Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AI MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 241. szám Ára: 1,40 Ft 1982. október 14. csütörtök Dollárt hizlal mező, erdő 4. oldal Bács-Kiskun megyében jelentős területen — több mint 600 ezer hektáron — gazdálkodnak a vadásztársaságok. Az élővadbefogás, valamint a vadhús exportálása ebből a megyéből, évente, mintegy 2 millió dolláros jövedelmet hoz a népgazdaságnak. Beszámolunk az ágazat eredményeiről és megismerkedhetünk a csengődi Kossuth Lajos vadásztársaság munkájával. ■ A r A lengyel parlamenti küldöttség tegnapi programja A lengyel parlamenti küldöttség — amely Stanislaw Gucwá- nak, a szejm elnökének vezetésével az országgyűlés vendégeként tartózkodik hazánkban — Apró Antalnak, a magyar törvényhozó testület elnökének kíséretében szerdán az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket a nagyvállalat vezetői fogadták, majd Dienes Béla vezérigazgató adott tájékoztatót az 1896-ban alapított, má már mintegy 30 ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem tevékenységéről. Hangsúlyozta: a nagymúltú gyár termékei —• fényforrásai, elektronikai alkatrészei és komplett termelő berendezései — a világpiacon is állják a versenyt, hiszen a vállalat termelésének 70 százalékát külföldön, több mint száz országban értékesíti. A vezérigazgató szólt arról is, hogy Lengyelországgal évtizedek óta kooperációs kapcsolatot tartanak fenn; a magyar cég termelő berendezéseket, gépeket szállít a lengyel fényforrásgyártó üzemek részére, és a műszakitudományos együttműködés szép példájaként rendszeres a fényforrásaik fejlesztéséhez nyújtott segítség is. A tájékoztatást követően a küldöttség a fényforrásgyár munkájával ismerkedett. A gyárlátogatás az Izzó lakótelepén ért véget. ÚJ SZERVEZETI FORMÁK, ÖTLETEK Szövetkezeti szolgáltatások Az életkörülmények alakulásában fontos szerepet játszanak a szolgáltatások, amelyek csak folytonos megújulással képesek követni a változó igényeket. Az utóbbi években kitűnt, hogy módosítani kell a napjainkban már merevnek minősülő régi szervezeti formákon, teret adva újaknak is, amelyek ösztönzőbbek a szolgáltatást végző emberek számára, rugalmasabb alkalmazkodást tesznek lehetővé a lakossági és közületi szükségletekhez, s • A RUVESZ kecskeméti, Petőfi utcai felvevőhelyén őszi—télikabátból adnak át legtöbbet tisztításra ezekben a napokban. elősegítik a teljesítmények meny- nyiségi és minőségi emelését. A közelmúltban több jó kezdeményezés született a megye szövetkezeti iparában, elsősorban a lakáskarbantartás területén. E tevékenység nagyarányú techni(Folytatás a 2. oldalon.) A KÖZSÉGEK NÉPESSÉGMEGTARTÓ EREJE A KERTÉSZETI ÁGAZAT FEJLESZTÉSE Bács-Kiskun megye Tanácsa tegnap ülést tartott. Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában összeült tanácskozásra meghívták a tanácstagok, ország- gyűlési képviselők mellett a megye községeinek, nagyközségeinek elnökeit is. Dr. Gajdó- csi István, megyei tanácselnök a végrehajtó bizottság nevében a következő napirendi ja_ vaslatot tette: Ülésezett a megyei tanács — Jelentés a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról. — Tájékoztató a v. b. két tanácsülés közötti tevékenységéről, a fontosabb tárgyalások eredményéről. — A községek népességmegtartó képessége, a tett intézkedések eredménye, további feladatok. — Bács-Kiskun megye kertészeti termelésének helyzete, fejlesztésének feladatai. — Előterjesztés a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa együttműködési megállapodásának módosítására. — Interpellációk. A napirendre vonatkozó indítvány elfogadása után Tohai László általános elnökhelyettes az írásbeli jelentést kiegészítő beszédet mondott. Tohai László beszéde A települések helyzete, fejlődése meghatározó fontosságú a gazdaság működése és a lakosság életkörülményeinek alakulása szempontjából, ezért politikai és gazdasági tényező is. Indokolt tehát az a figyelem, amelyet a párt- és állami szervek tanúsítanak a hatékony terület- és településfejlesztési politika kialakítására és megvalósítására. Ennek megfelelően vizsgáltuk a megye községeinek helyzetét, az urbanizációs folyamatban elfoglalt helyüket, további szerepüket. Szükség volt erre, mert megyénkben a lakosság nagyobb hányada községekben, sőt jelentős részben tanyákon él. Indokolta a vizsgálatot az is, hogy társadalmi-gazdasági céljaink között nagy hangsúlyt kapott a városba áramlás egészségtelen mértékének fékezése, amit csak a községek népességmegtartó képességének növelésével lehet elérni. Ehhez viszont világosan látni kell a népességmozgások indítékait. mozgatórugóját. Ismerni kell a taszító és megtartó tényezőket, hiszen csak így tehetünk átgondolt intézkedéseket céljainknak megfelelően — mondotta pz előadó, aki a továbbiakban az urbanizáció hazai és nemzetközi alakulását, hatását elemezte, majd így folytatta: — A közép- és felsőfokú ellátást a városok nyújtják a községeknek, ugyanakkor a városok sem nélkülözhetik a községekből kapott munkaerőt, mezőgazdasági termékeket. A falu és város ezer szállal kötődik egymáshoz, s ezek a kapcsolatok tovább erősödnek, egyre szarosabbá válnak. Az urbanizáció tehát nemcsak a városok ügye, hanem valamennyi településé, ezért törvényszerűségeit nem szabad, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is tanúi lehettünk a lakosság tömeges városba áramlásának. Az országban lejátszódó belső népességmozgás megyénket is érintette. A városlakók száma az 1949. évi 153 ezerről. 1980-ig 231 ezerre — 78 ezer fővel — nőtt. A megye népességéből való arányuk 26 százalékról 41 százalékra emelkedett, de ezzel is a kevésbé városiasodott megyék közé tartozunk. A vándorlás iránya Megyénkben ezzel párhuzamosan egy másik típusú népesség- mozgás is zajlik, a külterületről belterületre való költözés. A tanyai lakosság jelentős része a községek belterületéről városokba költözött. Számottevő volt — különösen a hatvanas években — a megyéből való elköltözés is. E népességmozgás következményeként a községek népessége az 1949. évi 436 ezerről 1980—ig‘ 338 ezerre — 98 ezer fővel — fogyott, s ezzel a megye népességéből a falusi lakosság aránya a három évtized alatt 74-ről 59 százalékra csökkent. A népességmozgás különböző okokra vezethető vissza. Ezek közül legnagyobb súllyal a gazdasági, s az ezzel összefüggő foglalkozási szerkezet átalakulása szerepel. A lakóhely-változtatás jelentős része gazdaságilag és társadalmilag indokolt, vagy elkerülhetetlen. Igen sok azonban az olyan mozgás is, amely körültekintőbb gazdaság- és településfejlesztési gyakorlattal elkerülhető lenne. Vonatkozik ez különösen egyes községek lakosságának indokolatlan mértékű fogyására, s ezzel összefüggésben a városok — különösen a megyeszékhely — olyan mérvű felduzzadására, amelyet nagy — bár nem elég — anyagi ráfordítással sem vagyunk képesek nyomon követni a városok ellátóképességének fejlesztésében. A lakosság tömeges lakóhelyváltoztatása hatalmas terhet ró nemcsak az érintettekre, de a nagyobb közösségre, a városokra és az országra is. Az új lakóhelyen való lakás- és infrastruktúra kialakításának költsége családonként eléri, vagy meg is haladja az egymillió forintot. Az összeg túlnyomó részben, de legalább fele arányban a népgazdaság terhe, amit egyre nehezebb átvállalni. Az elhagyott községekben viszont meglevő adottságok maradnak kihasználatlanok, amelyek jóval kisebb ráfordítással még hosszú ideig képesek lennének az igényeket kielégíteni. Nem hanyagolhatok el az anyagiakon kívül a szociológiai, társadalmi és egyéni problémák sem, különösen a falusi lakosság elöregedéséből származó szociális gondok. Az objektív törvényszerűségek mellett szubjektív tényezők — hátrányos megkülönböztetés, erőltetett ütemű város- fejlesztés — is siettették a községek népességfogyását, és fékezték fejlődését. Ide sorolhatók a fejlesztési lehetőségek aránytalan elosztásából, a különböző megkülönböztetésekből származó hátráhyok, amelyek természetesen rontották a falusi lakosság közérzetét. Ezek a gondok megyénkben kisebb súllyal jelentkeztek, mint az ország más területén, s ennek több oka van. Bács-Kiskun megyében a települések nagyságrendje, életképessége jobb, mint az aprófalvas területeken. A mezőgazdaság súlya és gazdasági ereje segítette a községek eltartóképességének javítását. (Folytatás a 3. oldalon.) Szabvány 1946. október 14-én alakult meg a Nemzetközi Szabvány- ügyi Szervezet (ISO). A megalakulás évfordulóját 13 évvél ezelőtt Szabványosítási Világnappá nyilvánították. E napon a világ csaknem minden országában megemlékeznek a szabványosításnak az egyes országok gazdaságában és a világkereskedelemben, a nemzetközi együttműködésben betöltött segítő szerepéről. Az idei Szabványosítási Világnap alkalmából mind az ISO elnöke, mind a villamosipari szab- ványosítással foglalkozó társ- szervezet, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) elnöke nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívták a világ ipari, kereskedelmi szakembereit a fokozott nemzetközi szabványosítási együttműködésre. A szabványosítás eredményei ma már olyan természetesen beépülnek mindennapi életünkbe, hogy nem is gondolunk rá. Természetesnek tekintjük, hogy lakásunk telefonkészülékén a megfelelő számokat tárcsázva, egy távoli ország városában levő telefonközponttal, és a közbeeső hazai, külföldi állomással létesítünk automatikus kapcsolatot, s nem gondolunk arra, menynyi műszaki egységesítést igényelt ez az egyszerűnek tűnő művelet az országok postái között. Természetesnek tekintjük, hogy különböző országok vasútjainak vagonjai könnyedén hozzákapcsolhatók egy nemzetközi gyorsvonathoz, és nem gondolunk arra, hogy ehhez a vagonok méreteit, ütközőit, vonószerkezeteit, fékberendezéseit stb. kellett egységesíteni. Fel sem merül bennünk a gyanú, hogy a magyar gyártmányú rádiónkkal összekapcsolt csehszlovák gyártmányú lemezjátszón ne volna lejátszható a világ bármely országában gyártott hanglemez, pedig ennek is igen sok egységesítés a feltétele. Ugyanez a helyzet a fényképezőgépek és a hozzájuk tartozó filmek, a választékbővítés céljából importált 'villamos készülékek, vagy éppen a legegyszerűbb kötőelemek, csavarok felhasználásával. A hazai ipar számára is nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a szabványok. A méretek és műszaki jellemzők egységesítésével, a választék rendezésével lehetővé teszik, hogy az egyes elemekből nagyobb mennyiséget gyártsanak, s ezzel megteremtsék a gépesítés, automatizálás lehetőségét. A rendeltetésszerű alkalmasság műszaki követelményeinek előírásával megköny- nyítik a gyártó és a felhasználó között a szerződés műszaki feltételeinek meghatározását. A szabványok helyes alkalmazása növeli az ipar versenyképességét, elősegíti a termelés gazdaságosságát, megkönnyíti a nemzetközi együttműködést. Elősegíti az anyaggal, energiával, munkaerővel való gazdálkodást, a takarékosságot. A magyar szabványosítás szorosan együttműködik e célok érdekében a KGST megfelelő szerveivel és a nemzetközi szabványosító szervezetekkel. Szabványait a nemzetközi előírásokkal összhangban dolgozza ki, és rendszeresen korszerűsíti. A gazdaságirányítás korszerű módszereinek megfelelően a magyar szabványok mintegy 90 százaléka a vállalati érdekeltség, a gazdasági ösztönzők és szabályozók hatására, a vállalati vezetők döntése alapján érvényesül, és csak igen szűk területen alkalmazza őket az állam kötelező előírásként a biztonság, az egészségvédelem érdekében. A Szabványosítási Világnap megbecsülése azoknak a szakembereknek, akik e fontos munkát szorgalommal és felelősséggel végzik. Egyesítési megállapodás Egyiptom és Szudán között * KAIRÓ Hoszni Mubarak egyiptomi és Caafar Nimeri szudáni elnök kedden este Kartumban aláírta a két ország integrációjának okmányát, azt a dokumentumot, amely tízéves program keretében — a kairói és kartumi politikai rend- szei önálló fenntartása mellett — a „teljes” politikai, nemzetvédelmi és gazdasági egyeztetést írja elő a két Nílus menti arab állam között. A koordináció irányítását az úgynevezett legfelső integrációs tanácsra, egy tíztagú testületre bízzák, amelyben a két ország államfője felváltva fog elnökölni. Harminc egyiptomi, és harminc szudáni képviselőből álló „Nílus völgyi parlamentet” is felállítanak az integrációval kapcsolatos törvényhozói teendők ellátására. A közös gazdasági programok anyagi feltételeit az integrációs alap lesz hivatott biztosítani. Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter keddi kartumi sajtóértekezletén jelezte, hogy az 1976-ban kötött katonai paktum óta fennálló „közös védelmi tanács” az új megállapodás után is megtartja rendszeres üléseit. $
