazda­ságszervező intézkedések hatására mégis sikerült külkereskedelmi fel. adatainkat teljesítenünk; a konvertibilis elszámolású forgalomban jelentős aktívumot értünk el. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodás normális menete fennmaradjon és a lakossági ellátás­ban ne keletkezzenek jelentősebb feszültségek. Veress Péter hangsúlyozta, hogy nemzetközi gazdasági stratégiánk­ban továbbra is meghatározó a gazdasági együttműködésünk elmé­lyítése a KGST-országokkal. A jelenlegi bonyolult nemzetközi felté­telek mellett a KGST-n belüli két- és sokoldaú együttműködés stabi­lizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Ezért mun­den erőnkkel törekszünk a szocialista integráció továbbfejlesztésére, a két- és sokoldalú kapcsolatok bővítésére. A rubelelszámolású for­galom az éves államközi megállapodásokhoz viszonyítva összességé­ben kedvezően alakult: a kivitel 7,4 százalékkal, a behozatal 10,4 szá­(Folytatás a 2. oldalon.) NAGYOBB A KÍNÁLAT, MINT A KERESLET! Februári zöldség- és gyümölcsellátás 0 Paradicsomszüret a ke­rekdombi Cj Elet Tsz ter­málvízzel fűtött fóliasátrá­ban. Április végéiül már háromszáz mázsa paradi­csomot szállítanak innét a fogyasztóknak. (Tóth Sán­dor felvétele) Lassan kifelé haladunk a télből. A szabadföldi zöldség- és gyümölcsfélék megjelenéséig azon­ban, még néhány hónapig a kereskedelem őszi tájolású áruiból és melegház! termékekből fe­dezhetjük szükségleteinket. Most, február második felében milyen össze­tételű készletből vásárolhat a lakosság? Kérdé­sünkre Martonosi József, a Bács-Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat főosztályvezetője válaszolt. — A legtöbbet almából tároltunk, kétezer tonnát — mondta a főosztályvezető — és természetesen burgonyát, amelyből a mostani készletünk 4600 tonna. Ezekből az alapvető cikkekből a keresletnél jóval nagyobb a kínálat, miivel sokan még október-, ben megvették a télire való almát és burgonyát, mások pedig a saját termésből tartalékoltak. Erre mutatnak az idei értékesítési tapasztalatok. Január 1-től idáig 85 vagon burgonyát és 88 vagon almát adtunk el megyei és megyén kívüli fogyasztóknak. Ebből az utóbbi 88-iból mindössze 22 vagonnyit szál. Ütöttünk BácsnKiskun megyei üzletekbe. Ebben a helyzetben kissé segít rajtunk az export. A minap 4 vagon almát küldtünk külföldre. Jó a kínálat más kertészeti termékekből is. Száz hatvanhárom tonna fejes-, 50 tonna kelkáposzita. 160 tonna gyökér és 110 tonna sárgarépa található egyebek között a raktárainkban. Van elegendő vö­rös- és fokhagyma, zeller, bab, savanyúkáposzta, körte, dióbél és mák. Csomagolt, levesbe való zöld­séget szintén árusítunk. Kecskeméti kirendeltsé­günk vendéglátóipari felhasználásra hetenként 30 —40 mázsa tisztított, konyhakész burgonyát értéke­sít, a többi közt a szédhenyivárosi Akadémia étte­rem tartozik megrendelőink közé. Keresik a vevők a csiperke- és a borotai laska- gombát. Salátát a keresletnek megfelelően szálli- tunk a boltokba. Megjelent a három centiméter át­mérőjű piros retek. A múlt hetekben, „kóstolóba” kevés paradicsomot is forgalomba hoztunk. Kapha­tó melegház! uborka. Árából és a keresletből ítélve azonban, ezért még nem állnak sorba a vevők. Mivel a napi zöldség- és gyümölcskereskedelemben kapcsolatban állunk más megyékkel és Budapest­tel, az ellátásban ennek hasznát vesszük. Áruink választékát bővítjük. Köntét például Pest megyéből vásároltunk. A gazdaságos szállítás érdekében pe­dig azokkal a gépkocsijainkkal, amelyek zöldségfélét vittek a fővárosba és környékére, visszafelé, égjük alkalommal százötven mázsa narancsot hozattunk Dunavecsére, Kiskőrösre, Kiskunfélegyházára és Bajára. Általában nincs olyan mértékű az 1983. év eleji zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mint amire számí­tottunk. Így vöröshagymából jut bőségesen ipari feldolgozásra is. Az olyan, könnyen romló áru azon­ban, mint a kelkáposzta, a szokatlanul enyhe idő­járásban feladja a leckét a megyei .telepeken. „In­kább ma adjuk el olcsóbban, mint, hogy holnap tönkremenjen”, így sikerült az érett, sőt túlérett káposzta egy részét eladni. Erre annál inkább szükség volt, mivel az ősszel velünk szerződött ter­melőktől meg kellett kezdeni az eddig náluk tárolt fejes- és kelkáposzta átvételét. K—1 EMELJÜK MAGASABBRA A MÉRCÉT! Zárszámadás Szabadszálláson A termelési érték és az árbe­vétel növekedése mellett is csök­kent a nyereség 1981-hez képest, az ipari eredetű anyagok, eszkö­zök, gépek emelkedése miatt, s ezenkívül négy és fél millió fo­rintot „vitt el” az adók és az el­vonások emelkedése a gazdaság­ból. Ennek ellenére megalapo­zottan kezdődik ez az esztendő, mert a múlt évre tervezett nye­reséget, amely 11 millió forint, teljesítette a szövetkezet. így summázható a szabadszállási (Aranyhomok Tsz tavalyi munká­ja, amelyről Szűcs László elnök számolt be a tegnapi közgyűlé­sen. A kedvezőtlen adottságú gaz­daságban évek óta fokozatosan alakították ki a jelenlegi sike­resnek mondható termelési szer­kezetet. Űj módszereket alkal­maztak, hasznos beruházásokat valósítottak meg, javult a mun­kaszervezés és a fegyelem. Fi­gyelemre méltó, hogy az állat­tenyésztés takarmányszükségletét 120 hektárral kisebb szántóterü­leten termelték meg, ugyanakkor ötven százalékkal növelték a tö­megtakarmány mennyiségét. Ez abrak- és energiamegtakarítást is hozott, ugyanakkor mindez kevés, de gyorsan megtérülő be­ruházást igényelt. Ez vonatkozik a CÖM-tartósításnak nevezett (deszkapalánkok között légmente­sen tárolt, nedves kukorica és csőzúzalék) módszerre, amelyet az idén tovább bővítenék. Hasz­nosították a javított gyepterüle­tek fűtermését, ebből szenázst készítettek. A kukoricaszárat sem hagyták „elveszni”, felhasználták a silókészítésben. A szarvas- marha-, a sertés- és juhállomá­nyukat egyaránt növelték. Ha ez­zel együtt értékeljük a kisebb területen, nagyobb mennyiség­ben, de- olcsóbban előállított ta- karmányt, jó példát találunk ar­ra, mi is a gyakorlatban a haté­kony gazdálkodás, hogyan válik a jövedelmezőség eszközévé a ha­tékonysági szemlélet. Fülhez még hozzásorolhatjuk a termékek fel. dolgozottságát is. Húsüzemükben a közösben felnevelt sertések kétharmadát, valamint a háztáji­ból felvásároltak jelentős részét dolgozzák fel, s többségében sa­ját üzleteikben értékesítik. Kor­szerűsítették a borászati üzemü­ket, ahonnét — ugyancsak a kö­zös és a háztáji terméséből — csaknem kilencezer . hektoliter bort szállítanak majd el, egye­bek között saját értékesitő he­lyeikre is. Tavaly új mellék­üzemágat hoztak létre, egy var­rodát a kecskeméti Habselyem Kötöttárugyár segítségével, ahol a gyár megrendelése szerint dől. goznak. A háztáji gazdaság szer­vezése és irányítása kiemelt fel­adat a szövetkezetben. A múlt évben 42 millió forint értékű terméket vásároltak fel a háztá­(Folytatás a 2. oldalon.) . Jür.* -.^,1. UU U,....... ■ - ■­V asasok Tóth Pál, az Április 4. Gép­ipari Művek vszb-titkára meg van győződve róla: ia tisztsé­gében töltött több mint tíz esztendő alatt egyszer sem vett részt hasonlóan aktív és szókimondó testületi ülésen. A vállalat kiskunfélegyházi, budapesti, nagykanizsai és ör- ményesi gyáraiból összesereg- lett csaknem száz bizalmi rö­viden papírra vetett hozzá­szólásai legalább 12 I oldalt tesznek ki a jegyzőkönyvben. Am ezen njncs mit csodálkoz­ni, hiszen az egész közösséget érintő, mondhatni sorskérdé­sekről, a művek 1983. évi cél­kitűzéseiről tanácskozott a bi­zalmitestület. A vállalati terveket \ tár­gyaló testületi ülések a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó üzemekben jobbára lezajlottak. Bár nincs még mindenütt készen a mérleg, a kapacitás sincs maradéktala­nul rendelésekkel kitöltve, a legfontosabb célok ismertek, s a hozzájuk vezető útból is látszik egy jókora darab me­redek kaptatóival, legyűrendő akadályaival együtt. Utóbbiak persze sokban eltérnek, még ha csak Bács-Kiskun három önálló vasas vállalatát hason- litjuk is össze. _____________ A z Április 4. Gépipari Mű­vek például 1978-ban még egyáltalán nem exportált tő­kés országba. Azóta viszont évről évre jelentősen növeli dollárelszámolású kivitelét. Tavaly 200 millió forint tőkés exportot terveztek, s 235 mil­lió körül teljesítettek. Idei célkitűzésük pedig több mint 260 millió. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mindez az atomerőművi berendezések KGST-integrációban való gyártása mellett valósul meg! . Tóth Pál azt mondja: „Mi magunkévá tettük a Vasas­szakszervezet központi veze­tőségének állásfoglalását. A vszb támogatta a vállalati tő­kés export 7,6 százalékos ter­vezett növelését.” S a bizalmi­testület? Akik részt vettek az ülésen, állítják: elszántságuk­nak és felelősségtudatuknak adták tanújelét a felszólalók. Az emberék tudják, többet és jobban kell dolgozniuk, s tisz­tában tvannak vele, hogy ez a törekvés a népgazdasági és a vállalati érdekek érvényre jutása mellett a személyes boldogulásukat is szolgálja, így mi sem természetesebb, mint hogy a bizalmiak kér­ték: tegyem meg a vállalat mindent annak érdekében, hogy a feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök — köztük a teljesítménnyel arányos bér- fejlesztési lehetőségek — is mihamarabb álljanak rendel­kezésre és váljanak ismertté. Már csak azért is, mert ezek az információk elkelnek a dolgozóknak a célok megva­lósítására történő mozgósítá­sa során. De vajon milyen a helyzet egy másik üzemben, a kecs­keméti MEZŐGÉP Vázlat­nál? Mondjuk így: ellentmon­dásos. A Bács-Kiskun megyé­ben hat gyáregységgel dolgo­zó vállalatnak épp úgy, mint az Április 4. műveknek, ele­get kell tennie — a magyar népgazdaság igényeinek ki­elégítésén túl — a KGST-or- szágok számára tett, államkö­zi szerződésekben rögzített vállalásainak is. Emellett a tőkés exportot, amelynek mér­téke 1981-hez képest 1982-ben csökkent, ugyancsak növelni kell. Nos, a bizalmitestület tervtárgyaló ülése itt sem volt passzívabb, mint Kiskunfél­egyházán. Szó esett a feszített tervekről, az egyes gyáregysé­gekben elhatározott termék- váltásról, az anyagellátás ne­hézségeiről és a bérfejlesztés lehetőségéről. Amit — s ebben nem volt véleményeltérés a bizalmiak között — jobban szervezett, termelékenyebb munkával kell megteremteni. Ehhez eredményesebb gazdál­kodás, , rugalmasabb belső kooperáció szükséges, s az. hogy a vállalat jól éljen a ter­mékek egy részére 1983. ja­nuár 1-től elnyert önálló kül­kereskedelmi jogosultsággal A harmadik vasipari válla­lat, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár — mint ismeretes — nagy nehézségekkel küzd. 1991-ig 400 millió forint hitelt kellene visszafizetnie, amely­nek kamatterhei 1983-ban el­érik a 80 milliót. Miről lehet bizalmitestületi ülésen ta­nácskozni ilyen körülmények között? Bebizonyosodott, hogy sok mindenről. Vannak gon­dok, amelyeken központi se­gítség nélkül nem tud úrrá lenni a gyár. Ugyanakkor fel­lelhetők a kibontakozás sze­rény jelei. Az idén eddig gyártott és ezután gyártandó kádak mindegyikére van ve­vő, s ez nem csekélység. Ma­guk a vállalat vezetői mond­ják: „A munkafegyelem foko­zásával, következetesebb ve­zetői magatartással enyhíthet­tünk volna a nehézségeinken." Vagyis ezentúl ilyenformán kívánnak dolgozni. De nem kevésbé figyelemre méltó az idei terv azon pontja sem, amely 10 millió forintot érő anyag és energia megtakarí­tását tűzi célul a vállalati közösség elé. S hogy milyen volt a változatlanul súlyos gondok és a szolid eredmé­nyek ismeretében a bizalmi­testületi ülés hangulata? Egy szóval: bizakodó. Sitkéi Béla Nincs hóakadály a megyében A KPM Közúti Igazgatóságától szer­dán a következő információt kaptuk: Kedden éjfélkor a megye északi te­rületén nagy intenzitással» erős .szél­lökések kíséretében kezdett esni a hó. A havazás később a megye déli ré­szére is kiterjedt» de szerencsére haj­nali 3 óra körül megszűnt. A szél he­lyenként 30—40 centiméteres átfúváso- kat okozott a közutakon. Az igazga­tóság gépei már éjszaka fél egy óra­kor megkezdték az elhárítást. Éjsza­ka 28 gépjármű megelőző sózást, majd hóeitolást végzett az úthálózaton. A hajnali 3 órakor történt ellenőrzés megállapította: minden úton megte­remtődtek az időjárásnak megfelelő biztonságos közlekedési feltételek. A leesett hó nedvességtartalma és a gyors beavatkozás miatt különösebb közle­kedési gond nem fordult elő. Dél­előtt a főutak burkolatait teljesen megtisztították, ám az alsóbbrendű utakon még síkosság és bókásás fe­lület előfordul. A Volán távolsági pályaudvarán szá­moltak arról be, hogy a távolsági és a helyközi autóbuszjáratok 10—15 percet késtek. A vasútnál sem okozott külö­nösebb gondot a hirtelen jött hava­zás. A kecskeméti Városi Tanács Kom­munális és Költségvetési Üzemének dolgozói szerdán ugyancsak korán kel­tek, s megkezdték az autóbuszmeg­állók, s a főbb útvonalak, valamint a járdák tisztítását. Délelőtt 9 óra táj­ban már nemcsak a közterület, ha­nem a házak előtti járdák nagy ré­sze is hómentes volt. Igaz, ebben se­gített az időjárás is, ugyanis déltáj­ban erősen olvadt. G. G. 0 Kis hóeke tolja el a havat a kecskeméti városközpontban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom