Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

Előrejelzés az ország területére ma estig: nyugaton több, keleten keve- , _ sebb lesz a felhő. Számottevő eső nem valószínű. A keleti, délkeleti szél Időnként megélénkül, néhány he­lyen erős széllökések is lehetnek. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0, —5 fok között, nyugaton kevéssel 0 fok fe­lett, a legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken J, 8 fok között valószínű. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 284. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 3. péntek Erősíteni kell az iskola és a szülők kapcsolatát Ülést tartott a HNF megyei bizottsága A közoktatás helyzetéről, a korszerűsítéssel együttjáró to­vábbi feladatokról tanácskozott tegnap Kecskeméten a Ha­zafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, va­lamint a HNF Országos Tanácsának képviseletében dr. Gosz- tonyi János, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. — A 11. tanév kezdődött idén az oktatáspolitikai párthatáro­zat megszületése óta — mondot­ta tájékoztatójában Krajcsovicz Mihály, a megyei tanács műve­lődésügyi Osztályának vezetője. — Így az értékeléskor éppen tíz esztendő munkáját lehet mérleg­re tenni. A számok azt mutatják, hogy a jelentős erőfeszítések elle­nére sem csökkent a megye — korábbi adottságokból fakadó — hátránya az országos átlaghoz képest, ha az általános, a közép* és felsőfokú végzettségűek ará­nyát vizsgáljuk. De. a feladat fontosságát is igazolva, a tanyai iskolák villamosításával, a Tele­víziót az iskolákba mozgalom ki- terjesztésével, a magnós oktatás fejlesztésével, a tanyai kollégiu­mok kialakításával — számos te­rületen hozott előrelépést a foko­zott állami és társadalmi összefo­gás. A legdinamikusabban az óvoda­hálózat gyarapodott. A korosz­tály 87 százaléka, mintegy 25 ezer gyerek jár ilyen intézmény­be. Tíz év alatt 465 általános isko­lai tanterem épült, ebből azon­ban jó néhány a korszerűtlen he­lyiségeket váltotta fel, s a bővü­léssel egyidőben elnéptelenedtek egyes tanyai iskolák. A középfokú oktatásban a tan­termek kialakítása mellett fi­gyelemre méltó a kollégiumi he­lyek és a tanműhelyek számá­nak gyarapodása. A szakközép­iskolai képzés differenciálódott, a gimnáziumokban bevezették a fakultatív oktatást. A statiszti­kák szerint a nyolc általánost elvégzőknek 92 százaléka tanul tovább valamilyen formában. A pedagógusok élet- és mun­kakörülményeinek javítására a közelmúltban több intézkedést hoztak, de az elkövetkező időben további feladatokat is meg kell oldani e téren. Az iskolákban nem kevés erő­feszítést igényel a nevelőktől az új tantervi követelmények telje­sítése, az ehhez szükséges mód­szerek elsajátítása, kialakítása. Erre nemcsak ösztönözni kell a pedagógusokat, hanem intézmé­nyesített keretek között segíteni is őket. A célok elérésében azonban az iskola számít a szülők támogatá­sára. A népfront, mint a szülői munkaközösség tevékenységének társadalmi irányítója, a mozga­lom sajátos eszközeivel erősíthe­ti az együttműködést. A tanács­kozáson közreadott ajánlásban is olvashatók az elképzelések, amelyek egyebek között a csalá­di élet normáinak elsajátítását, a világnézeti, nevelés erősítését, a felelősségvállalás növelését szor­galmazzák. A vitában felszólalók kiegészí­tették a tájékoztatót, egyebek között bajai példákkal, a zenei és anyanyelvi nevelés fontosságá­nak és rokonságának hangsúlyo­zásával. A bizottság tagjai rámu­tattak a pedagógusi felelősség és a társadalmi megbecsülés viszo­nyára, s arra is. hogy a három közösség: a nevelőké, a szülőké és a gyermekeké közül vitatha­tatlanul az utóbbi áll az első he­lyen. A bizottság az ajánlást elfogad­ta. Ezt követően felmentette tisztségéből, érdemei elismerése mellett Polgár Istvánt, a nép­front megyei titkárhelyettesét, mivel más beosztásba kerül. Pol­gár István a HNF-mozgalomban végzett 15 évi munkájának elis­meréseként megkapta a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést. V. T. KÖZLEMÉNY > ' • ' < - V ' v . / „ ; * <■/;' '" : -A v % a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. december 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek* a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei párt- bizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság a napi­rend előtt tájékoztatást kapott a Leonydd Iljics Brezsnyev elvtárs eLhunytával kapcsolatos elhatá­rozásainak végrehajtásáról. Meg­állapította, hogy küldöttségünk részvétele a moszkvai gyászszer­tartáson, a temetés napjára ha­zánkban elrendelt országos gyász, a párt-, társadalmi és állami szervek, üzemek, intézmények, kollektívák, az állampolgárok tö­meges részvétnyilvánítása mél­tóan kifejezte a magyar kommu­nisták, a magyar nép kegyeletét, együttérzését a szovjet néppel a kiváló szovjet államférfinak, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő szemé­lyiségének,' hazánk igaz barátjá­nak elhunyta alkalmából. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ered­ményes munkát kívánt a Szovjet­unió Kommunista Pártja Jurij Vlagyimirovics Andropov élvtárs vezette Központi Bizottságának, a szovjet népnek a kommuniz­mus építéséhez, a világ békéjéért, a társadalmi haladásért vívott harcához. Üdvözölte a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága eltökéltségét, hogy töretlenül folytatja lenini bel- és külpolitikai irányvonalát, kinyilvánította pártunk határo­zott szándékát, hogy a jövőben is az elvek és a célok közössége alapján, az internacionalista ha­gyományok szellemében munkál­kodik a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő elvtársi kapcso­latok erősítésén, országaink, né­peink megbonthatatlan barátsá­gának és sokoldalú együttműkö­désének fejlesztésén. A Központi Bizottság áttérve a napirend megtárgyalására, meg­vitatta és elfogadta Havasi Fe­renc elvtársnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesz­tésében az 1983. évi terv és álla­mi költségvetés irányelveire vo­natkozó javaslatot. A Központi Bizottság megál­lapította. ho.gv népünk a párt ve­zetésével kiegyensúlyozott poli­tikai légkörben, eredményesen dolgozik az 1982. évi feladatok megoldásán. A kedvezőtlen vi­lággazdasági körülmények ellené­re a népgazdaság idén is alapve­tően a XII. kongresszus határo­zatával összhangban fejlődik. A legfőbb gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a nem rubelelszámolású külkereskedel­mi mérleg az év során hozott in­tézkedések hatására jelentős többlettel zárul. Az ország nem­zetközi fizetési kötelezettségeinek rendiben eleget tesz, a népgazda­ság alapvető egyensúlya biztosí­tott, az életszínvonal megőrzése társadalmi méretekben megva­lósul. I. Az 1982. évi gazdasági fejlődés fő vonásai: A nemzeti jövedelem az előirányzottat megközelí­tően körülbelül 1 százalék­kal nő. A munka termelékenysé­ge emelkedik. A gazdálkodás ha­tékonysága főként a takarékosabb anyag- és energiafelhasználás ré­vén javul. A belföldi felhaszná­lás a gazdasági egyensúlyi köve­telményeknek megfelelően a ter­vezett 1—2 százaléknál jobban, 3—3,5 százalékkal csökken. Az állami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb. © Az ipari termelés a terve­zett 2—2.5 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalék­kal nő, főleg azért, mert több fontos termék külpiaci értékesí­tési lehetősége romlott. Az ex­portképes, valamint a behozatalt ésszerűen helyettesítő termelés növekedése továbbra is elmarad a követelményektől és a lehetősé­gektől. Lassú az előréhaladás az alacsony hatékonyságú és a gaz­daságtalan termelés visszaszorí­tásában. Az építőipar termelése—a szá­mítottnak megfelelően — kismér­tékben tovább csökken. Mérséklő­dik a beruházási építés, növek­szik a fenntartási és felújítási te­vékenység. A munka szervezett­sége. minősége, az igényekhez való alkalmazkodás még nem ki­elégítő. A mezőgazdasági termelés — a tervezettnek lényegében megfele­lően — mintegy 4 százalékkal nő. Kalászosokból és kukoricából ösz- szesen több mint 14 millió tonna termett. A szőlő- és gyümölcster­més meghaladja a számítottat. Az állattenyésztés kedvezően fejlődik, a hústermelés a tervezettnél na­gyobb. A takarmányellátás zavar­talan. A munkaerőhelyzet a korábbi­nál kiegyensúlyozottabb. A foglal­koztatottak száma az előző évek­hez hasonlóan csökken. © A lakosság fogyasztása mintegy fél százalékkal nö­vekszik, reáljövedelme meg­egyezik az elmúlt évivel. A mun­kások és alkalmazottak egy főre jutó keresete az előirányzott 4,5 százalék helyett várhatóan 6—7 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozóké mintegy 7 százalékkal magasabb a tavalyinál A pénzbeli társadalmi juttatások 9 százalék­kal növekednek. A fogyasztói ár­színvonal emelkedése a tervezett 4,8—5,2 százalékkal szemben 7,2 százalék. Ennél mérsékeltebben nő az alapvető fogyasztási cikkek ár­szintje. Az áruellátás egészében kiegyensúlyozott. Az életkörülmények javulásához hozzájárul, hogy a tervnek meg­felelően felépül 77 ezer lakás, 1700-zal gyarapodik a gyógyinté­zeti ágyak száma, és elkészül 3000 bölcsődei, 11 ezer óvodai hely, 1600 általános iskolai osztályterem. © Hazánk nemzetközi gazda­sági kapcsolatai tovább bő­vülnek. A kivitel összessé­gében kismértékben nő, a beho­zatal jelentősen csökken. A csere­arányok számunkra továbbra is kedvezőtlenül alakulnak. Erősödik együttműködésünk a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Fejlődnek ter­melési kapcsolataink, szélesedik a szakosítás. A rubelelszámolású áruforgalom a tervezettnek meg­felelően alakul A fejlődő orszá­gokkal is bővülnek kapcsolataink, kivitelünk dinamikusan nő. A nem rubelelszámolású kivitel, fő­ként a kedvezőtlen tőkés piaci fel­tételek miatt, a számítottnál ki­sebb mértékben emelkedik. © A Központi Bizottság meg­állapította: a gazdasági munka 1982. évi teljesítmé­nyei elősegítették a gazdasági egyensúly javítását és az élet- színvonal megőrzését. A terme­lés gazdaságossága, versenyké­pessége azonban nem javult olyan mértékben, hogy a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat teljes mértékben ellensúlyozni tudta volna. A tartás eredmények el­érése még további erőfeszítése­ket kíván. n. A Központi Bizottság megerő­sítette a XII. kongresszusnak és a VI. ötéves tervnek azt a fő cél­ját, hogy a gazdálkodás haté­konyságának növelésével bizto­sítsuk a népgazdaság tartós egyen­súlyát, és szilárdítsuk meg az el­ért életszínvonalat, javítsuk az élet- és munkakörülményeket. Ezt a óéit kell szolgálnia az 1983. évi népgazdasági tervnek, és ál­lami költségvetésnek is. O A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy a Miniszter- tanács, a realitásokkal szá­molva, az 1983. évi népgazdasá­gi tervet az alábbi fő irányzatok szerint véglegesítse, és az állami költségvetésről szóló törvényja­vaslatot az országgyűlés elé ter­jessze: Az 1983. évi terv az 1982. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés- szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás 100,5—101,0 96.0— 97,0 101,0—102,0 97.0- 98,0 101,0—102,0 98.0— 98,5 99.0- 99,5 A szocialista szektor beruházá- saira *170—172 milliárd forintot lehet fordítani. Céljaink elérése megköveteli a termelés hatékonyságának eddi­ginél erőteljesebb növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, összetételének átalakítását, az alacsony haté­konyságú és a nem gazdaságos tevékenység visszaszorítását. Nép- gazdasági érdek a behozatali gaz­daságos helyettesítése, az import­igények mérséklése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint a készletgazdálkodás ja­vítása. A termelés ott növeked­jék dinamikusan, ahol ez a haté­konysági követelményekkel össz­hangban az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja. O Az ipar — különösen a gép-, a vegyi- és a köny- nyűipar — jelentősen fo­kozza a nemzetközi piacokon gazdaságosan értékesíthető ter­mékek előállítását. Alkatrészek­ből, részegységekből, valamint fogyasztási cikkekből bővüljön a nem rubelelszámolású behozatalt helyettesítő termelés. A takaré­kosabb anyagfelhasználást és a technológia korszerűsítését szol­gáló programok és intézkedések eredményes végrehajtásával mér­sékelni kell a termelési ráfordí­tásokat. Folytatni kell az ipar szervezeti rendszerének korsze­rűsítését, a vállalati irányítás, vezetés továbbfejlesztését, a vál­lalatközi kapcsolatok javítását. Az építőipar a mérséklődő ke­(Folytatás a 2. oldalon.) Elutazott a krími előadó-küldöttség KÉT MEGYE ÖSSZEFOGÁSÁVAL Csökkenthető a palántanevelés költsége A Krím területi pártbizottság hétfő óta megyénkben tartózkodó kéttagú előadó-kül­döttségét csütörtök reggel a megyei pártbi­zottság székházában fogadta Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titká­ra. A baráti eszmecsere során Spitalnij Alekszej Ivanovics, a Krím területi pártbi­zottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője és Belij Leonyid Pavlovics, a krasznogvargyejszki járási pártbizottság első titkára arról a szeretetteljes fogadta­tásról, tájékoztatási készségről számolt be, amely végigkísérte látogatásukat. Romány Pál gazdaságpolitikai helyzetünkről beszélt, s további sikereket kívánt a testvérmegye párt- és állami vezetőinek, dolgozóinak. A pártbizottsági fogadás után folytató­dott vendégeink programja. Szabadszállá­son, a nagyközségi pártbizottságon Benc Já­nos, az MSZMP Kecskeméti járási Bizott­ságának titkára és Szőke Péter, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára tájékoztatta a kül­döttséget, majd a Lenin Tsz-be látogattak. Itt a szárítóüzemet, a juhtartást tanulmá­nyozták, s megtekintettek egy háztáji gaz­daságot is. Ma reggeltől a Krím területi pártbizott­ság kéttagú előadó-küldöttsége Budapest ne­vezetességeivel ismerkedik, majd a késő esti órákban hazautaznak. Évente 240—250 hektár termő­felületű üveg- és fóliaházban ne­velnek zöldségfélét Bács-Kiskun szövetkezeti és háztáji kertészei. A terület a kereslet és kínálat alakulásához igazodik, de a ter­melési költség változása is befo­lyásoló tényező. Az 1970-es évek elején még gyakori volt a fűtött fólia alatti primőrtermesztés. Az energiahor­dozók árának gyors növekedése miatt azóta az úgynevezett hi- deghajtatás terjedt el inkább. A kevésbé hőigényes retket, kínai kelt, korai káposztát, karalábét nevelik a fóliaházakban megye- szerte. A paprikát, a paradicso­mot pedig a szomszédos megyék hévízfűtésű hajtatásos kertésze­teiből szerzi be a kereskedelem. A megye hajtatásos kertésze­teinek zöme a háztáji és kisgaz­daságaikban található. Néhány szövetkezet városellátó és export­ra is termelő hajtatóházakat épít­tetett az 1970-es évek elején a zöldségtermesztés fejlesztésére meghirdetett kormányprogram után. Ilyen a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezeté, a tiszakécs- kei közös gazdaságoké, a tompái Kossuth Tsz-é. A felsoroltak kö­zül csupán Tiszakécskén haszno­sítják a hévízenergiát, és legújab­ban a kiskunmajsai Jonathán • A két részre osztott kertészeti telepen 5 hektáron készítették elő a fóliaházakat a korai zöldség termesztésére a tompái Kossuth Tsz-ben. Termelőszövetkezet vállalkozott a termálvízfűtésű hajtatóházak felállítására. A tompái Kossuth Tsz-ben no­vember utolsó hetében már elő­készítették az 5 hektáros fólia­telep hajtatóházait a korai vete- imények számára. A telep létesí­tésekor 1969—72-ben egy kilo­gramm könnyű, kénmentes tü­zelőolaj 1,50 forintba került, nap­jainkban 10,80 forint a beszerzé­si ára a téli hónapok alatt. Az olajfűtésre berendezett , fóliahá­zakban emiatt hideghajtatással termesztenek korai zöldségfélét, csupán a legszükségesebb eset­ben fűtik fel a 120 ezer köbméte­res légteret. A palántákat a Csongrád megyei Fábiánsebes- tyén szövetkezetének kertészeté­ből szerzik be, ahol azokat ter­málvízfűtésű üveg- és fóliaházak­ban nevelik, más gazdaságok számára is. A tompái közös gazdaság is hasznosítaná kertészetében a ter­mészetes hőenergiát, de a legkö­zelebbi hévízforrás az ugyancsak Csongrád megyei Ásotthalmán ta­lálható. A Tompa környéki ku­tatások nem vezettek eredmény­re. Ásotthalma pedig 18 kilomé­terre van. A két megye kölcsönös érdekeinek egyeztetésével érde­mes lenne a jövőben ezt a lehe­tőséget is kiaknázni. Így a Duna— Tisza köze déli felének kertésze­tei a legköltségesebb palántane­velést rábízhatnák a 98 fokos termálvizet felhasználó társu­lásra. K. A. Az üzemegészségügyi ellátást tanulmányozták Az Országos Munka- és üzemegészségügyi Inté­zet szakmai kollégiuma tegnap Kecskeméten ülése, zett. Megvitatták az üzemegészségügy! hálózat el­múlt évi munkájáról szóló beszámolót, megtekintet­ték az új megyei kórházat, majd a délután folya­mán látogatást tettek az Izsáki Állami Gazdaság­ban, ahol az üzemegészségügy! szakbizottság. Illet­ve az üzemorvosi rendelő munkájával ismerkedtek meg. — Miért választották Bács-Kiskun megyét a kol­légium első, kihelyezett ülésének színhelyéül? — kérdeztük dr. Zsögön Évától, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet főigazgató főorvosától. — Bács-Kiskun megyébe azért jöttünk, mert itt az üzemegészségügyi ellátás szervezettsége, a mun­kájuk eredményessége aktualitást adott a tanácsko­zásunknak. A szolgálat kórházon belüli integráció­ja megoldott, s ezzel országosan is példamutató együttműködést alakítottak ki. Bács-Kiskun megye lesz a mezőgazdasági üzemegészségügy szakközpont­ja, a lendületesen fejlődő, a mezőgazdasági dolgozók ellátásával kiemelkedően foglalkozó szolgálatok módszereit alkalmazzák majd az ország más terü­letein is. Itt Kecskeméten és Izsákon a kollégium résztvevőinek már ma be tudják mutatni az integ­rált megyei üzemegészségügyi szakrendelés tevé­kenységét. és az izsáki rendelő mérceként állítható tartalmi munkáját — mondta dr. Zsögön Éva. N. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom