Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

V „NEMCSAK TERMÉNYEK SZÁLLÍTÁSÁRA LENNE ALKALMAS" ~ FIATA­LOK ÉPÍTETTÉK — HAJÓN AZ ATLANTI-ÓCEÁNIG? - IDŐSZERŰ DO­KUMENTUMFILM Megépül-e a Duna—Tisza-csatorna? u. évfolyam. U. *áám *M* «ár«lu* tt, mlnn|i Arms 80 Wür KBCSKMUn [arca í P3 4 Bmnadak tmtmaió! I km-m a kmcmkmmét! kikötő Az alpári csoda Ittepilltih • k«r0k«oyHicÍ rómhlrt8rl©3Ztö kSqwntct '0 li .-r *: 1/ qyiiáiak és a poliliiü;*2 #l*0 kapaváoá*— Kecskemcteo Megkezdték a J Duna-Tisza csatorna építését Mr< / j í< t% V, tat ffítéy I •»' '■ jutót rtiW't* ; I 1983. január 20. • PETŐFI NÉPE • 3 PÁLYÁZATI RENDSZER A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEKBEN Cél: a középvezetés színvonalának javítása Megépül-e valaha a Duna— Tisza-csatorna? Minden bizony­nyal! Nagyobb szükség van a két nagy folyót összekötő, a homokvidéket (is) átszelő ví- ziútra, mint valaha. Nyilván­való haszna előbb-utóbb meg­szervezi az építő energiákat, a feladat előteremti a szükséges szellemi és anyagi kapacitást. Adottságaink teljes kihaszná­lását követeli az éleződő gaz­dasági verseny is. Már a rómaiak is felismerték: vízi járművei könnyebben eljut­hatnak Pannóniából Dáciába, a hegyes provinciából a mai Dunán­túlra. Állítólag Mátyás király is töprengett a két nagy folyó össze- kapcsblásának lehetőségein, Luigi Ferdinándo Marsigli olasz gróf a XVIII. század elején gyönyörű könyvben is kiadta a már akkor kivitelezhetőnek vélt csatornaépí­tési tervét. III. Károly az 1723-as pozsonyi diétán a megépítés lehe­tőségeit körvonalazó dekrétumot bocsátott ki. Széchenyi István a vasútépítéssel egyenlő fontosságú­nak minősítette a vízi utak fej­lesztését, a Duna—Tisza közi csa­tornát. „A Tiszát a Dunával össz- ve kaptsoló ujj hajőkázható Tsa- torna” ügyéről a hajdani | híres szegedi földmérész, Vedres István is értekezett 1805-ben. Hosszan sorolhatnám Benyovszky Imrétől Türr Istvánig, hogy ki mindenki foglalkozott a csatornával Több évszázados gondolat meg­valósulását ünnepelhetjük — re­mélhetően — az ezredforduló kö­rül. Talán kiállítást is rendeznek az építés előtörténetéből. Óriási múzeumban férne el a rengeteg terv,, vitacikk, jegyzőkönyv. . A csatorma szükségességét szinte senki sem vonta kétségbe, annál többet tanakodtak azon, hogy mi­ként jelöljék ki nyomvonalát. Vol­tak és vannak érveik, akik Szol­noknál, meg akik Szegednél csat­lakoztatnák az új vízi utat a Ti­szához. A legcélszerűbbnek a Du- naharaszti—Kecskemét—Kiskun, félegyháza—Csongrád irány lát­szott. Az 1947-es tervezés során is ezt hagyták jóvá. Megkezdték építését, de csak 22,5 kilométer félszelvény készült el. Külön termet töltenének meg a kecskeméti dokumentumok. A vá­rosi tanács már 1825-ben évi 25 ezer napi munkát ajánlott fel ki­vitelezéséhez. Szép kiadványban sorolták 1867-ben. hogy mi min­den indokolja a „kecskeméti irányt”. Ez a csatorna nemcsak termények szállítására lenne al­kalmas, de ellátná olcsó hővel és épületfával az Alföldet, s kőutak W örvendetes hír, főhelyen. építését itt is lehetővé tenné; de végre több százezer hold öntözé­sére is szolgálna.” Itt küzdhetnék le legkönnyeb­ben a vízválasztó-vonalat, hiszen — „Ha néha a zápor esső víz meg­tódul — Gát nevű éren a Tiszába belódul”, mint az öreg rigmus is tanítja. Továbbá: „az országos ér­dek mellett kívánatos, sőt szük­séges, hogy útjában minél több nagy községet érintsen, melyek azt nemcsak szállításra, hanem földeik termékenyítésére, újabb tőkék befektetésével öntözési csa­tornává is fordíthatnák. Mindezért Kecskemét százezer napszámot és ingyen földet ajánl föl”. A minden jó ügyet kovászként élesztő Kada Elek polgármester újabb memorandummal noszogat­ta az illetékes minisztert: „Mél- tóztassék bízni a Duna—Tisza kö­zén lakó tiszta magyar faj életre­valóságában, melyet az évszázados pusztulás is kitartóvá, leleményes­sé. tett, ifolytpnos (és, erős munká­ra, .az új helyzethez való, hozzási- mulásra szoktatott... ilyen nép fel fogja tudni használni a csa­torna nyújtotta előnyöket és ezzel az átszelt vidék gazdasági fellen­dülésével a csatorna forgalmát is biztosítani tudja”. Napjainkban s«n_fogalmazhatnók meg szebben! „A Duna—Tisza csatorna nem­zetpolitikai jelentősége” címmel összegezte gyakorlati következte­téseit ma is helyeselhetően Gesz- telyi Nagy László, a Duna—Tisza közi mezőgazdasági kamara veze­tője 1932-ben. A kétségbeejtő munkanélküliség veszélyeit, a nemzetgazdaság veszteségeit csök­kentené, ha nemcsak a főváros­ban szervezne a kormányzat köz­munkákat, hanem a mezőgazda- sági vidékeken is. Az ínségmun­kákra szánt és addig elfecsérelt, elaprózott pénzből megkezdhetnék — úgy vélte — a földmunkákat. DANUBIUS PANNONICO MYSICUS. Obfcnrationíbus GEOGRAPJilCIS ASTRONOMICI5» H VDROGRA PHIC1& HISTOR1CI5. F H Y Sí ClS PERLUST RAT US & ín feie Tomos digdtus AB ALOYSIO FERÓ, COM MARS ILI Sooo ftimran SocJcQtnm Paíűafe, Londoxab, Mafektfii YöMvs tűrtíus M D. C C X X V t <9 Marsigli gróf könyvének cím­lapja. A megyeszékhely legújabb táv­lati fejlesztési terve is számol az évszázados terv megvalósulásával. Illúziókat kergetnénk? Aki megnézi a Magyar Televízió do- kumentumfilm-osztálya gondo­zásában forgatott először, ma délután a kecskeméti politikai filmklubban, márciusban a tévé képernyőjén látható Volt egyszer egy csatorna című dokumentum­filmet, aligha teszi föl jezt a kér­dést. Benedek István Gábor for- gatókönyvíró és riporter. Faze­kas Lajos rendezőT SdrST Anna szerkesztő és Szabó Árpád ope­ratőr éppen a legalkalmasabb pillanatban késztetik számvetésre a közvéleményt, az illetékeseket. Mind drágább lesz a vasúti, a közúti szállítás, mind szigorúb­ban kell takarékoskodnunk a ne­hezen pótolható energiával. Any- nyit a film ismertetése, értékelé­se előtt el kell mondanom, hogy egyik erénye a különféle elgon­dolások, eltérő érdekek, más-más elképzelések bemutatása, ütköz­tetése. A történeti, az 1948-as építők közül is többeket megszólaltató részek után jeles tudósok, illeté­kes, szakemberek nyilatkoznak a megvalósítás lehetséges módjai­ról. Megépítését kivétel nélkül tá­mogatják. Dr. Király László kan­didátus — például — azt emelte ki, hogy jóval több primőrt ál­líthatnának elő a földgázvagyon értékesítésével, ha nagyobb fele­letekét öntözhetnének a terme- melök. Az Országos Vízügyi Hi­vatal nevében szóló dr. Nagy László szerint: „Ä csatorna a víz- gazdálkodás fontos eleme lesz.” Nem tévedés, kijelentő módban beszélt. ^Miután már működik a Rajna-Majna és a Duna—Elba— Odera csatorna, lehetővé válna, hogy a szovjetunióbeli Csapról, hajón jusson el az áru az Atlan­ti-óceánra”, így vélekedett dr. Princz Gyula, a várostervezési tudományos intézet egyik veze­tője. A vetítést követő ankéton — mint ezt Benedek István Gábor­tól megtudtam — több tekinté­lyes tudós, az 1948-as Ságvári, Petőfi és József Attila építőbri­gád néhány tagja is részt vesz. Érdeklődéssel várjuk a filmet. Bizakodva a. nagy cél érdekében, talán kibontakozó társadalmi összefogásban. A televízió és a Bács-Kiskun megyeiek szövetke­ző kezdeményező kedve országos, akciókat indított el. Már most fel kell készülnünk arra, hogy azonnal megkezdőd­hessék a csatorna építése, amint javul gazdasági helyzetünk. Heltai Nándor Megyénk általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei tavaly január elseje óta pályázat útján döntenek egyes — zömmel közép­vezetői — munkakörök betölté­séről. Magában a módszerben semmi újdonság nincs, Bács-Kis- kunban az áfészek mégis úttö­rőnek számítanak a pályázati rendszer bevezetésével. Hogy mi­ért, az kiderül Lovas Lajosnak, a MÉSZÖV személyzeti és okta­tási osztálya vezetőjének az első kérdésemre adott válaszából. — A kételkedés — mondja —, hogy a pályázatok meghirdetése formális, mert a megüresedett helyre már megvan a jelölt — alaptalan. Az áfészeket ugyan­is semmiféle jogszabály vagy fel­sőbb utasítás nem kötelezte, kö­telezi pályázat kiírására. A MÉ­SZÖV ajánlását önként fogadták el, s maguk határozzák meg azt is, hogy milyen munkakörökre ólhajtanak ilyen módon kiválasz­tani a betöltésére alkalmas sze­mélyt. Az első esztendő tapasztalatai kedvezőek. Előbb azonban szól­junk a célról. Arról, hogy miért vállalták az áfészek a középveze­tők kiválasztásának ezt a módját. Ami viszonylag nagyobb felelős­séget és többletmunkát ró rájuk. Vonzóbb az Onedin-sztori? Ér­demes-e tévéműsor miatt elmu­lasztani kiváló, ritkán hallható műveket? Kedden ugyanis kevés kecskeméti bizonyította zenera­jongását a művelődési központ­ban megrendezett idei első nagy- zenekari esten. Vagy talán meg­rettentek, hogy modern mű is felcsendül? Vagy nem volták kí­váncsiak Európa egyik legragyo­góbb hegedűvirtuózára, Stefan Ruha romániai művészre? Vagy csak kevesekhez jutott el a kon­cert híre, mert csupán néhány — az utolsó napokban kiragasztott — plakát invitált erre? Ki tudja? Pedig ritka élményben lehetett volna részük már az első mű, Kocsár Miklós szerenádjának meghallgatásával. Ez a második Kocsár-kompozíció, amely el­hangzik Kecskeméten. Az erede­tileg kvartettnek megírt, majd a szerző által vonószenekarra átdol­gozott művet az est vendégzene­kara, a Budapesti MÁV Szimfo­nikusok, Oberfrank Géza vezető karnagy tolmácsolásával szólal­tatta meg. A modern hangvételű, háromtételes zenemű előadásával a vonósoknak alkalmuk volt bi­zonyítani tudásukat. Az est fénypontjának ígérke­zett a technikailag és ritmikailag nehéz — ezért is ritkán játszott — különlegesen nagy feladatot jelentő Hacsaturján-hegedűver- seny interpretációja. A Kolozsvá­rott élő, magyar anyanyelvű Ru­ha István kristálytisztán, csodá­latos muzikalitással, briliáns technikával, ragyogó tempera­mentummal szólaltatta meg az örmény zeneszerző legnépszerűbb alkotását. Guarnerius mester he­Az özvegyi nyugdíjnak két faj­tája van. Az állandó és az ideig­lenes nyugdíj. Az ideiglenes öz­vegyi nyugdíj célja az, hogy az özvegység kezdeti szakaszában megkönnyítse az özvegynek a megváltozott anyagi helyzethez való alkalmazkodását. Ideiglenes özvegyi nyugdíjat csak nő kap­hat a férje (élettársa) után. Az ideiglenes nyugdíj, csak az elha­lálozás hónapjának első napjától számított egy éven át jár. Az állandó özvegyi nyugdíjra a nő halála esetén munkakép'te- len férje is jogosult. Ez az el­halálozást követő egy éven túl is jár, persze nem biztos, hogy a jogosult haláláig. Mert ha pél­dául valaki nem kora, hanem rokkantsága miatt kapja meg, egészségének javulásakor — ami­kor már munkaképes — elveszt­heti ezt a juttatást. Nézzük csak Hiszen minden pályázatot el kell bírálniuk, s valamennyi jelent­kezőnek — adott határidőn belül — elfogadható indoklással vá­laszt adniuk a döntésről. Az okok nyilvánvalóan abban_ a követelményben keresendők,* hogy minden beosztásba az ellá­tására leginkább alkalmas sze­mély kerüljön. E túl általános megfogalmazás mögött azonban — s ez nemcsak az áfészeknél van így — sokféle összefüggést találunk. Mindenekelőtt azt, hogy a fogyasztási szövetkezetekben az első számú vezetők korábban le­zajlott cseréjéhez hasonlóan, most megy végbe a középvezetők cseréje. A nyugdíjba menők helyére olyan gárdának kell kerülni, amelyik szakmai felkészültségé­vel. hozzáértésével képes az elő­zőeknél jóval magasabb szintű feladatok ellátására. Napjainkban ugyanis, amikor a hatékonyság, a takarékosság került előtérbe, sokkal nagyobb felelősség hárul a középvezetőkre is. Példával ér­zékeltetve, az egész szövetkezet jövedelmezőségére kihat egy bolt eredményessége. Amelynek el­éréséhez a boltvezetőnek nap­jainkban sokkal bonyolultabb összefüggéseket kell látnia, felis­mernie, mint néhány esztendővel ezelőtt. gedűjén e kiváló muzsikus feled­hetetlen fortisszimókkal és fi­nom ábrándos pianókkal aján­dékozta meg hallgatóságát. A romantikus mű az örmény népzenei dal- és táncelemeiből táplálkozik. Szélesen ívelő dal­lamáradata, számunkra különle­ges keleti hangulatot teremtő rit­mikája alkalmat adott a koncer- táló művésznek, hogy érzelmi gazdagságát és mesterségbeli tu­dását bemutathassa. Nem volt kis feladata a zenekarnak sem, amely igyekezett alkalmazkodni az elő­adó egyéni műformálásához, tempóihoz. Általában jó partner­nek bizonyult a zenekar és egyes hangszercsoportjai is, elég csupán az igen kényes ritmikájú III. té- telbeni fagottok és szólóhegedű összjátékára gondolnunk. Hosszan tartó vastapssal ju­talmazta a kiváló művész pro­dukcióját, és a ráadásként el­hangzott Tartini: Változatok egy Corelli-témára című mű előadá­sát a hálás közönség, amely szí­vesen hallgatta volna még Ruha István magával ragadó hegedű­játékát. A szünetben felfigyeltem egy társaság beszélgetésére, arra a megjegyzésre: „kíváncsi vagyok Brahms pastorale-jára.” Elcso­dálkoztam a mű minősítésén. Szegény Brahms dühödten forog a sírjában... A pastorale jelző programzenéi műre utal, olyan­ra, amely a természetet rajzolja meg. annak jelenségeiből táplál­kozik. Brahms nem írt ilyet.* A második D-dúr szimfónia — és nem pastorale — egy osztrák kis­város nyugalmában és természe­pontosan a nyugdíjra jogosultak karét. Ha a férfi hal meg, utána ál­landó özvegyi nyugdíjra jogosult a felesége, az elvált felesége, az élettársa. Ha a nő hal meg, utána csak munkaképtelen, saját nyug­díjjogosultsággal nem rendelkező férje. Amikor a feleség jogosult­ságát említjük, akkor arra a fe­leségre is gondolunk, aki ugyan a férj halálakor már nem élt együtt a férfival, de különélésük egy évnél rövidebb volt. Tehát a feleség az állandó özvegyi nyug­díjra akkor jogosult, ha férje ha­lálakor az 55. életévét betöltöt­te, vagy ennél a kornál fiatalabb ugyan, de rokkant, vagy elhunyt férje után legálább két árvaellá­tásra jogosult gyermekről gon­doskodik. A feleségnek az állan­dó özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha férje halálakor az említett Egyáltalán nem mondva le a belső utánpótlás neveléséről, az áfészek a pályázati rendszer se­gítségével is igyekeznek növelni az egyes munkakörökbe kiválaszt­hatók számát. Ezzel egyidejűleg nyilvánvalóan az esélyük is na­gyobb arra, hogy a vezetés szín­vonala javuljon. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy e célt egyre jobban segíti az al­kalmazott módszer. Az elmúlt évben több mint tíz áfész csaknem negyven munka­körre — boltvezetőtől főosztály- vezetőig — hirdetett pályázatot. Az első hónapokban zömmel a szövetkezeteknél már alkalma­zásban állók jelentkeztek. Kö­rülbelül az első félévtől változott a helyzet, s azóta nemcsak a más munkahelyről pályázók, hanem az egy-egy munkakörre „igényt tar­tók” száma is növekedett. Hangsúlyozva, hogy nem he­lyettesítheti a belső utánpótlás­nevelést a pályázati rendszer, ki- szélesítésére. finomítására a leg­utóbbi MÉSZÖV 'elnökségi ülés résztvevői konkrét javaslatokat tettek. Ezek közé tartozik az egyetemekkel, főiskolákkal való jobb együttműködés kialakítása, illetve annak mérlegelése, hogy miként segíthetnék a szövetkeze­tek' fokozottabban a náluk mun­kát vállalók letelepedését. K. K. ti szépségének ihletésében szüle­tett. De nem a természet leírásá­val, hanem asszociatív tovább­gondolásával. A környezet által is befolyásolt érzelmek, eszmék sugároznak át a brahmsi zene­művön. Nemcsak derű, gondfeledő öröm és mosolygás hömpölyög a szimfóniában. Oberfrank Géza a drámai rezignációkat, a fátyolos zottan panaszos kétségeket, í az elégikus hangulatokat sem hagy­ta elveszni. Szuggesztíven, a ze­nei szövet polifónikus gazdagsá­gának feltárására, kibontására, tö­rekedve tolmácsolta a_, kom pozí­ciót. A zenekart magával ragadta Oberfrank azonosulása a brahmsi művel, amelyet partitúra nélkül dirigált, ami igen ritka, nagy tel­jesítményű produkció. A második tétel szenvedélyes, simogató csel- lószólama vagy a kürtön meg­szólaló melankóliát sugározó dal­iam maradandó élmény még ak­kor is, ha ehhez a kissé nyersnek tűnő oboa-hang kevésbé illesz­kedett A technikailag sem köny- nyű művet jó előadásban hallót-, tűk, bár érezhető, hogy nem be­érett, repertoár-darabja a zene­karnak, amely a fúvóshangsze­rek itt-ott tapasztalt pontatlan­ságából, tisztátalan intonációiból is kitűnt. Mindent összevetve, ezen az estén színvonalas, kitűnő inter- pretátorok által megszólaltatott művek élményével gazdagodva, vastapssal búcsúztak a zenekar­tól és kiváló karmesterétől a ze­nét igazán szerető kecskemétiek. Cs. L feltételek egyike sem áll fenn, de a férj halálától számított 15 éven belül bekövetkezik. Vagyis a nő betölti az 55. évet; megrok­kan; a férj jogán két árvaellá­tásra jogosult gyerekről gondos­kodik. Itt érdemes megállni egy. kicsit. Ugyanis olvasóink elgon­dolkodhatnak azon, hogy az utol­só feltétel hogyan is következhet be. Hiszen a férj halála után már ritkán születnek az ő jogán ár­vaellátásban részesülő gyerekek, kivéve ha az anya a halál be­következtekor terhes volt. Az Is lehet azonban, hogy a gyereke-. két pici koruktól nem az anyja neveli (például állami gondozás­ban vannak sokáig), csak később, esetleg évek múlva gondoskodik ő róluk. Az élettárs a következő esetek­ben lehet jogosult1 az özvegyi nyugdíjra: ha a meghalt dolgo­zóval annak haláláig megszakí­tás nélkül együtt élt, s közben gyermekük is született; vagy ha közös gyermekük ugyan | nincs, de a halál bekövetkeztéig meg­szakítás nélkül tíz évet együtt­éltek. Az, aki az együttélés alatt is kapott özvegyi nyugdijat (koráb­bi házastársi vagy élettársi kap­csolata után), nem jogosult újabb nyugdíjra. Dr. K. £. (9 Munkában a kubikosok. (Straszer András reprodukciói) VASTAPS A BUDAPESTI MÁV SZIMFONIKUSOKNAK Évadnyitó nagyzenekari est JOGI TANÁCSOK * Az özvegyi nyugdíjról Aki sok gyereket nevel fel, vagy gyenge egészségi állapota mi­att nem tud munkát vállalni, nem szerzi meg azt a szolgálati időt, amellyel idős napjaira sajátjogú nyugdíjat biztosít magának. Akinek a házastársa viszont megszerezte a saját nyugdíjjogosult­ságát, az özvegyi nyugdíjra jogosult.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom