Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DNHI i / j w W i w A W M AZ MSZMP »ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kxxviii. évi. is. szám Ára: 1,40 Ft 1983. j inti ár 22. Kombat MUNKA KÖZBEN Vecsernyés Mihály 1965'ben ipari tanulónak szerződött a kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezethez. A tucatnyi szakma közül az asztalost választotta. Azóta kiváló dolgozó, vezetője az Ady Endre szocialista brigádnak, amely már háromszor elnyerte az aranykoszorút. A legigényesebb feladatokat bízzák rá a szövetkezet vezetői, tudják, hogy keze alól csak hibátlan, jó munka kerül ki. Most brigádjával a holland megrendelésre készülő tölgyfabútorokat gyártják. Tavaly még csak 5 millió forint értékű bútort adtak el, de az idén már 10 millióra van megrendelés. A szövetkezet hagyományos exportcikkeiből, a kerti bútorokból, vállfákból az idén is 10 millió forint értékűt szállítanak külföldre. A nemrégen elkészült új telephelyük a jobb körülmények, gondosabb munkaszervezés, lehetővé teszi, hogy az idén 8—10 százalékkal növeljék termelésüket. (Pásztor Zoltán felvétele) Mentőállomást avattak Tegnap délelőtt Kecskeméten felavatták az ország 160. mentő- állomását. Az új megyei kórház tőszomszédságában létesített, korszerű létesítményt már az elmúlt év novemberében birtokukba vették a szolgálat dolgozói, akik nagy örömmel tevékenykednek a minden tekintetben kielégítő munkakörülményeket nyújtó épületegyüttesben. Dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója beszédében megemlékezett arról is, hogy Kecskeméten már 1947-től működik mentőállomás. A meg-: növekedett feladatok elvégzéséhez ez az új létesítrriény a kor követelAnényeinek megfelelő tárgyi és személyi feltételeket nyújt. — Mi mindig segítünk — mondta dr. Bencze Béla, — de azt kívánom, | hogy sose kerüljön rá sor... 9 Üj mentőállomás Kecskeméten. A mentőállomást dr. Deák Zoltán főorvos mutatta be a megjelenteknél főztük a meghívott, ma már nyugállományban lévő egykori .baj társaknak. Mindany- myian nagy érdeklődéssel tekintették meg a Mercedes gyártmányú rohamkocsiit, amelynek berendezése lehetővé teszi, hogy az életmentő orvosi beavatkozásokat akár már a kórházhoz vezető úton, menet közben megkezdhessék. A műtőasztalként is tökéletesen'megfelelő hordágy, a technikai felszerelések mind az életért való küzdelem segítői. Az új mentőállomást Marosi Miklós — a megyei kórház tervezéséért Ybl Miklós .díjjal kitüntetett — építészmérnök tervezte. •(. MíM Közlemény a KGST VB üléséről 1983, jantíár 18—20. között Moszkvában megtartotta 105. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagországok állandó KGST-képvi- selői, illetve azok helyettesei vettek részt: bolgár részről Andrej Lukanov, csehszlovák részről Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesek. Kuba részéről Ernesto Alvarez, a Kubai Köztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese, lengyel részről Zbigniew Madej, magyar részről Marjai József, mongol részről Mjatavin Peldzse, az NDK részéről Ger. hard Weiss, román részről loan Totu, szovjet részről Nyikolaj Tallzln, vietnami részről pedig Tran Quynh miniszterelnök-helyettesek. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében a Végrehajtó Bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszki. a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képvi* selője a KGST mellett. Az ülésen részt vett Nyikolaj Fagyejev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság ülésén Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság állandó képviselője elnökölt. m Havasi '«w** Ferenc finnországi megbeszélései Jouko Kajanoja, a Finn Kommunista Párt elnöke a párt székházában fogadta Havasi Ferencet, az MSZMP PB tagját, a KB titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a nemzetközi élet, valamint a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseivel foglalkoztak. A megbeszélésen jelen volt az FKP Politikai Bizottságának több tagja. Havasi Ferenc baráti légkörű megbeszélést folytatott Paavo Vayrynennel, a Centrum Párt elnökével. Ahti Pekkala alelnökkel, miniszterelnök-helyettessel és Esko Ollila ipari és kereskedelmi miniszterrel. Ugyancsak megbeszélést folytatott Erkki Liikanennel, a Finn Szociáldemokrata Párt titkárával és az FSZDP több más vezetőjével, néhány fontos nemzetközi kérdésről. Havasi Ferencet a helsinki városházán fogadta Erkki Tuomioja, a finn főváros alpolgármestere, az FSZDP vezetőségének tagja. A Végrehajtó Bizottság áttekintette, hogyan, hajtják végre az anyagi termelésben folytatott együttműködésre vonatkozó határozatokat, amelyeket a VB hozott, illetve a KGST ülésszakain fogadtak el. A VB megvizsgálta az e téren kötött megállapodások ' teljesítését is. Az ülésen áttekintették a nagy teljesítményű gépek és' berendezések, elektrotechnikái eszközök kooperációban történő gyártásával, valamint a korszerű technológiai eljárások és új anyagok közös ki- fejlesztésével kapcsolatos szervezési kérdéseket. A KGST tagországai megállapodtak abban, hogy az új, korszerű műszaki eszközök kölcsönös szállításának biztosítása érdekében meggyorsítják az e téren hozott döntések végrehajtását. A Végrehajtó Bizottság áttekintette a hosszú távú energetikai, fűtő- és nyersanyag együttműködési célprogram végrehajtását. Döntést hozott arról, hogy az erőfeszítéseket továbbra is egyesítve kell megoldani a KGST-tag- országok távlati fűtő- és nyersanyagszükségletének teljesebb kielégítését. Az ülésen döntést hoztak arról, hogy tovább kell fejleszteni a KGST-tagországok egyesített energiarendszerének párhuzamos működtetését. A Végrehajtó Bizottság üdvözölte az egyesített energiarendszer huszonöt évvel ezelőtt létrejött központi teherelosztójának soknemzetiségű munkatársi gárdáját, megállapítva, hogy a központi teherelosztó munkájával jelentősen hozzájárul a KGST-tagországok sokoldalú villamosenergetiikai együttműködésének fejlődéséhez. Az ülésen megállapították, hogy a hosszú távú közlekedési együttműködési célprogram végrehajtásában a tagországok jelentős munkát végeztek valamennyi közlekedési mód műszaki rekonstrukciója és a korszerű műszaki eljárások bevezetése terén. Fejlődtek az államközi közlekedési kapcsolatok. Figyelembe véve, hogy növekszik a tagországok közötti kölcsönös áruszállítások mennyisége, és egyre intenzivebbé válik a szállítási eszközök kihasználása. A Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta: az e téren folytatott együttműködésben az egyik legfontosabb feladat a közlekedés anyagi és műszaki bázisának erősítése, a tudományos és műszaki haladás legújabb eredményeinek felhasználásával. A Végrehajtó Bizottság újabb intézkedéseket tart szükségesnek a fennakadásoktól mentes kölcsönös és tranzitszállítások biztosítása érdekében. Többek között bővíteni kell a határátkelőhelyek átbocsátóképességét, hatékonyabban kell kihasználni a közlekedési eszközök valameny- nyi fajtáját, össze kell hangolni a jelenlegi és a távlati szállítási terveket. Az ülés megvizsgálta, miként lehetne hatékonyabbá tenni a vasérc és a színesfémek felhasználását, a fűtő- és nyersanyagok hasznosítását. Áttekintették a kölcsönös gazdasági együttműködés egyéb kérdéseit is és azokról megfelelő határozatokat hoztak. A Végrehajtó Bizottság elemezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket az e kérdésben érintett országok az ipar és egyes termelési ágazatok közös tervezésében szereztek. Feladatul szabta az együttműködés e formájának szélesebb körű felhasználását az 1986—1990. közötti időszakra szóló népgazdasági tervek küszöbönálló koordinációja során. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta saját, 1983—1984-re szóló munkatervét. Elfogadta a KGST, valamint a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki szervezetek közötti kapcsolatok ez évi fejlesztési tervét, valamint a KGST idei költségvetését. A Végrehajtó Bizottság ülését a barátság és a kölcsönös elvtársi megértés szellemében tartotta meg. Gazdasági évzáró Kiskőrösön Űj tagokkal gyarapodott az Alföldi Mezőkémia Mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok alapították Kiskőrösön egy évtizede az Alföldi Mezőkémiai Közös Vállalatot, amely pénteken délelőtt tartotta gazdasági évzáró igazgatótanács*ülését. E rendezvénnyel Bács-Kiskun megyében is megkezdődött a mezőgazda- sági szövetkezetek, társulások mérlegbeszámoló közgyűléseinek több héten át tartó sorozata. Januárban még a szeretnie: Dunagyöngye, a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz, a kiskőrösi Gépi Adatfeldolgozó, a kiskunhalasi Beszerző, Értékesítő, a jánoshalmi Termelőszövetkezeti Közös Vállalat és a kecskeméti TÖVÁLL vezetősége számol be az 1982-es év gazdálko* dásáróL A 135 mezőgazdasági, halászati szövetkezet és 10 társulás többsége azonban februárra tűzte ki a zárszámadó gyűlését. (Folytatás a 2. oldalon.) I Hangya Irén mikroszkóppal végez vizsgálatot a közös vállalat laboratóriumában. 9 Jól képzett szakemberekkel és új felszerelési tárgyakkal gyarapodott a közös vállalat szolgáltató ágazata. (Méhesi Éva felvételei) Meghallva, hogy az egyik közgazdasági szakközépiskola több tanulócsoportjában az osztályfőnöki órák sajtószem. lével kezdődnek, kíváncsiság és némi sajnálkozás támadt bennem. Az utóbbit a tanulók iránt éreztem, akiknek — nem úgy, mint nekünk hajdan! — még az osztályfőnöki órákra is készülniük kell. Kötélesség- szerüen, naponta újságot olvasniuk, és — hasonlóan a tör- történelemleokéhez — számot adniuk arról, hogy tudnak-e a világ eseményeiről. Együttér. zésemet nem is rejtettem véka alá, mire — kaphattam volna-e más választ —, meghívtak egy foglalkozásra. Győződjek meg személyesen arról, hogy a tanulók szeretik, élvezik ezeket az osztályfőnöki órákat, s a tervezett 5—10 perc helyett gyakran csengetésig vitatkoznak. A tapasztalatok alapján ma. gam is tanúsíthatom. Az esetleges kételkedések eloszlatására pedig csak annyit, az Vb. osztály növendékei igazolhatják: nem. voltak felkészítve látogatásomra. Be kell azonban vallanom, hogy ezek az előzetesen fontosiiak tűnő dolgok jelentéktelenné váltak röviddel az ára megkezdése után. Hamarosan ugyanis világos lett számomra, hogy sokkal többről van szó, mint lapszemléről. S megértettem, miért mondták azt a tanárok, hogy ezek a foglalkozások szerves részét képezik a politikai nevelésnek. Látogatásomkor történetesen az idei népgazdasági' tervről írtak legtöbbet a lapok, érthetően az osztályfőnöki óra legfőbb témája is ez volt. Mi van a számadatok mögött? Hogyan értelmezzük azt a követelményt, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megtör, tása érdekében a belföldi fel- használást — ezen belül a lakosság fogyasztását — az előző esztendőhöz képest mérsékelni kell? Hogyan érinti ez az egyes családokat, illetve a különböző rétegeket? Igaz.e az a válasz, amit az egyik tanuló mondott, hogy az árak emelkednek, a bérek pedig nem, tehát csökken az életszínvonal? Valóban nem emelhetők a bérek? De hát akkor hogyan differenciálunk? Miként kap többet az, aki többet dolgozik? A kérdések többségét maguk a tanulók tették fel, s ők is válaszoltak rá. Az osztályfőnök csak néha szólt közbe, nem a helytelen felelet megcáfolására, hanem az időnként vakvágányra futó vita helyes mederbe tereléséért. Illetve, ha ki kellett segítenie a tanácstalanul hozzáfordulókat. Hiszen a téma tizenöt esztendős körüli tanulók számára korántsem könnyű. Néhány fogalmat is tisztázni kell, pontosítani a jelentését. A legtöbb hozzászóláson — érthetően — érződik, hogy azt mondják, amit otthon, a felnőttektől hallanak. S akár ebből is levonhatnánk egy pozitív következtetést: a családi körből hozott vélemények túlnyomó része azt tükrözi, hogy az emberek a gondok, feszültségek miatt nem esnek pánikba, bíznak a megoldásban. A jövő szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy a kezdetben talán kritikátlanul átvett nézetek, elvek — éppen az iskolai vita eredményeként — kikristályosodnak, magukénak fogják érezni. Természetesen nem egyetlen alkalom, s egy osztályfőnöki óra, hanem , a folyamatos politikai nevelés vezethet a végső célhoz. Ah. hoz, hogy az iskolapadokból kikerülő fiatalok ne csak kritikus szemlélői legyenek társadalmi problémáinknak, hanem qselekvő részt vállaljanak azok megoldásából. Kovács Klára Alkatrészek műanyagból, gumiból Háttéripari üzem. A Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatra maradéktalanul érvényes ez a meghatározás. A gumiból és műanyagból készült alkatrészek, részegységek nélkülözhetetlenek a gépipar és más iparágak számára. Az utóbbi években megnőtt a kereslet a gumikeverék iránt is: Kalocsáról látják el alapanyaggal egyebek között a Dunaíöldvári Gumiipari Szövetkezetét, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatot és több más üzemet, gyárat. Csakhogy vannak nyersanyagok, amelyekhez maga a KALOPLASZ- ÍIK is nehezen jut hozzá, mert a felhasznált vegyipari termékek mindegyike importból való, vagy importanyagot tartalmaz. Mindezek ismeretében kérdeztük meg Ottoványi Ferencet, a vállalat igazgatóját, hogyan zárták az elmúlt évet, és melyek az idei esztendő legfontosabb feladatai. — Az 1982. évi importkorlátozás érzékenyen érintett bennünket, Mégis sikerült mind alap- tevékenységben, mind árbevételben túlteljesítenünk előirányzatainkat. Az igazgató elmondta, hogy a 2,3, illetve 4,5 százalékos többletteljesítmény létrejöttében három tényező játszott leginkább közre. A műszaki szakemberek igen hamar megtalálták azokat a módszereket, amelyekkel időlegesen át lehetett hidalni az importanyagok hiányát. Ezzel ösz- szefüggésben rugalmasan reagált a vállalat a körülményekre, szinte napról napra módosítva, kiigazítva a termelési programokat. Sikerült a partnervállalatokkal is mindkét fél érdekeit szem előtt tartó együttműködést kialakítani. — Csökkentettük továbbá az önköltséget, és feldolgoztunk 150 tonna műanyaghulladékot — említi Ottoványi Ferenc. — A szakszervezeti bizalmi testület január 27-i ülésén pedig megvitatjuk 1983. évi termelési és gazdálkodási tervünket. Az elképzelések, amelyeket a testület elé terjeszt az igazgató, így festenek: az alaptevékenység 9,2 százalékos, a vállalati eredmény 4,2 százalékos növelését kívánatos megcélozni az új esztendőben. Tovább fokozzák a hulladék-feldolgozást: az első félév végére elkészül az új regenerálóüzem, ami 1983-ban összesen 250—300 tonna műanyaghulladék ismételt felhasználását teszi lehetővé. A KALOPLASZTIK igazgatója végül elmondta, hogy a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola elektrotechnikai tanszéke közreműködésével újabb technológiai korszerűsítést terveznek a gurmkeverő- üzemben. Ezzel egyidejűleg bővítik az ügyvitel gépesítését: kidolgozzák a rendelésállomány számitógépes nyilvántartását és a komputerre bízzák a rezsi gazdálkodás adatfeldolgozását is. S. B. N. M.
