Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * F5S Sf ■J/T IgjÉKMBfi AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 2. szám Ára: 1,40 Ft 1983. január 4. kedd Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott Prágába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésé­vel hétfőn magyar párt- és kormányküldöttség uta­zott Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai tanácskozó testületének soron következő ülésén. A küldöttség tagjai: Lá­zár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudva­ron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Sarlós István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság el­nöke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának ve­zetője; Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter; Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi, Kamara János belügyi államtitkár, a Központi Bi­zottság tagjai; továbbá Nagy János külügyi állam­titkár. Jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. KŐOLAJ HELYETT Fogadás az Országházban A Budapestre akkre­ditált diplomáciai kép­viseletek vezetői hét­főn az újév alkalmából jókívánságaikat fejez­ték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnö­kének. Az Elnöki Tanács el­nökének fogadásán az Országházban részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. A FOGSÁGBA ESETT KATONÁK KISZABADÍTÁSÁRÓL Izrael tárgyal a PFSZ-szel BEJRÜT Nagy késéssel, a három kül­döttségvezető előzetes konzul­tációja után kezdődött meg hétfőn a Bejrút melletti Khal- deban az izraeli—libanoni— amerikai tárgyalások harma­dik fordulója. David Kimche, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója, Antoine Fattal li­banoni nagykövet és Morris Draper amerikai megbízott újabb, az első értesülések sze­rint sikertelen kísérletet tett a napirend elfogadását késleltető nézeteltérések áthidalására. Izrael beharangozott rugalmas­sága csupán addig terjed, hogy hajlandó eltekinteni a libanoniak számára kényes „normalizálás” szó használatától, de egyébként változatlanul azt vallja, hogycsu- pán „a jószomszédi kapcsolatok” kialakítása és a biztonsági köve­telések teljesítése teheti lehetőivé az izraeli megszálló csapatok ki­vonását- Libanon ezzel szemben kitart amellett, hogy csak az iz­raeli csapatok kivonása teremt­heti meg a jószomszédi viszony feltételeit, és ragaszkodik hozzá, hogy mindenekelőtt a csapatki­vonás menetrendjét dolgozzák ki. Az egy héten belül harmadik találkozón Libanon azt is értésre adta, hogy a napirend elfogadá­sa után gyors, folyamatos tárgya­lásokat akar a Libanon területén tartózkodó külföldi erők kivoná­sáról. Az izraeli kormány szóvivője azt állította, hogy Tel-Aviv a hi­vatalos tárgyalásokon' kívül pár­huzamos csatornákon is érintke­zést tart fenn Bejrúttal. Jichak Samir izraeli külügymi­niszter a knesszet külügyi bizott­sága előtt , hétfőn \ elismerte, hogy kormánya közvetlen tár­gyalásokat folytat a Palesztinái Felsza'baditási Szervezettel a Libanonban fogságba esett izraeli katonák 'szabadon bocsátásáról. ZÖLDSÉG—GYÜMÖLCS EXPORT Nehéz év után a Hungarofruct Az 1982-es esztendőre a kertészeti termékekkel foglalkozók, mint nehéz évre emlékeznek. A hosz- szú, hideg telet leginkább a fóliások pénztárcája bánta. Tavasszal a fagy tizedelte a gyümölcsfák éppen pattanó rügyeit. A nyár meleg volt, de az eső hiányzott. A külpiacokon is hűvös szelek jár­tak. A Közös Piac országaiban szinte minden áru­féleségből rekordmennyiség termett. Ezenkívül bel­ső támogatási rendszerrel különböző kedvezmé­nyekben részesítették a saját termelőiket. A rubel- elszámolású külkereskedelmünk sem alakult a vártnak megfelelően. Első alkalommal fordult elő 1982-ben, hogy nem fogadtak III. osztályú almát. Ez a megyei termést figyelembe véve, 10—12 ezer tonnás kiesést jelentett. Ettől függetlenül a Hun­garofruct kirendeltsége teljesítette, — ha nehezen is — a feszített tervét. (Folytatás a 2. oldalon.) • Hiába terem „exportminősé­gűt” a gyümölcsfa, a legtöbb gond a szedéssel és a válogatás­sal van. Ezért a jövőben mégin- kább szükség van felelősségtel­jes munkavégzésre. % Wt 0 Egyre inkább nő a vevők igé­nye a tetszetős csomagolású áruk iránt. A három kilogrammos egységcsomagba válogatott alma finnországi szupermarketekben talált vevőre. Olcsóbb energiaforrás a mezőgazdaságban Még a századforduló előtt rendszeresítették a hazai for­galomban a 324-es típusszá­mú, univerzális mozdonyt. Francia szabadalom alapján 1932-ig sorozatban gyártotta a budapesti MÁV-Gépgyár, a Ganz-MÁVAG jogelődje. A szinte elnyűhetetlen szerkezetű lokomotívnak néhány példá­nya jelenleg is közlekedik egyes mellékvonalakon. Máso­kat a MÁV kiselejtezett, és ipari, mezőgazdasági üzemek­nek jutányos áron eladott. A MÁV-tól megvásárolt egyik mozdony rövidesen a Helvéciái Állami Gazdaságnak tesz jó szolgálatot. Hőközpont­tá alakítják át, amelyet kerté­szeti melléktermékekkel fűte- nek. A gazdaság szőlőskertjei­ben, gyümölcsöseiben metszés­kor, faápoláskor annyi nyese- dék, apríték képződik, ami bő­ségesen elegendő tüzelőnek. A gazdaság szakemberei úgy szá­mítják, hogy évente ötszáz ton­na fűtőolajat tudnak megtaka­rítani, olcsóbb energiaforrással pótolni. Az igen jó hatásfok­kal működő kazán használatá­val tíz, tizenöt hónap alatt meg-/ térül az egész beruházás. A helvéciaiak elhatározása gyakorlatban valósítja meg a VI. ötéves terv energiagazdálkodási kormányprogramját, amelynek célja, hogy csökkenjen a kül­földről behozott kőolaj- és kő­olajszármazék felhasználása. s hazai energiaforrásokat tárja­nak fel pótlására. Tiszakécskén a Béke és Szabadság Tsz az ener­giafelhasználás ésszerűsítését jóval a kormányhatározat meg­jelenése előtt megkezdte. A kü­lönböző munkahelyeken, ahol korábban olajjal fűtöttek, már a múlt évben is fával, szénnel tü­zeltek. A gazdaság szakemberei az MA—60-as típusú termény­szárítót pedig átalakították pa­kurafűtésűre. Egy év alatt fél millió forintot takarítottak meg ezzel, mert a pakura feleannyiba kerül, mint a fűtőolaj. A kécskei. sőt a lakiteleki és a tiszaalpári mezőgazdasági üzemek számára az úgynevezett energiaraciona­lizálás, ésszerűsítés lesz a vég­leges megoldás, amikor az alpá­ri határban fekvő Borsihalom gázátadó-állomásától egészen Tisza’kécskéig elkészül a földgáz- vezeték. Az ipari, mezőgazdasági üze­meken kívül a három település lakossága is hasznát látja ennek. A hazai termelésű földgáz sok­kal gazdaságosabb energiaforrás, mint a külföldről drágán be­szerzett kőolaj és kőolajtermék. A Béke és Szabadság Tsz az ügyintéző gazdasága a földgáz­használat Tisza menti program­(Folytatás a 2. oldalon.) Jß* ÍÉÉfeL • Hőközponttá alakítják át a 324-es vasúti moz­donyt a Helvéciái Állami Gazdaságban. Természetes hő és fény a baromfitelepen. (Méhesi Éva felvételei) Különös jóindulatáról biz­tosított egyik főelőadó isme­rősöm. Jelentését egy vizs­gálat összegzéséről azzal ad­ta át, hogy használjam csak nyugodtan. Abban minden lé­nyeges dolgot megtalálok. A másikat, ugyanerről a vizsgá­latról, ugye, ezt megértem (?), már itt-ott kozmetikázva küldte el a felettes intéz­ménynek. őszintén szólva, nem értet­tem. Nem értettem, hogy ná­lunk, ahol egy nyelvet beszé­lünk, örömeink és gondjaink is közösek, mi szükség van arra, hogy valahol ugyanazt a kérdést kétféleképpen tá­lalják? Vagyis kozmetikáz­zák? Az MSZP Központi Bizott­sága december 1-i üléséről megjelent közlemény az egész társadalmat, s a jövőnket érintő, lényegbevágó elem­zésével és iránymutatásával, csattanós ellenérv mindenfaj­ta kishitűséggel, vagy kétar­cú megnyilatkozással szem­ben. Nyíltan, mindenkihez , szólóan ismertette eredmé­nyeinket és feladatainkat. Sokrétűen elemezte helyze­tünket és tennivalóinkat. Szá­mítva egyúttal az ország meg­értésére, és a közvélemény érettségére. Ha nem éreznénk hazánk­ban nap mint nap a jó poli­tikai légkör kedvező hatását, aligha lehetne alapunk a gya­korlati életben itt-ott felbuk­kanó kozmetikázásnak tükröt állítani. Egyfelől annak a faj- ‘ ta „jó tanács"-nak, amelyet időnként, még ma is hallhat az újságíró, másokkal való beszélgetése közben: „Majd kiszínezi egy kicsit (a cik­ket), ha gondolja". Nem gon­dolom! De azt se, hogy vala­kinek kétféle nézete legyen valamiről. Egy magánhaszná­latra, egy pedig, ha mások előtt nyilatkozik. Az egyik nyilvánvalóan hamis. A köz javát szolgáló, ezért a legnemesebb emberi tevé­kenység, a társadalmi munka vészit közösséggyarapitó ér­tékéből, ha mechanikusan, gépiesen jegyzik egyes taná­csoknál. Ahol mintegy ismét­lődően csupán összeadják vá­lasztókörzetenként az utcák és a járdák hosszát, és a mé­terek számából próbálnak a társadalmi munka értékére következtetni, egy idő után pusztán a Számsor növekedé­sét nyugtázhatják. A hébe­korba, vagy sehogy se — se ut­caseprő, se pedig a lakók ál­tal — nem takarított terüle­ten ellenben a helyzet válto­zatlan. Nem történik semmi. Olyan lakó sem akad, aki — például — a kukásautó nyo­mán elszóródott szemetet egy- szer-másszor összegyűjtené. Hétköznapjainkon, az élet­ben, szerencsére rengeteg jó példa van arra, hogy az egy­értelmű, egyenes állasfoglalás milyen hasznos. Nem kozme­tikáztak — szépítettek — a fogyasztók tanácsának tagjai, amikor átfogó vizsgálatot vé­geztek a bútorok használható­ságáról és minőségéről. Ha­sonlóan a nyíltság, a konkrét helyzetelemzésre törekvés késztette a legutóbb a megyei fogyasztók tanácsát, hogy megvizsgálja, szakemberek­kel közösen értékelje a napi élelmiszerek minőségét. S ez még nem az utolsó alkalom volt, hogy a lakosság ellátá­sát és szolgáltatását jobban szemügyre vegyék. 1983 eleién a távolsági közlekedésről ké­szítenek majd felmérést. Aligha szorul további bi­zonyításra, hogy a nyíltság, az őszinteség csakugyan előrevi­vő tényező. Kontroll, hajtó­erő a fejlődésben. Ez pedig jórészt annak köszönhető, hogy közvéleményünk felnőtt. Érett. Alkalmas minden té­ren a tisztánlátásra, kozme­tikázás nélkül. Kohl Antal Mit vár az új esztendőtől? Az óév végefelé, az új esztendő el­ső napjaiban visszagondolunk egész évben végzett munkánkra, eredmé­nyeinkre, bajlódásainkra. Mérlege­lünk: mit csináltunk jól, s mit rosszul a tavalyi évben? Természetesen ennél is jobban foglalkoztat bennünket az, hogy mit hoz az új év. Kíváncsiak .va­gyunk arra is, hogy mások mit vár­nak a legközeíebbi jövőtől. Erre kér­tünk választ a kulturális életben dol­gozó néhány vezetőtől. Krdjcsovicz Mihály, a Bács- Kiskun megyei Tanács művelő­désügyi osztályvezetője: Azt várom, hogy az 1983-as óv semmivel sem lesz rosszabb a ta­valyinál, hogy szorongatott gaz­dasági helyzetünk megengedi az oktatás és közművelődés feltéte­leinek további javítását. Nagyon bízom abban, hogy ez így lesz. Tavaly mindkét területen si­került előbbre lépnünk, megol­dásra váró feladataink azonban maradtak még bőven 1983-ra és azutánira is. A megyében különö­sen a középiskolai oktatás hely­zetén kell javítani. Életrevaló tervek várnak meg­valósításra a közművelődés terü­letén is. Ezek közül csak egyet említek. Szeretném, ha 1983-ban végre teljesülne a kecskemétiek régi álma: megnyílna a városi képtár a Cifrapalotában. Tamás László, a Kalocsai Mű­velődési Központ és Ifjúsági Ház igazgatóhelyettese: — Legfőképpen azt szeretném, ha a múlt évben általunk kezde­ményezett, újszerű programjaink sikerrel folytatódnának 1983-ban. A „Hétvégi vigadó” elnevezésű rendezvénysorozatunkat még tartalmasabbá, vonzóbbá tesz- szük, hogy felkeltsük, iránta az egész város érdeklődését. E sza­badidős rendezvényünket kiszé­lesítjük oly módon is, hogy „el- vdsszük” a járás néhány községé­be, elsőként Dunavecsére, aztán Bátyára* majd Miskére. Nagyobb érdeklődést várok az iskolásaknak szánt, az ének-ze­nei oktatást segítő és egyben fil­harmóniai koncerteket pótló má­sik' vadonatúj programsoroza­tunk — a Zenélő órák — iránt* Figyelmet érdemel, hogy e mű­sorunkat a járás hét községi is­kolája beépítette a tanterveikbe is. S végül a harmadik „újszülöt­tet”, a kézműves stúdiót említem meg, melynek fazekas-, szövő- és népi gyermekjáték műhelyedbe várjuk az érdeklődőket. Gregó Sándor, a kiskunhalasi Városi Tanács művelődésügyi Qsztályvezetőj e: — Mind a közművelődés, mind pedig az oktatás feltételeinek ja­vulását várom. A város felújított művelődési központjában egye­bek között szeretnénk diákcent­rumot létrehozni és irodalmi presszót nyitni. Tervezzük az út­törőház módszertani munkájának a kiszélesítését, szabadidős programjainak a bővítését. El kell érnünk az óvodai igények százszázalékos kielégítését. Fo­kozottan törekszünk a tanköte­lezettségi törvény maradéktalan végrehajtására. Ennek érdekében a cigány származású tanulók be­iskolázásához az eddiginél hatha­tósabb társadalmi segítséget vá­runk. Reménykedünk, hogy elkezdőd­het egy új iskola építése, s fel­épül majd egy ebédlő és a test­nevelést szolgáló edzőterem. R. M. Tisztánlátás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom