Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 292. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 12. vasárnap Magyar—kubai gazdasági együttműködés A magyar—kubai árucsere­forgalom 15 százalékos bővülé­sét irányozza elő a két ország jövő évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyve, amelyet Ambrus János, magyar és Jose de la Fuente külkereskedelmi minisz­terhelyettes írt alá Havanná­ban. A kubai szállítások főbb té­telei: cukor, etilalkohol, déli­gyümölcs és különféle ásványi termékek. A magyar export té­telei : elsősorban a Kubában ösz- szeszerelésre kerülő Ikarus autóbusz-részegységek, különfé­le gépipari termékek, szövetek, élelmiszeripari áruk, kohászati termékek és gyógyszerek (MTI) Betakarítás után, új év előtt 3. oldal Kapkodás nélkül, de min­den lehetőséget megragadva, szorgalmasan dolgoznak a megye mezőgazdasági üze­meiben, feldolgozóiban. Cél­juk nemcsak az, hogy telje­sítsék terveiket, hanem en­nél többet is tenni: előnyt szerezni és erőt gyűjteni a jövő esztendő feladataihoz. Régen nem volt olyan sze­met gyönyörködtető a ha­tár, mint most a szépen so­roló, üdezöld őszi vetésektől, vagy a felszántott földektől. A fóliakertészetekben, a ter­mékfeldolgozókban, az állat­tartó telepeken serénykednek az üzemek dolgozói, hogy minél több árut küldhessenek a hazai fogyasztóknak és még teljesítsék a napokban érke­zett külföldi megrendeléseket is. Rajtuk nem múlik az év végi jó és bőséges áruellátás. Az ünnepek előtti bevásárlá­sokhoz az igények szerint szállítanak. • Jánoshalmán a Petőfi Tíz za­ját üzletében mindennap kapható csirke és tojás. A nagyüzem ba­romfitelepén csaknem két és fél millió csibét neveltek, boltjukban háromszázezerét értékesítettek, a többit a Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalatnak szállították. ■■ KODÁLY-CENTENÁRIUM Kiállítás és hangverseny Q © Az Ipari Szövetkezetek Kodály Kórusa, vezényel Zsiga László. PÉLDÁS VOLT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS Készül a mérleg a szövetkezetekben Messziről is feltűnő díszkivilá­gítással öltözött ünneplő péntek este a kecskeméti Üjkollégium — a Kodály nevét viselő gimnázium és művészeti szakközépiskola — a zeneszerző születése századik évfordulójára kiállítással, mű­veiből rendezett hangversennyel tisztelgett a város tanácsa. A Kodály-emléfcbizottság nevé­ben dr. Tapasztóné Perlaki Mag­da köszöntötte a nagyszámú ér­deklődőt, majd — a művésznő je­lenlétében — Losonczi Miklós, művészettörténész nyitotta meg Széky Piroska Háry János témá­jára készített linóleummetszet- sorozatának kiállítását — a hu­szonöt színes lapot ajándékba kapta a szülőváros, végleges he­lye a Kodály Intézet lesz. A századik születésnap előes­téjén gyönyörű hangversenyt hall­hatott a koncerttermet zsúfolá­sig megtöltő közönség. Pódiumra lépett az Ipari Szövetkezetek Ko­dály Kórusa Zsiga László és — az utolsó darabként előadott Szép könyörgés közben — Zsiga Lász­ióné vezényletével. Palotás Jó­zsef, Róbert Gábor és Lakó Sán­dor a Szerenád két hegedűre és brácsára interpretálásával vívta ki az értő közönség elismerését, majd a mindig figyelmet keltőén JELENTÉS SZÁNKRÓL A Kőolaj- és Földgázbányásza­ti Vállalat szanki üzemének tör­ténetében jelentős mérföldkő az idei esztendő. Nyolc évvel ezelőtt a kutatások Kiskunhalas környé­kén is sikerrel jártak: országos jelentőségű kőolaj- és földgázme­zőre bukkantak a város közelé­ben. Ezért 1,5 milliárdos költség­gel új kőolaj- és földgázipari lé­tesítmények építését határozták el. A beruházási program a végé­hez közeledik: részbén már dol­gozik az új kiskunhalasi főgyűj­tőállomás, csaknem készen van az ipartelep és az irodaház, átadták az otthonos kényelmet nyújtó bá- nyásszállót, épül az olajipari hír­közlő rendszer. A műhelyek és raktárak egy része már költözködik, s 1983. január 1-től az üzem (új elneve­szereplő Pedagógus Énekkar kö­vetkezett Erdei Péter vezényleté­vel. Rozgonyi Éva irányításával az SZMT—KISZÖV Kecskeméti Ka­marakórusa következett. Négy számukból az Adventi ének ra­gadta magával leginkább a közön­séget, amely ezt követően a Kecs­kemét Városi Szimfonikus Zene­karnak tapsolt a Kemény Endre zése: Kőolaj- és Földgázbányásza­ti Vállalat Kiskunsági Üzeme) székhelye Kiskunhalas lesz. Ám az új létesítmények fokozatos bir­tokbavétele, a temérdek műsza­ki-szervezési feladat mellett is folyamatosan halad a kutató-fel- táró munka, zavarmentes a szén­hidrogéntermelés. — A hatodik ötéves tervben rögzített programnak megfelelő­en folytatjuk kutatásainkat a me­gye déli részében, Jánoshalma, Mélykút, Kiskunmajsa, Csólyospá- los, Soltvadkert, Bocsa, környékén és természetesen a kiskunhalasi kőolaj- és földgázmezőben — tá­jékoztatott Fáik Miklós üzemve­zető. — Idei fúrási tervünk 63 ezer 514 méter, amelyből decem­ber 1-ig 56 ezer 300 métert telje- (Folytatás a 2. oldalon.) vezényletével színpompás dina­mikával előadott Galántai táncok­ért — az ötszöri tapsorkánt új- rával hálálták meg a sikernek mosollyal örvendő muzsikusok. Ennél szebben, méltóbban aligha kezdhette volna a szülőváros vi­lághírű fia századik születésnap­jának megünneplését. (Kodály Zoltánról készült összeállítást közlünk az 5. oldalon.) A megyei vízvédelmi bizottság a Paksi Atom­erőműnél A megyei vízvédelmi bizottság, Simor József titkár vezetésével ellátogatott a Paksi Atomerőmű­höz. Ismeretes, hogy e hatalmas létesítmény üzemeltetéséhez mi­lyen jelentős mennyiségű vízre van szükség, amit a Dunából nyernek. A reaktorból távozó víz ellenőrzése rendkívül fontos fel­adat. Ehhez korszerű műszerek állnak rendelkezésre. Többek kö­zött ezt is megtekintették a me­gyei vízvédelmi bizottság tagjai, akiket Rózsa Géza, a sugárvédel­mi osztály vezetője tájékoztatott. A munkásművelődési központ­ban szemléltetően ismertette az erőmű működését, elmondta, hogy elkészült az első 440 Mega­wattos egység és túljutottak a primer-kör első nyomáspróbáján és melegjáratásán is. A reaktort a napokban kezdték, életre kelte­ni: fizikailag indítani. Ezt követően levetítették az erőmű építéséről szóló filmet. A résztvevők számos kérdést tet­tek fel. A válaszokból kiderült, hogy az eddigi próbák és mérések szerint a berendezések kiállták a próbát. Arról is szó volt, hogy a mienkhez hasonló típusú atom­erőművek több éve biztonságosan és megbízhatóan működnek a Szovjetunióban és más szocialis­ta országokban. Átlagosan az év több mint háromnegyedében fo­lyamatosan és teljes terheléssel üzemelnek. Ez — összehasonlítva más erőművek hasznos idejével — nagyon jó arány. Megszámlálhatatlan rendele­tet, pénzügyi utasítást, belső sza­bályzatot, ügykezelési előírást kell ismerniük azoknak, akik manap­ság egy-egy mezőgazdasági nagy­üzem évi mérlegét készítik. Cél­szerű néhány határozatot újból áttanulmányozniuk, hogy a köve­telményeket egybe vethessék a gazdaság idei teljesítményével. A népgazdasági tervben megfo­galmazott célokat, teendőket, a helyi adottságokhoz igazítva, ál­talában a szövetkezet 1982. évi előirányzataiban is érvényesítet­ték. Számoltak a hazai és a kül­piaci igényekkel, s az árualap gyarapításán kívül törekedtek a termékek, termények minőségé­nek a javítására is. Nem róható terhűkre az értéke­sítési bizonytalanság, amely az idén egyszerre jelentkezett a magasabb hozamokkal. Ez utób­biak tulajdonképpen egyenes kö­vetkezményei a termelési színvo­nal emelkedésének, az egyre több ágazatban tapasztalható fegyel­mezett munkának, a technológiai előírások pontos végrehajtásának. A szőlő-, a gyümölcstermés, a ka­lászos gabona, a kukorica, a cu­korrépa, a napraforgó nagyobb termése megvolt 1982-ben, és az időjárás legfeljebb előmozdította, hogy meg is maradjon. Kár, hogy nem sikerült mindet megfelelően piacra adni. Sok szellemi ener­giát, s anyagi eszközt fektettek be a szövetkezetek például az ál­lattenyésztésben arra, hogy jobb fajtákkal, az állategészségügyi követelmények szigorú teljesí­tésével, nagyobb szaporulatot, igé­nyesebb piacokra alkalmas vá­góállatot adhassanak át a forgal­mazó vállalatoknak. Mégis akadt olyan szövetkezet, amelyik tíz­milliós bevételtől esett el amiatt, mert a szerződésben megjelölt időpontban nem vette át a felvá­sárló a kész vágóállatot. A pénzforgalom lelassulásával egyidőben az átvevő szervek te­vékenysége sem javult: gyakori, hogy csak a legutolsó tételnél vétel jegy zik az árut, s addig 20— 25 nap is eltelik, mire a termelő kézhez kapja munkája ellenérté­két. Addig a gazdaság a 14 szá­zalékos kamattal terhelt hitelből egyenlíti ki a saját fizetési köte­lezettségeit. Az 1982-es év még inkább bebizonyította, hogy a szövetkezeti szakembereknek az ármunkával, az értékesítési te­endőkkel az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben szükséges fog­lalkozniuk. Néhány közös gazdaság saját erőből, vagy más üzemekkel ösz- szefogva igyekezett bővíteni mag­tárát, hűtőtárolóját. A lakiteleki Szikra, a hercegszántói Lenin Tsz jó példa erre. Mindez kevésnek bizonyult. A borpincék, gyümölcs­tárolók és egyéb raktárak befo­gadó képessége szűkebb annál, hogy az átlagosnál nagyobb ter­mést az értékesítésig, a kedvezőbb piaci viszonyok kialakulásáig biztonságosan el lehessen helyez­ni. A mezőgazdasági termelés, élelmiszeripari feldolgozás közöt­ti teljesítmény-különbséget az 1982-es év újból a felszínre hoz­ta. Dicséretes gyorsasággal iga­zították Bács-Kiskun szövetke­(Folytatás a 2. oldalon.) • A szerelők a kiskunhalasi főgyűjtőállomás földgázfeldolgozó be­rendezésein dolgoznak. (Somos László felvétele) • Kétmillió forintot érő műszaki eszközről, alkatrészről készítenek leltárt a tompái Kossuth Tsz-ben. Bevezetőül ide kívánkozik egy hozzászólás, amely a Haza­fias Népfront megyei elnöksé­gének egyik ülésén hangzott el. Elmondta az illető, hogy az ö rendszeres közéleti szereplé­se ellenére sem találkozott a körzet tanácstagjával. Pedig annak megválasztása óta im­már csaknem két évtized telt el. Az ilyen tanácstagnak — hangzott a kritikus vélemény —, aki hosszú időn át nem mu­tatkozik a lakosság körében, távoltartja magát tőlük, nem lehet tekintélye választói előtt. Mostanában a fent említett esethez hasonlóan, sokan és sokfelé felteszik a kérdést: mennyire állnak hivatásuk magaslatán a lakosság egy-egy csoportjának a bizalmát élve­ző, megválasztott tanácstagok? És ami ezzel összefügg: mi kell ahhoz, hogy a lakosság képvi­selői széles körben népszerűek és tekintélyesek legyenek? Nos, aligha hihető, hogy bár­ki is gyorsan és meggyőzően választ adjon e nem éppen egyszerű kérdésre. Egy azon­ban bizonyos: aki a megvá­lasztása után ritkán, csak el­vétve jelenik meg a lakosok körében, nem ismeri életüket, mindennapjaikat, örömeiket és gondjaikat, az nem számíthat tekintélyre, megbecsülésre. És az sem, aki a hozzá eljutta­tott kérdéseket, javaslatokat nem továbbítja az illetékes fó­rumokhoz, szervekhez. Vagy ha igen, nem kíséri azoknak az útját kellő figyelemmel, s nem tesz semmit a felvetett problémák megoldásáért. Természetesen vannak jó példák is. Sőt az utóbbi évek­ben sok helyen találni olyan választott testületi tagokat, akik szinte égnek, lobognak közéleti tevékenységük során. Észreveszik a hibákat, lelfe­dik a bajokat, rámutatnak a hiányosságokra, sürgetik a jobbítást, a gyors és hathatós közbelépést, határozott intéz­kedést. Az ilyenek mernek — és tudnak — kérdezni, olykor egyeseknek kínos, kellemetlen kérdéseket is feszegetni, s a tett intézkedésekről, lépések­ről sietnek tájékoztatni az ér­dekelteket. Az ülések jegyző­könyvei árulkodnak róla, hogy egyes tanácstagok mennyire aktivak, kezdeményezők. Az utóbbi időben az is gyak­ran szóba kerül, hogy a jövő­ben a választásokon az eddi­gieknél nagyobb súlyt kell he­lyezni az előzetes közéleti sze­replésre, gyakorlatra. Elsősor­ban olyan emberek kerülje­nek be a testületekbe, akik már bizonyították, hogy képe­sek eredményesen munkálkod­ni a köz javára. Ám a közéleti múlt, a sze­replési gyakorlat önmagában még nem elegendő. Szükséges — mint már említettük — a rendszeres jelenlét, a fokozott törődés, az előtérbe került és fontos ügyekben való eljárás, gyors és hathatós intézkedés. És az, hogy a tanácstagban szüntelenül, érezhetően jelen legyen'az érdeklődés, a szere­tet, ragaszkodás azokhoz, akik bíznak benne. Az ilyen tanács­tag képtelen hosszú időn át távolmaradni, közömbössé válni. Sőt, igazán csak a má­sok örömének tud örülni, mert a mások gondjait is a magáé­nak érzi. Ha ez bárhol is így van, ak­kor ott nem kong üresen a terem a tanácstagi beszámolók alkalmával. Az ilyen helye­ken, ha a választók és a ta­nácstagok kapcsolatáról van szó, az emberek nem intézik el a témát egyetlen vállrándí­tással. Ellenkezőleg: egyre többen elismerik a nyilvános­ság előtt is a tanácstagok te­kintélyét. Varga Mihály Eredményes kutatómunka, folyamatos termelés A tanácstag tekintélye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom