Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A* MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 42. szám Ám 1,40 Ft 1983. február 19. szombat Az Izsáki Állami Gazdaság borászati üzeme tavaly 103 ezer mázsa szőlőt dolgozott föl, ebből 9,6 millió palack pezsgőt, és 1,2 millió liter bort palackoztak. Exportra 8 és fél millió üveg pezsgőt és 21 ezer .hektó hordós bort szállítottak. A pezsgő egyenletes minőségének javítására a múlt év végén két darab ezer hektoliteres új pezsgőtartályt építettek. A gazdaság két palackozósora óránként 8500 üveg töltésére képes. Ebben az üzemben dolgozik több mint tíz éve Iván Erzsébet, mosógépkezelő. Az aranykoszorús Táncsics Mihály szocialista brigád tagja. 1979 óta párttag. Szorgalmát, precíz, jó munkáját többször elismerték. Tavaly jutalomüdülésen vett részt a Szov­jetunióban. Nemrégiben a gazdaság segítette lakásvásárláshoz. (Pásztor Zoltán felvétele) MADRIDI TALÁLKOZÓ „ A megoldás kezd kibontakozni Pénteken plenáris üléssel foly­tatta munkáját a madridi talál­kozó. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó találkozón».résztvevő 35 ország küldöttei közül senki sem jelentkezett szólásra. A néhány perces ülésen — először a konfe­rencia két és fél éves történeté­ben — nem egy, hanem két hét munkaprogramját fogadták el. Ebben négy plenáris ülés, a kül- döttségvezetők nem hivatalos ta­lálkozói, vaLamint a szűkebb kö­rű tárgyalócsoportok megbeszélé­sei szerepeinek. A küldöttségektől származó vé­lemények szerint a légkör nem csupán tárgyszerű hanem — ami nagyon lényeges — nem jellem­ző rá „az ellentétek dramatizá- lása”fl A jövő héten folytatódik a zá­ródokumentum-tervezet konk­rét szövegezési-munkája a szűk­körű tárgyaló csoportokban. Ügy tűnik, hogy a kompromisszumos megoldás több nyitott kérdésben kezd kibontakozni, de hogy mind­ez konkrét érdemi munkában je­lentkezzék, szükség van arra, hogy elsősorban a NATO-országok viszonozzák a szocialista országok rugalmas és konstruktív maga­tartását. Tanácsülés Kalocsán Kalocsa városban a tanácsi'in­tézmények működési költségveté­sére előirányzott 203 millió 553 ezer forintból a legjelentősebb té­tel az egészségügyi és szociális in­tézményeké, de az általános és középfokú tanintézetek eredmé­nyes munkáját is szavatolja a pénzügyi gazdálkodás. A fejlesztési alap 7 millió fo­rinttal csökkent az eredeti terv­hez képest, és ez méginkább meg­követeli a feladatok rangsorolá­sát, a beruházások átütemezését A 47,5 millió forintból gazdálkod­va az idén megkezdik 44 lakóte­lepi lakás építését, előkészítik a területet 150 házgyári lakás épí­téséhez. Folytatják a 3. sz. általá­nos iskola tornatermének építé­sét, befejezik az I. István Gimná­zium felújítását. Nem volt köny- nyű helyzetben a tanács testületé a tegnap délután megtartott ülé­sén, hisz a költségvetés és a fej­lesztési alap felhasználásáról ho­zott határozatban sokféle érdek egyeztetése után kellett felelősen döntenie. Több áru nyugati exportra Tervek két város ruházati gyárában A FÉKQN Ruházati Vállalatnál hagyomány, hogy az év első mun­kanapján munkásgyűlést tartanak az üzemekben, ahol értékelik az előző évi tervteljesítést és meg­határozzák az újabb feladatokat. A megyében Baján és Kalocsán található .gyára' a cégnek. Mind­kettőtől a gazdaságos tőkés ex­port bővítését várják' ebben az esztendőben. A bajai üzem mintegy egyne-^ gyedét adja a vállalati termelés­nek. A múlt évben — mint Te­lelep Zoltán főmérnök tájékozta­tott — nem tudták a tervezett termékmennyiséget előállítani, mert a létszám csökkent, ugyan­akkor a gyártmányválasztékban a piac igénye alapján nőtt a munkaigényes áruk aránya. Az előirányzattól való 15—20 száza­lékos elmaradás kedvezőtlenül befolyásolta a nyereség alakulá­sát is. A gyár saját cikkeinek 70—80 százalékát szállítják nyugati ex­portra. A kooperációs partnerek­nek kiadott munkát is beszámít­va, az összes árumennyiségnek hozzávetőleg egyharmada kerül a kemény valutával fizető vevők­höz. Az idén bizakodóbb a hangu­lat a FÉKON bajai' egységében, mint 1982-ben volt. Nem látszik elérhetetlen célnak a termelés 10—15 százalékos bővítése, s ezen belül a tőkés export növelése sem. Nagy erőfeszítéseket tesznek a létszám stabilizálására. A figye­lem középpontjába került a szak­munkástanuló-képzés, s a jövő évben már 160 fiatal oktatására, nevelésére vállalkoznak. Létszámhiány okozott gondokat 1982-ben a kalocsai gyárban is, ahol a FÉKON Ruházati Vállalat kapacitásának körülbelül 10 szá­zaléka található. Németh Tibor igazgató elmondta, hogy fő fel­adatuknak a nem rubel elszámo­lású export bővítését tekintették, 1 7,6 százalékkal túlteljesítették a kiviteli tervüket. Tavaly már 61 százalékkal küldtek több árut nyugati üzletfeleknek, mint 1981- ben. Jelentős eredménynek tekin­tik, hogy a kalocsai gyárban hat százalékkal fokozni tudták a ter­melékenységet, a szabadszállási üzemüket pedig alkalmassá tették kis sorozatú, szakmunkaigényes cikkek előállítására. A múlt évben javították a szo­cialista exportra gyártptt termé­kek minőségét is. Jobban gazdál­kodtak az anyaggal, ami egyebek közt a maradékképződés csökke­ntében, | az előző évihez képest kétszeres megtakarításban fejező­dött ki. Bővült a kooperációs pai’.tnerek kőre: a csengődi Aranyhomok , Szakszövetkezet korszerű üzemcsarnokot létesített, ahol az asszonyok és lányok di­vatos ingeket és blúzokat varrnak a gyárnak. Mindent egybevéve, a FÉKON kalocsai gyára sikere­sen fejezte be az 1982-es évet. ,Az önállóság növekedése szem­pontjából jelentős lépés, hogy az idén a gyár maga készíthette el a tervét, amelyet a vállalat elfo­gadott. Ebben az évben a mun­kaszervezés korszerűsítésétől 15 —20 százalékos termelékenység­növekedést várnak. Lehetőséget látnak rá, hogy 1983-ban 20 szá­zalékkal nagyobb értékben szál­lítsanak nyugati országokba ter­mékeikből. A kalocsai gyárhoz tartozó sza­badszállási üzemet korszerűsítik, javítják az ottani munkakörül­ményeket. Nagy feladat a minő­ségi színvonal további emelése. A törzsgárdát fiatal szakmunká­sok nevelésével igyekeznek erő­síteni, amihez korszerű tanmű­hely áll rendelkezésre. A. T. S. A 35. ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és .kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláírá­sának 35. évfordulójáról emlé­keztek .meg tegnap a Danuvia Gorkij művelődési központjában tartott ünnepségen. A nagygyű- i lésen a Magyar-Szovjet Baráti Társaság munkahelyi tagcsoport­jainak, valamint a fővárosi nagy­üzem dolgozóinak több mint 600 képviselője vett részt. Az elnökségben foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, Púja Frigyes külügy­miniszter, valamint Nyikolaj Da- nyilin, az SZMBT elnökhelyette­se, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője, továbbá Nyikolaj Sevkun altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcsoport politikai csoportfőnöke. Elhangzott a magyar és a szov­jet Himnusz, majd Bíró Gyulá­nak, az MSZBT főtitkárának megnyitója után Apró Antal, a társaság elnöke lépett a szónoki emelvényre. Ünnepi beszédében kiemelte: a .barátsági szerződés- aláírásának' nagy jelentőségű eseményével a magyar nép — történelme során először — olyan szövetség tagja lett, amely a leg­haladóbb társadalmi célokat tű­zi maga elé, amely a nemzetek békés együttműködésében látja megvalósulni világpolitikai cél­jait, amely a szabad és egyenran­gú államok önkéntes és kölcsö­nös együttműködésére, támoga­tására épül. Az ünnepségen felszólalt Nyi­kolaj Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Az ünnepi beszédeket követően a déli hadseregcsopo.rt és a KISZ művészegyüttese, a Rajkó zene­kar, valamint neves hazai előadó­művészek magyar, orosz és szov­jet versekből, dalokból, zeneszá­mokból összeállított ünnepi mű­sorral köszöntötték az évfordulót. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ér.t véget. Fogadás Moszkvában Rajnai Sándor az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykö­vete pénteken fogadást adott a magyar—szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója tiszteletére. A moszkvai magyar nagykövet­ségen rendezett fogadáson meg­jelenít Mihail Gorbacsov, az SZKP KB titkára, Ivan Poljakov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökhelyette­se, Alekszej Antonov, a Szovjet­unió miniszterelnök-helyettese, valamint Viktor Malcev, a Szov­jetunió külügyminiszterének el­ső helyettese. Jelen voltak a Szovjetunió több minisztériumának vezetői, a szovjet hadsereg tábornokai, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság központi vezetőségének tagjai, a Szovjetunió társadalmi és kultu­rális életének kiemelkedő sze­mélyiségei. Duschek Lajosné alelnök veze­tésével részt vett a fogadáson az MSZBT küldöttsége is, amely a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségekre érkezett Moszkvába. ZÁRSZÁMADÁSOK A MEGYÉBEN Kedvezőtlen körülmények, sikeres gazdálkodás Azt mondta a felszólaló Zsilt Károly nyugdíjas tsz-tag: — Hadd köszöntsem én is az igazságügyi miniszterhelyettest, Bonifert Ádámot, mert ritkaság- számba megy, hogy hozzánk, a kerekegyházi Dózsa Tsz-be, a zárszámadó közgyűlésre ilyen magas hivatalból vendég érkezik. Biztosan eljutott föntebbre is a hírünk, hogy jól dolgozunk... • A derültséggel fogadott sza­vakhoz csupán annyit: nem egé­szen ez az ok. Az állami vezetők ugyanis nemcsak a kiemelkedő, „rekorder-gazdaságokat” keresik fel, mert akkor bizony nagyon féloldalas lenne tájékozottságuk a mezőgazdaságról. Oda is elláto­gatnak, ahol a gondokat, az em­berek erőfeszítéseit, küzdelmeit lehet megismerni. A kerekegy­házi Dózsa Tsz pedig azoknak a szövetkezeteknek egyike, ame­lyekre a kedvezőtlen termőhelyi adottság jellemző, ahol évente birkóznak a homokkal, az aszály- ilyal. Ez is tükröződött a tegnapi közgyűlésen Ciliné Kovács Klára tsz-elnök beszámolójából. Kitűnt az is: adottságaik miatt a szán­tóföldi növénytermesztés, vala­mint a jég- és fagykárok követ­keztében a szőlőtermesztés is veszteséges. Az állattenyésztés, a háztáji gazdálkodás integrálása, valamint a melléküzemágak hoz­tak hasznot, s így a kétezer hek­tárnál alig nagyobb szövetkezet csaknem 1,8 millió forint nyere­séget ért el. Az együttműködé­sek bővítésével igyekeztek javí­tani helyzetükön. Többek között 0 Ciliné Kovács Klára beszámo­lót tart. a Közép-magyarországi Pince- gazdasággal és a Tejipari Válla­lattal kötöttek kölcsönösen elő­(Folytatás a 2. oldalon.) „Pedagógusaink aktív rész­vételét nem nélkülözheti a n^pfrontmozgalom a párt po­litikájának megvalósításában.” E kijelentést azon a népfront- aktíván jegyeztem fel, melyet a közelmúltban rendeztek Kecskeméten, s amelyen a Ha­zafias Népfront VII. kong­resszusának állásfoglalásai alapján taglalta az előadó az értelmiségiek — elsősorban a pedagógusok — közéleti sze­repének a jelentőségét. Hogyan is nélkülözhetné a népfront a pedagógusokat, hi­szen ők alkotják a legnagyobb értelmiségi csoportot. Bács- Kiskun megyében például a tizenhétezer főnyi értelmiség majdnem negyven százaléka gyakorló tanár, tanító, illetve a közművelődés különböző te­rületein dolgozó, pedagógus képzettségű szakember. Ám nem elsősorban számarányuk miatt nélkülözhetetlenek a népfrontban. Sokkal inkább azért, mert hivatásukból ere­dően ők érintkeznek talán a legszélesebb körben a külön­böző rétegekhez tartozó em­berekkel, s népfront-aktivis­tákként vagy „csak” pedagó­gusokként közvetítői elsősor­ban a helyi feladatok megva­lósítását segítő népfront-prog­ramoknak. A pedagógusok nemcsak gyerekeinket oktatják — ok­tathatják —, hanem bennün­ket, felnőtteket is. E szerepük helyenként, illetve területen­ként változó. Nélkülözhetetlen e tevékenységük például a nemzetiségi falvakban, váro­sokban, ahol programszerűen segíthetik — segítik is — a felnőtt korúak anyanyelv- és hagyományápolását. Kellő arányban vesznek részt a népfront megyei és he­lyi, választott vezető testüle­téiben, s ily módon közvetle­nül formálói a népfrontpoli­tikának. A különböző szintű közművelődési, pedagógai nép­front-munkabizottságokban zömmel pedagógusok tevé­kenykednek. Nagyrészt a ha­ladó hagyományokat tisztelő tanítóknak, tanároknak kö­szönhetők — Bács-Kiskunban különösen — a honismereti mozgalom nagyszerű eredmé­nyei. Helytörténeti gyűjtemé­nyek létrehozóit, honismereti szakkörök „megszállott” veze­tőit, falutörténetek íróit tisz­telhetjük közöttük. De sorolhatnánk tovább is­kolán kívüli tevékenységeiket, melyekkel közvetlenül vagy közvetve a népfront program­jait, céljait támogatják. Mert a pedagógusok többsége jó partnernek bizonyul például akkor is, ha bel- és külpoliti­kai kérdéseket kell megma­gyarázni különböző fórumo­kon, s akkor is, ha társadalmi munkát kell szervezni közcélú helyi létesítmények megvaló­sítására. Közülük nagyon só­kan részt vesznek e munkák­ban. Teszik mindezt zsúfolt és felelősségteljes iskolai elfog­laltságuk mellett. Mert ne fe­ledjük el: mindenekelőtt gyer- mekeink nevelése-oktatása a legfontosabb feladatuk, több­letvállal ásaik társadalmi mun­kának számítanak a javából. S ha már az iskolát említet­tük, tegyük mindehhez hozzá; van mit tenniük, különösen az ifjúság nevelését illetően. Ez­zel kapcsolatban talán elég, ha csak azt említjük meg, hogy nem lehetünk elégedet­tek a gyerekek egymáshoz va­ló viszonyával, s ne hallgas­suk el, a hazaszeretetre való nevelésükre is sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a jö­vőben. E munkájukkal is a népfrontpolitikát segítik, mely — ne feledjük — a párt poli­tikája. Rapi Miklós BWSSBp 7.:^;; pWB 0 A FÉKON kalocsai gyárában nyugati exportra gyártott blúzo­kat vasalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom