Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
VILÁG PRpLETÁRJAI, JEGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 8. «ám Ára: 1,40 Ft 1983. január 11. kedd Országos bajnokok az MHSZ-ben Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap az MHSZ Bács-Kiskun' megyei székháza. ahol Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ megyei titkára a honvédelmi szövetség országos bajnokait köszöntötte. Az ünnepi aktuson részt vett Borszéki Lajost, a megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke és Tihanyi János, a megyei pártbizottság munkatársa is. ' Az MHSZ-sportolók kimagasló sikereiről lapunk 7. oldalán készítettünk összeállítást. • Képünkön: Bodog József (balról) a. páhj honvédelmi klub szakosztályvezetője átveszi a jutalomba kapott légpuskát Bognár Ferenciéi Marjai József Varsóban Wojoiech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök hétfőn baráti megbeszélésen fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettest. A kötetlen eszmecsere keretében elsősorban a két ország mindkét fél számára előnyös együttműködése fejlesztésének feladatairól volt szó. Foglalkoztak a nemzetközi politika és a világgazdaság helyzetének kérdéseivel, és a szocialista integráció erősítésével összefüggő közös feladatokkal. A nap folyamán Zbigniew Ma- dej miniszterelnök-helyettessel, a lengyel—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnökével — szakértők bevonásával — folytatódtak a megbeszélések a kétoldalú együttműködés ez évi és hosszú távú kérdéseiről. Vogel moszkvai megbeszélései Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje moszkvai megbeszéléseinek középpontjában a leszerelési kérdések állnak majd. Elutazása előtt egy nappal adott tévényilatkozatában Vogel közölte: múlt heti washingtoni tárgyalásaihoz hasonlóan a szovjet fővárosban is a fegyverkezési verseny befejezéséért fog sikraszállni. Az SPD célja, hogy az európai kontinensen kevesebb és ne több rakétát ál- lomásoztassanak — mondta Vogel. Vogel utazásával kapcsolatban a nyugatnémet sajtó megállapította, hogy a szociáldemokrata párt a jelenlegi nyugatnémet kormánypártoknál határozottabban törekszik az amerikai középhatótávolságú rakéták NSZK-beli telepítésének megakadályozására, a genfi tárgyalások sikeres befejezésének elősegítésére. Az SPD ezért — szemben a kormánypártokkal — nemcsak a Szovjetunióra, hanem az NSZK legfőbb szövetségesére, az Egyesült Államokra is nyomást akar gyakorolni. Vogelt — akárcsak Washingtonba — Moszkvába is elkísérte Egon Bahr és Hans-Jürgen Wisch- newski, az SPD elnökségének tagja, valamint Carl-Friedrich von Weizsäcker, a kancellárjelölt biztonságpolitikai tanácsadója. KORSZERŰBB, GYORSABB, BIZTONSÁGOSABB URH rádiótelefonok - orvosi ügyeleteknek A megye körzeti orvosi ügyeletéi hamarosan megkapják az URH rádiótelefonokat. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár tizenhat megyébe, 167 szolgálatnak szállít ilyen készülékeket, amiket az ügyeletek központjában és gépkocsijain szerelnek fel. Így lehetőség lesz arra, hogy az ügyeletes orvosok útközben értesüljenek az újabb hívásokról, s hamarabb eljutnak a betegekhez. Dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője elmondta, hogy Bács- Kiskunban 13 helyen lesz URH- val ellátott ügyeleti központ. Kecskeméten két, vidéken egy kocsiba építik be a korszerű hírközlő eszközt. Két átjátszó állomás van: Városföldön és Sükös- dön. Az előbbi főközponthoz tartozik Kecskemét, Solt, Kunszent- miklós. Tiszakécske, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunmajsa és Kiskunhalas. Sükösdhöz pedig Baja, Kalocsa, Bácsalmás és Jánoshalma. A hétvégi körzeti orvoäsi ügyeletek tekintetében például Kecskemétről hívhatnak segítséget Hetényegy- háza, Városföld, Helvécia, Ja- kabszállás, Ballószög, Nyárlőrinc és Ágasegyháza lakói. Hazánkban az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet és a posta terveztette meg az URH, rádiótelefon-rendszert, ennek telepítéséről, üzemeltetéséről a megyei tanácsok gondoskodnak. A Bács-Kiskun megyében kialakítandó URS-s hálózat másfél millió forintba kerül, a szerelési költségeket a megyei tanács vállalja. Megyénk néhány körzeti orvosa CB-rádiót is kapott. Ezzel megkönnyítik az egymással való kölcsönös összeköttetést. (Sok településen a segélykérő telefonok nem működnek biztonságosan, nappal is nehezen kapcsolhatók.) Hamarosan beszámolhatunk a tapasztalatokról is. Elsőként, még januárban Kecskeméten helyezik üzembe az URH rádiótelefonokat, majd a megye többi kijelölt helyén. Azt már most elmondhatjuk, hogy a rövidesen elkészülő hálózattaLjegész Bács megyében jól kiépített U'RH-s rendszer segíti majd az orvosok munkáját. B. T. Elkészült [ NAGY LAJOS 1883—1983 a centenáriumi év programja Az apostagi Nagy Lajos Emlékbizottság az elmúlt napokban tárgyalta meg a remekíró születési centenáriumát köszöntő rendezvénysórozat tervét. Az Apostaghoz tartozó Tabáni-telek szülöttét 1983- ban számos irodalmi rendezvény idézi. A testület állásfoglalása szerint ezeknek legfőbb célja, hogy a szülőfalu lakossága — a legújabb irodalomtörténeti kutaitások felhasználásával — megismerje az „igazi” Nagy Lajost. Az ismert mondás — „senki sem próféta saját hazájában” — érvényes prózairodalmunk e jeles képviselőjére is. Sértődöttség és harag akadályozta sokáig, hogy a falu .közvéleménye valóban értékelni tudja nagyszerű teljesítményeit. Az évforduló kapcsán avatott szakemberek méltatják az életmű jelentőségét. A programsor első — s valószínűleg legjelentősebb — eseménye a február 5-i ünnepi falugyűlés lesz. Ezen — az írásaiból szemelvényeket olvasó előadóművészek mellett — monográfusai: Kónya Judit és Tarjáin Tamás irodalomtörténészek idézik majd az embert és művészt. , ' Márciusban rendezik meg, a Forrás-ankétot, amelyen a centenáriumot ünnepi számmal köszöntő folyóirat munkatársaival találkozhatnak a helyi irodalombarátok. Májusban nyílik az író életútját, munkásságát bemutató emlékkiállítás, amelyet — a .nagyobbrészt reprodukciókat bemutató helyi gyűjteményt kiteljesítve — a Petőfi Irodalmi Múzeum gazdag Nagy Lajos-ggyűjteményéből állítanak össze. Erre az alkalomra jelentetik meg — Nágy Lajos és Apostag címmel — azt a képes füzetecs- két, amely részletes tájékoztatást ad arról a különös viszonyról, amely az író és a szülőfalu kapcsolatát jellemezte. Az emlékbizottság tagjai hasznos szolgálatokkal szeretnék tartalmassá tenni a centenárium alkalmából Apostagra látogatók programját. Azoknak a csoportoknak, akik előre jelzik érkezésüket, a testület tagjai ismeretterjesztő előadásokat, irodalmi sétákat szerveznek. A programismertető kiadvány külön is szól a könyvtár, az iskola, valamint a könyvterjesztők feladatairól. „A megemlékezéseknek csak az adja meg a valódi értékét — hangsúlyozza —| ha hatásukra egyre többen ismerik meg Nagy Lajost, a szocialista eszmeiségű művészt és egyre többen olvassák halhatatlan alkotásait.” HASZNOSÍTOTT TERMÁLVÍZ, ÚJÍTÁS A BAROMFITELEPEN Olcsóbb energiával jövedelmezőbb a termelés Tiszakécskén csaknem húsz éve tárták fel az első hévízkutat, amelyet még öt másik Is követett. A helyi szövetkezetek zöld- séghajtató-, palántanevefő házakat, majd strandfürdőt építettek a melegvíz hasznosítására. A kutak vizének hőmérséklete Időközben csökkent, de még elegendő energiát szolgáltatott a korai ve- temények és a dísznövények neveléséhez. A nagy hidegben azonban szükség volt arra, hogy az üvegházban, fóliasátorban külön is fűtsenek. A tüzelőanyagok árának emelkedésével a termesztési költség is nőtt. A Béke és Szabadság Tsz- ben még sem akarták felszámolni a hajtatásos termesztést, inkább vízfüggönyös rendszerűre alakították át a fóliaházakat. Ezzel a módszerrel külön fűtés nélkül is tartani tudták a termálvíz által szolgáltatott hőmérsékletet. A kerekdombi Üj Elet Tsz-ben pedig a hőcserélő berendezést alakították át jobb hatásfokúra. Megyeszerte általánossá vált a törekvés a fűtőolaj-fogyasztás mérséklésére, vagy annak helyet-, tesítésére. A VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjának meghirdetése óta állami és szövetkezeti gazdaságok, élelmi - szeripari vállalatok egész sora nyújtott be pályázatot az ésszerű energiagazdálkodást előmozdító támogatás elnyerésére. Több gazdaság saját erejéből, gyakran műszaki újítással valósította meg a feladatot. A célszerűbb energiagazdálkodást szolgáló és államilag támogatott beruházások közül 1982. november 30-ig öt fejeződött be teljesen. Ezeknek értéke 13,3 millió forintot tett ki. Segítségükkel az üzemek 344 tonna fűtőolajat takarítottak meg, 230 tonnát pedig más energiahordozóval pótoltak. Az 1981-ben és 1982-ben megkezdett, hasonló jellegű beruházás közül az elmúlt évben 18-nak a kivitelezése folyamatban volt, és az idén fejeződik be. Az újabban elfogadott pályázatok közül öt beruházás ugyancsak 1983-ban valósul meg az energiagazdálkodási program keretében. A rémi Dózsa Tsz-ben hasonló célt szolgál az az újítás, amelyet egy héttagú munkacsoport dolgozott ki és valósított meg a közös gazdaság baromfitelepén. Megfelelő hőszigeteléssel látták el az épületeket, a mélyalmos tartásról áttértek az úgynevezett rács- padozatos módszerre. A helyiségek légszennyezését a minimálisra csökkentették ezzel a megoldással. A célnak legjobban megfelelő etető és itató berendezéseket készítettek, s helyeztek el a baromfiólakban. A rémi Dózsa Tsz újítói mindezekkel elérték, hogy évente 359 tonna fűtőolajat, s az előzetes számítás szerint a villamos energia 30 százalékát megtakaríthatják. Munkaerőt szabadítottak fel más, hasznosabb tevékenységre, s a baromfitartási technológiának a módosításával kedvezőbb feltételeket teremtettek az állomány termelőképességének növelésére. A Dózsa Tsz gazdálkodásának jövedelmezőségét mozdítja elő az energiafelhasználást ész- szerűsítő újítás, amely mindemellett a tenyésztőmunkát is javítja. K. A. Környezetvédelem és tápanyag-gazdálkodás Növekszik a természetes erőforrások szerepe Bács-Kiskun környezetvédelmi helyzetét földrajzi adottsága, termelési struktúrája meghatározza. A termőtalaj több mint fele homok, s ebből 375 ezer hektár olyan terület, ahol számolni kell a szél okozta talaj- elhordással is. Nemcsak á mezőgazdasági termelés gyors fejlődése, a zárt technológiák és a termelési rendszerek általánossá válása sürgeti a környezetvédelemmel kapcsolatos teendők vizsgálatát, hanem a gépesítés és a kémiai anyagok felhasználása is. A mezőgazdasági termelés fokozásának korszerű eszköze a műtrágyák alkalmazása. A tömeges műtrágya-felhasználás azonban, a jelentős termelési eredmények mellett, környezetkárosító tényező is. Bács-Kiskunban évente 130—140 ezer tonna vegyes hatóanyagú műtrágyát szórnak szét a földeken. Jelentős környezeti károsodás történik a helytelen, vagy nem körültekintő tárolásból és szállításból is. Sajnos, a tárolás és raktározás feltételei az elmúlt néhány évben C9ak részben javultak. A hatóanyag 90 százalékát még mindig szabadban vagy alig védetten tárolják a gazdaságok. A növényvédő szerek tömeges és nem körültekintő használata is okozhat környezeti ártalmat. Megyénkben különösen nagy jelentősége van a szőlő- és gyümölcs- termesztésnek. JSzzel magyarázható, hogy évente 8600 tonna növényvédő szert használnak föl a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok. A horribilis mennyiségű kemikália alkalmazása különösen nagy körültekintést igényel. (Folytatás a 2. oldalon.) Kiskunhalason, a Papíripari Vállalat ottani gyárában előbb kedveszegett, majd néhány hónappal később derűs hangulatú, magukban, a közösségben és a jövőben bízó vezetőkkel találkoztam. Mintha csak kicserélték volna őket. Csoda történt talán? A változás oka sokkal prózaibb: az olaszok igent mondtak! Mielőtt sietnék fellebbente- ni a fátylat e sokat sejtető közlés kulisszatitkairól, néhány gondolatot a címről. Milliók nélkül — írtam oda fejtegetéseim fölé, és nem téved az olvasó, ha azt gyanítja: pénzről lesz szó. Igen, millió Í forintokról, még inkább milliókat érő kemény valutáról, pontosabban annak hiányáról, de legfőképpen arrpl pan szó, hogy olykor pénz nélkül is lehet sikert, eredményt elérni. A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárának vezetői két dolgot már .régóta tudnak. Egy: a megrendelők nem tartják ostromgyűrűben a gyárat, kettő: effajta invázióra1 belátható időn belül nem is lehet számítani. Itfármost, ha a hegy nem megy Mohamedhez, ugyebár, akkor ... Szóval a papírgyáriak kiözönlöttek a várból, akarom mondani a gyárból, és (piac) hódító hadjáratba kezdtek. Így jutottak el Itáliába, az Agip céghez, amelynek motorolaját minden valamirevaló autós ismeri. Tudni kell, hogy a márkás kenőanyagot tartálykocsikban szállítják Magyarországra, és itt töltik a jól ismert, egykilogrammos dobozokba, amelyek ugyancsak olasz illetőségűek. Nos, a halasi gyár vezetői ilyeténkép- ken gondolkodtak: „Csomagoltak már a mi dobozainkba mo-, sóport, kávét, gyógyszert és vaníliafagylaltot. Miért ne árusíthatnának bennük Ágip- olajat is?” Igen ám, csakhogy a töltődobozok gyártásához sok milliós új gépsor, jelentős beruházás kellett volna. Arra pedig semmi kilátás. Ezért voltak olyan borúlátóak még augusztus végén a halasi vezetők. S most lássuk mi történt. Van a kiskunhalasi gyárban egy nyugatnémet gépsor, amelyen kombinált hengerdobozokat gyártanak. (A termék elnevezése onnan származik, hogy a papírt műanyaggal, alumínium fóliával kombinálják.) I Aki vásárolt már Sport kávé- 1 keveréket, nézze meg figyelmesen a dobozát: az készül egyebek között az NSZK-beli gépsoron, a gyár műszaki szakemberei addig nézegették ezt a gépsort, addig vizsgálgatták a technológiát, míg elhatározták: itt fogják gyártani az Agip-olajok töltődobozait. Nem ment könnyen. A dobozok palástját belülről pergamennel, kívülről alumínium fóliával keltett burkolni. A fedelek alá, a tökéletes zárás érdekében gumírozott réteget kellett illeszteni, és így tovább. Am amin semmiképpen sem lehetett változtatni: a halasi dobozok vaskosabbak, zö- mökebbek az eredeti olasz daraboknál. Vajon hozzájárul-e az Agip a formaváltoztatáshoz? Hozzájárult. És ami legalább ennyire fontos: ez a példa ma már nem egyedi a magyar — s a megyénkben — ipar házatáján. Említhetném a Kecskeméti Parkettagyártó Vállalatot, ahol, midőn bekövetkezett végre a várva várt keresletnövekedés, szinte mindenki azonnal „arccal a szalagparketta felé" fordult, és csupán a munkások átcsoportosításával, minden beruházás nélkül értek el jelentős termelésfelfutást. De szólhatnék az Alföldi Cipőgyárról is, ahol — mert a körülményekhez való alkalmazkodás ezt kívánta — jelentős szervezeti változásokat határoztak el, s összevonták egyebek között a gyártmány- és gyártásfejlesztési osztályokat. Bizonyára voltak kétkedők, tamáskodók itt is, ott is. Nem hiszem, hogy Kiskunhalason ne akadt volna, aki így vélekedik: „Az olaszok úgy sem egyeznek bele! ök is értékesíteni akarják a dobozaikat.” Am kiderült, hogy az Agip nem elsősorban dobozokat, hanem sokkal inkább olajat kíván eladni. A jelek szerint még az sem zavarja, ha Magyarországon a szokásosnál zömökébb tégelyekben kerül forgalomba az áru. Egy a fontos: amíg a dobozt föl nem nyitják, a világért se folyjon ki az olaj belőle! Sitkéi Béla F. P. J. • Bóna Imre villanyszerelő ellenőrzi a keltetőgépek működését
