Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
1 • PETÖFt NÉF2 1988. november 26, Faluvégi Lajos Moszkvába utazott Csütörtökön Moszkvába utazott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke Nyikoáaj Bajba- kov miniszterelnök-helyettesnek, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének meghívására. Tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kaipcsola- tok időszerű kérdéseiről, valamint a közép- és hosszútávú tervezési együttműködésről. Magyar— nicaraguai tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Miguel D’Escoto Brock- rnann, a Nicaraguai Köztársaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és Garai Róbert külügyiminiszterhelyettes. Jelen volt Éva Cortrado Flores, Nicaragua magyarországi nagykövete. A nap folyamán a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—nicaraguai tárgyalások. A szívélyes légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, és a két ország közötti kapcsolatok alakulását. Este a Külügyminisztérium vendégházában Púja Frigyes díszvacsorát adott Miguel D’Escoto Brockmann tiszteletére. Hazánkba érkezik Hans-Dietrich Genscher Púja Frigyes külügyminiszter meghívására ma hivatalos látoga- *ásra hazánkba érkezik Hans- Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. , Magyar felszólalás Bécsben A közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások csütörtöki — sorrendben a 323. — teljes ülésén beszédet mondott Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Felszólalásában a kilencedik éve folyó tárgyalássorozat mérlegét megvonva egyebek között hangsúlyozta, hogy a nyugati országok részéről ez év július 8-án beterjesztett első egyezménytervezet lényegét tekintve az 1973- ban közösen kialakított mandátum módosítását — pontosabban annak szándékát — jelenti, mivel abban nem esik szó a fegyverzet csökkentéséről és a légierők személyi állományának korlátozásáról. Rámutatott, hogy e törekvések rendkívüli mértékben veszélyeztetik a tárgyalások sikerét. A nyugati egyezménytervezet — folytatta felszólalásában a magyar delegátus — a „kísérő intézkedések” rovatában olyan kibővített javaslatokat tartalmaz, melyek elfogadása túlnyomórészt a különleges státusú szocialista országokra róna érdekeikkel ellentétes kötelezettségeket. A magyar kormánynak ezzel szemben az az álláspontja, hogy a bécsi tárgyalások eredeti céljának — és vele együtt a közép-európai enyhülés szempontjának is — sokkal inkább megfelelne, ha a NATO- tagországók hozzájárulnának a fegyverzet csökkentéséhez és a légierők személyi állománya felső szintjének rögzítéséhez. Hasonló módon ezen országcsoport biztonsági érdekeit szolgálná, ha eltekintenének az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek tervezett európai áUomásoztatásától. Mindez nem jelenti azt — mondotta befejezésül Lőrinc Tamás nagykövet —, hogy a szocialista országok nem tulajdonítanak jelentőséget a kísérő intézkedéseknek, azoknak azonban meg keli felelniük az 1973-as záróközleményben lefektetett elveknek. Külpolitikai vita az NSZK parlamentjében BONN A nyugati szövetségi rendszer erősítéséért és a szocialista országokkal való együttműködés folytatásáért szállt egyidejűleg síkra Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, a parlament csütörtöki ülésén elmondott külpolitikai kormánynyilatkozatában. Kohl — részletesen ismertetve az amerikai, francia, brit és olasz vezetőkkel lezajlott közelmúltbeli tárgyalásait — ezúttal is leszögezte: az új nyugatnémet kormány a NATO-t és az EgyesüLt Államokkal való barátságot tekinti az NSZK kül- és katonapolitikája alapjának. Kohl közölte, hogy Washington folyamatosan tájékoztatja Bonnt az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalások állásáról, s így az NSZK-nak — úgymond — lehetősége van azok befolyásolására. A kancellár újólag megerősítette: az NSZK a közép-halótávolságú fegyverek kérdését tekinti a biztonságpolitika központi problémájának és csak a Szovjetunió magatartásától teszi függővé a genfi tárgyalások sikerét. Kohl azt hangoztatta, hogy az NSZK a „tárgyalásos” megoldásban érdekelt. abban, hogy váljék feleslegessé az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése. Másfelől, ezúttal is csak a Szovjetuniót tette felelőssé a fegyverkezési verFÉLIDŐHÖZ ÉRKEZETT A VIZSGÁLAT Az izraeliek felelőssége JERUZSÁLEM Félidőhöz érkezett a szeptemberi nyugat-bejrúti mészárlást vizsgáló hivatalos izraeli bizottság munkája. A legfelsőbb bíróság által kinevezett, három jogászból álló tanács kilenc, politikai es katonai vezetőt figyelmeztetett: a vizsgálat eddigi eredményei „hátrányos következményekkel” járhatnak rájuk. A bizottság ennek alapján Ariel Sáron hadügyminiszternek, Jichak Samir külügyminiszternek, Rafael Ejtan vezérkari főnöknek, a polgári hírszerzés meg nem nevezett főnökének, Jehosua Szaginak, a katonai hírszerzés 'főnökének, Amir Drori- nak, a; északi katonai körzet parancsnokán. >k, Amos Jaronnak, a Bejrut körüli egységek parancsnokának és Avi Dudainak, a hadügyminiszter szárnysegédjének 15 napot adott, hogy „újabb bizonyítékokat" vonultassanak fel saját védelmükben. Hasonló, bár enyhébb tartalmú figyelmeztetést kapott Menahem Begin miniszterelnök is. A vizsgálat eddig azt állapította meg, hogy az izraeli fél, az esetleges töméggyilkosság kockázatának tudatában, részt vett annak a fa- langista akciónak a megszervezésében és ellenőrzésében, amelynek hivatalos célja „palesztin gerillák” után való kutatás volt a nyugat-bejrúti menekülttáborokban. Eebizonyosodott az is, hogy az izraeli hadsereg késlekedett a közbelépéssel, amikor világossá vált, hogy a falangisták valóban gyilkosságokat hajtanak végre. 4 Bejrutban 200 palesztin és libanoni asszony tüntetett bebörtönzött íéríihozzátartozóik szabadonbocsátásácrt. senyért és azt állította, hogy a Reagan-koimány „őszintén és komolyan" törekszik megállapodásra Genfben. Amennyiben 1983. végéig nem kerül sor erre a megállapodásra, a Nyugatnak egyoldalú előnyt biztosító „nulla-megoldás” elfogadására, az NSZK állítólagos „szovjet fenyegetésre” hivatkozva támogatni fogja az amerikai telepítést — derült ki ismételen a kancellári beszédből. Az egyértelmű nyugati elkötelezettség hangsúlyozása mellett azonban Kohl nagy térét szentelt a szocialista országokhoz fűződő viszonynak is. A kelet—nyugati párbeszéd „szükséges és hasznos” — állapította meg. Az álláspontok kölcsönös jobb megismerése érdekében a .nyugatnémet kancellár megismételte azt a javaslatát, hogy Ronald Reagan és Jurij Andropov — megfelelő előkészítés után — tartson amerikai—szovjet csúcstalálkozót. Kohl többször is nyomatékosan leszögezte: a keresztény-liberális koalíciónak a szocialista országok iránti politikája „kiszámítható és megbízható” lesz. Az NSZK új kormánya ás .tartani fogja magát az összes megkötött szerződéshez, amint azt a föld- gázcső-üzlet példája bizonyította. Az amerikai embargó megszüntetése „jelzés a Szovjetuniónák a konstruktiv kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésére” — mondta a nyugatnémet kancellár. Csád elutasította a kompromisszumot Csád egyértelműen elutasítja a Tripoliban szerda este kidolgozott kompromisszumot és felszólít minden afrikai államot., ne vegyen részt az afrikai egységszervezet csúcsértekezletén — jelentette ki csütörtök reggel Párizsban Idriss Miskine csádi külügyminiszter. aki országa küldöttségét vezetné az értekezleten. A kompromisszum szerint a tagállamok többsége elvben elismerte. hogy Hisszen Habré elnök kormányának küldöttsége Csád egyedüli képviselője és neki keil elfoglalnia a szervezetben az ország számára fenntartott helyet. Ugyanakkor a N’Dja- menai vezetést felkérték, hogy az értekezlet megméntése érdekében önként tartózkodjon a csúcskonferencián való részvételtől. MitterrandMubarak találkozó Rákos György, az MTI tudósítója jelenti-: KAIRÓ A nézetek hasonlóságát erősítette meg a francia—egyiptomi csúcstalálkozó első tárgyalási napja — hangoztatta Mubarak egyiptomi elnök szerdán este, a Francois Mitterrand tiszteletére adott vacsorán. A francia elnöki szóvivő szerint a két államfő több mint egyórás négyszemközti megbeszélésének fő témája a közel-keleti helyzet volt, azon belül megkülönböztetett figyelmet szenteltek a libanoni válságnak. A szóvivő hozzátette, hogy a találkozót „különösen szívélyes légkör” jellemezte. Az egyiptomi elnök dicsérőleg szólt Franciaország közel-keleti politikájáról, s nagyra értékelte Párizs és Kairó sokoldalú együttműködését. A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott az állami vállalati irányítási és szervezeti rendszer fejlesztésére, amelynek célja, hogy növekedjék a vállalatok rugalmassága, belső egységeinek önállósága, érdekeltsége, s szélesedjék az irányításban és a vezetésben a kollektivitás, a demokratizmus. Ezt a törekvést segíti a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének fejlesztése, a vállalati igazgatótanácsok jogkörének bővítése, a vállalati magasabb vezetőállású dolgozók ki- választási és kinevezési gyakorlatának, továbbá a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése. Felügyelő bizottságok egyes vállalatoknál eddig is tevékenykedtek. Feladatuk azonban a gazdálkodás utólagos elemzésére és értékelésére szorítkozott. Az új szabályozás szerint a jövőben a felügyelő bizottságok végzik a minisztériumok, illetve más alapító szervek helyett az átfogó felügyeleti ellenőrzést, ők értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét. Véleményükkel elősegítik a felügyeleti szervek irányító munkáját, a munkáltatói jogok gyakorlását. Űk véleményezik a vállalat középtávú tervkoncepcióját, a tevékenységi körrel, a lényegesebb szervezeti változtatásokkal kapcsolatos elgondolásokat, a vállalaton belüli irányítási, érdekeltségi rendszer fejlesztésének irányelveit. Az új feladatkörrel felruházott felügyelő bizottságokat a felügyeleti szervek szervezik, részben a már működőkből, részben újak létrehozásával. A korábban létesített és nem átszervezett felügyelő bizottságok megbízásuk vissza, vonásáig vagy lejáratáig folytatják tevékenységüket. Igazgatótanácsokat eddig csak a trösztöknél szerveztek. Igazgatótanács megnevezéssel vállalatoknál is létrehoztak esetenként testületet az igazgató mellett, ezek a szervek azonban az igazgató tanácsadó testületéként működtek. Ezentúl a felügyeleti szerv jelöli ki azokat a trösztöket és vállalatokat, ahol döntési jogú igazgató- tanácsokat kell szervezni. Meghatározzák összetételüket, továbbá azokat a kérdéseket, amelyben a döntés joga az igazgatótanácsot illeti meg. Ilyenek lehetnek például a vállalat hosszú- és középtávú terve, a gazdasági és műszaki fejlesztés irányai, jelentősebb fejlesztések, a- vállalaton belüli irányítási, érdekeltségi rendszer meghatározása és működtetése. Vagyis az új szabályozás — az eddigi tapasztalatokra támaszkodva — oly módon szélesíti az igazgatótanácsok jogkörét, hogy a vállalati úgynevezett stratégiai kérdések eldöntését rájuk bízza. Ily módon a vállalat hosszabb távú fejlődését meghatározó kérdésekben a döntés intézményesen kollektív alapokra helyeződik. Ez biztosítja a sokoldalú mérlegelést és a vezetés egységét a végrehajtásban. A vállalat vezetéséért természetesen továbbra is az igazgató felelős. A vállalati vezetők kiválasztásában a bevált káderpolitikai elvek érvényesítése mellett az eddigieknél korszerűbb módszereket alkalmaznak majd. Mind szélesebb körben kell a vállalati vezetőket pályázat útján kiválasztani és a kinevezések is mindinkább határozott időre kell, hogy szóljanak. A (vezetőállású dolgozók részére a kinevezéskor konkrét követelményeket kell előírni, figyelemmel a vállalat helyzetére és feladataira. Az igazgató-helyettesek felett a munkáltatói jogokat a jövőben nem a minisztérium, hanem a vállalat igazgatója gyakorolja. A vezetők kiválasztásakor a kinevezéskor érvényesülnie kell a munkahelyi demokratikus fórumok véleményének is. A Minisztertanács a vállalatok vezetőinek feladatként szabja meg, hogy fejlesszék a trösztökön, vállalatokon belüli szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszert. Ezzel el kell érni azt, hogy az elkülönült szervezeti egységek érzékeljék a piaci hatásokat, érdekeltek legyenek a gazdálkodás eredményességében és megfelelő hatáskörökkel rendelkezzenek. Ehhez az irányítószervektől is megfelelő segítséget kell kapniok. A munkahelyi demokrácia fejlesztése A munkahelyi demokratikus fórumoknak fontos szerepük van a különböző érdekék feltárásában, a csoportérdekek megjelenítésében, ütköztetésében, egyeztetésében, a nézetek megvitatásában, és összehangolásában, a munkahelyi és a társadalmi célok kialakításában és érvényesítésében — állapítja meg a Minisztertanács és a SZOT elnökségének együttes határozata, amely a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről intézkedik. Az új jogszabály — amely két korábbi MiT—SZOT-határozat helyébe lép — keretjelleggel határozza meg a munkahelyi demokratikus fórumok intézményrendszerét, s módot ad arra, hogy jobban igazodjék a helyi körülményekhez. Az együttes határozat figyelembe veszi, hogy az utóbbi években több lényeges változás történt a vállalatok, hivatalok, intézmények működési gyakorlatában, s módosult a szak- szervezetek szervezeti felépítése ís. Ma már a szakszervezeti bizalmiak testületé tölti be a kulcsszerepet. A korábbi jogszabályok továbbfejlesztését szorgalmazták szakszervezeti tanácskozásokon, ennek szükségességére mutatott rá a KNEB országos vizsgálata és a Minisztertanács ezt követő állásfoglalása. Megállapították, hogy nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók tájékoztatására, a közösségek véleményére, javaslataira. Pontosabban _ kell meghatározni a vezetők beszámolási kötelezettségét, s biztosítani kell a dolgozók érdemibb beleszólását a vezetők kinevezésébe, munkájuk véleményezésébe és ellenőrzésébe. Az új együttes határozat egyik lényeges vonása éppen az, hogy kiterjeszti a dolgozóknak azt a jogát, hogy a vezetők tevékenységét véleményezzék. A véleményezés most már a vezérigazga-* tótól a bizalmival partner közvetlen munkahelyi vezetőig (például osztályvezető, művezető, építésvezető stb.) valamennyi vezetőre kiterjed. Vagyis a dolgozók, illetve képviselőik véleményt mondhatnak vezetőjük éves, több éves tevékenységéről, alkalmazásukról, megbízásukról, felmentésükről, minősítésükről, .kitüntetésükről. Ezt a jogot csupán azokkal a vezetőkkel szemben nem lehet alkalmazni, akiknek munkaviszonya választás útján jött 'létre, ákíkét'' az^ERíökl* Tanács «Vágyba Minisztertanácsi nevezett ki, s további kivételek a tanácsok vb-titkárai, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek. Az együttes határozathoz a SZOT elnöksége útmutatót adott ki, amely körvonalazza, hogy hogyan célszerű kialakítani a vezetők véleményezésének gyakorlatát. Eszerint a vállalati, hivatali, intézményi magasabb vezető állású dolgozók (vezérigazgatók, igazgatóki és helyetteseik tevékenységét, alkalmazását, megbízását, felmentését az összevont szakszervezeti taggyűlés, illetve a szakszervezeti bizalmiak tesíü- lete, minősítését, kitüntetését a szakszervezeti bizottság véleményezze. A gyár, gyáregység, leányvállalat, telephely, kirendeltség st.b. vezető állású dolgozóinak tevékenységét, alkalmazását, megbízását, felmentését az azonos szinten működő összevont szakszervezeti taggyűlés, illetve bizalmiak testületé vagy a főbizalmi, a bizalmiak által összegezett vélemények alapján, az adott vezetők jelenlétében; minősítésüket és kitüntetésüket a helyi Halálra ítélték a ceglédi gyermekgyilkost Testi bántalmazások és szenvedések sokaságának elszenvedése következtében meghalt egy kilencéves ceglédi kisfiú. ezért gyilkosát, a 26 éves Nyíri Mihályt csütörtökön halálra ítélte a Pest megyei Bíróság, ölési szándékát mindeddig tagadta, bűnösségét azonban — az utolsó szó jogán is — elismerte a korábban szabadságvesztésre már többször elítélt bűnöző. Most — a törvény értelmében többszörösen is súlyosabbnak minősülő bűncselekményéért — nyereségvágyból, aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettéért ültették a vádlottak padjára. Halálbüntetése ellen — amelyet az ügyészi vádindítványnak helyt adva szabott ki a bíróság — Nyíri, védőjével együtt enyhítésért fellebbezett, a terhére rótt bűncselekmény tényállásának és minősítésének téves megállapítására hivatkozva. A bűnügyben, amely nemcsak Cegléden, hanem az egész országban mélységesen felháborította a közvéleményt, a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki a jogerős ítéletet. Ami a bűnper előzményeit illeti: tavaly december 28-án történt a bűncselekmény, abban a ceglédi családi házban, .ahol a kisfiú élt. Az ő nővérének udvaroll Nyíri régebben, a gyermek tehát ismerte. A nyomozás során és vádlottként is úgy vallott Nyíri Mihály, hogy pénzszerző szándékkal hatolt be az üresnek vélt lakásba. Meglepetésére otthon találta az álmából felébredő kisfiút. Előbb arculcsapásokkal leterítette, s hogy tettének — a jogtalan behatolásnak és különféle értékek elvitelének — ne legyen szemtanúja, a kályha több liter gázolaját ráöntötte és rágyújtotta a szőnyegpadlón fekvő, ájult gyermekre. A legsúlyosabb büntetés kiszabásánál a bíróság — miként az ítélet indokolásában elhangzott — semmiféle enyhítő körülményt nem talált. Súlyosbító körülményeként vette viszont figyeÍ embe egyebek közt azt, hogy lyíri emberi mivoltából kivetkőzve, rendkívüli brutalitással követte el tettét. szakszervezeti bizottság vagy a főbizalmi, a bizalmiak által ösz- szegezett vélemények alapján véleményezze. Az üzem, műhely, osztály és egyéb gazdasági-hivatali egység vezetőinek alkalmazásáról, megbízásáról, felmentéséről a munkahelyi bizalmiak testületé vagy a főbizalmi (illetve bizalmi) a dolgozók véleménye alapján, jelenlétükben, minősítésükről, kitüntetésükről a főbizalmi, illetve a bizalmi a dolgozók álláspontja alapján mondjon véleményt. Az együttes határozat kimondja,, hogy a vezetők , munkájának értékelésénél, minősítésénél, erkölcsi és anyagi eííirrtérésériél figyelembe kell venni a munkahelyi demokrácia fórumain róluk alkotott véleményt. Egyben kötelezővé teszi a gazdasági és hivatali vezetők számára a munkahelyi demokrácia elmélyítését. Kötelesek gondoskodni például a dolgozók rendszeres tájékoztatásáról a tervekkel, a termeléssel, gazdálkodással, az elosztási és ösztönzési rendszerrel kapcsolatos kérdésekben. A demokratikus fórumokon egyértelmű és közérthető megfogalmazásban kell ismertetniük a tervek lehetséges változatait, biztosítva, hogy a tanácskozások résztvevőinek legalább nyolc nap álljon rendelkezésükre a kérdések tanulmányozására, javaslatok kialakítására, illetve összegzésére. A különböző észrevételek, javaslatok közül azok sem maradhatnak válasz nélkül, amelyeknek megvalósítására az adott időszakban nincs reális lehetőség. A tanácskozásokon elhangzottakról jegyzőkönyvet kell felvenni. A külön vizsgálatot igénylő észrevételekre. javaslatokra 15 napon belül írásban kell válaszolni. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Tel Aviv Tel Aviv újabb és újabb feltételeket szabva késlelteti az izraeli—libanoni tárgyalások megkezdését, a Libanon egyharmadát megszállva tartó izraeli csapatok kivonását. Menahem Begin miniszterelnök csütörtökön azt a követelését közölte Philip Habib amerikai különmegbízottal. hogy az izraeli és a libanoni küldöttségnek Jeruzsálemben és Bejrutban felváltva kell tárgyalóasztalhoz ülnie. Ariel Sáron Hadügyminiszter ugyanakkor értésre adta, hogy mindaddig szó sem lehet izraeli csapatkivonásokról, amíg Szíria és a Palesztinái Feiszaba- dtíási Szervezet nem bocsátja szabadon az izraeli hadifoglyokat, illetve amíg nem tisztázzák az eltűnt izraeli katonák sorsát. • Hataib pénteken Jordániába utazik. Minthogy Habib megbízatása a Libanonban tartózkodó külföldi csapatok kivonásán túl Reagan elnök közel-keleti rendezési tervének az elfogadtatására is kiterjed, bejrúti elemzők szerint nyilvánvaló' hogy a Begin- kormány ütőkártyaként használja fel Izrael libanoni jelenlétét az elvetett Reagan-terv meghiúsításához. 1 Vállalati irányítás, szervezeti rendszer
