Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. december 8. Felfüggesztik a szükségállapotot? A lengyel kormányszóvivő sajtóértekezlete események sorokban PÁRIZS Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság el­nöke Párizsban sajtókonferencián válaszolt az 1992-es olimpiára vo­natkozó kérdésekre, amelynek rendezését kilenc nagyváros vál­lalná. (Telefotó: AP—MTI—KS) VARSÓ Decemberben, főként karácsony és szilveszter előtt jobb ellátásra számíthatnak a lengyelek, mint akár tavaly ilyenkor, akár az idei esztendő korábbi hónapjaiban. A kormány elnökségének ülésén megállapították, hogy a kereske­delem elegendő készletekkel ren­delkezik alapvető élelmiszerekből, lesz tehát liszt, cukor, étolaj, zöld­ség és gyümölcs. Számítani lehet arra is, hogy decemberben javul a húsellátás, főként ami a választékot és a mi­nőséget illeti. Az ünnepek előtt növelik a piacra kerülő sertéshús mennyiségét, több és jobb felvá­gottat árulnak (természetesen jegyre), mint egy évvel ezelőtt. Ugyancsak jegyre árusítják majd a devizáért vásárolt mintegy 8000 tonna baromfit MADRID Az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó keddi ülésén csak Anthony Williams nagykö­vet, a brit küldöttség vezetője kért szót. Felszólalásában azt az is­mert nyugati álláspontot hangoz­tatta, hogy „az enyhülés válságát a szocialista országok idézték elő azzal, hogy nem tartották be a helsinki dokumentum ajánlásait”. Felszólította a Varsói Szerződés tagállamait, hogy „korrigálják hi­báikat”. A konferencia szerdán a küldöttségvezetők nem hivatalos ülésével folytatja munkáját. BÉCS A magyar—osztrák általános vegyesbizottság hétfőn és kedden Bécsben tartotta 9. ülésszakát. A magyar küldöttséget Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyettes, az osztrák delegációt pedig dr Fried­rich Bauer nagykövet, a szövetsé­gi külügyminisztérium politikai szekciójának főnöke vezette. Mindkét fél megelégedéssel álla­pította meg, hogy a kapcsolatok a bizottság legutóbbi ülésszaka óta is eredményesen fejlődtek. Kelemen István, az MTI tudó­sítója jelenti: VARSÓ A szükségállapot felfüggeszté­sével kapcsolatos intézkedések ki­dolgozása még tart — közölte szo­kásos keddi sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Mint elmondotta, a megfelelő lépések kialakításában részt vesznek a szejm egyes bi­zottságai is. A tervezett intézike- déseket az államtanács terjeszti majd — a kormány javaslatára — a szejm elé. A végső döntéseket a parlament hozza meg. de hogy ezek konkrétan mik lesznek, és hogy a döntéshozatalra pontosan mikor kerül sor. arról még korai lenne beszélni — mondotta a szó­vivő. Figyelemre méltó, hogy Urban a külföldi újságírók kérdéseire adott rövid válaszaiban mindvé­gig a szükségállapot fel függeszt é­LONDONDERRY Tömeggyilkos merényletet kö­vettek el hétfőn éjjel egy észak- írországi táncklubban. Titokban elhelyezett pokolgép robbant fel hétfőn éjjeli 17 perccel a zárás előtt, amikor még több mint szá­zan tartózkodtak a Londonderry- től 16 kilométerre levő Ballykelly helység táncklubjában. Az épület teljesen romba dőlt a nagyerejű robbanástól, a leszakadt betontető alól kedd reggelig nyolc halottat és ötven sebesültet emeltek ki. A belfasti rendőrség tájékozta­üi*' ge snuii/ umeri.tai külügy­miniszter kedden kora reggel megél kezett kéthetes európai kőr­útjának első állomására, a nyu­gatnémet fővárosba. A délelőtt folyamán Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tárgyalt, majd délután Helmut Kohl kancellár és Karl Carstens államfő fogadta. se kifejezést használta, tehát nem a rendkívüli intézkedések meg­szüntetéséről beszélt. A kormányszóvivő elmondotta, hogy a Hazafias Nemzeti Üjjászü- letési Mozgalom (PRON), a vaj­dasági tanácsok, illetve néhány esetben újonnan bejegyzett válla­lati szakszervezetek kérésére fo­kozatosan szabadon engedik az in­ternáltak jelentős részét. Urban hangsúlyozta, hogy folyamatról van szó, ezért megközelítő adóto­kat sem kíván közölni arról, há­nyán vannak, illetve hányán ma­radnak az elkülönítő intézmé­nyekben. Annyit mondott csupán, hogy az internálásból elengedett személyek magatartásáért a sza­badon bocsátást kezdeményező szervezet, illetve testület egyfaj­ta társadalmi kezességet vállal. (Lengyel sajtójelentések alap­ján ismert, hogy eddig tíz vajda­ságban döntötték a helyi illetősé­gű internáltak, vagy azok egy ré­tása szerint a romok alatt még sokan maradhattak élve. A halottak között három brit katona volt, a sebesültek között pedig tízen voltak a brit egységek tagjai közül. Helyi jelentések sze­rint a táncklub általában az Észak-írországban szolgálatot tel­jesítő brit katonák kedvelt kime- nős szórakozóhelyének számított. Helyi rendőrségi források sze­rint senki sem figyelmeztetett elő­zetesen a készülő merényletre, ennek ellenére azt az illegális Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) mű­vének tartják. Shull/ bonni tárgyalásainak kö­zéppontjában a kelet—nyugati kapcsolatok állnak, azon belül is a leszerelesi iárgyalások és a, szo­cialista országokkal szemben folytatandó kereskedelem kérdé­sei. A két külügyminiszter kedden délután közös sajtóértekezletet tartott Bonnban. szének elengedéséről. Legutóbb éppen a sajtóértekezlet napián a varsói fővárosi rendőrkapitány döntött úgy. hogy szabadon bocsá­tanak 32 Varsóból, illetve a varsói vajdaságból internált sze­mélyt, többségükben munkáso­kat.) Ami a szükségállapot további sorsát puhatoló, ismételt kérdése­ket illeti, Urban semmilyen rész­letbe nem bocsátkozott. A többi között kijelentette, hogy pillanat­nyilag nincs mondanivalója azzal kapcsolatban sem, mi az érdemi különbség a szükségállapot meg­szüntetése, illetve felfüggesztése között. Az ország politikai helyzetéről szólva a szóvivő rámutatott, hogy a földalatti, úgynevezett belső el­lenzék tevékenysége jelentősen csökken, és hogy a stabilizálódást egyebek között az internáltak fo­kozatos szabadon bocsátása is bi­zonyítja. Izraeli sztrájk TEL-AVIV Izraelben kedden 400 ezer köz- alkalmazott kezdett kétnapos sztrájkot. Az állami hivatalok, a kórházak, a bíróságok, a rádió és televízió, az óvodák és az iskolák dolgozói munkabeszüntetésükkel azt szeretnék kiharcolni, hogy a havonta 10 százalékot meghaladó infláció ellensúlyozására emeljék fel fizetésüket és új munkaszerző­désben szavatolják az áremelkedé­sek rendszeres ellensúlyozását. A sztrájkot szervező Hisztadrut szakszervezeti szövetség szóvivője elmondta, hogy a dolgozók min­denütt részt vesznek a munkabe­szüntetésben. Az egészségügyi in­tézményekben csak a legsúlyosabb eseteket látják el A kormány képviselői hétfőn este a sztrájk megakadályozása érdekében 6—8 százalékos bér­emelést ajánlottak fel a közalkal­mazottaknak, a szakszervezet kép­viselői azonban kitartottak 12 szá­zalékos követelésük mellett. M itter rand— Kohl találkozó PÁRIZS Francois Mitterrand francia köztársasági elnök kedden az Ely- sée-palotában reggelin látta ven­dégül Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt. A megbeszélés egyik fontos té­mája volt a francia—nyugatnémet kereskedelmi forgalomban mutat­kozó egyensúlyhiány kérdése. A kétoldalú forgalomban ugyanis már évek óta nagy a francia de­ficit, ég az idén várhatólag eléri a 12 milliárd nyugatnémet már­kát. Ezért Párizs azt szeretné, ha a bonni kormány arra intené a nyugatnémet exportőröket, hogy mérsékeljék a Franciaországba irányuló kivitelt. Észak-ír tömeggyilkos merénylet Shultz az NSZK-ban \ A SZOVJET HONVÉDELMI MINISZTER NYILATKOZATA A TASZSZ-NAK Usztyinov a katonai erőegyensúlyról MOSZKVA A szovjet—amerikai katonai erőegyensúlyról, az Egyesült Ál­lamok új fegyverkezési tervei­ről nyilatkozott a TASZSZ tudó­sítójának Dmitrij Usztyinov mar­sall. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Usztyinov felhívta a figyelmet arra, hogy az MX-rakéták tele­pítése durván megsértené a szov­jet—amerikai megállapodások egyik legfontosabb előírását, azt, amelynek értelmében egyik fél sem hoz létre újabb, inter­kontinentális rakéták indítására alkalmas berendezéseket. Ezt a kötelezettségvállalást rögzítette a SALT—I. megállapodás és a SALT—(II. szerződés is. Az MX-rakéták az Egyesült Államokban, illetve a közepes hatótávolságú1 rakétáknak Nyu- gat-Eurcpában történő telepíté­sére vonatkozó tervek lényegé­ben nem jelentenek mást, mint a meglévő katonai erőegyensúly felszámolására, a Szovjetunió-fö­lötti globális és regionális mére­tű erőfölény measzerzésére irá­nyuló washingtoni programot. A Szovjetunióra és más szocia­lista országokra nézve veszélye­sen magváltoztatná a hadászati helyzetet, ha megvalósítanák a NATO terveit, és elhelyeznék Nyugat-Európában a mintegy hat­száz új amerikai közepes hatótá­volságú rakétát. Egyre inkább kételkedünk ab­ban, hogy az Egyesült Államok őszintén és komolyan kölcsönö­sen elfogadható megállapodást akar elérni a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközökről Géni­ben folytatott tárgyalásokon — mondotta Dmitrij Usztyinov. Aka­ratlanul is arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy az amerikai fél a tárgyalásokon az úgyneve­zett ..nulla-megoldással” leplez­ve szándékait, valójában új ra­kétáinak Európába telepítésére törekszik. Az amerikai kormányzat nem tudja megijeszteni a Szovjetuniót a ...szuperbiztos" MX hadászati rakéták létrehozásával, valamint a Pershing—2. rakéták és a ro­botrepülőgépek Nyugat-Európá- ba telepítésével. Ha a Fehér Ház jelenlegi vezetése a józan ész el­lenére és a népek békeakaratát figyelmen kívül hagyva kihívást intéz hozzánk, és megkezdi az MX rakéták telepítését, akkor a Szovjetunió válaszul e lépésre ugyanilyen osztályú, és műszaki jellemzőit tekintve az MX mö­gött semmiben el nem maradó, új interkontinentális ballisztikus rakétát telepít. A Szovjetunió — ha iziikség van rá — hatékonyan és idejében válaszolni tud Wa­shington .más fenyegetéseire is — hangsúlyozta Dmitrij Usztyi­nov. Mi azonban ellene vagyunk a katonai versengésnek. Ezért fel­szólítjuk az Egyesült Államokat: mondjon le a nukleáris fegyver­kezés fokozására irányuló tervei­ről, és (ne 'sértse meg a kialakult erőegyensúlyt — hangsúlyozta Usztyinov. Usztyinov marsall emlékezte­tett arra, hogy a jelenlegi amerikai kormány megkérdőjelezte az előző amerikai kormányzatok által el­ismert, s a SALT—II. szerződés által gondosan szabályozott szov­jet—amerikai hadászati egyen­súlyt. Emögött Washingtonnak az a szándéka húzódik meg, hogy megbontsa ezt az egyensúlyt. Usztyinov marsall felhívta a fi­gyelmet: a közvélemény félre­vezetését szolgálja minden olyan érv, amely csupán a Szovjétunió és az Egyesült Államok földi telepítésű közepes hatótávolságú rakétáit veszi figyelembe. Mi­vel az Egyesült Államok az utób­bi két évtizedben különböző okok miatt nem rendelkezett Nyugat- Európában ebbe az osztályba tartozó fegyverekkel. Washington gondolatmenete szerint a Szovjet­uniónak is fel kellene számolnia saját rakétáit. Ugyanakkor érin­tetlenek maradnának az előretolt állomásoztatású amerikai fegy­verrendszerek. Az Egyesült Ál­lamok ezt nevezi ,,nulla-megol­dásnak”. Az igazság ezzel szemben az. hogy a Szovjetunió közepes ha­tótávolságú rakétái és bombázói ugyanilyen típusú, Európában el­helyezett nukleáris fegyverzetek­kel állnak szemben — hangsú­lyozta a szovjet honvédelmi mi­niszter. Ezek közé tartoznak a nyugat-európai országok légitá­maszpontjain elhelyezett, nukleá­ris fegyvereket hordozó ameri­kai repülőgépek, az Európa part­jai mentén cirkáló amerikai re- pülőgép-anyaha,jókon lévő. nuk­leáris fegyvereket hordozó re­pülőgépek, a földi és tengeri te­lepítésű közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, s Anglia és Franciaország bombázógépei. Dmitrij Usztyinov végezetül szólt a hagyományos fegyverze­tek terén a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult erővi­szonyokról is. Megállapította, 'hogy egyes hagyományos katonai eszközökből a Varsói Szerződés, másokból a NATO rendelkezik többel. A NATO katonáinak össz- létszáma és harcra kész hadosz­tályai tekintetében felülmúlja a Varsói Szerződést. Tankelháritó eszközöjtből is többel rendelkezik. A tüzérségi és a páncélos-tech­nikai eszközök mennyiségét te­kintve viszonvlagos egyensúly van a két katonai tömb között. A Varsói Szerződésnek valami­vel több harcászati rendeltetésű repülőgépe van. Mindezeket fi­gyelembe véve a hagyományos fegyverzetek terén is viszony­lagos erőegyensúly áll fenn. A szembenálló ereknek ebben az egyensúlyában mi a két fél egyenlő biztonságára vonatkozó elv meg­valósulását látjuk — hangsúlyoz­ta befejezésül Dmitrij Usztyinov. Az igazságügy és a tanácsok költségvetésének tervezetéről Bizottsági ülés a Parlamentben Az 1983. évi állami költségvetés tervezetének az igazságügyre és a tanácsi munkára vonatkozó fe­jezeteivel. előirányzataival foglal­kozott kedden az országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bi­zottsága az Országháziban tartott ülésén. Az Igazságügyi Minisztérium, a Népköztársaság Legfőbb Ügyész­sége és a Legfelsőbb Bíró­ság tevékenysége tartozik az első témához, amelyet — a közösen .ké­szített írásos jelentésükhöz kap­csolódva — az ülésen Bonifert Ádám igazságügyim niszter-he- lyettes kommentált. Rámutatott, hogy az igazságügyben is tekin­tettel kell lenni a gazdasági fel­tételek országos léptékű változá­sára. az. anyagiakkal való éssze­rűbb gazdálkodásra. Természete­sen. miként hangsúlyozta, első­rendű a törvényesség maradékta­lan érvényesítése az igazságszol­gáltatás minden területén és fó­rumán. Ugyanakkor ésszerűsíté­sekkel. bizonyos ügymenetek egy­szerűsítésével még a bíróságok munkája is gazdaságosabbá tehe­tő — mondta a miniszterhelyettes. A tanácsi témakörbe'. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyef- ies előterjesztése nyomán bonta­kozott ki a képviselői eszmecsere a Pénzügyminisztérium összeállí­totta tervezetről. Visszatérő gon­dolat volt — az előterjesztésben, s a hozzászólásokban egyaránt —, hogy népgazdaságunk 1983. évi fejlődését a külgazdasági egyen­súly javítására irányuló törekvé­sek határozzák meg. s ehhez az egyik fontos feltétel a termelés hatékonyságának növelése mellett a belföldi felhasználás mérséklé­se is. Ez utóbbinak megfelelően a tanácsok jövő évi költségvetési előirányzatait is — miként a mi­niszterhelyettes fogalmazott — az jellemzi, hogy a pénzügyi lehető­ségek mind a működési költség- vetés. mind a fejlesztési alap te­kintetében mérsékelten bővülnek. A visszafogottabb beruházások mellett azonban így is jut elegen­dő anyagi eszköz az úgynevezett infrastrukturális fejlesztésekre. Fokozott figyelem övezi a lakás­építés és a lakásgazdálkodás ja­vítását. A jövő esztendőben meg­épülhet 75—77 ezer családi ott­hon. ebből mintegy 17 ezer álla­mi erőből. A tanácsok területelő­készítéssel és közművekkel segí­tik az állampolgárok önerős épít­kezéseit. A tervben szerepel to­vábbá mintegy húszezer tanácsi lakás felújítása és körülbelül 11 ezer korszerűsítése. A tanácsi in­tézmények közül leginkább az ál­talános iskolák hálózatát fejlesz­tik, mintegy 1200 új tanterem megépítésével. Folytatódik az egészségügyi intézményhálózat korszerűsítése, javítanak a beteg- ellátás feltételein. Szűkösebb anyagi lehetőségek közepette is vannak tartalékok — mutatott rá Kállai Lajos, s e lehetőségek kö­zött említette a tanácsok intézmé­nyi gazdálkodásának jobb szer­vezését, a feladatok megoldásá­ban a rugalmas gondolkodást, a helyi erőforrások bővítését, társa­dalmi összefogással is. A vitában felszólalt Ar.talffv György (Csongrád m.), Nezvál Fe­renc (Budapest), Juhász Tibor (Bács-Kiskun m.). Gulyás Emilná (Szabolcs-Szatmár m.), Barta László (Szolnok m.). S. Hegedűs László (Pest m.), Mezei László (Budapest), Mátay Pál (Fejér m.). Nagy József (Baranya m.). A bizottsági ülés az elnöklő Gajdócsi István (Bács-Kiskun m.) zárszavával ért véget. Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar teljesíti idei tervét, az értékesítési nehézségek elle­nére várhatóan tetemes lesz a mezőgazdasági export—import aktivunj^is., A mezxjgp’.daság. az élelmiszeripar, a1 fi^Izdaság sú­lyának megfeleld réSTt”vállait és teljesített gazdasági egyensú­lyunk megtartásában. Az ered­mények jó alapot adnak ahhoz, hogy jövőre a mezőgazdaság 1—2 százalékos termelésnövekedésével számolhassanak. Egyebek között ezeket állapították meg az or­szággyűlés mezőgazdasági bizott­ságának kedden, a Parlamentben tartott ülésén. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár ki­fejtette: a mezőgazdaság fő cél­ja az elkövetkezendő évben is a nem rubelelszámolású külkeres­kedelmi egyenleg javítása. Ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy továbbra is magas színvo­nalú legyen a hazai ellátás, s a mezőgazdaság maradéktalanul eleget tegyen a szocialista or­szágokkal kötött szerződésekben vállalt kötelezettségeinek is. E tervek valóra váltása csak úgy lehetséges — hangsúlyozta az ál­lamtitkár —. ha valamennyi érin­tett vezető és dolgozó rendkívüli teljesítményekkel járul hozzá a sikerhez. Űj bér- és keresetszabályozás (Folytatás az I. oldalról.) teleit. Mindkettőben elvileg a teljes bérszínvonal-növekedés után adót kell fizetnie a válla­latnak. de a szabályozás külön­böző jogcímek alapján elengedi a bérfejlesztés egy részének adó­ját. A vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozásban az adó­tól mentesített bérfejlesztés mér­téke a jövedelmezőségi mutató­tól függ: a jövedelmezőség szín­vonalának minden egy százalék­nyi növekedése 0,12 százalék adómentes bérszínvonal-emelést tesz lehetővé. További adóked­vezményhez jutnak a vállalatok a létszámcsökkentés esetén is, ugyanis az ebből származó bér­megtakarítás 30 százalékának erejéig adómentes bérszínvonal- emelést hajthatnak végre. Itt említette meg Kónya Lajos, hogy az 1983 előtt összegyűjtött bér­tartalékokat a vállalatok a kö­vetkező évben nem használhatják fel. A központi bérszabályozásban nem a jövedelmezőségi mutató, hanem központi előírás határozza meg az adómentesség mértékét. Háromféle változatot alkalmaz­nak majd. Az egyik változatban csak a központilag előírt mérté­kű bérszínvonal-emelés — 2,7 százalék — részesül adókedvez­ményben. A másik változat sze­rint a központilag engedélyezett, de alacsonyabb mértékű. (2.2 szá­zalékos) adómentes bérfejleszté­si lehetőségen túl a létszámcsök­kenésből eredő bérmegtakarítás 30 százalékának megfelelő bér­színvonal-emelés is mentesül az adó alól. Azok - vállalatok, szö­vetkezetek, melyek kedvezőtlen helyzetbe kerültek, átmenetileg választhatják a harmadik formát, vagyis a központi bérszabályozás szigorított feltételrendszerű vál­tozatát. Ebben az esetben a sza­bályozás csak 1.2 százalékos adó­mentes bérfejlesztésre nyújt mó­dot. A szigorú egyéb feltételek biztosítják, hogy csak a valóban rászoruló vállalatok éljenek ez­zel a lehetőséggel. A bevezetendő bér- és kereset- szabályozás — hangsúlyozta az elnökhelyettes — a jelenlegi rendszer korszerűsítését ^lenti. megfelelő biztonsággal képes sza­bályozni a bérkiáramlást. Követ­kezetesebbé teszi az ösztönzést is. mivel a bérfejlesztési lehető­séget a teljesítmények színvona­lához, és nem annak növekmé­nyéhez kapcsolja. Azonos érde­keltségű alapot teremt az árrend­szerrel és a vállalati jövedelem­szabályozással. ezáltal megszűn­nek az ösztönzés korábbi torzu­lásai, a teljesítmény-visszatar­tásban való érdekeltség. I Január elsejétől módosul a vállalati magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere is. A módosítás célja a vezetők anyagi ösztönzésének fokozása, valamint a vállalat jö­vedelmezősége szerepének növe­lése a vezetők ösztönzésében. Azo­kon a területeken, ahol a nye­reségérdekeltség érvényes! thet ő. a vállalati jövedelmezőségi mu­tató képezi a jövőben is a vezetői premizálás alapját. Ennek egyen­letesebbé tétele érdekében a jö­vőben a prémiumok alapjaként az adotfr év és az azt megelőző két év jövedelmezőségi mutató­jának átlagát kell figyelembe venni. Változás az is, hogy a te­vékenység átfogó értékelésén alapuló jutalom valamennyi köz­pontilag előírt szempontja és a jutalmazás személyi felső határa megszűnik. A jutalmak keretösz- szegével a felügyeleti szerv gaz­dálkodik a jövőben. Az intézke­dés lehetővé teszi a vállalati sa­játosságoknak. a vállalatok előtt álló távlati feladatod teljesítésé­nek az eddigieknél jobb figye­lembevételét, valamint lényege­sen differenciáltabb anyagi elis­merést biztosít a korábbiaknál. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom