Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

HUSZONÖT KÉRDÉS - HUSZONÖT VÁLASZ í­A városi tanács új lakásrendelete Október 29-én — rendkívüli ülésen — 2 1982-es számmal , új rendeletet alkotott Kecskemét város Tanácsa. A jelenlegi adatok szerint 7300 igénylőt a lehető legközvetlenebbül érint a lakásgazdálkodás fejlesztésére hozott jogszabály. Az ő segítségükre is szeretnénk lenni, amikor mai összeállítá­sunkban részletesen ismertetjük a hamarosan teljes terje­delmében megjelenő, közforgalomba is kerülő rendeletet. r, 1. Miért volt szükség új lakás­rendeletre? Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács 1982. áp­rilis 7-én hagyta jóvá a lakásépí­tés és -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésére vonatko- ~..zó irányelveket. Ezek alapján ke­rült sor kormányszintű jogsza­bályok, miniszteri végrehajtási rendeletek, valamint központi ágazati irányelvek kibocsátására, amelyek figyelembevételével a tanácsok is továbbfejlesztik a he­lyi lakásgazdálkodási tevékenysé­güket. és korszerűsítik lakásügyi tanácsrendeleteiket. 2. Mi a célja az új szabályo­zásnak? Az. hogy az eltérő szociális és jövedelmi helyzetű családok la­káshoz jutási esélyei javuljanak, a lakásfenntartás terhei kiegyen­súlyozódjanak. Ezért volt szükség a többi között a lakbérek emelé­sére is: már csak a ráfordítások egyharmadát fedezik. 3. A helyi jogszabály 1983. ja­nuár 1-én lép hatályba. Azután ki igényelhet lakást Kecskemé­ten? Mindenki, akinek bejelentett lakása van itt, vagy pedig itt dol­gozik. 7. Kinek utalnak állami támo­gatással épülő tanácsi értékesítő- síi lakást? Annak, akinek családjában nincs jelentősebb vagyon és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme a 3200 forintot, egye­dülállónál, gyermekét egyedül ne­velő szülőnél .és nyugdíjasnál a 4000 forintot nem haladja meg. 8. Ki az. aki csak OTP-s beru­házású lakást vásárolhat? Mindazok, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 3200 forintot. 9. Hogyan lehet benyújtani az igénylést? Január 1-e és június 30-a kö­zött mindenkinek meg kell újíta­nia lakásigénylését. Erre új lapo­kat készítenek, ezeket az ügyfél- szolgálati irodában lehet megvá­sárolni. 10. Ingyenes a lakásigénylés? Az új jogszabály szerint nem. Szociális jellegű tanácsi bérla­kásra. az igényelt lakás szobaszá­mától függően az alábbi összege­ket kell letétbe helyezni az OTP- nél. Garzon- és egyszobás lakás­ra 3000 forint; másfél-, kétszobás lakásra 6000 forint; két és fél szo­bás vagy en,nél nagyobb lakásra 10 000 forint; tanácsi értékesítésit említett összegek 70 százalékát kell megfizetniük. A három vagy több gyermekes igénylők az alap­díj 50 százalékát helyezik letét­be. Ha ők öt évnél régebben vár­nak otthonra, akkor a 70 százalé­kos csökkentett összeg felét kell, hogy megfizessék. 12. Mi lesz az igénylési letéttel és kamataival? Az összeget a kiutalt tanácsi bérlakásra megállapított haszná­latbavételi díj összegébe, illető­leg az egyéb lakás előtörleszté­sének összegébe kell beszámíta­ni. Vissza kell fizetni az igény­lőnek az összeget, ha visszavonja lakásigénylését. • Valahol a Munkácsy ut­cában; a saját háznak is megvannak az előnyei. A tanács telekkínálattal segí­ti azokat, akik úgy gondol­ják: belevágnak a házépí­tésbe. 13. Mi számít jelentősebb va­gyonnak? Az igénylő vagy vele közös ház­tartásban élő családtagja tulaj­donában levő és értékesíthető épí­tési telek, lakóház vagy lakás, üdülőtelek vagy hétvégi __ ház, egyéb jelentős ingatlan, műkincs, más jelentősebb ingóvagyon, fel­téve, hogy ezek a 100 000 forintot, a közös háztartásban élők, illetve az igénylővel együtt költözők egybeszámított vagyona a 150 000 forintot eléri vagy meghaladja. A vagyoni viszony megállapításá­nál a gépkocsit 150 000 forintig nem lehet figyelembe venni. 14. Hogyan számítják ki az át­lagos havi jövedelmet? Munkaviszonyban, szövetkeze­ti, illetve munkaközösségi (alko­tóközösségi) tagsági viszonyban állók esetében a főállásból, má­sodállásból, mellékfoglalkozás­ból, bedolgozói vagy más tevé­kenységből származó, az igénylés időpontját megelőző 12 teljes hó­napban élvezett jövedelem (ré­szesedés) az alap. Nyugdíjas, il­letve rendszeres ellátásban része­sülő csökkent munkaképességű esetében a nyugdíj' vagy járadék a kiindulópont. Szabadfoglalko­zásúak, önállóak, illetőleg ma­gánmunkáltatónál foglalkozta­tottak esetében az általános jöve­delem és munkabér, továbbá a kézhez vett tartásdíj összegét kell figyelembe venni. A fizetett tar­tásdíj összegét jövedelemcsökken ­• Ezentúl a korábbinál fokozottabb mértékben ösztönzik a magánerős építkezést. Továbbra is hosszú lejáratú, kedvezmé­nyes kamattal segítik a lakásvásárlókat. 4. Milyen lakások lesznek ez­után? A tanácsi bérlakás helyébe lép a szociális bérlakás; lesz nem szo­ciális bérlakás, és egyre csökke­nő mértékben, állami támogatás­sal épülő lakás — korábban ezt nevezték a köznyelvben szövet­kezetinek. Az OTP saját beruhá­zásban továbbra is épít lakáso­kat. ezeknek tulajdonosát rész­ben a tanács jelöii ki, részben pedig az OTP saját feltételei sze­rint határozza meg. Természete­sen megmarad a családi házas építkezés, rendkívül sok lehető­séggel (korszerű, csoportos, sor-, illetve lánéház stb.). 5. Ki jogosult szociális bérla­kásra? Az az igénylő, akinek a saját és a vele közös háztartásban élő. 'és vele együtt költöző családtag­jainak (házastársa, élettársa, gyermeke, szülője) nincs jelentő­sebb vagyona, és akinek családjá­ban az egy főre jutó átlagos ha­vi jövedelem a 2500 forintot nem haladja meg. Egyedülállónál, a . gyermekét egyedül nevelő szülő­nél és nyugdíjasnál ez az összeg , 3500 forint. Tanácsi bérlakást kaphat hatá­rozott időre, vagy valamely fel­tétel bekövetkezéséig elsősorban fiatal házaspár, jövedelmi, va­gyoni és szociális helyzetétől füg- • getlenül. 6. Ki kaphat nem szociális ta­nácsi bérlakást? lakásra 10 000 forint, tanácsi ki­jelölésű OTP-lakásra 10 000 fo­rint; és nem szociális jellegű ta­nácsi bérlakásra 15 000 forint. Az igénylési letétek a lakáscsere-ké­relmekre is vonatkoznak. 11. Mérsékelhető-e ez az ösz- szeg? Az öt évnél régebbi lakásigény, léssel rendelkezőknek az előbb Külön jogszabályban meghatá­rozott pénzügyi feltételekkel az is. aki tanácsi bérlakásra szociá­lis jelleggel nem jogosult. tő tényezőként veszik figyelem­be. 15. Ki dönt a lakáskiutalások­ról? A végrehajtó bizottság éven­ként lakáselosztási tervet készít. Az otthonok kiutalását a Lakás­ügyi Társadalmi Bizottság segí­ti. Ez a tanács végrehajtó bizott­ságának javaslattevő, vélemé­nyező és közreműködő, 25 tagból álló szerve. Ök közösen döntenek. 16. Milyen szempontok szerint osztják a lakásokat? Az egyes lakáselosztásd formá­kon belül az előjegyzett igénylé­seket a rászorultság szerint rang­sorolják. Elsőbbséget élveznek az önhibájukon kívül romos lakás­ban és életveszélyes, vagy egész­ségre súlyosan ártalmas körül­mények között lakók; azok, akik­nek nincs lakásuk; azok. akik önhibájukon kívül zsúfolt körül­mények között laknak (ez abban az esetben áll fenn, ha az igény­lő és a vele lakó családtagjai mindegyikének 6 négyzetméternél kisebb lakóterület jut). Előnyben részesítik továbbá a három vagy több gyermekes családokat, ide­értve az eltartásra szoruló csa­ládtagokat is. (Ezen belül a fizi­kai munkásokat); a családosokat azokkal szemben, akiknek nincs családjuk; a tartósan fertőző be­tegségben szenvedőket, a rokkan­takat; az Elnöki Tanács vagy mi­niszter által adományozott kitün­tetéssel rendelkező személyeket; a kifogástalan életvitelű, kiemel­kedő munkát végzők és a városi társadalmi munkában eredmé­nyesen közreműködő személye­ket; a családot egyedül eltartó­kat. Azonos sorrendben jogosul­tak közül előnyben kell részesíte­ni azt, akinek az igénylését előbb vették nyilvántartásba, továbbá azt, akinek nincs autója. A soro lásnál azok részesülnek előnyben, akik Kecskeméten legalább öt éve állandó lakhellyel, vagy ugyanitt ötéves állandó, illetve folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek. el és az egy főre eső jövedelem az 1500 forintot nem haladja meg. Az esetben, ha összkomfor­tos és komfortos lakást utalnak ki és az igénylő(k) együttes jöve­delmének egy főre jutó havi át­laga nem' haladja meg az 1500 forintot, az egyébként fizetendő használatbavételi díj 80 százalé­kára, legfeljebb 10 évi időtartam­ra — kérelemre — részletfizetési kedvezmény adható. 19. Milyen intézkedések vo­natkoznak a fiatal házasokra? Kedvezmény, hogy az ő szá­mukra 3000 forint a lakásigény­lési letét. (A jogszabály szem­pontjából fiatal házasnak azt a párt nevezik, ahol a házasfelek egyike nem töltötte be a 35. élet­évét.) Teljes egészében ők foglal­ják el a fiatal házasok otthonát. 20. Kik juthatnak be ide? A korábbi rendelkezéssel szem­ben új vonás: azok, akiknek leg­alább egyéves az ifjúsági taka­rékbetétjük. őnekik igazoln.éik kell, hogy van 30 ezer forintjuk (ezt letétbe is helyezik) és vállal­ják, hogy havonta ezer forintot helyeznek el ifjúsági takarékbe­tétben. 21. Hogyan emelkednek a lak­bérek? Ezt nem a helyi tanácsrendelet, hanem központi jogszabály hatá­rozza meg. A lényege: 1988-ig évenkénti változó mértékben, fo­kozatosan, egyre csökkenő állami támogatás mellett a jelenlegi lakbérek 120 százalékkal emel­kednek. Az 1988-ban érvényes új lakbéreket 1983. március 31-ig közük a bérlőkkel a helyi ingat­lankezelő vállalatok. Vitás kér­désekben a bérlő a városi tanács műszaki osztályához fordulhat. 22. Mi a helyzet azokkal, akik belátható időn belül nem juthat­nak tanácsi lakáshoz, vagy nem is jogosultak rá? őket minden eszközzel segíteni kell, hogy magánerőből, pénzin­tézeti, banki segítséggel (kedvez­ményes, hosszú lejáratú kölcsön­nel) oldják meg gondjukat. • A foghíjakat legcélszerűbb kistársasházzal beépíteni — ezt teszik a Jókai utcában is. Kedvezményes kölcsön, tágas szobák, nagy alapterület — ez az előnye ennek a megoldásnak. 17. Mennyi lesz a lakáshasz­nálatbavételi díj? összkomfortos lakások eseté­ben egyszobásért 30 000, kétszo­básért 48 000, 2,5 szobásért 57 000 forintot kell fizetni. Komfortos (ilyenek a gázfűtéses lakások) otthonért, ha egyszobás 24 000, ha kétszobás 38 000, ha 2,5 szobás 45 000 forintot kell fizetni. Ha félkomfortos lakás (az egyedi fűtési mód, az előzőhöz képest megváltozott kritérium), akkor az egyszobásért 12 000, a kétszo­básért 19 000, 2,5 szobásért 22 500 forintot kell fizetni. A komfort nélküli (a WC a lakáson kívül van. a vízvétel lehetősége bizto­sított, az egyik szoba nagyobb 12 négyzetméternél és van főzőhe- lyiiség) lakásért, ha egyszobás 9000, ha kétszobás 14 000, ha 2.5 szobás 16 500 forintot kell fizetni. 18. Mérsékelhető-e ez az ösz- szeg? Meghatározott esetekben igen. Például a szociális bérlakás ki­utalására jogosult három vagy ennél több gyermekes családot komfortos és összkomfortos lakás kiutalása esetén is teljes egészé­ben mentesíteni kell a lakás­használatbavételi díj megfizetése alól, ha az egy főre eső havi jöve­delem nem haladja meg az 1200 forintot. Bármilyen komfortfoko­zatú tanácsi bérlakás kiutalása esetén, a használatbavételi dij 50 százalékát el kell engedni, ha három vagy több gyermeket tart 23. Van-e számukra telek? Igen. A korszerű csoportos (lánc-, sorház) építésére a Mér­leg utcában jelenleg is van telek, itt 50 000 forint az egy lakásra jutó költség. A Felsőszéktóban 30, illetve 44 házhely van 128 000 fo­rintért. Száz telket Hetényegyhá- zán alakítanak ki. ezeknek még nincs megállapítva az áruk. Csa­ládi házat az alábbi helyeken le­het építeni — zárójelben az árak. Kadafalván 40 telek (50 000 fo­rint), Ménteleken 12 telek (10— 15 000 forint), Szarkáson 8 telek (22 000 forint), Hetényegyházán 36 telek (46 000 forint). Katonate­lepen 80 telek (40 000 forint). 24. Milyen lesz a jövő évi kí­nálat? Ménteleken 10. Hetényegyhá- zán 40, Katonatelepen 57, a Béke fasorban 54, a Hegedűs közben 32, Felsőszéktóban 97, Hetényegyhá­zán egy másik helyen újabb 15 telket alakítanak ki. 25. Mit várnak az új tanács- rendelettől? A már említett célon (az esé­lyek egyenlősége) túl azt is, hogy végre pontos képet kapnak az igénylők valóságos számáréi Ezt szolgálja a lakásigénylési letét bevezetése. Az elosztás — e hasá­bokon természetszerűleg csak vázlatosan ismertetett — új rend­je igazságosabb, mint a korábbi volt, s hozzájárul ahhoz, hogy ki- ki jogosultságának megfelelően jusson-juthasson otthonhoz. LAPSZÉL A VÁROSÉRT A város felszabadulásának 38. év­fordulóját köszöntő ünnepi tanács­ülésen négyen kaptak Kecskemét vá­rosért emlékérmet. GRIGORIJ CSUH- RAJ világhírű szovjet filmrendező, a többi között a Ballada a katonáról c. film alkotója. DR. KISS ÁRPÁD, a ZÖKUTI nyugdíjas tudományos fő- munkatársa, aki 1957 óta dolgozik a megyeszékhelyen. Nevéhez fűződik a többi között a búza és a rozs hibrid­jének, a tritikálénak, továbbá a bor­sónak és a görögdinnyének a nemesí­tése. DR. OROSZ LASZLÖ, a Katona József Gimnázium magyar-latin— könyvtár szakos tanára 1948-tól vallja magát kecskemétinek. Három önálló könyve jelent meg, részt vett a Ma­gyar Irodalmi Lexikon és az Ady-bib- liográfia szerkesztésében, tagja a Ma­gyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya tex­tológiai, valamint verstani munkabi­zottságának. A leghíresebb Katona­kutatóként tartják számon. GYULAI TIBOR, a városi tanács tervosztályá­nak vezetője. A szakemberek szerint nagy része van abban, hogy Kecske­mét az V. ötéves területfejlesztési terv végrehajtásáért kiérdemelte a Nem­zeti Zászlót (ezt a HNF-töl kapta a város). A kitüntetettek nevében Csuhraj mondott köszönetét, ö töb­bet köszönhet a városnak, mint a vá­ros neki — mondta, arra utalva, hogy súlyos sebesüléséből itt épült fel, to­vábbá, hogy itt, Kecskeméten érte a háború vége, s vele a béke, a szabad­ság. Az ünnepi tanácsülés résztvevői hosszan éltették a kitüntetetteket. VÍZVEZETÉK HETÉNYBE Gázos a hetényegyházi víz és a nyomásával is vannak bajok, a megoldás: összekötik á megye- székhely vezetékével a kertváros csöveit. A munkát tavasszal kezdték, nagy ütemben folytat­ták, majd elfogyott, országos hiánycikké vált a megfelelő cső. Most ismét érkezett egv jelentős mennyiség, s a Vízmű szakembe­rei hozzáláthattak a rnunkához: másfél kilométerre vannak a központtól. Még a fagyok beáll­ta előtt végérvényesen összekötik a vezetékeket. ÜJ NYUGDfJASKLUB Pontosabban: új helyen. A ré­gi, a Katona József utcában, vall­juk be, meglehetősen mostoha kö­rülményeket kínált. Most. hogy végre felszabadult az SZMT Szi- lády Károly utcai épülete, lehe­tőség nyílik rá. hogy ide költöz­zenek a nyugdíjasok. Ehhez előbb rendbehozzák az épületet — a költségekből a városi tanács is magára vállalt egy jelentős há­nyadot. trófeakiállítás Erdősi József hosszú ideig töl­tött be jelentős közfunkciót: volt az MSZMP megyei bizottságának első titkára, majd a megyei ta­nács elnöke. A szomorú emlékű 1971-es kijevi légikatasztrófa al­kalmával vesztette életét. Erdősi József szenvedélyes — és, tegyük hozzá: eredményes — vadász volt, csaknem 240 trófeára tett szert, főként gím- és dámszarvas-, valamint őzfejdíszekből. A gyűj­teményt özvegye a városnak ajándékozta. Értesüléseink szerint az illetékesek a vadaskert terü­letén szándékoznak építtetni egy megfelelő helyiséget, hogy állan­dó kiállításon mutathassák be a kollekciót. TELEFONTERVEK A VI. ötéves tervben három­ezerrel növekszik a város telefon- előfizetőinek száma, s eléri a tíz­ezret. Az 1985-ig“hátralevő időben is megfeszített ütemben dolgoznak a műszakiak, de kapacitásuk vé­ges. A további bővítés csak tíz év múlva, 1995 után lehetséges — nincs rá pénz. Jó hír viszont a he- tényegyháziaknak, hogy hamaro­san teljes értékű kecskemétieknek érezhetik magukat a távbeszélés „vonalán". Már majdnem kész a hálózat kiépítésének, bővítésének terve, s azt ígérik az illetékesek, hogy 1983-ban a munkákkal is vé­geznek. A SZEMLE SZEMLÉJE A már pgegszokott érdekes tar­talommal jelent meg a tarrács és a népfrontbizottság tájékoztatójá­nak, a Szemlének az 'új száma. A szerzők — köztük dr. Szom- bathy Zoltán, aki a Megyeszék­hely szerkesztésében is jeleskedik — egy sereg érdeklődésre számot tartó témát dolgoztak fel. írnak a lakásrendeletről, bemutatják a Kecskemét vonósnégyest, képes híradójukban öt új intézményt villantanak fel, két oldalon kalau­zolják el az olvasókat a Tudo­mány és Technika Házába. TANULÓ KERTBARÁTOK Hidegebb időben, mikor keve­sebb a munka a kiskertben, so­kan forgatják a szakkönyveket. Ilyenkor már az is hagyomány, hogy a kertbarátkörök neves szakembereket hívnak meg elő­adásokra — s persze, az alkalmat fórumra, tapasztalatcserére is föl­használják. Az idén a Kocsis Pál nevét viselő, illetve a hetény- egyházi körön kívül a minap megalakult katonatelepi kertba­rát körben is megtartják az elő­adássorozatot. ÖSZTÖNDÍJ MARKÓ ISTVÁNNAK Majdnem egy évig dolgozott gyakornokként a tanácsházán Markó István, mielőtt felvételi­zett volna az Államigazgatási Fő­iskolára. Most nappali tagozaton tanul. A város tanulmányi ösz­töndíjjal — havi összege 790 fo­rint — segíti a tehetséges fiatal­embert. ennek fejében Markó István vállalta, hogy annyi hó­napig dolgozik maid a város kö­telékében. ahány hónapig kanta a stipendiumot, olvan beosztás­ban, ahová helyezik. , Szerkeszti: Ballai József L M EGY E0ZÉK HELY ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1982. NOVEMBER • Az árpádvárosi garzonház. Az új rendelet nagy súlyt helyez a lépcsőzetes lakáshozjutásra. Hasonló 281 lakásos ház épUl a Széchenyivárosban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom