Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-18 / 271. szám

/ 198*. november 18 • PETŐFI NÉPE • 3 PAPOK, KATONÁK, POLGÁROK UTÁN... Munkásmozgalmi hagyományaink SZOT-üdültetés 1983-ban • Régi politikai plakátok a kiállításon. egy évszázados története legfon­tosabb eseményeinek, politikai, gazdasági, kulturális és egyéb szervezeteinek, kiemelkedő sze­mélyiségeinek legértékesebb mu­zeális emlékei. Bekerült a mú­zeumba a mozgalom hétköznap­jainak, névtelen harcosainak sok­sok tárgyi emléke és dokumentu­ma is. A korábbiakhoz képest felbecsülhetetlen értéket képvi­selnek a munkásélet, a munkások különböző rétegei helyzetének, otthoni és munkahelyi körülmé­nyeinek, környezetének, lakásuk, háztartásuk berendezéseinek, esz­közeinek. öltözködésüknek, sze­mélyes használati tárgyaiknak jellemző darabjai a különböző időszakokból. A munkáséletmód eme muzeális értékű, eredeti tár­gyi emlékei hitelesítik, életközei­be hozzák a korról szóló tudo­mányos megállapításokat, bené­pesítik a történelmi írások által megrajzolt képet. Tudományos szempontból azért is becses ér­tékű a múzeumi gyűjteménynek a kitágulása, mert ez a tárgyi világ nagymértékben segítheti a munkásosztály történetének az eddiginél sokoldalúbb és való- sághűbb feltárását. A szemléleti, módszertani és tartalmi kitágulást már jól ér­zékelteti a múzeum részben 1975- ben, majd teljes egészében 1977- ben megnyílt állandó kiállítása. Hiánypótló és nagy nyeresége ez a magyar muzeológiának és a közművelődésnek egyaránt. Ez utóbbit alátámasztja az is, hogy a kiállítás megnyitásától — tehát 6—7 év alatt — mintegy egymil­lió-kétszázezer látogatója volt. A korábbi torzításokkal szakítva, a történetiség elvét tiszteletben tartva, a maga összetettségében igyekszik e tárlat végigkalauzol­ni a látogatókat a magyar mun­kásmozgalom több mint egy év­százados történetén. Tükröződik ez az utóbbi évti­zedben megszervezett, számos ha­zai és külföldi időszaki és ván­dorkiállításban is. Csupán a leg­utóbbi ötéves tervében a múzeum több mint 80 kiállítást rendezett. Néhányat közülük — mint a ta- nácsköztársOsági és a felszabadu­lási emlékkiállítást — számos külföldi szocialista, fejlődő és tő­kés országban is bemutattak. Kü­lön kiemelésre méltó a Kommu­nisták Magyarországi Pártja egy­kori székházában, a budapesti Visegrádi utca 15. szám alatti épületben berendezett emlékkiál­lítás, valamint a külföldi mártír- múzeumokban — közöttük Auswitzban, Sachsenhausenban, Rawensbrückben — a fasizmus magyar áldozatainak, a fasizmus elleni harc hőseinek emlékét őr­ző állandó kiállítások. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum negyedszázados évfordu­lója alkalmából megnyílt kiállí­tás a maga nemében újszerű. Nem valamely történelmi témát mutat be, hanem a magyar mun­kásmozgalom történetét tükröző tárgyi világ válogatott, érdekes és látványos darabjait. A mú­zeumi gyűjtemény ezen a kiállí­táson mintha eszközből főszerep­lővé lépne elő. Mégis érzékelteti azt a folyamatot, amelyben ..pa­pok, katonák, polgárok után'' a magyar munkásosztály nehéz, keserves küzdelmek árán. Euró­pa egyik legelnyomottabb osztá­lyából a hatalom birtokosává vált. Vass Henrik Mostanában sok szó esik a tör­ténelem, benne a munkásmozga­lom fontosságáról a szocialista tudat formálásában. Ideológiai, eszmecseréken, tudományos ta­nácskozásokon hangzanak el olyan igazságok, amelyek a szo­cialista tartalmú nemzeti önis­meret fontos tudatformáló szere­pét hangsúlyozva azt is kiemelik: nem elég pusztán a történelmi törvényszerűségek megfigyelése és megismerése. Ahhoz ugyanis, hogy népünk — benne minde­nekelőtt a felnövekvő nemzedék — nemzeti önismeretét helyes irányba fejlesszük, élményszerű­séget kell elérnünk. Tömören szólva: ez a tudatformáló tevé­kenység csak akkor lehet haté­kony, ha élő kapcsolatot tud al­kotni a múlt és jelen között. Ezt a célt szolgálja a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fenn­állásának 25. évfordulója alkal­mából Papok, katonák, polgárok után,... címen rendezett kiállítás. A gyűjtemény-bemutatónak az a célja, hogy felidézze és minél emlékezetesebben bemutassa a régi munkásélet nehéz, de sok­színű világát, nemes hagyomá­nyait, amely — a magyar törté­nelmi múltba ágyazva, a nemzet­közi munkásmozgalommal szerves kapcsolatban — ábrázolja mun­kásmozgalmunk oly sok áldozat­tal járó, egészen máig húzódó „az erkölcsi és szellemi igazság" meg­valósításáért, az anyagi élet ja­vításáért. egy jobb. emberibb. igazságosabb társadalom megte­remtéséért folytatott küzdelmeit. Fontos hivatást tölt be ennek a máig húzódó küzdelmes múlt­nak valósághű megismertetésé­ben a most negyedszázados múlt­jára emlékező Munkásmozgalmi Múzeum és kollektívája. Törté­nelme nem előzmények nélküli. A budai Várban létesített mú­zeum elődjének tekinti az 1919- ben, a Tanácsköztársaság leve­rése után megszületett Kommu­nista Proletár Múzeumot, amely Magyarországon első ízben kezd­te meg a munkásmozgalom em­lékanyagának gyűjtését. A Pro­letár Múzeum gyűjteményének néhány fontosabb darabja az itt látható anyag legféltetettebb •kincsei közé tartozik. De más szempontból sem kellett a sem­miből indulnia 1957-ben a mú­zeumnak. Megalakulásakor mint­egy százezer darabos gyűjteményt vehetett át a Párttörténeti Inté­zettől. továbbá — még negatí­vumaiban is — sok értékes ta­pasztalatot, amelyet a munkás­mozgalom-történeti gyűjtőmun­kában és sok nagyszabású kiál­lítás megrendezése során elődje szerzett. A múzeum megalakulásakor átvett gyűjtemény az eltelt 25 évben közel négyszázezerre nőtt. A feltáró munkát nem tekinthet­jük lezártnak, de az utókor szá­mára közgyűjteménybe és meg­őrzésre kerültek a magyar mun­kásmozgalom immár több mint K Szakasits Árpád személyes használati tárgyai. Hányán, mikor és kik mehetnek jövőre kedvezményesen üdülni? Az ilyen és az ehhez hasonló kérdések azért aktuá­lisak, mert az 1983. évi SZOT-beutalókat a középszervek és az alapszervezetek november elején veszik át az iparági­ágazati szakszervezetektől. A szakszervezeti központok szeptember 15-én kapták meg az üdülőjegyeket a SZOT-til. Az el­osztás a 19 szakszervezeti köz­pont között a taglétszám arányá­ban. üdülési típusonként, tájegy. ségenként. évszakonként, vala­mint az üdülőépületek három komfortossági kategóriája szerint is differenciáltan történt. A jegy- elosztás többféle tényezőjének rendszerezése már évek óta csak számítógéppel lehetséges. Az üdü­lői férőhelyek. mintegy 100 ezer alapadata a feldolgozáskor 1 mil­lióra, a jegykészítés során mint­egy 7 millióra bővült. Ezért a je­gyek készítésének és elosztásának valamennyi munkafázisát szá­mítógép végezte. A következő esztendőben az ideivel azonosar összesen 390 ezer személy részesülhet kedvez­ményes SZOT-üdültetésben. A TOT-tal kötött megállapodás alapján önköltségesen további 3 ezer termelőszövetkezeti tag be­utalására is lehetőség nyílik. Az összes üdülőjegyből mintegy 30(1 ezer a felnőtt- és 90 ezer a gyer­mekbeutalj. Az üdülőépületek mintegy fele egész éven át fogadja a vendége­ket. A szobák háromnegyede két­ágyas. Az összes felnőttbeutaló egyharmada magaslati, egyhmma- da gyógyüdülőkbe érvényes és mintegy egynegyede szól a Bala­ton meiletti üdülőkbe. A főszezon hat csoportjára jut az éves belföl­di felnőtt, gyógy-. szanatóriumi és a családos üdülési lehetőség mintegy egyharmada. De ekkor üdül a gyermekek és a szakmun­kástanulók többsége és ilyenkor utazhatnak legtöbben külföldi üdülésre is. A főidényben össze­sen 150 ezren tölthetik szabad­ságukat a SZOT-üdülőkben. Az információ hiánya miatt több félreértést lehet tapasztalni a SZOT-üdülés szociális tartalmát és kedvezményét illetően. Nem mindenki előtt köztudott, hogv a féléves gyerekektől a nagyszülő­kig. minden korosztály részesül­het a kedvezményben. A társadal­mi igények figyelembevételével 1983-ban szociális ellátás kereté­ben üdülhet a vendégek három­negyede és mindössze csak egy­negyede részesül egyéb beutalás­ban. Jelenleg már minden harmadik beutaló családos üdülésre érvé­nyes. (Öt esztendeje még csak 80 ezren vehették ezt igénybe. 1983- ban 124 ezerre növekszik ez a szám. A beutalt családok többsé­ge a nyári iskolai szünet alatt a főszezonban, kisebb része az év többi hónapjaiban üdülhet. Ez lesz a harmadik év, amikor a főszezonon kívül a nagyszülők, unokáikkal együtt kaphatnak csa­ládi beutalót. Családos üdülésnél a gyermekek alsó korhatára két év, de működik négy olyan „kis. babás üdülő”, amely féléves kor­tól fogadja az apróságokat. A nagycsaládoknak 12 faházas, összkomfortos üdülőtelep áll ren­delkezésére. Jövőre 93 ezren kaphatnak két­hetes gyógybeutalót. A szanató­riumi üdülés háromhetes, de or­vosi javaslatra meghosszabbítha­tó, illetve egy héttel csökkenthe­tő. Az üdülőszanatóriumokban mintegy 10 ezren gyógyulhatnak. Külföldi csereüdültetésre 11 országba összesen 18 ezren utaz­hatnak. Ennek a létszámnak mint­egy fele 6 napos hajóüdülésen vehet részt. A szakmunkástanulók csaknem 10 százalékát, azaz 16 ezer fiatalt lehet jövőre SZOT- üdülésre küldeni. Közülük a szak­mai és tanulmányi versenyek győztesei az NDK-ba. és Lettor­szágba utazhatnak jutalomüdülés­re. Mintegy 41 ezer általános isko­lás diák csoportos gyermeküdü­lésben vehet részt. Közülük 30 ezren nyáron vakációzhatnak két hetet a Balaton mellett. vala­mint különböző hegyvidéki üdü­lőkben. A SZOT-üdül let és pénzügyi for­rásának összetevői: az állami- szakszervezeti támogatás, a be­utal ók kedvezményes térítési dí­ja és az üdülők eg.vre növekvő mértékű saját bevétele. Vala­mennyi üdülési típus átlagát fi­gyelembe véve a vendégeknek csak az összköltségnek 25 száza­lékát kell megtéríteniük. Mindig az alapszervezetekben dől el, hogy kik kapják a beutaló­jegyeket. mivel a beutalás joga — a bizalmiak egyetértése mellett — a szakszervezeti bizottságoké. A jövő évi SZOT-beutalók korai — novemberi — átvétele miatt jócs­kán marad idő az alapos kivá­lasztásra, a szabadsagok üteme­zésére. Mindössze a januári és februári beutalók odaítélése igé­nyel azonnali intézkedést. Az üdüléssel is lehet, sőt kell is politizálni. Ahol demokratiku­san és a nyilvánosság ellenőrzése mellett ítélik oda a jövő évi be­utalókat. ott bizonyára kevesebb panasz követi a döntéseket. Bányai János Tudományos tanácskozás a kisállattenyésztésről dasági körülmények között a ba­Balázsfalva múltja és... A kisállattenyésztés helyzetével, fejlesztési lehetőségeivel foglalko­zó tudományos tanácskozás szín­helye volt tegnap a Mosonmagyar­óvári Agrártudományi Egyetem. A több mint száz kutató és gya­korlati szakember részvételével megtartott eszmecserén bolgár, NDK. és NSZK-beli, valamint szovjet kutatók is beszámoltak ta­pasztalataikról. A vitaindító elő­adást Papócsi László mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter- helyettes tartotta. A tanácskozáson többek között azt hangsúlyozták, hogy ameny- nyiben világviszonylatban is je­lentős baromfihús- és tojásterme- lésünk meg akarja tartani a helyét a világpiacon, lényegesen javíta­nia kell a minőséget és a gazda­ságosságot. A jelenlegi világgaz­Szerdán, a szakszervezetek fő- ♦árcjsi művelődési házában kiosz­tották az 1981—82. évi „Munkás- szállások a közművelődésért” pá­lyázat díjait. A pályázatra 39 bu­dapesti munkásszálló nevezett be, s közülük 33 tevékenysége bizo­nyult értékelésre méltónak. Az 50 ezer forintos, legmagasabb díjakat három kollektíva, a Fővárosi Köz­terület Fenntartó Vállalat XI. ke­rületi Bánk bán utcai szállója, a TAURUS Gumiipari Vállalat és a’ Magyar Hajó- és Darugyár mun­kásszállója kapta. A munkásszállókon élők műve­lődésének, oktatásának fellendíté­sére immár negyedik alkalommal hirdették meg a pályázatot. A be­érkezett pályázatok értékeléséből kitűnt, hogy tovább javultak a szállón lakók tanulási, művelődési, rendszeresebbé. tartalmasabbá váltak a kulturális programok, újabb munkásszállókon szervez­romfihús nehezebben eladható, mint korábban. Ugyanannyi bevé­telért az idén egyharmaddal több baromfihúst kell exportálni, mint két-három évvel ezelőtt. Ezért kü­lönösen fontos a jó fajtaválasztás és a gazdaságos takarmányozás. Az utóbbival kapcsolatban beszá­moló hangzott el a tanácskozáson arról, hogy a mosonmagyaróvári egyetem állattenyésztési tanszé­kén a pecsenyecsirke felnevelésé­ben is sikerrel alkalmazták a ló­babdarát. A magas fehérjetartal­mú lóbabot gazdaságosan lehet termeszteni Magyarországon, és nagyon jól helyettesíti az expor­tált szójalisztet. A kísérlet során az indítótápba 25—30, a nevelő­tápba pedig 12—15 százalékos arányban kevertek lóbabdarát. ték meg a nyolc általánossal nem rendelkezők részére az iskolarend­szerű oktatást. A munkásszállók lakói maguk is csinosítják klubju­kat, maguk készítette dísztárgyak­kal teszik otthonosabbá környeze­tüket. A TAURUS Gumiipari Vál­lalat szállójának fiataljai például ifjúsági klubot létesítettek. Itt ka­pott helyet a kézikönyvtár, a fo­tólabor, a stúdió és egy kondicio­nálóterem is. A pályázat meghirdetői, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsa, a Fővárosi Tanács V, B. művelődés- ügyi főosztálya, a KISZ Budapesti Bizottsága és a TIT budapesti szervezete még további 15 mun­kásszállót részesített összesen 300 ezer forint pályadíjban, s megju­talmazták azokat a népművelőket, klubvezetőket, szállólakókat, akik kiemelkedően segítették a mun­kásszállások kulturáltabb műkö­dését. (MTI) Nekünk, Bács-Kiskunból érke­zetteknek Balázsfalva (Blaj, illet­ve fonetikusan Blázs) olyan, mint­ha odahaza járnánk. A megye- székhelytől északkeleti irányban, Nagy- és a Kisküküllő találkozá­sánál fekvő 23 ezer lakosú város az itteni szőlőtermelő vidék köz­pontja. Ezenkívül vasúti csomó­pont, igen jelentős, mintegy ötezer munkást foglalkoztató ipari üze­mekkel és fejlett tanügyi intéz­ményekkel — hétezer diák jár itt iskolába. Három termelőszövetke­zet, egy állami gazdaság, szőlé- szeti-borászáti kutató intézet és két mezőgazdasági egyesülés jelzi a termelés irányát, ami számunk­ra is ismerős. Mindezt a bennün­ket fögadó és egész napját a ven­dégekre áldozó, rokonszenves vá­rosi párt-elsőtitkár és tanácsel­nök Heljoni Dionisie (Helzsoni Dioniszie) mondta el bevezetőül. Mire büszke egy romániai váro­si párttitkár, aki ifjabb korában — őszülő haja ellenére most is fiatalembernek látszik — a me­gyei KISZ-bizottság első titkára volt. többször járt külföldön, ko­reai emlékeit idézve egyik Bács megyei ismerősét emlegette, aki­vel sok közös élményben volt ré­szük. Nos, ez a széles látókörű férfi olyan őszinte és a szó pozi­tív értelmében lokálpatrióta, hogy — közeli példaként — a kalocsai, bajai, halasi stb. városi vezetők jutottak eszembe. Világért sem mosolyogtuk volna meg. amikor a valóban reprezentatív — faburko­• Heljoni Dionisie, első titkár. latos, külön „koccintó”-szobával ellátott — házasságkötő-termet be­mutatta, ahol még felvilágosító filmet is vetítenek az ifjú párnak és kíséretének. Mellesleg a kisebb helyiség politikai könyvtár céljai­ra is szolgál. Büszkeségük a gyö­nyörű gyepszőnyegű, a szintkü­lönbséget lelátók céljaira jól ki­Munkásszállások a közművelődésért • Kalocsára emlékeztet a székesegyház és környéke. (Pásztor Zoltán felvételei) használó, sok társadalmi munká­val létesült sportpálya, ahonnét — keserűségére — csak egy valóban jó labdarúgócsapat hiányzik. Az iskolai testedzést is segíti majd a most épülő tornaterem, illetve tor­nacsarnok. Kitűnő idegenvezetőként mutat­ta be a sok történelmi emléket, irodalmi emlékhelyeket — a nagy román költő, Eminescu is itt volt diák, s itt nevelődtek az erdélyi román értelmiség legismertebb alakjai. S amit különös kegyelet­tel ápolnak: 1848-ban Balázsfal- ván fogalmazták meg a jobbágy­ság eltörlésére és a románok nem­zeti jogainak.elismerésére vonat­kozó követeléseket a nevezetes, mintegy negyvenezer embert fel­vonultató népgyűlésen. Ennek em­lékét őrzi a Szabadság-mező em­lékműve és félköríves szoborcso­portja — a titkár mindegyik je­les férfiúról tudott mondani is­mertetőt, hiszen legtöbbjüknek nem kis szerepe volt a helység történelmi múltjának, kulturális értékeinek kialakulásában. öt hallgatva és arra gondolva, hogy itt már az ezerhétszázas években európai látókörű, nagy műveltségű írók, tudósok, papok nevelkedtek és alkottak, könyvtá­rakat, iskolákat alapítottak — va­lamit itt is megéreztünk, megér­tettünk a nemzeti megújulásból. Balázsfalvára, ha másért nem, ezért a tanulságért is érdemes el­látogatni. F. Tóth Pál (Folytatjuk.),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom