Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
1983. február 2. • PETŐFI NEPE # 3 • A FÖKERT-esek munkaasztala, balról Bán Jánosné. A másik képen: padlóváza. Bán Jánosné ezzel a vázával a negyedik helyet szerezte meg, de összetettben első lett. Szárazvirág-kötészet ’83 Az elmúlt napokban a kecskeméti Kertészeti Főiskola parkolójába egymás után kanyarodtak kisebb, nagyobb áruszállító kocsik. Oldalukon reklámfelirat virított ... A kapuban meg a hatalmas plakát: III. Országos Szárazvirág-kötészeti Verseny és Kiállítás. Az ország különböző pontjairól — Debrecenből, Szombathelyről — érkeztek a versenyzők. Azután lezárt egységcsomagban és borítékban vehették át a kötelező „vizsgadarab” elkészítéséhez szükséges alapanyagokat. A feladat egy klasszikus biedermeier-csokor elkészítése volt. (Ennek jellemzője, hogy a különböző színű és fajtájú szárazvirág örvösen helyezkedik el a papírból készült mandzsetta felett.) A versenyzők java része bőven a megadott egyórás időn belül elkészült munkájával. A csokrokat ezután a rendezők gyorsan az előre elkészített helyre, a falra, erősítették .. . A szín, a méret, az anyag, az arányok a további erőpróbákon — a padlóváza, az asztali és a falidísz elkészítésekor — az alkotó egyéniségétől függő, harmonikus kompozíciókká olvadtak £ A virágkötészetet joggal tartják nőies szakmának. De a férfiak is megállják a helyüket. Benkovics Ferenc a Rozmaring Termelőszövetkezet színeiben versenyzett. össze. Ekkor a nagy jövés-menésben,, a forgatagban készültek a későbbi szebbnál-szebb kompozíciók. Volt, aki villámgyorsan illesztette egymás mellé, vagy egymáshoz a" fantasztikus alakú trópusi virágok száraz részeit, avagy hajlította „felismerhetet- lanné” a hazánkban közönséges, bárhol fellelhető növények darabjait. Délután a külön-külön már önálló életet élő alkotások a tér egy kicsiny, három oldalról határolt részében egységes egésszé álltak össze. A szakmai zsűri szigorú ítélete a feszültséget a kopa esti órákban oldotta fel. Az öt kategóriában meghirdetett verseny összesített győztese Bán Jánosné, a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozója lett. A második helyezést Imre Katalin, a budapesti Rozmaring Termelőszövetkezet dolgozója érdemelte, s a harmadik pedig Marton Györgyné .a Sasad Termelőszövetkezet virágkötője lett. Ezt követően a nagyközönség vette birtokába az aulát. A szombaton nyitvatartó kiállításon már az első napon is. több ezren gyönyörködtek a színes és meganynyi formát bemutató növényekben. Ez a harmadik ilyen országos találkozó. Az elmúlt hat esztendő eredménye meglátszik. A mezőny egységessé vált. A hagyományos felfogásban elkészített kompozíciók mellett találhatunk újszerűeket is, amelyeket a hozzáértők ,/vegeía.tívnak” (a természetes növényi társulásokat utánzó, megközelítő forma), „para- lellnek” (az alkotórészek javarészt párhuzamosak), vagy „tájkertnek” (azonos típusú növényekből készült) ismernek. Egy- egy ilyen műalkotás — mert bátran nevezhető annak — értéke több ezer forint. A szép iránt fogékonyakban felmerülhet a jogos kérdés: ha maguk elkészíteni nem is tudják, de hogyan juthatnának ezekhez, vagy hasonló szárazkötészeti remekekhez? A versenyzők mindegyike gyakorló virágkötő, tehát üzletekben dolgoznak. Ezért boltjukban rendelésre készítenek hasonló művészi igényű tárgyakat. Sajnálatos azonban, hogy a „tucatvirágüzletek” szárazkötészeti anyagainak kínálata gyakran nem nevezhető ilyennek... Cz. P. S A kötelező feladatként elkészített biedermeier-csokrok egy része már a tablón. (Tóth Sándor felvételei) I Kérdések I és válaszok ■ ® Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi érdekli manapság az embereket, egy szóval h válaszolnék: minden. Bizonyítása nem okoz ra nehézséget. Pártnapon voltam, ahol kérdé! sekre válaszoltam. Országos gondokkal néznek szembe az emberek. Érdeklődnek külkereskedelmünk szerkezete iránt, aggódnak az ország fizetőképességének megőrzéséért, a lakásépítési költségek további emelkedése miatt, és elégedetten nyugtázzák fejlődésünk, mezőgazdaságunk eredményeit. Kifogásolják, hogy ráfizetéses vállalatok működhetnek éveken keresztül, érdekli őket, hogy milyen szempontok játszanak közre egyes települések között a fejlesztési alapok felosztásánál, hogy milyennek ítélhető meg a kisárutermelés jövője, és mit kellene tenni, hogy a munkafegyelem társadalmi méretekben javuljon. Közérdeklődésre tart számot a kisvállalkozások gazdasági, társadalmi szerepe, tartanak a spekulációtól és fokozott állami fel- Hj ügyeletet igényelnek. A válasz elhangzott, de én azóta sem érzem befejezettnek az ügyet. A kérdések további töprengésre késztetnek. Demokráciánk jelzője évtizedek óta az, hogy szocialista. A róla szóló elméleti fejtegetések, politikai dokumentumok tekintélyes anyagot ölelnek fel. Alaptétele az állampolgárok széles körű bevonása és részvétele az ország, a közösség ügyeinek intézésében. Részletezik a szocialista demokrácia tartalmi és formai elemeit, érvényesülésének különböző területeit. Mindez nélkülözhetetlen szellemi érték. A társadalom számára mégis az a lényeg, hogy a szocialista demokrácia elméleti tételei miként valósulnak meg a gyakorlatban. Régi, de jó mondás: az igét nemcsak hirdetni ■ kell. Az ide vonatkozó kérdés így fogalmazható meg. Mit nevezhetünk az állampolgárok részéről a közösségi ügyek intézésében való részvételnek? A gyakorlat azt igazolja, hogy túl kell lépni e fogalom értelmezésének hagyományos keretein. Mert a társadalom részvételét jelenti az ország dolgainak intézésében, ha az emberek kérdeznek a politikáról, a gazdaságról, szűkebb közösségük jövője felől, vagy a politikai vezetés elképzeléseiről. A kérdések ugyanis sok mindent feltárnak a társadalom belső életéről. Kollektívvá teszik a gondolkodást, felszínre hozzák azokat a problémákat, amelyek foglalkoztatják az embereket és ezzel lehetőséget adnak a politi8 kai és állami vezetésnek a társadalom belső életének tanulmányozására, a feladatok pon- r~:i tosabb meghatározására. IS Másik, nem kevésbé lényeges eleme a szocialista demokráciának a hatalom olyan felfogása, amely gyakorlatában támaszkodik a társadalomra és ennek megfelelő politikát is folytat. Fontos a szándék és cselekvés szerves egysége. A vezetésnek és a társadalomnak azonosulnia kell céljaiban, a célok eléréséért folytatott küzdelemben, a kedvezőtlen jelenségek miatti aggodalomban ugyanúgy, mint az eredmények örömeiben. Napjainkban felfokozottan érvényesül, hogy állandóan változnak a párt- és az állami vezetés feltételei. A politikai események összefüggésben állnak a gazdasági fordulatokkal, egyik következik a másikból. Ha a földkerekség bizonyos részein változik a politika széliránya, nálunk gazdaságok veszíthetnek számunkra súlyos milliókat. Ilyen körülmények között a szocialista demokrácia érvényrejutása biztosítékot jelent a szocialista társadalom további eredményes munkájához. A gyakorlatból tudjuk, hogy nem egyszerű a helyzetünk. Jelen vannak az eddig nem ismert, vagy figyelmen kívül hagyott ellentmondások is. Világosan beszélnek erről a pártnapi kérdések. Semmi okúnk nincs arra, hogy idealizáljuk társadalmi viszonyainkat. Az emberek tudatában nagyon mélyre hatolt a jövendölés: a szocializmusban állandóan emelkedik az életszínvonal. A differenciálás és főleg a teljesítményfedezet fontosságára csak a közelmúltban kezdenek széles körben rádöbbenni. Most többen mérlegelik jövőbeni magatartásukat. Közhivatalban ug* anúgy, mint a termelő vagy szolgáltató vállalatoknál. Ez rendben is van mindaddig, amíg például a különböző kisvállalkozások — céljuknak megfelelően — hiánypótló értéket állítanak elő többletenergiával, a tisztességesen végzett munkáért járó tisztességes fizetség ellenében. Az viszont nincs rendben, ha bárhol spekulációs törekvések rontják a helyes elvek hitelét, hiszen az is ide tartozik, ha valamely szolgáltatásra csak kisvállalkozásban van kapacitás, yagy másra fordítják az államtól kapott célirányos kölcsönt. S az sincs rendben, íjogy akadnak, akik nem akarják megérteni: bizonyos munkakörök ellátása nem tűr másodállást, mellékfoglalkozást, vagy kisvállalkozást. j® Mindez mutatja az irányítás és az irányítási feltételek változásának dialektikáját, szerves összefüggését. Ahogy a feltételek változnak, úgy kell változnia az irányításnak is. Példánk esetében a társadalmi igénynek megfelelően erősíteni kell az állami ellenőrzést, ha úgy tetszik, alkalmasabbá kell tenni az esetleges tisztességtelen törekvések leleplezésére és számonkérésére. Nem új szerveket kell létrehozni, hanem a meglevőket kell igazítani az új feladatokhoz. Eközben nagyon fontos, hogy senkinek se menjen el a kedve a társadalmilag szükséges kezdeményezések vállalásától túlzott bürokratizmus vagy netán hatásköri túllépések miatt. Adva van a párt- és az államszervezet, amely a közvéleményt is tanulmányozva értékeli a soron levő feladatokat. Az elméleti munkában törvényszerű folyamat az általánosítás. A mindennapi gyakorlatban viszont nemegyszer káros ködösítést, a dolgok elke- nését vonja maga után. A feladatok számbavételét és értékelését a társadalom konkrét vezetőktől, konkrét esetek szerint igényli. Egy vállalat konkrétan veszteséges és nem általában. Meghatározott helyen szervezik rosszul a munkát és nem általában, adott munkahelyen töltik az időt lógással az emberek és nem általában. Konkrétan emelkedik a telek, a lakások ára, nem szükségképpen, a bekerülési költségek növekedése miatt és nem általában. Konkrét ügyet intéznek bürokratikusán a hivatalokban. A társadalmi élet egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogyan kell helyesen értélmez- ni és alkotóan alkalmazni a marxizmus—le- ninizmust: konkrétan, mindig csak konkrétan és soha nem általában. Egyre többen emlegetik azt a marxi gondolatot, hogy a lét határozza meg _a tudatot — különösen azok, akik körülbelül csak eny- nyit tudnak a marxizmusról. Olyán értelmezést adnak ennek a zseniális megállapításnak, amely idegen a szocializmustól, és anyagiassággá torzítja az ember—társadalom viszonyát. A gazdasági változások a közgondolkodásban sem múlnak el nyom nélkül. Az érezhető szemléleti különbségek növekvő követeimé- í S nyékét állítanak az ideológiai tevékenység elé. Erre intenek a közelmúltban lezajlott művelődéspolitikai fórumon elhangzottak is. 9 Bonyolult életünkben a legkönnyebben úgy lehet eligazodni, ahogy még a múlt században tanácsolták: mindenki tegye a dolgát, de azt emberül. Dr. Arvay Árpád Uj Kossuth- kiadványok A politikai és pártirodalom legfrissebb termékei közül ajánlunk olvasóinknak néhányat ezúttal. A Kossuth Könyvkiadó idei terve alapján láttak napvilágot a napokban az alábbi kötetek. Az égigérő vár A népszerű szerző regénye csaknem félezer évvel vezeti visz- sza a magyar történelembe az olvasókat. Kőszeg várának dicsőséges védőit mutatja be Hunyady József sokoldalúan, fordulatosán. Jurisich Miklós vezényletével I nagyszerű és eredményes harcot I folytattak a törökkel, akik hiába küzdöttek á vár bevételéért. I A mesébe illő história blzonyá- i ra sokak tetszését megnyeri. Oroszlán az égen Ez a címe a cseh Frantisek Fajtl művének. Ebben az egykori repülő-százados eleveníti fel az 1944-es esztendő harcait a betolakodó német fasiszták ellen. Az ötágú vörös csillagos gépeken rendkívül kemény harcokat vívtak a haza szenvedélyes védői. Nekik állít emléket a szerző. A könyv a Szivárvány Könyvek sorozatban látott napvilágot. Meglátja-e az árnyékát a medve? Minden évben visszatérő téma a medve február másod'iki, gyertyaszentelő napi viselkedése. Mindannyian fi* gyeljük ezen a napon az időjárást: kint marad-e a medve, vagy pedig visszatér jj barlangjába? Jön-e végre a tavasz, vagy marad a tél? A medvével kapcsolatos időjárási jóslást hazánkban Jókai Mór „Űj földesúr” című regénye terjesztette, el. A regényben leírt „medvefilozófia” népi eredetű megfigyelésre támaszkodó változatát ugyanis hiába keressük az elmúlt századok kalendáriumaiban, vagy a néprajzi feljegyzésekben, nem találjuk. Bár Rozsnyón feljegyeztek egy Pál napra, január 25-re vonatkozó gyermekmondókát: Kitapodott a medve, De csak nem lett jókedve. Kifordult, megfordult, Visszalépett, megmór- dult. Ez összevethető a gyertyaszentelő napi hiedelemmel, de időjárási jóslást nem tartalmaz. Krúdy Gyula úgy tudja, hogy Pál fordulóján fordul meg a medve a barlangjában — az Ál- moskönyv-ében így írja — ' de ő sem következtet a tél maradására belőle. Sokan feltételezték, hogy a gyertyaszentelői medve időjóslás kizárólagosan a nagy magyar mesemondó, Jókai Mór írói fantáziájának szülötte. Annál érdekesebb, hogy Victor Hugó „Nyomorultak” című regényében is olvashatunk az időjós medvéről: „A tél egyik napján délután rövid időre előtűnt a nap; de február 2-ika volt, Gyertyaszentelő Boldogasszony, amelynek álnok, hatheti fagyot jelentő napsütése Laensbert Máténak a következő, méltán klasz- szikus két sort sugalmazta: Ha süt a nap: a medve Odvába tér sietve." A „Nyomorultak” 1882-ben jelent meg, az „Üj földesúr” is' ebben az esztendőben látott napvilágot folytatásokban a Pesti Naplóban. Jókai minden bizonnyal olvasta a „Nyomorul- talk”-at, mielőtt az „Üj földesurat” befejezte volna. Életrajzi írásában ugyanis említi, hogy a francia irodalmat igyekezett eredetiben és azon frissében olvasni, De az is lehetséges, hogy már előbb olvasta és kijegyzetelte magának a Laensberg-féle medve-időjóslást. Ki is volt ez a Laens- berg Máté, vagy franciásan Mathieu Laens- berg. akire Victor Hugo hivatkozott? — A XVII. században élt Liége városában, állítólag a Szt. Bertalan templomnak volt ott kanonokja. Neki tulajdonítják az 1636-ban megjelent Lié- gei Almanach szerződését. Ez a könyv időjárási és egyéb eseményekre vonatkozó jóslásokat tartalmazott. Ha toVább tallózunk a világirodalomban, John Steinbeck „Rosszkedvűnk tele” című regényében is találkozunk egy téli álmot alvó állattal és ugyanezen hiedelemmel. így olvashatunk erről: „Itt a tavasz Baker úr, — mondta Ethan, —‘ idén is igaza volt a mormotának." Amerikában tehát a medve helyett a mor- mota jósol, s ő is pontosan február 2-án. A szabály egyébként az általunk ismert: ha a mormota ezen a napon előjön üregéből és meglátja árnyékát, visszabújik és további hat hétig bentmarad. A napsütés ugyanis a tél folytatódását jelenti. Ennek következménye pedig rossz termés lesz, ezért is érdekes a farmereknek a mormota e napi viselkedését megfigyelni. Az Egyesült Államokban egyébként február 2-át „mormota nap”nak is nevezik, — Groundhog Day, Woodchuck Day, — Missouri államban pedig ezt a napot a törvényhozó testület törvénybe is iktatta. Pennsylvaniában van egy Mormota Klub, melynek tagjai ezen a napon ünnepélyesen vonulnak ki a külön e célra tartott mormotájuk üregéhez, hogy lássák, milyen időjárást jósol a klub kedvence, amikor álmából felriasztják. Ügy mondják, hogy mormotájuk csak éppen any- nyit téved, amennyit a hivatásos meteorológusok szoktak. Ez az időjárási jóslás minden bizonnyal Európából származott át a telepesekkel, kivándorlókkal együtt Amerikába. A németeknél ugyanis a borz jósol februárban. A népi rigmus szerint, ha a borz gyertyaszentelő hetében a napon sütkérezhet, akkor négy hétre rá sietve fog visszabújni kotorékjába. A tél ugyanis tovább fog tartani. A gyertyaszentelői medvét nem ' mondhatjuk tehát kizárólagosan magunkénak, de úgy érzem, hogy mi, magyarok különösen büszkék lehetünk arra, hogy az irodalomba művészi módon Jókai Mór juttatta be az időjós medvét. Pozder Miklós RENDHAGYÓ TÉL * Szilvásváradon ritka a hó nélküli január. Ez nem öröm a sítúrákat kedvelőknek, viszont előnyös a pisztrángos telep dolgozóinak, akiknek — lévén a halak ivási időszaka — megszaporodott a munkájuk. Jól érzi magát a vad is: kevesebb gondot okoz az élelem megszerzése és kellemes számára a januári tavasz. A képen: napsütést élvező szarvas.
