Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

■HM I DŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: napköz­ben megélénkül a délies szél, és álta­lában megszűnik a köd. Változóan felhős Idő lesz, eső nem valószínű, de ködszitálás lehet. A legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, plusz 2, a legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán általában 9 és 14 fok között várható. (MTI)___________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETOFÍ NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. cvf. 277. szám Ára: 1,40 Ft 1982. november 24, szerda A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka Moszkvában kedden reggel megkez-dte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka. Az ülésszak előzetesen meghatározott napirendjén az 1983. évi terv és költségvetés szerepel A két tervezetet előzetesen megtárgyalták a szovjet parlament illetékes bizottságai. Héfőn a tervjavaslatot meg­vitatta és előterjesztésre javasolta a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága is. Ugyancsak az ülésszak napirendjén szerepel a Szovjetunió állam­határairól szóló törvényjavaslat. A tanács ülésszakát eredetileg egy héttel korábbra hívták össze, de Leonyid Brezsnyev halála miatt elhalasztották. A keddi megnyitó ülésen ott voltak az SZKP KB és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával. A Legfelsőbb Tanács két házának kedd délelőtti együttes ülésén a küldöttek egyperces néma felállással adóztak Leonyid Brezsnyev, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elhunyt elnöke emlékének. Azt követően elfogadták az ülésszak napirendjét, majd megválasz­tották az elnökség új tagjait. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja lett Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Ugyancsak az elnökség tagjává választották Sztyepan Salajevet, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökét és Nyikolaj Bászov akadémikust. Felmentették az elnökségi tagsága alól Alekszej Sibajevet. Ezután Nyikolaj Bajb.akov, miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke terjesztette elő az 1983. évi nép- gazdasági és szociális tervet. A szovjet Legfelsőbb Tanács tegnap kezdődött ülésén Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió Állami Tervbizott­ságának elnöke számolt be az 1982. évi népgazdasági terv teljesíté­séről, és ismertette a küldöttekkel az 1983. évi tervet. 1982-ben a Szovjetunió nemzeti jövedelme 460 milliárd rubel lesz, 2 százalékkal több, mint az előző évben. Ennek az összegnek mint­egy 80 százaléka a fogyasztási alapban kerül felhasználásra. Az idén azok az ágazatok nőttek gyorsabb ütemben, amelyeknek fejlődéstől nagymértékben függ a műszaki előrehaladás és a gazda­ság egésze teljesítőképességének növekedése. Ilyen ágazat a gépgyár­tás, a vegyipar, az olajvegyipar, a gázipar. Az ipari termelés növe­kedésének csaknem háromnegyede a termelékenység emelkedésének javára írható. A szovjet mezőgazdaság 1982-ben a számítások szerint 124 milliárd rubel értékű terméket állít elő — 3 százalékkal többet, mint az előző évben. Mezőgazdasági akadémia A mezőgazdaságban, élelmi­szeriparban és a háztáji terme­lésben tevékenykedőket, a gazda­sági szakembereket várják ma 10 órára Kecskemétre a Tudomány és Technika Házába. Ezzel meg­kezdődik a mintegy két hónapig tartó előadássorozat, amelynek célja, hogy tájékoztassák az ag­rárágazatban dolgozókat a gaz­dasági, termelési elképzelésekről, lehetőségekről, feladatokról és a szakmai eredményekről. Ma Zsitvai Attila, a MÉM me­zőgazdasági főosztályának helyet­tes vezetője az ország kertészeti termeléséről, a Duna—Tisza közi szőlő- és gyümölcsültetvények helyzetéről, jövőjéről tart elő­adást. Időszerű, fontos témát boncol­gat az előadó. Általánosan is­mertek a jelenlegi nehézségek: a költséges telepítés, a minőségileg megfelelő szaporítóanyag hiánya, a művelés és szedés alacsony gé­pesítettsége, az idén is a bajok forrásának mondott kevés tároló- és az ugyancsak szűkös feldolgo­zókapacitás. Mindenkit legjobban a jövő érdekel, az. hogyan fej­leszthető az ágazat, s a minisz­térium miként tud'ja és akarja segíteni'a homoki szőlő- és gyü­mölcsültetvények gazdáit. az évek óta egyre gyarapodó gon­dok megoldásában. Izgalmas előadásra számítha­tunk. ahol a jelenlevő kérdései­re is válaszol az előadó. Holnap Kiskunhalason az álla­mi gazdaság kultúrhazában az alföldi borászati termékek és melléktermékek forgalmazásá­nak helyzetéről, a kertészeti ex­portban betöltött szerepéről tart előadást Nagy László, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese. A SUGÁRFEGYVEREKRÖL ENSZ-határozat Az ENSZ-közgyűlés 1. számú, politikai és- biztonsági Trérdések- kel foglalkozó bizottsága hétfőn a sugárfegy verek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának eltiltásával foglal­kozó határozatot fogadott el. A szavazás nélkül elfogadott hatá­rozat. amelynek tervezetét az NSZK. Japán, Svédország, Costa Rica és Magyarország . közösen terjesztette elő. a többi között tárgyalások folytatására kéri fel a genfi leszerelési bizottságot annak érdekében, hogy a vonat­kozó szerződés a közgyűlés jövő évi ülésszaka elé kerülhessen. A bizottság felszólította az ENSZ közgyűlését, hogy követke­ző ülésszakának napirendjére elő­zetesen vegye fel a neutronfegy­ver betiltásának kérdését. A bi­zottság 59 szavazattal 14 ellené­ben fogadta el a határozatot, 52 ország képviselői tartózkodtak a szavazástól. Görögország. Dánia, Izland, Hollandia, Norvégia és Spanyolország kivételével a NA­TO tagállamai, valamint Auszt­rália, Japán és Üj-Zéland sza­vaztak a határozat elfogadása el­len. ! Lázár György törökországi programja A falu ma és holnap ■ T Meglevő javaink jobb meg­becsülését sürgeti a világ mai állapota. Egyre inkább saját erőforrásainkra vagyunk utal­va. Helyzetünk adott energiá­ink teljes feltárását, kihaszná­lását követeli. Tudatában va­gyunk annak, hogy vívmá­nyaink megőrzésében, tovább­fejlesztésében fontos szerep jut a megújult falunak, az el­múlt évtizedekben forradal­mi módon átalakult falusi la­kosságnak. Egyetlen társadalmi alaku­lat sem változott annyit a fel- szabadulás óta, mint a közsé­geké. („A mai falu fő jellem­zője, hogy más, mint a régi”, olvastam a minap.) A két vi­lágháború között a falvakban, a pusztákon élt a „hárommil­lió koldus” többsége. A falu fölemelése, fölemel­kedése abban a politikai, gaz­dasági közegben nagyon-na- gyon távoli cél lehetett. Ha másként is mint a felszabadu­lás után gondoltuk, ha el­lentmondásosan is, de az ezer- kilencszáznyolcavanas évekre a falu megközelítette a vá­rost. Többet ad az országnak a vártnál, pedig a jogi, a köz- gazdasági keretek, rendelke­zések nehezítették fejlődését, helyi erőforrásainak helyi ki­használását. Elegendő ha a ta­nyapolitika tétovázásaira, a falusi lakásépítkezést gátoló intézkedésekre utaltak e meg­állapítás bizonyítására. Gyor­sítottuk a városba áramlást, ahelyett, hogy a községek gya­rapításával csökkentettük vol­na a nagyobb települések ter­heit. Mégis: az elsők között hivatkozunk a magyar falvak­ra, ha fejlődésünk gyorsasá­gát, méreteit érzékeltetjük. Mégis a haladás élvonalába került a mezőgazdaság, mégis egyértelművé vált falvaink szocialista jellege. Közérdek, fontos politikai, gazdasági, társadalmi szükség­let, hogy a lehető legkedve­zőbb körülmények között hasz­nosuljon az a gazdasági, szel­lemi, szervezeti kapacitás, ta­pasztalat, ami a két agrárfor­radalom nyomán fölhalmozó­dott a falvakban. Ma már stabilitásunk, előrehaladásunk lényeges eleme a sajátos ter­melési formáit kialakító me­zőgazdaság, a községek mű­veltségben, termelési szakérte­lemben — bizonyos tekintet­ben a városénál gyorsabban — gyarapodott lakossága. A falu állapota, jövője meg­határozóan befolyásolja ha­zánk előrehaladását, népünk boldogulását. Olyan nagy ér­tékek koncentrálódtak a köz­ségekben, hogy csak sokoldalú, elmélyült ismeretek alapján határozhatók meg értékesülé­sük legalkalmasabb módjai, formái. Olyan alapvetően meg­változtak az életviszonyok, hogy csak a tudományos vizs­gálatok segítségével rendsze­rezhetők a mai és a holnapi jelenségek, kezdeményezhe­tők új folyamatok. Megnyugtató, örvendetes, hogy a falu ügye régóta az egész társadalom ügye. A nemzetükért felelősséget érzői írókon, falukutatókon kívül ma irányító testületek, tudo­mányos intézetek, tekintélyes szervezetek elemzik a kis- ésiú nagyközségek életét. Átgondoltj program szerint gyűjtik a va­lós kép kialakításához szük­séges adatokat és hatalmas szellemi összpontosítással ku­tatják mozgástörvényeit, jel­legzetességeit. Ezt a társadalmi felelőssé­get, a falu joggal megnöveke­dett szerepét jelzi a ma kez­dődő kecskeméti tanácskozás. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága agi- tációs és propagandaosztá lya, a Magyar Tudományosj Akadémia, a Termelőszövet kezetek Országos Tanácsa é az MSZMP Bács-Kiskun me gyei Bizottsága valóban a leg illetékesebb párt- és XanácsH vezetőket, tudósokat, nagy üzemi, szövetkezeti irányító kát hívott meg Bács-Kiskun ba. Remélhető: olyan kép ala kul lei a mai faluról, amel megkönnyíti a szocialista vo násokat tovább erősítő, a meg- ( tett út folytatását elősegítő cselekvési programok, dönté-1 sek, állásfoglalások, ösztönző- sek kialakítását, elfogadtató- sáf. Bízunk abban, hogy a tele pülési kérdésekkel, a szövet-1 kezeti, mezőgazdasági problé­mákkal mindig alkotó módo foglalkozó megyénk jó házi gazdája lesz a remélhetőe hasznos elméleti tanácskozás nak. Heltai Nándor Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, aki hétfő dél óta tartózkodik hivatalos látogatáson Törökországban, programja sze­rint kedden folytatta tárgyalá­sait vendéglátóival. A hétfő délutáni kormányfői megbeszéléseken a két fél egyet­értett abban, hogy mindkét or­szág érdekelt a kapcsolatok to­vábbi fejlesztésében, kiváltkép­pen gazdasági téren. Amint hét­fő esti pohárköszöntőjében Lá­zár György is utalt rá: a tárgya­lásokon áttekintették kapcsola­taik helyzetét és sikerült bizto­sabban meghatározni fejleszté­sük fő irányait. A magyar ipar számára ked­vező szerkezetű török piac (erő­művi berendezéseink, autóbu­szaink, szerszámgépeink jelen­tős vásárlója) várhatóan újabb lehetőségeket kínál. A török gazdaságban átmeneti stagnálás után konjunktúra bontakozik ki, s ezzel megélénkül a Ma­gyarországtól is vásárolható be­ruházási javak és más termékek kereslete. Magyarország — amint ez a tárgyalások során is el­• Képünkön: Lázár György mi­niszterelnök Kenan Evren tá­bornokkal, a Török Köztársaság elnökével. hangzott — kész a törökorszá­gi beruházásokban való részvé­telre. Ezt megkönnyíti az is, hogy bekapcsolódhatunk azokba a fejlesztésekbe, amelyekhez a vi­lágbank nyújt kölcsönt Török­országnak. A kedd reggeli programban szerepelt a magyar—török ide­genforgalmi egyezmény aláírása és a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról tavaly Budapesten aláírt egyezmény ratifikációs okmányainak kicserélése. Délelőtt Kenan Evren tábor­nok. a Török Köztársaság elnö­ke fogadta Lázár Györgyöt. Délután a magyar miniszter- elnök és kísérete különrepülő- géppel Isztambulba utazott. Az Ankaránál több mint kétszer nagyobb lakosságú város az or­szág gazdasági központja. Lázár György szerdán délután utazik haza Törökországból. BUZOG A HÉVÍZ KISKUNMAJSÁN Hasznosítják a természetes energiát Percenként 40 köbméter, het­ven Celsius-fokos ‘víz buzog a Kiskunmajsa-kőkúti, egykor az­zal a reménnyel fúrott kútból, hogy olajat leljenek. A hír meg­lepő még azok számára is, akik a geotermikus energia hasznosí­tásának ügyével már a nyár ele­jétől foglalkoznak, az esetleges beruházások tervezésével. Ugyanis arról volt szó, hogy a Kőolaj- és Földgázbányászati Üzem két, ola­jat nem, de hévizet adó kútját átengedik a Jonathán Termelő- szövetkezetnek. x Akkor annyiba máradtak, hogy a vízminta vizs­gálata után döntenek, gyógyvíz­ként hasznosítható-e a forrás, vagy esetleg melegházak 'fűtésé­re alkalmas. Nos, a kút döntött! Egy kicsit „megpiszkálták”, s ennek követ­kezményeként pozitív kútként (azaz minden emberi beavatkozás nélkül) buzog belőle a töménte­len forró víz. Nincs mentség, most már gyor­san döntenie kellett a termelőszö­vetkezet vezetőségének is a hasz­nosításról! Nem is késlekedtek. Első lépésként mintegy százmillió forintos beruházást határoztak el a várakozáson felüli hévíz hasz­nosítására ... Elsőként egy baromfitelep léte­sül a hőforrás hasznosítására, majd 50 ezer négyzetméteres pri­mőr zöldség-virágkertészet. Ter­vezik, hogy 30 hektáros halásza­ti telepet hoznak létre, s a hévíz­zel szárítják a környéken termelt dohányleveleket is. A „hulladék­vízből” fürdőt létesítenek, s a ,,,maradék” vizet öntözésre hasz­nálják, N. M. Hatszázkilencven lakás épül ■wt ___• 1 " 1____ALAPKŐLETÉTEL a V ácsi Közben a megyeszékhelyen A mennyiségi lakásigényeket még nem elégítet­tük ki, annak ellenére, hogy az első tizenöt éves lakásépítési tervben Magyarországon 1 millió 50 ezer új otthon készült el, s az V. ötéves terv idő­szakában újabb négyszázezerrel gyarapodott a la­kásállomány. De az igények változása magával hozta, hogy a tömeges lakásépítés keretében meg­oldást kell találni a magasabb minőségi követel­ményeket támasztok, s azokért fizetni is tudók el­képzeléseinek megvalósítására. Ez pedig a megszo­kott lakóteleptől eltérő, laza beépítésű, az 55 négy­zetméteres átlagnál nagyobb alapterületű, több szo­bás, zöldövezeti lakások létesítésével érhető el. A kecskeméti Vacsi közben tegnap megtartott alapkőletétel is annak a munkának első állomása, amelynek keretében 690 darab 60—100 négyzetmé­ter alapterületű lakást épít a DUTÉP, az Országos Takarékpénztár beruházásában. Az érdeklődőket, a munkából részt vállaló DUT­ÉP, BÁCSBER, BÁCSTERV, vízmű vállalat kép­viselőit, a megyei és városi pártbizottság, tanács nevében megjelenteket, köztük Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság titkárát, és Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója köszöntötte, majd beszédében dr. Szirmai -Jenő, az OTP vezérigazga­tója méltatta a események jelentőségét. Kiemelte, hogy erre akkor kerül sor, amikor a gazdaság ko­moly feladatokat ró múndannyiunkra, de az ország a nehezebb helyzetben sem mondhat le a lakús- (Folytatás a 2. gidaion.) • Az alap­kőletétel. Tervrajz • ... és va­lóság a Hunyadi­városban. (Tóth Sándor felvételei) (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom