Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
4 • PETŐFI -NÉPE 9 1983. január S. i TAVAK KÉSZÜLNEK PÁLMONOSTORÁN S SAJTOPOSTA 13^1 Ünnepek után a halról jó a kapcsolatuk a halászati gazdasággal, a közös eredmény növelését szolgálja áz, hogy az ivadékot és a szaktanácsot is a szegediek adják. Cz. P. A Kiskunságban nem dicsekedhetnek a szövetkezeti vagy állami gazdaságok a jól termő talajaikkal. Gppen ezért a fennmaradásukért és a bővített újratermelés feltételeiért — ahogy évszázadokkal ezelőtt — úgy napjainkban is kemény harcot kell folytatni. Ahol nem segít a lelemény, ott bizony nagyobb szükség van a kitartásra, lemondásra. Pálmonostorán a Keleti Fény Termelőszövetkezet tagjai, vezetői nem szűkölködnek egyik tulajdonságban sem. A növénytermesztéséről és állattenyésztéséről ismert téesz vezetősége 1969-ben nagy fába vágta a fejszéjét. Tizenhárom esztendeje megvették a Szegedi Állami Gazdaság — a téesz központjától alig néhány kilométerre levő — összefüggő halastavát, a Dong-ér táplálta Péteri — Szentpéteri néven ismert tórendszert. Kezdetben a legnagyobb gondot a kellő szakismeret hiánya okozta. A haltermés vissza is esett. Á szegediek legjobb eredményét; az egy évben százhetven tonna befogott halat sokáig nem tudták túlszárnyalni. Három éve azonban a pálnqonostori halászok — Csikós László brigádvezetővel az élen — ennél jóval többet, tavaly például kétszázhúsz tonnát fogtak ki. A bevétel is ennek megfelelően alakult. Az állattenyésztési főágazat nyereségéhez jól jön évente az az egy-másfél millió forint, amit a halak hoznak. A jelenleg érvényes szabályozók lehetőséget nyújtanak a továbbié« pésre is. Ezt kihasználva a Magyar Országos Horgász Szövetséggel közösen, társulásos formában újabb halászterületet létesítenek. A szakaszos építés után, 1988-tól százötven hektárral nagyobb területén lehet ladikkal közlekedni Pálmonostora közelében. Az építés tervezett költsége meghaladja a harmincmillió forintot. Ez lényegesen csökkent, hiszen a szövetkezet saját gépeivel — mint kivitelező — részt vállal a munkából. Így közvetlen karácsony után gyakran esik szó az ünnepi étkezésekről, a halról is. Keresett szerte az országban. A Péteri-tó 9 Az év végi időjárás kedvezett a halászoknak. Jég csákány nélkül lehetett az esztendő utolsó napjáig hálót vetni a Péteri tavon. • A Dong-ér zsiliprendszerének és a szivattyúk karbantartásának kedvez az enyhe idő, ezért szorgoskodnak a halászbrigád tagjai. halait a szegedi Halászati Termelőszövetkezet vásárolja meg, méghozzá a HALÉRT árainál 1,50 forinttal drágábban. Majd saját boltjaiban és vendéglátó egységeiben árusítják. Egyébként évek óta AGIP-OLAJ MAGYAR DOBOZBAN Űj termék Kiskunhalasról Zöld utat kaphatnak-e? — kérdeztük lapunkban szeptember 14-én, azt követően, hogy a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában jártunk. Bállá Károly, a gyár főmérnöke elmondta, hogy két ígéretes fejlesztési elképzelésük vesztegel banki-pénzügyi zátonyokon megfenekelve. Vállalkozni szeretnének az Agip- motorolajok egyj kilogrammos töltődobozainak gyártására, továbbá papírhordó készítésre is berendezkednének, ha hozzájutnának a szükséges hitelhez, támogatáshoz. Mivel az Agip-do- boz Olaszországból, a gyógyszer- alapanyagok csomagolására használatos papírihordó pedig Finnországból érkezik — tehát mindkét ötlet megvalósítása tőkés import-megtakarítást eredményezne —, felkerestük Bodrogi Tibort, a gyár igazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat arról, történt-e előrelépés valamelyik területen ? — Örömmel számolhatok be róla: igen — válaszolta az igazgató. — A negyedik negyedévben elkezdtük gyártani az Agip motorolajok töltődobozait, amelyekből több százezer darabot már útnak is indítottunk az kőolajipar üzemeibe. Az Agip-olajok nagy tételben érkeznek Itáliából hazánkba, eddig is itt töltötték őket az — olasz gyártmányú — egy literes dobozokba. Ezentúl csak az olajat hozzuk külföldről, a doboz immár hazai termék! — Volt néhány probléma, amit át kellett hidalni — folytatta az igazgató. — A mi gépsorunk zo- mökebb hengerdobozokat gyárt, mint amilyen a jól ismert Agip- forma. Meg kellett szereznünk az olaszok hozzájárulását ahhoz, hogy Magyarországon — egyedül Európában — más formájú dobozban jelenjen meg a márkás kenőolaj. Ellenkező esetben jelentős beruházás vált volna szükségessé. Így azonban csupán a meglévő technológiát kellett továbbfejleszteni : a papírpalástot belül pergamennel, kívül alumíniumfóliával borítjuk, a fedelekbe pedig a tökéletes zárást eredményező gumírozott réteget építünk be. A dobozon lévő ábrák és feliratok természetesen ugyanolyan színűek és formájúnk, mint az eredeti olasz konstrukción. A Papíripari Vállalat kiskun- halasi gyárában 1982-ben a gyártmányok 60 százaléka már hengeres termék: papírcső, komibinált- hengerdoboz volt. Ez az ágazat, amely — az egyhelyben topogó irodaszergyártás és az ugyancsak kisebb jelentőségű hagyományos kockadobozgyártás mellett — a leginkább fejlődőképes. Annak ellenére, hogy a vállalatok mindennel — így a csomagolóeszközökkel is — igyekeznek takarékoskodni, papírcsőből, hengerdobozból van elegendő megrendelés. Az Agip töltődobozokból 1983 első negyedévében 400 ezer darabot, vásárol a kőolajipar. S. B. • A gépsor a régi, ám a technológiát módosították... LEVELEKBŐL RÖVIDEN Muszáj megvárni a legrosszabbat? A kecskeméti Rákóczi út 16. szám alatti emeletes ház földszintjén van tanácsi bérleménye Madarász Károlynénak, aki tavaly február óta észleli, hogy beázik a mennyezete. A feltételezését, miszerint a fölötte levő család fürdőszobájának megrepedt csővezetékéből szivárog a víz folyamatosan, nem tudták megerősíteni, vagy megcáfolni az ingatlankezelő vállalatnál, melynek egyik képviselője legutóbb kijelentette: a hiba elháríthatatlan. Enyhén szólva döbbenetes ez a tehetetlenség — kesereg olvasónk a szerkesztőségünkhöz küldött levelében —, ami sejteti, nincs minden rendjén a bérbeadó állagmegóvási kötelezettségének teljesítése körül. Éh nem vagyok technikai dolgokhoz értő ember, jósolni sem szoktam, csupán a józan ész jogán gondolom, hogy az állandó nedvesség árthat a fa. laknak, az egész lakásnak. Muszáj megvárni a legrosszabbat? Ehhez annyit fűzünk hozzá: az IKV — ha a szolgáltatói felkészültségét valóban meghaladja az említett műszaki hiba elhárítása — talán kérhetne segítséget más cégtől, ahol bizonyára akadnak hozzáértők- Bár az ilyen megbízásos kivitelezés alighanem drágább volna a saját erőiből végzett munkánál, mégis olcsóbb megoldásnak tűnik, mint a szüntelen vizesedés miatt egyszer talán lakhatatlanná is váló otthon helyreállítása. CIKKÜNK NYOMÁN Gyors intézkedés cipőügyben December 15-én ezen hasábokon írtuk meg, hogy a kecskeméti Kéttamplom közi szakboltban vétt egyik pár gálacipő már az első használatkor tönkrement, a reklamálás utáni javítással azonban nem volt elégedett a tulajdonos, aki kérte annak megismétlését. Csakhogy közben eltelt több hét is, í'gy végül elállt a vásárlás szándékától, s igényelte a vételár visszatérítését, egyelőre hiába. Cikkünkben utaltunk arra, hogy ez utóbbit lehetővé teszi a szavatossági jog, amellyel bátran kell élni. Sorainkra választ kaptunk az üzletet fenntartó Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat kirendeltségétől. Tóth Imréné csoportvezető közölte velünk, hogy az ügyben gyorsan intézkedtek, minek következtében a panaszos tetszés szerint dönthette el, kell-e részére a megjavított cipő. kéri-e a cseréjét, vagy a vételára visszaadását. E levélből még kiderül, amennyiben olvasónk közvetlenül fordult volna az említett kirendeltséghez — például a vásárlók könyvébe való bejegyzés révén —, sokkal hamarabb rendeződik sérelme.Autósok jártak a minap szerkesztőségünkben és a december 16-i lapszámban megjelent „A fénnyel nem szabad takarékoskodni!” című írással kapcsolatosan osztották meg velünk figyelemre méltó tapasztalataikat. Páldául azt, hogy egyesek — az immáron hét éve érvényes KRESZ-szel teljesen ellentétesen. — a lakott területen kívül is a menetirány szerinti jobb oldalon gyalogolnak, s ráadásul egymás mellett. Főleg a sötétedést követően teremtenek ezáltal nagy balesetveszélyt, hiszen a hátulról érkező járművek csak kitérve tudnak mellettük elhajtani baj nélkül. Ez utóbbinak pedig az a feltétele, hogy a volánnál ülők idejében lássák az előttük botorkálókat, ami akkor lehetséges. Ha kellően megvilágítják az utat. Némelyek bizony nem így tesznek, ezért kényszerülnek hirtelen — fülsiketítő hangot adó — fékezésre. Olvasóink a továbbiakban közölték, ugyanilyen veszély- helyzet forrásai az éjszakai forgálomban lámpa nélkül részt vevő kerékpárok és lovas kocsik is. melyek száma szintén nem kevés. Majd bí- rálóan utaltak azokra az autós társaikra, akik visszaélnek a világítási kötelezettségükkel, mégpedig oly módon, hogy a szembejövőkre tekintet nélkül használják a reflektoraikat. Végezetül ajánlották, magunk is győződjünk meg róla: kívánnivalót hagy maga után a tompított fényszórózás jelenlegi gyakórlata- Elfogadva e javaslatot, az egyik pénteki estén legalább ■két órán át róttuk gépkocsival oda-vissza a megyeszékhelyre befutó és onnan tovavezető főbb útvonalakat. Sajnos, mindvégig kínos izgalmat éltünk át, mert a szemben közlekedő legtöbb jármű fénye szinte elvakított bennünket. Kénytelenek voltunk a minimális sebességre kapcsolni, hogy észrevegyük ’ az elébünk tévedőket, s azt, jó helyen haladunk-e még. Hamar rájöttünk, furcsa szabálysértéssel van dolgunk. E járműveknek a tompított lámpái működtek ugyan, csak- hát akkora fényerővel, hogy azokat alig különböztethettük meg a távolsági fényszóróiktól. Amint az illetékesektől megtudtuk, a szervizekben igen szigorú rendelkezés alapján állítják be az autók fényszóróit, melyek teljesítőképességére a műszaki vizsgán is odafigyelnek. A visszásságok akkor következnek be, amikor a tulajdonosok — akarva-aka- ratlanul — nem a megfelelő izzóval cserélik ki a kiégettet, vagy más okból nyúlnak hozzá szakszerűtlenül a világító- berendezéshez. Az ilyen hibák ellen természetesen fellép a rendőrség, mely rendszerint a helyszínen bírságol, vagy egyéb intézkedést tesz. Véleményünk az. korántsem elsősorban e hatósági eljárástól tartva kell komolyan venni a KRESZ ide vonatkozó rendelkezését. Hiszen éppen ebből adódóan kötelessége például a kerékpárosnak, a lovas kocsival rendelkezőnek, meg az autósnak, hogy mindent megtegyen az önmaga és a mások biztonságos közlekedése érdekében. És a teendők sorában döntő szerepe van a helyes világításnak, különösen most, a téli hónapokban, amikor a kora reggeli és a kora esti csúcsforgalom idején is sötét van .. . Tizennégy kelebiai család várja a javítókat Ke'^djükMtWiásatoTíítlBS« tudnivalóval, hogy január elseje óta új fejezetet ír a GELíKA megyei ki- rendeltsége, amely Kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalat néven működik tovább. Hozzátartozik többi között a kiskunhalasi két műhely is, áhol összesen 18 szerelő dolgozik. Erre az úgynevezett kisvállalati átszervezésre a nagyobb önállóságra törekvés, a kereslet—kínálat törvényéihez rugalmasabb alkalmazkodás jegyében került sor és voltaképpen azzal a céllal, hogy általánosan javuljon e nélkülözhetetlen szolgáltatói munka. Reméljük, a biztató elképzeléseket igazolja majd a gyakorlat, amely különösen akkor járhat szép eredménnyel, ha mentes lesz az olyan sajnálatos esettől, mint amilyenről a kelebiai alapszervd párttitkár, Gillányi Ferenc számolt be a napokban. Mint megtudtuk, tizennégy helyibeli család bosszankodik amiatt, hqgy az elromlott pb- gáztűzhelyük megjavítását hetek óta halogatja a GELKA halasi szervize. Ahonnan az egyik szakember legutoljára november kö. zepén jáirt az érdekelteknél, ám nem tett használhatóvá egyetlen berendezést sem, ehelyett mindéfíféle kifogásokat emelt .a biztonságos üzemeléssel kapcsolatosan- Ekkor jó néhányan megijedtek, s vásároltak nyomban új tűzhelyet, amit azóta is csak legfeljebb nézegethetnek otthonaikban. Olvasónknak az a véleménye, a halasi GELKÁ-sdknak kevésbé volt fontos 1982-ben a kelebiai ügyifeleik igényeinek kielégítése, majd megkérdezi: vajon meddig tanúsíthat efféle közönyös magatartást egy szolgáltató? Bár sejtelmünk sincs, tavaly milyen szempontok szerint döntöttek Halason a különféle valla- ) lásctk teljesítésének sorrendjéről^/ ám azt kötve hisszük, hogy az idén is gazdaságos lesz a hasonló lassúság, miáltal csak túlságosan szerényen gyarapodhat az árbevétel, a vállalati stabilitás egyik döntő tényezője. Így hát bízunk abban, az új szervezettségű kollektívának az első dolga lesz, hogy a korábbi — a „van szerviz. de mintha nem lenne” állapotra emlékeztető — időszakból örökölt feladatokat mielőbb elvégzi, mint ahogy a soron következő megrendeléseknek is a lehető leggyorsabban és legjobb minőségbein tesz eleget! ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ Mennyi szabadságra jogosult a nyugdíjas dolgozó? A 70 éves keceli Kiss István már régóta nyugdíjas, de még most is aktívan dolgozik a környékbeli egyik vállalatnál. A közelmúltban szabadságát akarta kivenni, de a munkaadója sajnos nem tudta pontosan megmondani, hogy ilyen címen hány napra jogosult. Olvasónk tőlünk várja a mérvadó tájékoztatást. Szinte hihetetlennek tűnik számunkra, hogy van olyan cég, ahol nincsenek tisztában a legelemibb munkaügyi ismeretekkel sem. Mert hogy ezek közé tartozik a nyugdíjasok foglalkoztatásának rendje is. Ezzel összefüggően — a hitelesség kedvéért — hadd hivatkozzunk a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 74-es számú állásfoglalására, miszerint a nyugdíjas dolgozó jogosult mindazon járandóságokra, amelyek a rendes munkaviszonyban állókat is megilletik azonos feltételek mellett. Természetesen idesorolandó a szabadság is, melyről az alábbiakat kell tudni: A tavaly január óta hatályos rendelkezések értelmében évi 15 nap alap-, s háromévenként egy nappal szaporodó —, de összesen 9 napot meg nem haladó — pótszabadság jár a dolgozónak, mégpedig a teljes naptári évben munkaviszonyban töltött ideje után. Ebből következik, hogy a nyugdíjas esetében a foglalkoztatásától függően kell megállapítani a szabadsága mértékét. Ha ezzel kapcsolatban ön nem tartja helyén- valónak a vállalat döntését kérje az ottani szakszervezet segítségét! Kötelező-e fizetni az útiköltséghozzájárulást? A jakabszállási Síké Irén autóbusszal jár Kecskemétre, ahol bolti eladóként dolgozik. Bérletéért a viteldíj emelésétől kezdődően 830 forintot fizet, mely ősz- szeg a havi jövedelmének csaknem egyharmadát teszi ki. Nemrégen arra kérte munkaadóját, az UNIVER Szövetkezetét, hogy fizessen részére útiköltség-hozzájárulást. A válasz elutasító volt. Olvasónk az iránt érdeklődik: jogos-e az áfész álláspontja? A köz- és vasúti személyszállítás megváltozott díjtételének hatályba lépése, vagyis tavaly szeptember 1-e óta szabályozott ismételten az útiköltség-hozzájárulás mértéke. Eszerint a MÁV-jegy árának 14, a Volán-viteldíjnak pedig a 20 százalékát köteles megfizetni a munkavállaló. A különbözeiét pedig a cég térítheti meg. Ha akarja. Mert ezzel kapcsolatosan csak akkor van kötelezettsége, ha azt vállalta az alkalmazottal kötött munkaszerződésben. Tudomásunk van róla, kezd kialakulni olyan gyakorlat, hogy a cégek differenciáltan döntenek e kérdésben. Az már nyilvánvaló, hogy a jól dolgozó, a vállalati eredmény érdekében sokat tevő alkalmazottak rendszeresen megkapják a hozzájárulási összeget. Jogos panaszát illetően azt javasoljuk, keresse fel a szakmai szakszervezet vállalati, indokolt esetben pedig a megyei bizottságát, ahol közbenjárhatnak az érdekében! Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
