Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

1983. február 88. • PETŐFI NEPE • 3 Írók mathiászról „A változatok örök Prosperója” Németh László érzékelte leg­pontosabban a Mathiász-jelenség lényegét a szőlőnemesítőről 1942- ben megjelent cikkében: „Az or­szágban aligha volt harminc hold, melyen a minőség szebben mutatta meg, hogy milyen kevés anyagra s milyen sok lélekre van szükség csodáihoz.” Pedig nem is láthatta, hogy milyen volt a talfájai határ Katona Zsigmond és a most százötven esztendeje született szőlész letelepedése előtt. Jó esztendőkben, ha visszaadta a vetőmagot a kiskalászú rozs! A jogász még csak huszon­nyolc nyarat látott, amikor Kas­sán saját szőlőiskolát létesített. De a nagybirtokos külügymi­niszter nem a papírjukat lobog­tató szakmabelieket kérte meg szőlészeti és borászati igazgató­nak, hanem a főispáni titkárt. Piszkolták is Andrássy Gyulá­nál: lám százszámra pusztulnak el a Zemplén megyei birtokon a hivatalnokra bízott tőkék. Ö már a baj okát is tudta, gyógy­módját sejtette. A gyökértetű megfullad a laza homokban! ' Azzal a hittel jött Kecskemét­re, hogy itt majd bebizonyíthat­ja igazát. Néhány év múlva cso­dát látni menték az általa meg­vásárolt hajdani bürgejárásra, mihaszna homokra az emberek. Tudta mit akar: nagy fürtű, ellen- állóképes, ízes szőlőt. Teremtő1 buzgalommal hibridizálta a tu­dós szakszerűségével kiválasztott fajtákat. 3500 fajtát kísérletezett ki. Többet mond: az Erzsébet királynő emléke, a Szőlőskertek királynéja, a Cegléd szépe mind az öregedő Mathiászt koszorúz- za. Azt az embert, aki 52 évesen kezdett új életet a homokon. Híres szőlészek tanulmányok tucatjaiban ismertették mun­kásságát, - méltatták sikereit. Megírták, hogy a korai érésű Muscat Mathiász Jánosné a vi­lág legbővebben termő korai vö­rös muskotályai közé tartozott,, a katonatelepi fajták edzettségé­ről is sokat olvashatunk. Szak­mailag igazolták azt az általáno­san elterjedt véleményt, hogy a nagykőrösi műút mellett nevelt fajták a legzamatosabbak ha­zánkban. Vitathatatlan, ő volt a szőlő- és gyümölcsnemssítók ki­rálya. Ha lehet, még többre be­csülték páratlan egyéniségét, emberségét. Személyisége, élet­módja legalább annyira vonzotta a látogatókat, mint hibridjeinek híre. Tisztelték az írók, művé­szek keresték, társaságát. Stróbl Alajos katonatelep! szőlőjében (címképünk) készített róla szobrot. Jászai Mari is járt birtokán. A korábban rendkí­vül népszerű Váradi Antal — aki Kecskemétet a magyar szor­galom városának nevezte —, „ezüstös hajnalon” figyelte meg a tőkék között szorgoskodó öreg ’bölcset. Koszorút font nagy nevé­re Vikár Béla. A hírős hetet di­csérő rádióelőadásában sorolta érdemeit Móricz Zsigmond. A jobb magyar élet lehetőségeit kutató népi írók közül Németh Lászlót évtizedekig foglalkoztat­ta a „lángész önzésével, önfelál­dozásával" dolgozó Mathiász. Nevét zászlajára tűzte, titkait kutatta. „A mag elültetésétől a termésig hat év telik el. Ez alatt látta meg, hogy kísérletével mit hozott létre. S Mathiász iro­dalmi remekművei: az árjegyzé­kek évről évre új vívmányokról számolnak be. ... Utolsó nagy alkotását, a Szőlőskertek király­néját 1916-ban, hetvennyolc éves korában ’publikálta’. Ennek mind a két alkotóeleme, az Er­zsébet királyné és a Csabagyön­gye is az ő keresztezése. ... Mint a változatok öreg Prosperója járt tőkéi és csemetéi közt. S ez a teremtő aggastyán nemcsak a napi gondokból felnyúló örök al­kotások örömét kapta a szőlő­szenvedélytől.” Ügyes rigmusokkal népszerű­sítették, jellemezték új fajtáit jeles közéleti személyiségek. Hock János, Kecskemét ország- gyűlési képviselője így lelkese­dett a „Bortermelők kincsé”-ért. Tavaszi reggelnek ezüstös harmatja Gyöngyöző boromba az illatot adja Mézédes kakukkfű himporral behinte. Azért az én nevem „Bortermelők kincse”. Kada Elek polgármester is kö­zölt néhány kedves versikét Mathiász ösztönzésére. Mutatóba közlőim a „Kecskemét szépe" címűt. Hírős Kecskemétnek én vagyok a szépe. Jár is utánam asszonya, legénye. Csókom édes, de még tűz is lobog benne, Ügy adom, ki kapja, sohase feledje. Az ezerkilencszázhatvanas években, amikor Kecskemét ta- nyávilágába, a kutatóintézetekbe is ellátogattak a Kecskeméten akkoriban sűrűn szereplő írók, művészek, tudósok. Erdei Feren­cet is hallhattam Katonatelepen. Fenntartotta 1942-ben, a Magyar • Híres tanítványok — Kocsis Pál Kossuth-díjas és Ábrahám Béla — Mathiász János kecske­méti szobránál. (Straszer András reprodukciói) példa két táj tükrében leírt vé­leményét: „Az élet uralkodik itt, s termi gyümölcseit." Tanúja voltam Veres Péter és Kocsis Pál tapasztalatcseréjének. A Szám­adás szerzője a rá jellemző zse­niális gyakorlatiassággal azt hangsúlyozta, hogy a hazai és kül­földi piacokon milyen előnyhöz juttatták a termelőket a korai Mathiász-fajták. Helyeselte, hogy a nagy előd példájára a mai ku­tatók is figyelik a vásárlói szo­kásokat, a fogyasztói igényeket, tudják: a termék külleme, szép­sége legalább annyira fontos, mint íze, tartóssága. A Művésztelepen rendezett ki­állításról és ankétről 1963 szep­temberében nagy örömmel autóz­tak Mathiász egykori birodalmá­ba a meghívott írók, költők. Szabó György az Élet és Iroda­lom hasábjain egész oldalas cikkben kutatta, hogy mi tette, teszi „kincsessé” Kecskemétet. „Elkábított az a konok küzde­lem, ezeknek a keveseknek a fé- kezhetetlen szenvedélyessége, hogy érjen valamit a homok. Ha ma azt mondjuk, hogy „aranyat ér”, az ő kezük munkája van benne. De az igazi csodálatunk akkor következett, amikor átsé­táltunk a telepre, ahol most az állam kísérleti gazdasága folytatja mindazt, amit néhány úttörő szakember elkezdett.” Megnyugodva láttuk, azóta is tapasztaltam: ma is élnek itt a száznegyvenöt éve született Ma- thiászhoz hasonló elhivatottság­gal dolgozó kutatók. Heltai Nándor Szülői értekezlet — a rádióban Az iskoláskorú gyermekek szülei és a pedagógusok közül bizonyára sokan várakozással kapcsolták be csütörtökön, dél­után négy órakor a rádiót. A Rádiónapló szerkesztői országos szülői értekezletre invitálták az érdekelteket. A téma — az alsó- és középfokú oktatás legégetőbb kérdései — joggal csábította a hallgatókat, márcsak azért is, mert az előre megadott telefjpn- számon bárki bekapcsolódhatott a vitába. A stúdióban Köpeczi Béla művelődési miniszter, Pá­pai Béla minisztériumi főosztály- vezető és Vajó Péter, az Orszá­gos Pedagógiai Injézet főigazga­tó-helyettese várta a telefonon, valamint a négy helyszínről---­az egyik újpalotai általános is­kolából, a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumból, a kecs­keméti Berkes Ferenc Kereske­delmi1' Szakközépiskolából, és égy kazincbarcikai, szakmunkás- képzőből — érkező kérdéseket. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a legaktívabb közönség a kecskeméti helyszínen gyűlt ösz- sze. A szakközépiskola könyv­tárában dr. Bozsó Ferenc igaz­gató, KrajcsovicZ Mihály, a me­gyei tanács művelődési osztály­vezetője és pedagógusok ■ társasá­gában 18 szülő várta, hogy szót kapjon. Sajnos, a kétórás mű­soridő nem volt elég arra, hogy mindenki mikrofonvégre kerül­jön. (Ehhez az is hozzájárult, hogy a stúdió vendégei olykor a kelleténél hosszabbra nyújtották mondandójukat.) A valójában érdeklődésre számottartó fejte­getések mellett egy-egy rövidre fogott, szigorúan a kérdésre kon­centráló válasz pergőbbé tette volna a beszélgetést, a terítékre került gondok így sokkal inkább az érvek és ellenérvek kereszt­tüzébe kerülhettek volna. Ennek ellenére a közvéleményt foglalkoztató „sláger” kérdések mindegyike szóba került. Ügy látszik az ötnapos tanítási hétről sem beszéltünk még eleget. A szabad szombat, „jó” — ezzel mindenki egyetért, de ... Egy kecskeméti szülő szerint az öt plusz 2 nap tulajdonképpen hat plusz egy, mivel a gyerek a szombatot jóformán átalussza, hogy erőt gyűjtsön a következő heti tortúrára. Igaza van annak, aki szerint a tanulók nem vé­geznek elég társadalmi munkát. De mikor jutna rá idő? — tették fel >a kérdést ugyancsak Kecske­métről. Az Országos Pedagógiai Intézetben már foglalkoznak áz­zál, hogyan lehetne a tanulók napi terhelését csökkenteni, de mivel az új taniterveket csak nemrég vezették be, időbe telik, míg kipróbálják őket. Lényeges korrekció a szakközépiskolások­nál várható, ugyanis a legna­gyobb feszültség itt jelentkezett. Az eddigi tapasztalatok hatására az előkészítés alatt álló technikus- képzés óratervét heti harminc­órásra tervezik. Az ötnapos taní­tási héthez kapcsolódva említet­ték — szintén a kecskemétiek — a kollégiumi hazautazás körüli zűrzavaros állapotokat is. Kérdések lavináját indította el az a szülő, aki kifogásolta, hogy a gyerek teljesítményére mindössze két-háram jegyből .következtetnék a tanárok. Nagy az osztálylétszám, rövid az idő, tesztlapokkal próbálnak ezen változtatni ,— hangzott a válasz a pedagógusok részéről. Na, per­sze, ezért nem tudnak a gyerekek beszélni — érveltek erre a szü­lők. Egy másik vihart kavaró téma a tankönyvkérdés. Durván leegy­szerűsítve, a szülők és rajtuk ke­resztül a diákok véleményét: igaz, hogy egy pár új könyvet még ki sem nyomtattak, de ami már kész, az is használhatatlan, logikátlan, pongyola. Köpeczi Béla összefoglaló vá­laszában az elhangzottak elle­nére megállapította, hogy álta­lánosítani ugyan nem lehet, de a könyvek jobbak, mint a koráb­AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKNAK MEGFELELŐEN Befejeződött az állami lakások felmérése Az új lakásügyi jogszabályok egyes előírásai, rendelkezései, va­lamint a lakásépítés, -fenntartás, lakásgazdálkodás és -elosztás kor­szerűsítése a lakosság ' jelentős részét érinti. Érthető tehát az a nagy érdeklődés, amely e tekin­tetben. olvasóink körében is meg­nyilvánul. Az eddig megjelent tájékoztatók egy-egy részterület­ről szóltak, s viszonylag háttér­ben maradt az a sokoldalú mun­ka, amelyet a tanácsok és az in­gatlankezelő szervek végeznek. Ezekről .kaptunk most részletes tájékoztatásit Sándor Bélától, a megyei tanács ÉKV osztályának vezetőjétől, aki egyben ezeknek a feladatoknak a végrehajtását ko­ordináló megyei munkabizottság titkára is. — Mi volt a tanácsok legfonto­sabb feladata az új lakásügyi jogszabályokkal kapcsolatban? — Az új lakásügyi jogszabályok kidolgozását széles körű előkészí­tő, szervező munka előzte meg a megyében. Véleményeztük a jogszabály-tervezeteket, meg­szerveztük megvalósításuk helyi szabályozását és operatív végre­hajtását. Az első feladat a la­kásügyi tanácsrendeletek átdol­gozása, korszerűsítése volt. A tanácsok a megadott irányelvek, előírások alapján szabályozták a lakásiténylés, -elosztás, -juttatás főbb előírásait, a használatba vé­teli díjakat stb. Korábban . .nem ismert előírás a lakásigánylési letét bevezetése. Családnagyság­tól, jövedelmi viszonyoktól füg­gően általában 3—10 ezer forint letét befizetését írják elő a most kiadott tanácsrendeletek minden lakásigénylőnek. Ennek elsődle­ges célja, hogy a tényleges lakás­igények megbízható nyilvántar­tásához, megalapozottságához járuljon hozzá. Január 1-től a lakásügyi hatóságok a lakás­igénylést csak akkor veszik nyil­vántartásiba, ha az igénylő a le­tét befizetését igazolta. A letét egyébként előtakarékosságul is szolgál, amit — kamataival együtt — a lakás-használatbavételi díj. illetve az előtörlesztés megfize­tésére kell felhasználni. A lakás- igénylés visszavonása esetén a letétbe helyezett összeget kama­taival együtt visszaadják. — Mik a tapasztalatok a laká­sok felméréséről? — Az állami lakások felméré­se Bács-Kiskun egész területén befejeződött. Az ingatlankezelő szervek dolgozói, a ■lakásfelmé- résbe bevont 260 szakember az elmúlt három hónapban felelős­ségteljes, eredményes munkát végzett. Csaknem 14 ezer állami lakás állapotát, adatait rögzítet­ték, s ha kellett, helyesbítették a megyében. .Ez a felmérés nyújt megbízható adatokat az új lak­bérek megállapításához, ezért a bérlőknek is fontos érdeke volt a tényleges állapotok szakszerű felmérése. Jó eredménynek tart­juk, hogy a bérlők csak néhány esetben kifogásolták az adatfelvé­telt. Ezeket a helyi ellenőrök már a felmérés során felülvizs­gálták. s szükség szerint helyes­bítették. * — Mikor kezdik meg |az új lakbérek közlését a bérlőkkel? — Az új lakbérek közlését az ingatlankezelő szervek január végén, február első napjaiban megkezdték. Eddig már több. mint háromezren kapták meg az erről szóló értesítést. A további feladatok személyi, tárgyi felté­telei is megvannak és a munka az előírt határidőre, március vé­géig befejezhető a megyében. Az új lakbérek megállapításával kapcsolatos észrevételek, felleb­bezések elbírálására az ingatlan- kezelő szervek és a helyi taná­csok felkészültek. A bérlők ész­revételeiket, illetve fellebbezésü­ket a lakbérközlés kézhezvételé­től számított 15 napon belül nyújthatják be a bérbeadóhoz. Indokolt esetben késve benyúj­tott észrevétel, fellebbezés is el­fogadható, legkésőbb 1983. júni­us 30-ig. Az ezt követően érke­zett megkeresések már nem bí­rálhatók el. Az adatfelvételből, számítási hibából stb. eredő téves lakbérmegállapítást az ingatlan- kezelő szervek — fellebbezési el­járáson kívül — rövid úton he­lyesbítik. A bonyolultabb ügyek­ben a városi tanácsok műszaki osztályai és a községi szakigaz­gatási szervek jogerősen határoz­nak. A felülvizsgálati kérelme­ket a helyi tanács vb-titkára bí­rálja el. — Hogyan történik a lakás­igények megújítása? — A megyében az elmúlt más­fél hónap alatt a korábban nyil­vántartott igények 10—12 száza­lékának megújítására került sor. Igyekszünk a sajtóban, a mun­kahelyeken és közvetlen felhívás­sal is tudatosítani az érdekeltek­kel az igények megújításának fontosságát. Lakásigénylő lapot a helyi tanácsok .ügyfélszolgálatá­nál, illetékes ügyintézőnél lehet kérni. Június végéig további 4— 5 ezer lakásigény megújítására számítanak a helyi tanácsok. Ezek sorolásának, elbírálásának előkészítése már meg is kezdő­dött. Az új lakásügyi jogszabályok ‘eredményes megyei alkalmazása, a felvázolt tennivalók tervszerű végrehajtása segíteni fogja, hogy a tanácsok megalapozottabb la­kásgazdálkodást, igazságosabb teherviselést és lakáselosztást ér­vényesítsenek Bács-Kiskun me­gyében is — mondotta végül Sándor Béla. N. O. VERSENYTÁRGYALÁST NYERTEK Konzervüzem Szíriába A KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat versenytárgyalást nyert Szíriában, paradicsomfeldolgozó üzem szállítására. A szír beruhá­zóknak a magyar ajánlat bizo­nyult a legmegfelelőbbnek. A na­pokban a konkrét üzletkötésre is sor került. Eszerint rendkívül rö­vid határidő, mindössze négy hó­nap alatt átadják a magyar be­rendezéseket az arab ország Da­ra megyéjében. A KOMPLEX már korábban is jó kapcsolatokat épített ki a Szíriái cégekkel, 1976 —77-ben több mint 4 millió dol­láros megrendelést kaptak há­rom konzervgyár felépítésére. Később különféle kiegészítő be­rendezéseket, például vízmüvet és úgynevezett vízvisszahűtő tor­nyot is vásárolt a szíriai megren­delő, másfél millió dollárért. A KOMPLEX továbbra is ak­tív piaci munkát fejt ki az arab országban, s rövidesen egy szí­riai építőipari versenytárgyalásra is ajánlatot küld a Fémmunkás Vállalat termékkínálata alapján. biak voltak. A gond leginkább azoknál adódik, amelyek írásá­ban gyakorló pedagógus nem vett részt, nem vették figyelem­be a taníthatóságot. Konkrétan szó esett a másodikos fizika­könyv korrekciójáról és öröm­mel hallottuk, hogy végre nyom­dába került a negyedikes gim­náziumi irodalom-könyv, a szakközépiskolain pedig már az utolsó simításokat végzik. A művelődési miniszter utalt a Köznevelésben folyó sajtóvitára is. Előrebocsátotta, hogy az új tanterveket és tankönyveket há­rom évig kell használni ahhoz, hogy messzemenő következteté­seket lehessen levonni. Folyama­tosan gyűjtik a pedagógusok és a diákok véleményét, a vita­anyagokat, s az ezekből leszűrt tanulságok alapján fognak majd változtatni. Talán érdemes még megemlí­teni egy telefonos szülői hozzá­szólást: e szerint, a szülők azért panaszkodnak, mert a gyerekük­nek tanulni kell. Mindekre jut idő, ha jól gazdálkodunk vele. Lám, ilyen vélemény is van.. Ez is azt bizonyítja, hogy a két­órás adásidőben a témát egyál­talán nem lehetett kimeríteni. A telefonálók és a helyszínre meg­hívottak egy része nem is jutha­tott szóhoz. A vitát tehát csak abbahagyták, de nem fejezték be. Várjuk a folytatást! M. K. E. A Petőfi Termelőszövetkezet építette a helvécia-matkói napközit • Fűtött helyen, szakképzett pedagógus felügyelete alatt töltik a hét­köznapokat az óvodások. (Méhesi Éva felvétele) 0 Kora reggel nyilik a matkói óvoda kapuja. Sorra érkeznek a gye­rekek a huszonöt személyes napközibe. Szépen berendezett, kényelmes otthon a helvécia-matkói nap­közi. Egymillió forintos költség­gel a helvéciai Petőfi Termelő- szövetkezet .tagsága építette tár­sadalmi munkában, és átadta a községi tanács kezelésébe. A matkói központú közös gaz­daság azóta sem vette le a kezét a gyermekintézményről. Ezt és Helvécia többi óvodáját is rend­szeresen támogatja társadalmi munkájával. Amíg a szülők a szö­vetkezetben dolgoznak, a gyer­mekekre féltő gonddal vigyáznak a napközi otthonban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom