Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-30 / 281. szám

1982. november 30. • PETŐFI NÉPE • J Felelősség másokért 99 FÁJDALOM AZT MONDANI: NINCSEN, KÉREM 99 Napjainkban kezdenek valóra válni azok a gazdasági re­formelképzelések, amelyek a lakosság ellátásának javítására születtek, szélesebbre nyitva az utat a magánkezdeményezé­sek előtt. Növekszik a megyében a kisiparosok és kiskeres­kedők száma, s lassacskán kibontakozik a kívánt verseny — a szocialista üzletekkel, illetve a magánszektoron belül —, amelytől a szolgáltatások színvonalának emelkedését, a ja­vítás és karbantartás területén pedig reális árszint kialaku­lását várjuk. Sokan a máról holnapra történő meggazdagodás reményé­ben váltanak működési engedélyt, de ezeknek az emberek­nek látniuk kell, hogy a maszeknak sem hullik ölébe a pénz — ha a törvényeket, jogszabályokat tiszteletben tartja. Aki pedig erre nem hajlandó, az előbb-utóbb rajtaveszt. Ismerünk Bács-Kiskunban szép számmal olyan iparosokat és kereskedőket, akik a lakosság javára, az állammal szem­beni kötelezettségeiknek becsülettel eleget téve dolgoznak, miközben maguk sem járnak rosszul. A kiskőrösi Janicsek-boltban Janicsek István és felesége a pultnál. Emeletes, szép ház a Thököly utcában. Az útra néző földszinti részében élelmiszer- és vegyes­kereskedés. Belépve nincs más benyomása az embernek, mint akármelyik ABC-ben lenne. Áruk; pultok, polcok, pénztárgé­pek. eladók, fehér köpenyben. Az­tán mégiscsak észrevenni a kü­lönbséget: ezt az üzletet egyéni fantáziával alakította ki az. aki benne dolgozik, s nem egy — bi­zonyos tekintetben érdektelen — tervező. Tetszetős a fugázott iég- laoszlop. a barna színek ritmu­súval ékes tapéta. Janicsek Ist­ván magánkiskereskedő boltjá­ban vagyunk Kiskörösön. Családi vállalkozás — Kiskörös a vállalkozó szelle­mű lakóiról híres — udvarias- kodnék, de a boltvezető-házigaz­da megállít: — Nem itt születtem, tősgyö­keres jánoshalmi vagyok. Ponto­sabban csak voltam, mert most már kiskőrösinek vallom magam, ragaszkodók ehhez a városhoz, mert itt találtam meg önmaga­mat. Elmeséli, hogy 1955-ben állt be inasnak .Jánoshalmán egy áfesz- boltba. Lehúzott a szövetkezetnél vagy tizenöt évet. s bar eredeti­leg divatos szakmára, tv- vagy autószerelésre vágyott, vérévé vált a kereskedés. Aztán Kis­kunhalason dolgozott a FÜ- SZÉRT-nél. Jártak hozzánk vásárolni kis­kereskedők. beszélgettem velük. Ügy éreztem, hogy bennem is van elég erő. szakmaszeretet, öt­let. Elhatároztam, hogy magán­kereskedő leszek. Csábított, hogy a maga gazdájaként többet pro­dukálhat, szakmai szempontból szabadabban mozoghat az em­ber. A falujában nem támogatták elképzelését. Kiskőrösön sikerült betársulnia egy kis boltba. Hu­szonnégyből húsz órákat volt tal­pon akkoriban. Később egyedüli tulajdonos lett. Átköltöztek, s minden pénzüket ebbe a csalá­di vállalkozásiba fektették. Ugyan­is Janicsek Istvánnal együtt dol­gozik a felesége és a nagyobbik fia is. Ingyen viszik házhoz — Albérletben laktunk, ezt a házat hat éve kezdtük el építeni, s meg most sincs befejezve — mondja Janicsek István. — Elé? gedettek lehetünk. Minél kemé­nyebben dolgoztunk a feleségem­mel. annál jobban nőtt a vevő­körünk. Jelenleg már három al­kalmazottunk is van. nélkülük nem győznénk a munkát. — Mekkora a forgalmuk? — Tavaly 24 millió 800 ezer fo­rint volt. Nem dicsekvésképpen mö'ndorrt'.' <k-l,'éZ(/1é'fít>*r! , ABC-ben kétszer1 J yfckWa'VfjtaSgÄ&Äi csi­náljak meg. — Nincs konkurrencia, hogy ilyen j(Sl megy az üzlet? — Nem mondhatnám, hisz van a városban vagy hét ABC. Sokat kell azért gürcölnünk, hogy a vevők ne forduljanak el tölünk. Reggel olkoi. fél hatkor kinyitunk. Aki munkába megy, nálunk már bevásárolhat. — Más fogásokkal is élnek? — Aki ötszáz forintért vagy afelett rendel árut, annak a laká­sára szállítjuk a cikkeket, s ezért nem kiérünk semmit. A forgalom 20—30 százaléka ilyen eladásból származik. A mindennapi áru — Ismerek boltot, ahol a zárá­si időpont előtt 10—25 perccel becsapják az ajtót a vevő orra előtt. — Mi a nyitás és a zárás idő­pontját rugalmasan kezeljük. Ha vasárnap csönget valaki. been­gedjük. És nem fortyanunk föl, ha este 8-kor kérdezik meg, hogy van-e még tej. — Zökkenőmentes az árube­szerzés? — Sajnos, nekünk ..maszekok­nak" még sokszor hátrányos megkülönböztetésben van ré­szünk. Az úgynevezett keretes árukból az ABC*k sokszorta töb­bet kapnak, mint mi. Téliszalá­mit például vagy hússzor annyit. Pedig nem én eszem meg. töiem is a lakosság asztalára kerülne. Nem azért bánt ez. mert olyan sokat számít a forgalom szem­pontjából. hanem mert egy ke­reskedőnek kudarc az. ha valamit nem tud adni a vevőnek. Szá­momra fájdalom azt mondani: nincsen, kérem. — Hogyan lehet az, hogy hiány­cikkeket mégis hamarabb meg­kapni magánkereskedőnél, mint máshol? — Életünkben az idén nyaral­tunk először, most zártuk be az üzletet tíz napra. Amikor haza­jöttünk, mindenki a mosóport kereste éppen. Rohamot indítot­tak a bolt ellen. Nálunk akkor is ötféle mosószer közül válogatha­tott a vásárló. amikoV máshol semmilyen sem volt. Tudja miért? Mert éjjel-nappal úton volt a fiam. meg az egyik alkal­mazott. járták az országot és hoztak mosqporl. kartononként szedték össze, de hoztak. Ez a magyarázat. — Szóval meg kell dolgozni ér­te, hdgy legyen áru a polcon. — Megesik, hogy ötven csomag szalvétát kapunk Kecskeméten, a PIÉRT-nél. Na, ez egy különleges cég. Bennünket, magánkiskeres­kedőket nem hajlandók kiszolgál­ni csak a hónap egyetlen, álta­luk meghatározott napján, abból az áruból, ami éppen van nekik. Nem hiszi el? Ezért jövünk haza ötven csomag szalvétával Kecs­kemétről. Érdekes, de Szegeden és Pesten a PIÉRT-lerakat bár­mikor kiszolgál bennünket. Csak­hogy azok messzebb vannak. Milliónál több, adóba — Mennyi adót fizet? — Tavaly 1 millió 280 ezer fo­rint volt az adóköteles jövedel­münk. Ebből 1 millió 60 ezer fo­rintot adóba fizettünk be. — Vagyis a megmaradó tiszta haszon 220 ezer forint volt? — Ennyi maradt. Tulajdon­képpen ez volt a feleségem és az én fizetésem. Csaba fiam 18 éves. az idén kezdett dolgozni az üzletben. Ha egy ABC-ben csi­nálnánk ekkora forgalmat, ezzel a létszámmal, körülbelül ugyan­ennyi lenne a jövedelmünk. Nem mondom, hogy kevés, ami egy hónapra jut belőle, de nem ötna­pos munkahéten és nem 8 órás műszakokkal keressük meg. — Mi akkor a fantázia a ma- szekoskodásban? — Számomra a szakmai sza­badság. Az önállóság. Pedig az ember így kétszer olyan gyorsan használódik el. Negyvenkét éves vagyok, de az egykori vasidegeim már sehol sincsenek. Nagy a koc­kázat. Ébernek, fürgének kell len­ni. ha versenyben akarunk ma­radni. Ami az adót illeti. azzal úgy vagyok: add meg az állam­nak. ami az államé. Csak nyu­godtan dolgozhassak. A. Tóth Sándor Mindig lehangoló a vállvonoga- tást látni, is a közömbös arcot, te­kintetet, amikor a másik bájáról van szó. Fájdalmas a nemtörő­dömség embertársunk gondja iránt. A „mi közöm hozzá”, vala­mint a „nem tartozik rám” éppen úgy idegesítő, mint a ,.törődjön mindenki a maga dolgávál"-féle elutasító magatartás. A felelősség jogi értelemben véve sak helyütt és gyakorta je­len van megváltozott és változó életünkben. Hiszen, ha a nevelő felel a gyermekek fejlődéséért, ha a vonatvezető felelősseget érez azokért, akiket egyik helyről a másikra szállít, ha a könyvelő felel a helyes és szabályos pénz­ügyi gazdálkodásért, mindez tör­vények által szabályozott ,Jehé- ren-fekeién” lefektetett, könnyen érthető. Ám van másfajta felelős­ség is. A inehezien mérhető, alig megfogható, ám nélkülözhetetlen emberi-erkölcsi felelősség. Ami­kor nem a \jag, a törvény, a sza­bályzat szellemében járunk el, hanem belátásunk. együttérzé­sünk diktálja tetteinket. S ilyen­kor a másokért érzett felelősség­gel bizonyíthatjuk önmagunk és mások előtt, hogy méltó tagjai vagyunk kisebb és nagyobb kö­zösségünknek, társadalmunknak. Sajnos, gyakran lehet tapasztal- ni ennek a hiányát emberekben. Ha valahol a szülök éhezteiik, ütik-verik gyermekeiket, ha el­hanyagolják a magatehetetlen, idős szülőket. ha rossz útra térnek feltartóztathatatlanul emberek, s mindezt vállvonogatás kíséri, ak­kor bizony nem beszélhetünk a másakért érzett felelősségről. Mennyivel szebb, emberibb az a példa, amikor egy házaspár éj­jelente rendszeresen átfigyel “az egyedül, nagyon magányosan élő öregasszonyra, aki tudva ezt. ke­vésbé fél elhagyatottságában. Valgy az, amikor az utcán haladó férfi a soha nem látott gyermek­nek igyekszik megmagyarázni, mennyire veszélyes játékot ját­szik a roncsok között, vagy a ke­rítés tetején. Vagy pedig az, ami­kor a szomszéd elbitangolt álla­tait önként, segítő szándékkal visszatereli valaki. Mert az ön­ként vállalt felelősség nemcsak az emberekre, de mások anyagi javaira, értékeire is kiterjedhet. És ezáltal kinek-kinek nyugodtab- ba lesz az élete, megnő a bizton­ságérzete. Azt érezheti bárki, hogy ahol 6 él, ott nincsen egye­dül, számíthat mások együttérzé­sere és jóindulatú támogatására. Aki önző módon befelé fordul. csak önmaga érdekeit tartja szem előtt, s aki 4,na és!”-szerű megnyilvánulásokkal reagál má­sok gainajaira, az nem lehet tel­jes értékű tagja a közösségének. Az ilyen ember az idő múlásával egyre jobban elszigetelődik em­bertársaitól, s elfordultak tőle azok, akik ismerik. A másokért érzett felelősség fokozza az egy­más iránti rokonszenuet: megbe­csülést, a kölcsönös segítés meg­szépíti az ételet. Varga Mihály Könyvek a Kodály-centenáriurara A Zeneműkiadó idei tevékeny­ségét alapvetően meghatározza Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója. A centenárium könyveinek két legfrissebb da­rabja most került a bollokba. A ..Kodály Zoltán levelei"-t sok éves kutatómunka előzte meg. A több. mint 60 évet felölelő, mint­egy 1100 levél nemcsak a mester életútját mutatja be. hanem fényt derít egyes kompozíciók keletkezésének és előadásának történetére is. A Legánv Dezső szerkesztette levelek címzettjei­nek sorában a magyar és a nem­zetközi zenei élet kimagasló egvé- niségei találhatók. A másik új kiadvány Breuer János ..Kodálv- kalauza”. amely műfajok szerin­ti csoportosításban, ezen/ belül időrendben tárgyalja a kompozí­ciókat. Ismerteti keletkezésük történetét. beszámol hazai és nemzetközi fogadtatásukról, és megvilágítja a művek szerkeze­tét. A könyv fő fejezeteit a ka­maraművek. a zenekari művek, valamint az oratórikus és szín­padi kompozíciók ismertetései alkotják. A centenárium tiszteletére rheg- jelent a Visszatekintés című munka is. melynek két kötete Bónis Ferenc szerkesztésében Ko­dály hat évtizedes tudományos, irodalmi, zenei és nevelői tevé­kenységét foglalja össze. Az idén látott napvilágot Kodály Zoltán —Paulini Béla—Harsányt Zsolt Háry Jánosának szövegkönyve, bibliofil kiadványban. Új kiadásban került az olva­sókhoz Eösze László ..Kodály Zol­tán élete képekben és dokumen­tumokban" című munkája. Bónis Ferenc szerkesztette az „Igv lát­tuk Kodályt" című gyűjteményt, amely új. javított változatában 54 emlékezést tartalmaz, köztük Dorátt Antalét. Keresztúrv De­zsőét. Kosa Györgyét és Lőrin- cze Lajosét. Gál Zsuzsa Az én zeneszerzőm: Kodály című köny­vében rövid, mozaikképekhez ha­sonlítható fejezetek segítségével ismerteti meg az olvasót Kodály életével és munkásságával. PÁLYAKEZDŐ PEDAGÓGUSOK Kevés a kollégiumi nevelő és a nyelvtanár Évről évre mind több pedagó­gust kivan foglalkoztatni a köz­oktatási intézményhálózat, első­sorban a demográfiai hullám okozta tanulólétszám-növekedés miatt. Az. általános iskolák alsó tagozatába beiratkozott tanulók létszámának emelkedésével .jelen­leg tanítói, az elkövetkezendő években pedig szaktanárhiánv- nval kell számolni — állapította meg a pedagógusok munkába ál­lásának tapasztalatait összegző, a napokban elkészült művelődési minisztériumi jelentés. A növekvő pedagógushiányt súlyosbítja, hogy a már dolgozó tanítók és tanárok között válto­zatlanul magas a gyermekgondo­zási szabadságon lévök száma, és várhatóan sokan vonulnak nyug­díjba a következő években. Az idén végzett 4400 pályakezdő pe­dagógus 86 százaléka a közokta­tás területén helyezkedett el. Közülük mintegy ot-hatszázan a népgazdaság egyéb területein — kedvezőbb munkakörülmények vagy anyagi feltételek mellett — álltak munkába. A megyei taná­csok erőfeszítései ellenére az újonnan alkalmazott képesítés nélküli oktatók száma 3400-ról 4500-ra. a betöltetlen állásoké pe­dig a tavalyi 1700-ról 2100-ra emelkedett e tanévben. Válto­zatlanul legnagyobb gondot a nevelőintézeti munkakörök betöl­tése. valamint a nyelvtanárok hiánya okozza. Miként a tájékoztatóból kitű­nik. a munkaerőgondok ellenére a pályázati rendszer egvre job­ban betölti tájékoztató és segítő szerepét a pályakezdő pedagógu­sok elhelyezkedésében. A me­gyék. valamint az egyetemek, főiskolák vezetői gondos és össze­hangolt munkával készítenék elő a szőkébb hazájukba visszatérni kívánó fiatalok fogadását, az egyéni elképzeléseknek is megfe­lelő álláshelykínálatot. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy 1982-ben az óvónők 95. a tanítók 92. az álta­lános iskolai tanárok 87, a kö­zépiskolai tanárok 72 százaléka a közoktatás területén pedagógus munkakörben helyezkedett el. A megyei tanácsok külön fi­gyelmet fordítottak a pályakez­dők vidéki letelepítésére. A mun­káltatók többsége annak tudatá­ban cselekedett, hogy csak az elhelyezkedési feltételek javítá­sával van remény az. állások be­töltésére. A megyei városokból, illetve a megyeszékhelyekről főiskolára, egyetemre került fiatalok több­sége azonban így sem vállal mun­kát a kis települések iskoláiban, még akkor sem. ha ott szolgála­ti lakással várják. Ehhez hozzá­járulnak a kezdő nedagógus-bé- rezések ellentmondásai is: míg a fővárosban a kezdő tanárak bére átlagosan 3139, ugyanakkor a községekben 2841 forint. S álta­lában: más fiatal értelmiségi ré­tegek fizetéséhez viszonyítva a pedagógusoké még mindig ala­csonynak mondható. Gondot okoz az is, hogy a friss diplomás pedagógusok mun­kába állásúról néhány megyéből csak hiányos kimutatás érkezett, igv a tárca nehezen tud pontos elemzést, értékelést végezni. A Művelődési Minisztérium illeté­kesei szerint a pedagógus mun­kaerőhiány mérséklését csak a gazdálkodási mechanizmus, a le­telepedési feltételek. valamint az élet- és munkakörülmények ösz- szehangolt javításával, társadal­mi összefogással lehet megolda­ni. HAZAI TÁJAKON Kőszeg környéki képek • A Széchenyi-kastély Nagycen­ki Ez a porta ma a Vasi Mú­zeumfaluban áll. Friss újsággal a kezünkben indulunk Sopronba. A Vas Népe beszámol az őszi munkákról, s valóban kimaradtak a szüretelök. mint panaszolták Cák ha­tárában. Felszáll egy vadász, megtudjuk: decem­berben érdemes fácánra lőni. l’ers/e nagyobb va­dakkal is szembetalálják magukat errefelé a vadá­szok: gímszarvassal, vaddisznóval és néha zergével is. bár a nyugatról „disszidált" zergék nem marad­nak meg ezen a területen, hanem visszahúzódnak Ausztriába. Sopron műemlékváros. Közép-, illetve barokk ko- rí képét szerencsére ma is csodálhatjuk. Az ódon belvárosi utcák végén a küdfelhő mögül is kirajzo­lódik a Tűztorony. A középső árkádos erkélyéről figyelte a toronyör a közeledő ellenséget, s fi­gyelmeztette a várost, ha valahol tűz ütött ki. A toronyőrök egyben városi zenészek is voltak. Az Angyal-patika házban érdekes gyűjtemény, a Fabricius-házban pedig kőtár, régészeti leletek, be­rendezett polgári lakások várják a látogatókat. A pékmúzeumban az egykori soproni pékmester esz­közei elevenítik fel a múltat. Széchenyi István nagycenki kastélyába is elláto­gattunk. Többszöri átépítés után ma az épületben emlékmúzeum mutatja be a ..legnagyobb magyar" tevékenységét. A négy kilométer hosszúságú Szé­chenyi Múzeumvasút — amely a magyar keskeny- vágányú vasúti közlekedés emlékeit szemlélteti — azon a napon gördült utoljára útjára az idén, ami­kor ottjártunk. Nyugat-Dunántúl gazdasági-szellemi központja. Vas megye székhelye: Szombathely. Ha a városban sétálunk, olyannyira pezsgő életűnek látjuk, hogy szinte elfeledjük: a rómaiak az i. sz. 1. század de­rekán alapították Savariát. a Borostyánkő út men­tén. Számos római császár megfordult itt. Az Isis­szentéllyel a kultikus központot is jelentette a te­lepülés. Ma is jelentős a város szerepe országunk életében: sűrűn hallunk róla. Hogyan őrzik a ró­maiak emlékét Szombathelyen? Itt mindent Sava­riának. Isisnek. Borostyánkőnek neveztek el. A * romkertben mindig találnak újabb feltárnivalót. Nem értem, hogy az Isis-szentély környéke miért olyan sivár, s azt sem; miért építenek a közvetlen közelébe emeletes épületet liget vagy park helyett. A Vási Múzeumfalu eddig elkészült részében a soknemzetiségű és változatos vasi táj jellemző népi építészetének remekeit őrzik. Borzák Tibor • A ködben is jól kirajzolódik a Tűztorony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom