Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
................- .....Í TUDOMÁNY G YÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS • TECHNIKA El NAGY VÁLLALKOZÁSOK Újabb lehetőség a homokhasznosításra Már évezredek óta ismerjük a növények gyógyító-mérgező tulajdonságait. A kémia, mint tudomány az elmúlt máisfélszáz esztendőben hatalmasat lépett előre. Az emberiség kialakulását — mint léptéket — tekintve: óriási ugrás ez a százötven esztendő. Előtte a varázslók, csodadoktorok, füvesasszonyok a megbélyegzés veszélye mellett hasznosították mágikus gyógyító tudásukat, növényismeretüket. Az akkori gyógyszerek főleg növényi kivonatokból készültek. Napjainkban már sokat állítanak elő mesterségesen, szintetikusan, de a modern, korszerű iparnak még mindig szüksége van a gyógynövényekre. Mi a gyógynövény? Közös tulajdonságuk: bennük különböző, biológiailag aktív, különleges hatóanyag halmozódik fel. Általában sohasem az egész növényt, hanem csak a hatóanyagot legnagyobb mennyiségben tartalmazó szervét használjuk fel. 'Földünkön több mint 12 ezer olyan növény található, amely gyógyító hatású. Magyarországon mintegy háromszázat hasznosítunk, ezeknek a fele vadon terem, de rendszeresen gyűjtik. Alig néhány tucatnyi a nagyüzemiig termeszthetők száma. Hazánkban mintegy huszonkétezer hektárra tehető a gyógynövénynyel vetett terület nagysága. A termés körülbelül 40 százalékát — szárítmány, mag stb. formájában — exportálja féltucatnyi külkereskedelmi vállalat. Ez jó néhány doTlármilliót hoz a népgazdaságnak, nem beszélve a ^finomvegyiparban felhasznált alapanyagokról ... Elődök nyomdokán Hazánkban nem éri el a százat a gyógynövénykutatók száma. Legtöbben a Budapest melletti Budakalászon a Gyógynövénytermesztési Kutatóintézetben dolgoznak. Az intézet világ- viszonylatban a legnagyobb múltra tekint vissza. Jogelődjét 1915- ben Gyógynövény Kísérleti Állomás néven — hozták létre. Az akkori tudományos célt meghatározta a politikai helyzet, vagyis az első világháború kitörése. Keresték azokat a hazai növényeket, amelyekkel pótolni tudják az addig gyarmatárunak számító teát és gyógyszeripari alapanyagokat. Többszöri költözés után 1973 óta Budakalász a magyar gyógynövénykutatás fellegvára. A felszabadulás után a gyógynövények nemesítése, termesztési technológia kidolgozása, a készítmények egy részének minőségi ellenőrzése stb. a feladatuk. Magyarország mindig élen járt a gyógynövénytermesztésben. Gondoljunk csak a nagyüzemi anyarozstermesztés kidolgozására. A módszer alapötletét a tavaly elhunyt dr. Hékésy Miklós dolgozta ki 1934-bén. A neves kutató munkáját 1952-ben Kos- suth-díjjal ismerték el. Fontos gyógynövény a mák is. Abban, hogy ez kettős hasznosításúvá vált, mérhetetlen érdemeket szerzett Kabay János gyógyszerész — a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár jogelődjének alapítója —, aki 1931- ben szabadalmaztatta — az egész világon elterjedt — eljárását. Fontosabb növények ,Az anyarozs — a Claviceps purpurea —, de nevezik úgy Is, mint varjúköröm, bábafog, tulajdonképpen a rozs gombabetegsége. Régebben nem ismerték mérgező hatását és ez számos, gyakran súlyos, halállal végződő betegséget, az úgynevezett ergo- tizmust okozta '(végtagelhalással jár). Három alkaloidacsoportjátA használja fel a gyógyszeripar — a Kőbányai Gyógyszerárugyár — az ergotamin-, az ergotoxin- és az ergometrincsoportot. Ezek a simaizomzat, a vegetatív és a központi idegrendszer működését befolyásolják. Az alkaloidákból előállított készítmények nőgyógyászati-szülészeti, magasvérnyomásos, migrénes, idegrendszeri gyógyszerek. A már említett magyar szabadalmat felhasználva FADDI és Goldhamster fertőző és betakarító gépekkel termesztik hazánkban mintegy háromezer hektáron — egykor Bács-Kiskun megyében is — napjainkban főleg a Dunántúlon. Dr. Békésy Miklós egy kórokozókkal — spóraszusz- penzióval — átitatott fllciappal és ennek ellenpárjával, amelyre számtalan gramofontűt erősített (innen az elnevezés is: tapsikoló lapok) fertőzte a hasas rozskalászokat. A mák talán a legősibb, több mint négyezer éve ismert gyógynövényünk. Amíg Kabay János fel nem ismerte, miként lehet az érett tokból kivonni a mákalkaloidákat, addig csak a zöld termést megsértve juthattak az úgynevezett ópiumkalászhoz. A görcsoldó, fájdalom- és köhögés- csillapító készítmények előállításához mintegy hétezer tonna mákot igényel a gyógyszeripar. A kutatóintézetben az elmúlt években számos olyan fajtát — Kék- Duna, Budakalász—2 (BC—2) — .nemesítettek ki, amelyek tokjának morfin- és papa veri n-tartal- ma a hagyományos típusok kétszerese. Négy-öt ezreléket tartalmaz. Az aprómagvú ^.növény nagyüzemi termesztése elöl elhárult az utolsó akadály. Dr. Földesy Dezső elterjesztette a sugprkezelt magos vetést. A sugárral kezelt magvak a kelés után elhalnak. Így a helyes vetési arány beállításával kézi munka nélkül „ritkítható” az állomány. A harmadik legismertebb gyógynövényünk a Digitalis la- nata, a gyapjas gyűszűvirág. Ezt a Duna mentén és a Bácskáiban is termesztik. Magnak valót már évek óta vetnek a fajszi Kék- Duna Termelőszövetkezetben. A növény drogjából a Digitalis la- natae foliumból nyert vegyüle- tek: a Lanatozid A. C stb.-bői szívgyógyászati gyógyszer készül. Felújítani a hagyományt Sorolhatnánk tovább is a gyógyszeripar, a gyógyteák, drogkészítmények alapanyagait, amelyek termesztésével érdemes foglalkozni, hiszen egy részük a gyengébb homokos talajon is jól terem: az anyarozs mellett a majoránna, a bazsalikom, a menta, a zellerzöldje, a kapor stb. Érdemes lenne a Kiskunságban is felújítani az egykori hagyományt, amit egyébként a Bácskában gazdálkodó tsz-ek nem szakítottak meg. A dusnoki Egyesült Munkás—'Paraszt, a hercegszántói Lenin, valamint a nagy- baracskai Haladás Termelőszövetkezetben majd kéttucatnyi fűszer- és gyógynövényt termesztenek jó eredménnyel. Cz. P. • Az állványos siklóvasútnak különlegessége, hogy a hagyományos megoldástól eltérően völgyhajtással látták el, ami gazdaságosabbnak mutatkozik. Közeleg a tél, a sízés időszaka. Ilyenkor sokan keresik fel a sportolásra, pihenésre alkalmas hegyeket és találkoznak különleges személyszállító járművekkel. A kötélpályák és siklóvasutak rendkívül fontos szerepet töltenek be a hegyvidéki országok személyszállításában, tekintettel az egyre növekvő turistaforgalomra. Nyugati szomszédunknak, Ausztriának különösen nagy hagyományai vannak e közlekedési ág fejlesztésében. A' föld országai közül Ausztriában működik a legtöbb sílift és -felvonó: számuk meghaladja a 3600-at! De a nagykabinos kötélpályákban és siklóvasutakban sincs hiány az alpesi országokban. Az utóbbiaknál a járművek irányítása valamiféle sínpályán történik, a vonóerőt közvetítő sodronykötél segítségével. A siklóvasutak építése elsősorban rövidebb távolságokon előnyös, amikor a kötélpálya még nem gazdaságos, a sín—kerék kombinációjú úgynevezett adhéziós vontatás pedig a nagy emelkedő miatt már nem valósítható meg (van még egy közbenső megoldás is, a fogaskerekű vasút, ami jóval drágább a siklónál). A legutóbbi gazdaságossági számítások szerint egy 8 kilométer hosz- szú és 800 méter magasságkülönbséget legyőző sikló kb. 15 százalékkal olcsóbb, mint az erre a célra építendő kötélpálya. A siklóvasutaknál világszerte a véges vontatókötelű rendszer terjedt el legjobban, két sínszálas középső kitérős megoldással. Ezeket másodpercenkénti 7 méteres legnagyobb sebességgel járatják és a hajtóállomást a hegyen helyezik el. Mind a kötélpályáknak, mind a siklóknak alapvető szerkezeti eleme a sodrony- kötél, amelynek a technikai fejlődés jóvoltából egyre hosszabb az élettártama. Wankel-szív Az eddigi műszívektől alapvetően eltérő új fajta műszervet fejlesztett ki Jean- Raoul Monties, a marse- illes-i orvosi egyetem kísérleti sebészeti intézetének docense. Az új fajta műszív egyfajta rotációs szivattyú, amelyet telepek áramával táplált két kis motor hajt. Az eddig kipróbált pneumatikus mű- szívektől eltérően a Monties- műszív a Wankel-elv alapján működik, és szelep, továbbá membrán nélküli rotációs kompresszorhoz hasonlítható. A műszívet először egy kecske szervezetébe építik majd be — ezzel a műszívvel a tervek szerint legalább két évig kell élnie a kecskének. A sűrített levegős mű- szívvel eddig átlagosan 7—9 hónapig maradtak életben a kecskék és a borjak. (Delta) MTESZrendezvény A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényt tartják: December 1-én 14 órakor a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság előadást szervez. „A népgazdasági számlakeret legfontosabb új rendelkezései és összefüggései, különös tekintettel az építőipari ágazatra" című téma előadója dr. Nagy Gábor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. A rendezvény helye a kecskeméti Tudomány és Technika Háza A Brooklyn- híd Aki ma New Yorkba hajóval érkezik, éppúgy megcsodálja a Brooklyn-híd gótikus formákat mutató pilléreit és karcsú szerkezetét, mint száz évvel ezelőtt az Európából érkező bevándorló. Középen 283,3 méteres nyílással ívelt át az East Ri- veren. A hídon! mái sétaút is van. Az építési költségre 4 millió dollárt terveztek, de végül is 20 millióba került. Évtizedeken át gőzkompokkal keltek át a Brooklyn és New York között. A gőzkompok azonban a hatvanas években már alig tudták feladatukat ellátni. Elhatározták, hogy olyan hidat építenek, amely Amerika lendületes fejlődését, merészségét, újszerű technikáját is kifejezi. Az egész vállalkozás legfőbb mozgatója, tervezője és végrehajtója, John A. Roebling Trentonban dróthúzó-üzemet tartott fenn, és nagy fantáziát látott a drótkötél újszerű alkalmazásában. 1867-ben, amikor megalakult New Yorkban a hídépítést előkészítő bizottság, úgy látta, elérkezett az ideje. Elkészítette egy acéldrótból kábelekre felfüggesztett híd tanulmánytervét. A megbízást meg is kapta, azzal a feltétellel, hogy a legnagyobb vitorlás hajó is átkelhessen a híd alatt. Roebling fiával, Washington Roeblinggel, a polgárháború egykori századosával beszélte meg a terv részleteit, együtt készítették a rajzokat, járták be az építkezés színhelyét, tűzték ki a hídtengelyt, és jelölték ki a lebontandó házakat. A legapróbb részletekig egyetértettek, ami nagy szerencse volt, mert építés közbe'n az idősebb Roeb- linget baleset érte, és hamarosan meg is halt. A munkát fia folytatta. A legnehezebb feladat az óriási kaputornyok alapozása volt: 120 ember csákányozott, lapátolt a keszonokban. Egy napon üzemzavar miatt a ke- szonban felhalmozott talaj tömeget a légnyomás az egyik aknán keresztül valósággal kilőtte, a víz magas szökőkutat képezve, általános — nem alaptalan — ijedelmet okozott. Más alkalommal a ke- szon belsejében tűz ütött ki. Mire Roebling odaérkezett, és leszállt a keszon belsejébe, már eloltották a tüzet, de a hirtelen légnyomás-növekedés miatt Roebling rosszul lett, egy előmunkás vállán vitte ki. A keszonok elkészültével hatalmas gránittömbökből húzták fel a toronyfalakat: a hídpályát négy, cinkezett drótszálakból összefogott kábel tar• A New York-i Brooklyn-hid építése. tóttá, a pillérekről még sugárirányú kábelek is vezettek a hidpályára. Különösen nehéznek látszott az egész hidat tartó kábelek parti kihorgony- zása. Mindkét oldalon négy, egyenként 23 tonna súlyú, csillag alakú acélöntvényt betonba ágyaztak, az öntvényekben 18 centiméter átmérőjű acélcsapok rögzítették azokat a rudakat, amelyek a kábelekhez csatlakoztak. A hídon jobbról-balról két-két kocsiút és két villamosvasúti vágánypár, összesen tehát hat pálya húzódott. Középen felemelve, gyalogosforgalomra ugyancsak pályát építettek. Hogy a szerkezet minél könnyebb legyen, sok fát építettek be, ezért több helyen keletkezett tűz. Cholnoky Jenő magyar mérnök és földrajztudós a század elején New Yorkban járva, csodálkozva írta haza... „No de ilyet, ég a híd .. Dr. Horváth Árpád Katar és az olaj Katar olajállam a Perzsa-öböl nyugati partján, az Arab-félszigeten fekszik, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel határos. Az ország túlnyomó része sivatag, elszórtan oázisokkal. A második világháború után az olajkincs feltárása igen nagy ■változást hozott ebben az elmaradott mezőgazdasági országban, ahol a terület 10 százaléka alkalmas csaTT megművelésre. 1949ben még csak 8,3 millió tonna olajat hoztak a felszínre, de ez a szám a hetvenes évtized végére 23,5 millió tonnára emelkedett. Az olajból származik az ország nemzeti jövedelmének 97 százaléka. Az olajtartalékokat 650 millió tonnára becsülik, és a készletek a jelenlegi termelési szint fenntartása mellett körülbelül még négy évtizedre _ elegendők. Katar földgáztartalékait • A franciaországi Le Creusot- konszern gyártotta a 38 méter hosszú, 65 tonna súlyú óriás me- < táiíkivonó berendezést Katar - olajipara számára. 1978-ban 1000 milliárd köbméterre becsülték. 1976 óta valameny- nyi kőolaj- és földgázkitermelő- hely Katar állam tulajdonát képezi. Beszélgetés a gépkocsiban Az országúton vagy városban haladva rendszerint élénk társalgás folyik az autóban ülő utasok között, amiben azonban az autóvezető maga nem mindig vesz részt. Némelyeket zavar a beszéd vezetés közben — különösen bonyolult közlekedési helyzetekben —, van, akin éppen segít, mert ekkor tud jobban koncentrálni. A vezető esetleges tiltakozásából, hogy ne szóljunk hozzá vezetés közben, néha sértődés lesz, még arra is célozván, hogy az illető „kocavezető”, pedig semmiféle összefüggés nincs a vezetői tudás és a csendigény között. A kocsi belsejében zajló, utas és vezető közötti eszmecsere kérdését pszichológusok is megvizsgálták, és ezzel kapcsolatban több érdekes megállapítást tettek. Az autóban a beszélgetések nagy része úgynevezett háttér- beszélgetés, amikor a vezető érdeklődése hoi a beszélgetés tartalmára, hol a vezetésre irányul. Ekkor figyelme megoszlik a vezetés és a társalgás között, de nem úgy, hogy mindkettőre egyszerre összpontosítana. A figyelemnek ezt a vándorlását jól meg lehet állapítani, amikor a vezető hosszan beszél valamiről. Ilyenkor a beszédjét — a mondanivaló szempontjából önkényesnek tűnő — hosszabb-rövidebb szünetek szokták tarkítani, amelyeket a vezetési tevékenység szab meg. A kutatók megállapítása szerint a beszélgetésnek többnyire van értelme. Előnye lehet például az éberségi szint fenntartása. Különösen hosszú országúti vezetésnél vagy éjszaka 'hasznos, tehát olyan tartós helyzetekben, amikor az ember úgynevezett ingerszegény környezetben vezet, és tartania kell az egyhangúság káros hatásától. Zavaró lehet azonban a beszélgetés minden körülmények között, ha tartalma vagy éppen a közlekedési forma agresszív jellegű, ha veszekedésre utal, ha a partner erőszakosan sürgeti a választ. A vezető figyelme ugyan ingázik a beszélgetés és a vezetési tevékenység között, de abban a pillanatban, amikor a partnere sürgetéssel, erőszakossággal arra kényszeríti, hogy figyelmét teljesen ráirányítsa, a beszélgetés a vezetés szempontjából zavaró, sőt tragikus kimenetelű is lehet. Aki egyszemélyben hozzátartozó és utas, bizony jól teszi, ha alkalmasabb időpontot és helyszínt választ a veszekedésre. Legyen tehát utasszabály a következő: csak akkor kezdjünk beszélgetni, ha a vezető jelét adta, hogy nem zavarja őt a társalgás, és semmi esetre se sürgessék a válaszadással. Tartsuk tiszteletben azokat a szüneteket, amiket a gépkocsivezető beszéd közben tart, s várjuk meg, amíg ő veszi fel ismét a beszélgetés fonalát. összeállította: Czauner Péter L Siklóval a magasba
