Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

XXXVIII. évt. 19. szám Ára: 1,40 Ft 1983. január 23. vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Izraeli— ííuii palesztin találkozó BEJRŰT Izraeli és palesztin támadások kereszttüzébe került az a találko­zó, amelyen egyfelől Jasszer Ara­fat, a Palesztinái Felszabadítást Szervezet Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, másfelől az izraeli- palesztin békéért küzdő izraeli bi­zottság három vezetője, Úri Av- neri újságíró, Mattitiahu Peted nyugalmazott tábornok és Jakov Avnon vett részt. Jichak Samir izraeli külügymi­niszter a találkozót elítélve „az állam és a demokrácia ellenségei­nek" minősítette a három balolda­li politikust és a törvény módosí­tását követelte avégett, hogy „megfelelő választ adjanak a ha­sonló kalandokra”. Ugyancsak élesen bírálta az iz­raeli—palesztin találkozót Da- maszkuszban a Szíriához közel ál­ló el Szaika palesztin szervezet és Abu Szaleh, az Arafat vezette el Fatah Központi Bizottságának tagja. 138 ezer hektáron Őszi kalászosok A népgazdaság idei terve szerint, 1983-ban két- három százalékkal emelkedik a mezőgazdasági ter­melés. E számok mögött azonban nagy követelmé­nyek állnak. Decemberben, az országgyűlés téli ülésszakán ezt hangsúlyozta a pénzügyminiszter is. Bács-Kiskun mezögaZdaságf dolgozóit ez a feladat nem érte készületlenül, hiszen a növénytermesztés­ben, az állattenyésztésben, s egyéb ágazatokban a teljesítés feltételeit nagyrészt még 1982-ben sikerült megteremteni. • Nőtt a búza vetésterülete. A rozzsal és a megszaporodott őszi .árpával együtt, ezekben a hetek­ben több mint 138 ezer hektár szántót borít — a verőfényes idő­szakban megerősödött — kalá­szos. A szakemberek vizsgálódá­sai szerint a gabonafélék eddig kielégítően tűrték az időjárás vál­tozásait. Az viszont igaz, hogy na­gyon elkelne már a jó eső, hó. Különösen az utóbbi, hogy az esetleges kemény fagyoktól meg­védje a fiatal növényt, pótolja az őszi csapadékhiányt. A kiskunsá­gi homokvidéken akad olyan hely. ahol negyven—ötven centi­méter mélyen már teljesen száraz a 'talaj, nem szivárgott le az al­sóbb rétegekbe a nedvesség. A kalászosok és a kukorica ter­mesztésének gyors ütemű fejlesz­tése változatlanul érdeke az álla­mi. szövetkezeti gazdaságoknak. A továbblépést az 1982. évi ked­vező gabonatermés elősegítette. Ezt a folyamatot vitte tovább a búza és a kukorica felvásárlási árának emelése, valamint a to­vábbra is érvényes többletterme- lési prémium, amelyet a termény­átvevő fizet a gazdaságoknak. ' A kalászosok termesztésének a biológiai alapja is örvendetesen változott. Bács-Kiskun búzavetés­területének egynegyedén a mar- tonvásári nemesítésű Mv—8-as kenyérgabona fajta magja került földbe, amely az előző esztendők­ben jól vizsgázott. Ugyancsak ígé­lászosok legcélszerűbb vetésváltá­sát. A tsz tíz százalékkal növel­hette a gabona vetésterületét, a csapadékban is igen szegény kun­szállási határban. A kunszállásival szomszédos félegyházi Vörös Csillag Tsz gaz­dái tavaly 1500 tonna búzával ad­tak el többet az állami vállalat­nak, mint 1981-ben. Ősszel 300 hektárral növélték a vetésterüle­tét. A sekély termőrétegű szántó­földjük víztartóképességét úgy javítják, hogy a kenyérgabona előveteménye a cukorrépának. A cukorrépa a szerves- és a műtrá­gyát meghálálja, az utána követ­kező búza pedig átlagon felüli termést hoz. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz szakemberei megtalálták a talajművelés költ­ségcsökkentésének módját. A tisz­tán tartott földön szántás nélkül, tárcsázással készítik az őszi ka­lászosok vetöágyát a répatermés betakarítása után. K. A. (9 A Vetőmag Vállalat kisszállási üzemében Csincsák Jánosné a magtisztító működésére ügyel. retes az Mv—9-es, amelynek nö­vekedett a területe. A megyei mezőgazdasági szak- igazgatás, a szakvállalat, a nagy­üzemek közös törekvésének ered­ményeként. a szükséges 25 száza­lék helyett az elmúlt őszön a búza vetésterületének több mint 40 százalékán végeztek vetőmagfel­újítást Bács-Kiskun gazdaságai. A Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi központja a martonvásári, szegedi kutatóintézetektől rend­szeresen beszerzi a gabonafajták elit magvait, és a me^ye gazda, ságaiba helyezi ki tovabbszaporí- tásra A kedvezőtlen termőhelyi adott, ságú, kunszállási Alkotmány Tsz szakemberei közvetlen kapcsola­tot tartanak a növénynemesitők- kel. A termelőszövetkezetben vé­gez évek óta fajtakísérletet a Ga­bonatermesztési Kutató Intézet. Az intézet, a termelőszövetkezet és a szolnoki GITR.rendszer szak­emberei közösen határozták meg a homokhasznosítás módját a ka­Tegyük szivünkre a kezün­ket és valljuk be: talán a leg­több 'gondunk-bajunk a gyér*■ mekneveléssel van. Pedig a •gyermekgondozási segély, a bölcsőde, az óvoda, az iskola és a napközi a társadalom na­gyobbrészt önzetlen, csaknem ingyenes vállalása, hogy az apa és az anya helyett a nap nagyobb részében nevelje gyer­mekeinket. A nap „nagyobb részében", hiszen a bölcsődék, óvodák áltatában reggel hét­kor nyitnak és délután ötig testi és szellemi táplálékkal látják el gyermekünket. Az iskolában is — ötödik osztá­lyig — ugyancsak 10 órát töl­tenek intézetben, felügyelet alatt a tanulók. Akárhogy is számoljuk ez 10 óra, az alvás legalább nyolc óra. Tehát a szülői nevelésre, gondoskodásra, foglalkozásra mindössze hat óra marad, de a gyerek vacsorázik, megnézi a mesét, összepakolja a tás­káját, elkészíti a házi felada­tát. És már a hat órából is alig marad kettő-három, hogy a szülő is vállaljon valamit gyermeke neveléséből. Ez az átlag.' A mai családok nagyobbik felében ez Így van. Marad a szombat, a vasárnap, ha ... nem sietünk az építkezésre, a telekre és a gyerek... „men­jen a nagymamához!" Az óvo­dától és az iskolától pedig szinte elvárjuk, hogy helyet­tünk jól, szakszerűen, ember­ségesen, megelégedésünkre nevelje fiunkat, lányunkat. Aztán csodálkozunk az el­ső fekete ponton, az első in­tőn és az első behíváson, hogy .........kedves anyuka, a P isti magaviseleté már tűr­hetetlen. Zavarja az órát, za­varja a társait a tanulás­ban!". Legtöbbször a csodál­kozó visszakérdezés követke­zik: „Az én gyerekem?" Hát igen! Nehéz szülőnek lenni, a leg­ősibb mesterség ez, amit nő és férfi együttesen gyakorol. A hangsúly az „együttesen" van. Minden különállás za­vart okoz gyermekben és ne­velésében egyaránt. Hajlamosak vagyunk visz- szatekinteni a régi családra. Mennyivel mások voltak az akkori család-közösségek a kevesebb gonddal és felelős­séggel. Csak gondoljuk ezt! Ma egy lázas meghűlést két- három nap alatt legyűrünk, akkor hetekig nyomta az ágyat a gyermek, sokszor élet-halál között. Más kor, más gyer­mek, más nevelési mód. És azt se feledjük, — mai szü­lők —, hogy nemsokára mi is nagyanyák és nagyapák le­szünk, és a mi mostani mód­szereinkre mondják majd unokáink: ósdiak voltak és le­hetetlenek. A türelem, a megértés az alapja a szülői mesterségnek a huszadik század végén. A kö­zös, a családi örömöt is tanul­ni kell. Nem látványosan, nem fennhangon, mint valami elő­irt leckét, de kitartóan és na­pi gyakorlással egybekötve, úgy, hogy a gyermek érezze és maga is részese legyen örö­münknek. Hányszor mondjuk-halljuk, hogy „mindent megenged a gyerekének, majd meglátja, hogy mi lesz belőle". Lehet szülői engedékenység akkor is, ha következetesek vagyunk, ha a tiltás nem veszi el a i gyermek önállóságát. Csak ad­dig tiltsunk, ameddig azt a gyermek korához idomuló ne­velés megkívánja. „Ez nem tartozik rád!" — szoktuk mondani, és kiderül, hogy a gyerekek az iskolában már hallottak erről a témáról, tanulták, a pedagógussal, vágj/ a társaikkal megvitatták. A közbeszólásával szerette vol­na iskolai tudását, ismeretét kimutatni, s elismerés helyett lehurrogást kapott. Ha ez gyakran megismétlődik, ki­alakul a félénk vagy ellen­kezőleg, az önfejű, a „csak- azértis" típusú gyermek. Ha figyelünk rá, jobban megértjük nyiladozó értelmét és érzelmét, viselkedését, és helyesen befolyásolhatjuk ma­gatartását. Az a hét végi idő­szak, s a naponkénti pár óra, amit gyermekünkkel töltünk, örömteli lesz az egész család számára. G. B. Ikaroszok szárnypróbálgatása PN MAGAZIN <4- oldal> Világszerte megélénkült az érdeklődés a színhá­zak iránt. Az ősi művészet átvészelte a televíziós korszak első évtizedeinek a válságát. Ezeket a meg­állapításokat tükrözi, igazolja színházi magazinunk is lapunk negyedik oldalán. Közöljük Szőnyi G. Sándornak, a kecskeméti színház művészeti vezető­jének nyilatkozatát (Méhesi Éva felvételén a Bánk bán próbáján Koncz Gáborral), hírt adunk a ke­rekegyházi amatőrök sikeréről. Feltehetően sokak érdeklődését felkelti Juhász Gyula 1921-es színházi riportja, és az a portré, amelyet munkatársunk Fe­kete Tibor érdemes művészről készített. (3. oldal) A címadással nem az egyéb­ként méltán világhírű magyar autóbuszokra célzunk termé­szetszerűen. Hanem a halha­tatlanná vált görög mitológiai alak mai leszármazottjaira, akik a technikai haladás se­gítségével mind nagyobb mér­tékben győzik le a föld ne­hézségi erejét. Világhírnévre tett szert több szellemi termékével, újításá­val, együttműködési kapcsola­taival az a kecskeméti szék­helyű egészségügyi, tudomá­nyos műhely is, amely bizton­ságosabbá teszi az emberiség nagy vállalkozását. Ez az utas­szállítás vagy növényvédelem korszerűbb megoldásaitól kü­lönböző harcálláspontokon át az űr meghódításáig terjed. Jövőre lesz húsz esztende­je, hogy Bács-Kiskun megye- székhelyén téljesíti nemes hi­vatását országos hatáskörrel a Repülőorvosi Vizsgáló és Ku­tató Intézet. Itt végeznek el minden olyan vizsgálatot, amely kapcsolatban áll a re­püléssel. Egyik kiemelt fel­adatuk volt a magyar űrha­jósjelöltek kiválasztása. Sohasem szűnik meg az em­ber vonzódása a kitárulkozó csillagos égbolt végtelensége iránt. Gyerekek álmai közül ma sem hiányzik az, amit úgy neveznek meg: pilóta vagy űrhajós szeretnék lenni. De mi a realitás? A ROVKI-ban rendszerint minden pontosan kiderül. Emberi szaktudás és gépi műszerezettség együttese I Űrállomások fedélzetén is használják a ROVKI-ban ki­fejlesztett Balaton-készüléket, az információfeldolgozó ké­pesség mérésére. A berende­zés földi változatával vizsgál­ja dr. Bognár László repülő főorvos a repűlőgépvezető-je- I öltét. gondoskodik róla, hogy az el­kerülhető tragédiák ne követ­kezzenek be. Egy szociológiai vizsgálat a falusiakból városlakókká lett társainak időnkénti rossz köz­érzetét részben azzal magya­rázza, hogy a földszintes tér­élmény után nem tudják meg­szokni az emeleteket. A re­pülés kiválasztottjainak rá­adásul a hosszúság és széles­ség. jobbra, balra fordulás ' mellett a mélység-magasság harmadik dimenzióját is ter­mészetes módon kell átélniük. Alacsony légnyomáson, zaj­ban, nagy hidegben vagy me­legben, szűk, kényelmetlen he­lyen, sok veszélynek, változó irányú gyorsulásoknak kitéve, felfokozott idegi állapotban, netán döntési időzavarban, semmilyen ritmusba sem il­leszkedő „műszakokban” vég­zik munkájukat. Bizonyos fel­adatok megközelítik, sőt meg is haladhatják az emberi tel­jesítőképesség határait. Mind­ehhez hozzátartozik egy nem mindennapi tudatállapot: a pillanat egyszeri és megismé­telhetetlen, a magasban nem lehet hibázni. Évente több ezer fiatal je­lentkezik az MHSZ közvetí­tésével, hogy mai Ikarosz-je- löltként próbára tegye képes­ségeit. Egy-két százalékot tesz­nek ki azok, akik megfelelnek a három napig tartó, részle­tes klinikai, belgyógyászati, sebészeti, szemészeti, ideggyó­gyászati stb. vizsgálatoknak, s elviselik a különleges terhe­léseket is. Az elhanyagolt fo­gazat, az egészséges életmód­dal nem fejlesztett csontozat és izomzat másutt sem előny, de itt az elemi kizáró okok közé tartozik. Különleges megbízatásai szükségszerűen zárttá teszik ezt az intézetet. A Petőfi Né­pe olvasóinak most bemutat­juk, hogy milyen vizsgálato­kon esnek át a pilóták és a je­löltek, akiket előbb a vágya­ik, majd a kötelező előírások is ide hoznak. A VSZM FÉLEGYHÁZI GYÁRÁBAN Célgépekkel növelik a termelékenységet A Villamosszigetelő és Műanyag­gyár kiskunfélegyházi, 940 dol­gozót foglalkoztató 2. számú gyá­ra sok gonddal küzdött a múlt esztendőben. Tevékenységüket, eredményeiket befolyásolta a létszámhiány, legnagyobb aka­dályként azonban a második fél­évben bevezetett importanyag­korlátozást emlegetik. Bálint László főmérnök mind­ezek ellenére eredményes évről adott számot. Elmondta, hogy a tavalyi 550 millió forintos tervü­ket 558,5 millióra teljesítették. A tervezettnél jobban sikerült a termelékenység növelése. A mű­szakiak gondosan felülvizsgálták a technológiákat és ezek 20—25 százalékát módosítva a korábbi­val azonos idő alatt többet tud­tak termelni. Tovább növelték a részlegesen automatizált gépek számát. Ily módon a bakelit prés­üzemben az egy dolgozó által kezelt gépek aránya 1,8-ról 2,3-ra, a bakelit fröccsüzemben 2.8-ról 3,2-re növekedett. Már a korábbi években . is használtak célgépeket a gyárban, tavaly azonban jó néhány újat ál­lítottak munkába. A hőre kemé­nyedé termékek kézi kikészíté­sét például harminc százalékkal csökkentették a fejlesztési osz­tály szakemberei által tefvezett kis gépekkel. A kézi anyagmozgatás is egyre kevesebb munkaerőt igényel a gyárban. Tavaly óta már a kiké­szítő műhely és a csomagoló kö­zött is görgősoron továbbítják — könnyebben és gyorsabban — a termékeket. Az elmúlt esztendőben sikeres erőfeszítéseket tettek a nagy ka­pacitású gépek folyamatos üze­meltetésére. Ugyanakkor bőví­tették a kooperációt, több szövet­kezet segíti a gyárat különböző alkatrészek, félkésztermékek ké­szítésével a megrendelők kielégí­tésében. A gyár termékei közül tavaly 9,2 millió forint értékű gépcsövet és különböző elektromos alkatré­szeket-szállítottak az NDK-ba. Ebben az évben innen ennél va­lamivel .kevesebb megrendelést kaptak' Kedvező viszont, hogy az ÉMEXPORT-on keresztül 50 ezer dolláros tőkés megrendelésre ér­kezett jelzés. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, a gyár a pia­con maradása érdekében min­dent megtesz a szállítási határ­(Folytatás a 2. oldalon.) Az első félév tapasztalatai az oktatási igazgatóságon Kecskeméten 1957 óta működik a megyei pártbizottság oktatási igazga­tósága — először kerek tiz esztendőn keresztül mint esti egyetem —, s az­óta több mint tízezer ember kapott itt diplomát. Jelenleg nyolcvanöt osz­tályban kilencvenhat oktató tanítja az ideológia, a politika tudományával foglalkozó kérdésekre a hallgatókat. Az 1982 83-as tanév első félévi vizsgái Január elején elkezdődtek. A vizsga- időszak közepén kerestük fel dr. Sza­bó Lajos igazgatót, hogy érdeklőd­jünk : hogyan, milyen eredménnyel folynak az esedékes kollokviumok? Megtudtuk, hogy szeptember óta a marxista—‘leninista esti egyetemen nyolcszáznál többen, a szakosítón háromszáznegyvenen, az úgynevezett speciális tanfolya­mokon csaknem hétszázan bőví­tik ismereteiket. Az igazgató elmondta, hogy a három esztendővel ezelőtt beveze­tett reform gazdagította a tema­tikát. a tananyagot. A hagyomá­nyos esti egyetemi képzés kere­tében például megkezdték műkö­désüket a propagandista osztá­lyok is. Az egyéves időtartamú speciá­lis tanfolyamokon összesen tizen­nyolcféle szakterülettel ismer­kedhetnek meg a hallgatók. A kezdettől fogva igényes, magas­fokú érdeklődést és fokozott fel- készültséget igénylő oktatási for­mában tanulhatnak a művelődni vágyó emberek esztétikát, szocio­lógiát, etikát, vezetésismeretet, gazdaságpolitikát, és többek kö­zött információelméletet. Ennek az oktatási formának egyik sajá­tossága az is, hogy akik itt ké­pezik magukat tovább, azok ön­álló témákat dolgozhatnak fel. előadásokat tarthatnak, és vá­lasztott témájukból '‘záródolgoza­tokat írhatnak. Kérdésünkre válaszolva el. mondta dr. Szabó Lajos igazgató, hogy jó néhány tekintélyes in­tézmény segíti az oktatási igazga­tóságot a mindennapi munkájá­ban. A szegedi József Attila Tu­dományegyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegye­tem, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem, a Szege­di Orvostudományi Egyetem ép­pen úgy a segítségükre van szer­teágazó és felelősségteljes mun­kájuk végzése közben, mint azok a vezető pártfunkcionáriusok, akik rendszeresen szerepet vállal­nak abban, hogy az oktatási igaz­gatóság el tudja látni a feladatait. Y. M. 19 A korábbinál sokkal könnyebb és gyorsabb a termékek kikészítése a képünkön látható célgéppel, mellyel Pajkos Antalné dolgozik. (Opauszky László felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom