Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-31 / 306. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! —----------------------------\ IXXVII. évf. 306. szám Ára: 1,40 Ft rvíVri IfCrC 1982. december 31. péntek AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Békés, boldog új évet kívánunk olvasóinknak! • Bács-Kiskun szénhidroern-bán.vászatára igényes feladatok, fontos teendők várnak jövőre is. • Évente több mint kétezer lakai elemeit készíti el a DUTÉP házgyára. * • Fejlődik, korszerűsödik a megye cgészségUgyl hálózata. A bácsalmási rendelőintézetben Is korszerű röntgenberendezések szolgálják a gyógyítást. Mérlegkészítés - 1983 előtt Irta: Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára R éges-régi gyakorlat, hogy év vége táján számvetés készül. Áttekintik a gazdálkodó szervezetek, a családok, az emibarek: .mire jutottak az eltelt időben, milyen változás maradt a következő esztendőre, és latolgatják, hogy mit hozhat a jövő. Megtette ezt megyei pártbizottságunk is decemberi ülésén, és elismerését, köszönetét fejezte ki a megalapozó eredményekért, jó munkáért. Az új vagy megújított célok meghatározásával - nem kell várni a mérlegek összeállításáig, hiszen az év summázata nélkülözheti a tételes elszámolást. És egyébként is: amit a jövőben kell vállalni, elvégezni, az nem mindig vezethető vissza a múltra, a megtett, vagy éppen elmulasztott cselekvésre, hanem az adott helyzetben, a változó körülményekben leli magyarázatát. Az utóhbi években állandó útitársunk lett a gazdasági élet változása, a világgazdaság lázas állapota, a szüntelenül szigorodó mérce. A nyugati világban új, éles fordulatoknak lehettünk tanúi: nagy áteséseknek és nagy áremelkedéseknek (olyan árukban, ahol mi vevők vagyunk), gyors kamatláb-emeléseknek. tőkés cégek csődjének, 10 százalék körüli munkanélküliségnek. Országunk árutermeléséből jut a külföldi piacokra is, szükségünk van erre a cserére, árbevételre, vásárolnunk is kell külföldön. Érzékenyen érinti tehát gazdaságunkat, nemzeti jövedelmünk alakulását, ha keveset kapunk áruinkért, ugyanakkor az általunk vásárolt javakért — energiahordozókért, más nyersanyagért, új technikáén — többet fizetünk, mint korábban. Ezek az arányok pedig megváltoztak, s láthatóan nem is állnak helyre a régi módon. Az első, úgynevezett olaj- árrobbanásnak 1983-iban 10 éve lesz, és a változás — pontosan szólva: az áremelkedés — kevés hullámzással azóta is tart. Végérvényesnek tekinthető, hogy az energiahordozók mezőnyében a szénnek (és más, viszonylag olcsóbb energiaforrásnak) megbecsült helye van. a szénbányászat fejlesztése ismét fontos. De sok más területen is hasonló a helyzet. Érdemes a hazai anyagok, lehetőségek teljes, körű hasznosítására még nagyobb gondot fordítani, s ismét — a mai követelményekhez igazítva — használatba venni a letűnt, elavultnak vélt termelési-szervezési módszerekét, egyszerű és olcsó megoldásokat. A szolid, takarékos gazdálkodás, a racionális életvitel — amit csak kevés ország tarthatott jellemző vonásának — becsülendő és követendő normatíva immár mind több nép és ország gyakorlatában. Határai vannak tehát a növekedésnek? Korszakváltás? Ha világgazdasági méretekben értjük, akkor korszakváltásnak tekinthető változások ezek. Nem egyszeri, nem átmeneti ügyről van szó. Jellegét lehet vitatni ez mar a gazdaságtörténészek dolga. A változás egyik kiindulópontját abban a törekvésben látják a szakértők, hogy az úgynevezett fejlődő országók (jórészt a volt gyarmatok), valamint a fejlett országok (többnyire a volt gyarmattartó, tőkés országok) gazdasági növekedési üteme — az előbbiek javára — megváltozzék. Az 1977-ben kiadott „A világgazdaság jövője” című ENSZ-jelen- tés szerint a két országcsoport között fennálló különbség — az egy főre jutó bruttó termékben számítva — tizenkétszeres a fejlettek javára. A jelentés készítői úgy vélik, hogy az átlagos jövedelemkülönbséget a fejlett és a fejlődő országok között — bizonyos feltételék esetén — 7:l-re lehetne csökkenteni az ezredfordulóra. (Itt persze mindig a, tőkés világba sorolt országokról van szó). Nyilvánvalóan úgy, hogy a (fejlődő országok gyorsabb ütemű gazdasági növekedést érjenek el. Ehhez két általános feltételt jelöltek meg: „Először mélyreható> társadalmi, politikai és intézményes jellegű belső változások a fejlődő országokban; másodszor a világgazdasági rend jelentős megváltoztatása". Az említett és más feltételek, a helyi, a regionális és az egész világra ható tényezők kombinálásának módja es eredménye nem, vagy csak részlegesen prognosztizálható. Fentiekkel összefüggésben — a Központi Bizottság decemberi határozata alapján — joggal szólt Havasi Ferenc az országgyűlés legutóbbi ülésszakán arról, hogy „olyan világban élünk, amely a jövőben is tartogathat előre nem látható eseményeket, s amelyekre nehéz felkészülni... A világgazdaságot olyannak kell vennünk, amilyen, a feltételekhez nekünk kell alkalmazkodnunk, mivél azok a jövőben sem lesznek tekintettel ránk”. Nem szorul bizonyításra, hogy belső elzárkózásra, önellátásra berendezkedni képtelenség lenne. Vállalnunk kell a részvételt, a piacon pedig — mindig — az eladók és vevők eltérő érdekei mérkőznek, ami fizetési eszközökben és különböző feltételekben jelenik meg. Ami hatott az országra a múltban, az szükségképpen érezhető volt a megyében. Így lesz ez a jövőben is. Bács.Kiskunban ugyan nem álltak le — rendelés hiányában — az exportra termelő kohászati üzemek, de a mi acélmunkásainkkal együtt a mi gazdaságunkat is sújtotta az acélexport visz- szaesése. Éppen úgy, áhogy népgazdasági gondot okoztak a „mii” baromfiértékesítési, vagy bárányeladási nehézségeink is. A termékekre ugyan volna igény a világ sok táján, de hiányzik a fizetőképes kereslet. Számítások szerint két tucat ország ténylegesen fizetésképtelen most a világban, vagyis az ÉNSZ-tagállamok 15—20 százaléka. Bács-Kiskun gazdasága, intézményrendszere, lakosságának alkotóereje meghatározott szerepet tölt be hazánk társadalmi-gazdasági életének alakulásában. Elégséges utalni két nagy termelő ágazatunkra. A megyébe települt iparra — elsősorban a szénhidrogén-bányászatra, a gépiparra és az építőiparra — igényes feladatok hárultak 1982-ben, és fontos teendők várnak jövőre is. Mind a hazai kereslet kielégítésében, az import helyettesítésében, mind a kivitelibenAz ország energiafelhasználásának mintegy felét fedezzük hazai forrásokból. Arányának emelkedése a hazai — benne a megyei — bányászat növekedésétől és az energiagazdálkodás színvonalának további alakulásától függ. A kutatások új kőolaj- és földgázlelőhelyeket tárnak fel. A megye számos településén hozzáláttak az energiafelhasználás ész- szerűsítéséhez. Legújabban a Kiskunimajsa határában talált hévíz sokoldalú hasznosítására is kész a kezdeményezéseiről ismert Jonathán Termelőszövetkezet. A VI. ötéves terv végére a hazai szénhidrogén-termelés csaknem egyötöde Bács-Kiskun- hól származik, s Hl alas az olajbányászat területi központjává válik! Másik nagy ágazatunk a mezőgazdaság, az élelmiszer- és élvezeti termékek előállításának és exportjának jelentős bázisa. Így számolunk vele a jövőben is. A megye agrártermelése adja — fontos hazai szerepe mellett — a magyar húsexport mintegy húsz százalékát, a baromfi és a baromfitermékek exportjának ennél is nagyobb hányadát. Az év eseményei képekben 2. oldal A helytállás pillanatai 3. oldal Rendkívüli precizitást, különleges szaktudást és feltétlen pontosságot, fegyelmet követel az a munka, amit a DÉMÁSZ kecskeméti brigádja végez Forgó János csapat- vezető irányításával. A villamos távvezetékeket úgy javítják meg. hogy közben nem kapcsolják ki az áramot. ami egy-egy alkálommal százezrekre tehető megtakarítást eredményez. Felújításért nívódíj 4. oldal A könnyűipar és a piac Beszélgetés dr. Szabó Imre ipari miniszterhelyettessel. 4. oldal Az elnök portréja 4. oldal Tavaszy Noémi: Látta Iluskává válni a virágot. Művelődés — irodalom — művészet 5. oldal összeállításunkban a 160 esztendeje született költő-óriásra, Petőfi Sándorra emlékezünk. Tóthné Mellaú Erzsébet a kiskőrösi szülőház vendégkönyvébe pillantott be. Felidézzük a fővárosi Pető- fi-szobor születésének körülményeit. Az oldal illusztrációit Tavaszy Noémi kiskőrösi kiállításának anyagából válogattuk. A Peíőfi- grafika- a kolozsvári Cseh Gusztáv munkája. i 9 Az idén átadott létesítmények sorában fontos helyet foglal el a kunszentmiklósi VÁV-gyáregység új acélszerkezeti üzeme, ahol korszerű technológiával készülnek a villamos berendezések vasszerkezetei. 9 A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat a megye legnagyobb „valuta-gyára”. • Hartán éppen úgy, mint a megye sok gazdaságában már repülőgépről szórják a vegyszereket • Évről évre több képzőművészeti alkotással gazdagodik a megye. Szurcsik János Munkácsy- díjas festőművész a hercegszántói új művelődési ház freskóján dolgozik. • Kalocsáié’ Kiskunfélegyházáig egyre több korszerű varrodában Iáinak munkát az asszonyok. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat évi termelésének kétharmadát külföldre szállítja. így a megye legnagyobb „valutagyára”. Könnyű belátni, hogy az akadozó értékesítés, vagy lezáródó külföldi piac esetén nemcsak a jelenlegi nagy megyei fogyasztás többszörösét (tizenötszörösét!) kellene baromfiból megvásárolnunk — ami lehetetlen —. hanem a kieső devizát is pótolni kellene. Hasonló a helyzet a konzerv- és paprikaiparban, “a szárítmá- nyok előállításában, ahol a termelés 70—80 százalékát exportáljuk. És egy aktuális áru: Bács-Kiskun négy állami gazdaságában évente 25—30 millió üveg pezsgőt palackoznak, amelynek 80 százaléka kerül külföldre. A sort folytathatnánk az agrártermelésben, de más ágazatban is. Alig található olyan tevékenység, amelynek nincs — számunkra fontos — érdekeltsége az országhatárokon túl. Építő- vagy nyomdaiparunk megbecsült partnere számos cégnek. Ez utóbbi is több mint 60 millió forint értékben, végzett munkát külföldi rendelésre. A könnyűipar más ágazataiban sem hiányzanak a jó példák. De említhetjük az anyagi ágazatnak n«m tekinthető idegen- forgalmat is, amely rendszeresen növeli a külföldi vendégektől származó bevételt, bővíti szolgáltatásait. (Folytatás a 3. oldalon) 9 Űj nagy teljesítményű daru könnyíti a munkál jövőre a FOKA bajai hajójavító üzemében.
