Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-13 / 240. szám
1982. október 13. • PETŐFI NÉPE • TOVÁBBRA IS JÓ MÓDSZER A TÁRSADALMI MUNKA Fejlődő községek a kiskőrösi járásban A kiskőrösi járást nem véletlenül nevezik dinamikusan fejlődőnek. Tizenhárom községben sokszínű változásnak lehetünk tanúi. A nagyobb és a kisebb településeken, a gyarapodó lakásállomány mellett szembetűnők az újonnan épült, vagy épülő közösségi intézmények. Császártöltésen például a helyi tsz pénzbeni hozzájárulásával tanuszodát készítettek az iskolásoknak, akik öt újabb tantermet is használatba véve, testileg-szellemileg jó körülmények közt fejlődhetnek. S amiről szívesen beszélnek a faluban: az öt tanterem nem került többe 1 millió 700 ezer forintnál. Városban majdnem egyért fizetnek ennyit! • Dr. Molnár Judit fogorvos Páhin hetente kétszer rendel. A településfejlesztés változat- ' lanul bevált egyik jó módszere továbbra is a társadalmi munka. Ez a magyarázata a császártölté- siek sikerének. De ennek a javára, mint előnyös lehetőségre, ír- .ható, hogy szeptembertől zavartalanul taníthatnak Soltvadkert új, nyolctantermes iskolájában. A szülői pártfogás szép példája volt, hogy amikor az aljzatbetonozáshoz kértek segítséget, az iskolaigazgató nyolcvan embernek megköszönte, hogy odafáradt. Annyian voltak ugyanis, hogy rájuk már nem volt szükség! Gondot okozott viszont — eleinte — a festés és a mázolás. A kisiparosok pénzért egyiket sem vállalták, de mint szülők nem zárkóztak el az elől, hogy társadalmi munkában elvállalják egy-agy helyiség festését. Augusztusban felírták mindegyik tanterem ajtajára annak a kisiparosnak a nevét, aki a falfestésre, illetve az ajtó- és az ablakkeret-mázolásra elígérkezett. Az eredmény: két- hórom nap múlva elkészültek a festéssel — s szeptemberben megkezdődhetett a tanítás. A lakosok tettrekészségén, a Homokgyöngye Szakszövetkezet központifűtés-szerelőin, továbbá az akasztói, a csengődi és a kiskőrösi kisiparosokon sok múlott, hogy az 1300 lakosú Kaskantyú- nak 1982-ben megépült az új, általános iskolája. A munkában a gyerekek is segítettek. A tűzfaltéglát adogatták. Tették ezt abban a helyzetben, amikor a tanácsnak hiába volt meg minden pénze az iskolaépítéshez — harmincegy kivitelezővel tárgyalt, de csak a harminckettedik: a BÁCSÉPSZER kiskőrösi kirendeltsége vállalta el az épület vakolását. Ez a nehézség nem vette el a falubeliek kedvét a további fejlesztéstől. Két sor híján már kész a fala annak a másik két tanteremnek, amellyel épp az új iskolát bővítik. „Egyelőre itt a szüret — mondta Kovács Irén kaskan- tyúi vb-titkár —, a legtöbben (a kisiparosok is) a határban dolgoznak.” Nem pénzkérdés tehát elsősorban ennek a legújabb iskolaszárnynak a befejezése sem, de remélik, hogy hamarosan megoldják. A kis falu átadott általános iskolájában elektromos kézszárítók és papírtörülközők. Érthető — s méltányolható — a lakosság igénye, hogy a csecsemővizsgáló-he- lyiség melletti üres szobában hozzanak létre fogorvosi rendelőt. Ez annál is inkább indokolt, mivel Kiskőrösön csak heti két óra jut a kaskantyúi lakosok részére fogkezelésre. Ami Kaskantyún óhaj, Páhiban valóság. Kancsár Imre tanácselnök megmutatta a falu 1982-ben létesített egészségügyi központját, amelyre egy régi magánház átalakításával tettek szert. Egy épületben a fogorvosi rendelő (szeptember 1 —tői Bócsáról jár ki egy doktornő), a kétszeresére bővített általános orvosi kezelő, és az anya- és csecsemővédelmi tanácsadó. Az elvégzett, félmillió forint értékű átalakításhoz a kisiparosok százezer forintra becsült társadalmi munkával járultak hozzá. Üvegezett buszváró, negyvenkét utcai lámpa, 270 ezer forintért az iskolai tanteremvilágítás korszerűsítése, járdaépítés, két év alatt 26 új családi ház, s a Petőfi Tsz kezelésében, egy régi malomépületben működő növényvédő- szer-bolt — hűen tükrözi Páhi és lakossága gyarapodását. Tázláron az év végére átadják az iskolások tornatermét. Sok társadalmi munkát „őriz” ez az épület is. Bócsán. a járás egyik erőteljesen fejlődő községében, a lakossági összefogás által három- Százötven-ezer forintba került az óvoda egycsoportos bővítése. Ez 150 ezer forinttal kevesebb az átlagos árnál. Akasztón októberben, vagy novemberben egy hat tantermes iskola építéséhez kezdenek. Még az idén elkészítik az alapját. A régi iskola folytatásaként, mintegy 12 millió forintért épülő hat tanteremmel 14-re nő Akasztón a tanhelyiségek száma. Mivel a 4170 főnyi lakosságnak több mint a fele aktív kereső, a már meglevő tésztaüzem mellé egy következő, cipőfelsőrész-készítő munkahelyet épít a község Béke Szakszövetkezete, a hartai Erdei Ferenc Tsz-szel közösen. Jelenleg már a vakolásnál tartanak. Az újabb üzemben 300—350 nő jut munkához, s valószínűleg csökken majd az ingázók — a Dunaújvárosban, Kiskőrösön, Hartán, Kiskunhalason dolgozó akasztóiak — száma. A községből nyolcszázan most még a falu határán kívül végeznek kereső foglalkozást. Kohl Antal % . ...'•-íT dd::,í .növlsya SS ggnütgti-( I, ~i»rt rnr oilinr. d: KOREAI SAJÁTOSSÁGOK (II.) számmal épülő hazai hő- és vízierőműveknek. Kétszáznegyvenezer négyzetméteres alapterületen, több száz méter hosszúságú üzemcsarnokokban és más munkahelyeken tízezren dolgoznak itt. Első látásra is elég sok az NSZK-beli, svájci és olasz gép. A gyáróriáshoz egyébként lakótelep. saját tsz, baromfi-, sertés- és tejfeldolgozó üzem, gyermek- intézmények, sőt főiskola is tartozik. Az Előre című romániai lap tanúsítja, hogy nemcsak magyar újságírókat kalauzolnak szívesen a házigazdák. Az április 22-i tudósítás szerint az új, „Tean.mun- kastílus a koreai nép számára az önálló vezetést és önálló gazdálkodást, politikai és szakmai felelősségérzetet, kollektív munkaszellemet. és elvtársi kölcsönös segítségnyújtást, önmaguk túl'ha- ladását, a saját erőre való támaszkodást jelenti, mindezt természetesen azoknak a követelményeknek a szintjén, amelyeket a párt állít a dolgozók elé. Ma mindez meghatározó vonása a nagy, országos szocialista Csolli- ma-mozgalomnak, amelynek jelszava: „Többet, gyorsabban, jobban”, s amely a koreai gazdasági és társadalmi élet minden területén rányomja bélyegét a tevékenység ütemére és minőségére. És természetes volt, hogy a teani üzem — nemcsak a munkastílus elindításának jogán, hanem főképp az elért nagy eredmények következtében — az első legyen, amely a Csollima-üzem megtisztelő elnevezést viselheti.” Pártbizottság dönt Mint Li Dzang Rok igazgató- helyettes elmondta, a régi irányítást új váltotta föl. Kollektívabb lett a vezetés, ötven tagú üzemi pártbizottság hozza a döntéseket. Az ötezer kommunistát számláló gyáróriás felelős testületé olykor háromszor is összeül havonta, lehetőséget teremtve az elhatározásokra. Ez a szerv fogja össze a párt-, gazdasági, műszaki, szakszervezeti, ifjúsági vett Öntödei berendezés sebesség- váltóját alakítja a függőleges eszterga. Az import gépet Pék Ri Dzu kezeli, aki gépipari szakiskolát végzett. • Női brigádtagok a 320 méter hosszúságú üzemcsarnokban. Nyugati kapu • Üj lakásokkal bővül Nam. pho egyik városnegyede is. zetőket és az üzemek képviselőit is. A felsőbb irányítás több helyszíni segítséget ad, mint korábban. az anyagbeszerzésre külön részleget hoztak létre, hogy érdemibb munkával tölthessék idejüket a brigádok. % Vajon mennyire fontosak ezek a megfigyelések 10 ezer kilométer távolságban, más égtájakon és más körülmények között? Mindenesetre arról tanúskodnak, hogy erőteljes az önerőre, hazai termékekre támaszkodás. Ez viszont szükség szerint külföldi kapcsolatokkal is kiegészül. És arra vallanak, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság azoknak az országoknak a sorába 4artozik, amelyekről még sokat fog hallani a világ. Halász Ferenc (Folytatjuk) Nyolcvan országból futnak be hajók a nyugati tengerparton fekvő Naimpho kikötőjébe. Ez a nemzetközi kapu négy kilométer széles a torkolati öböl mentén, s a jelenlegi 7 millió helyett évente 10 millió tonna árut fognak ki-berakodni három év múlva. Ennek megfelelően bővítik a raktárakat, növelik az összesen 3 ezer méter hosszú szállítószalag hosszát. Sós helyett édes 1980-ban hatszáz, tavaly már hétszáz hajót fogadtak. Hatalmas betontartályok készülnek, hogy gátat emelve csökkenjen az apály és dagály 5—6 méteres vízszintkülönbsége. és nagyobb merüléssel is megközelíthetők legyenek a dokkok. (A nehéz fizikai munkát végző dolgozók jóval az átlagfizetés felett keresnek: nem ritka a 200—250 vonos összeg. Kalóriapótlásként pedig édességet, húst is kapnak a kikötőben.) Ez a természetátalakító vállalkozás más célokat is szolgál. Koreában nem kevesebb, mint 300 ezer hektárnyi területet akarnak elhódítani a tengertől 1988-ig, A leendő gáttól várják, hogy tartsa vissza a dagály hullámait. széles partmenti sávok váljanak mezőgazdaságilag hasz- nosíthatóvá. akadályozza meg a Tedong folyó édes és a tenger sós vizének keveredését, ami lehetővé tenné a megszerzett földek öntözéses művelését, a hajózás és halászat fejlesztését. A természeti kincsekben gazdag ország lakói vallják, hogy mindez — a színesfémtermelés számottevő növelésével — nem maradhat hatás nélkül az életszínvonal tervezett emelésére sem. Mintaüzem a Csollima jegyében Bár igen korlátozottnak tűnő módon, de külföldi termékek is segítik az ellátást. Búza. különböző gépek és más áruk érkeznek az ország nyugati kikötőjébe. A Satya Sohan feliratú, bombayi hajóba viszont 19 ezer tonna cementet rakodnak a dokkmunkások. Fontos exportcikknek számít a szén, rizs és az acél is. Innen indul útnak az egyik mintaüzem, a főváros és Nam.pbo között levő teani nehézipari gépgyár termékeinek egy része. Bul-! gáriába, Kínába, délkelet-ázsiai és afrikai országokba, valamint a Szovjetunió szibériai részébe szállítják a villanymotorok és feszültségváltók egynegyedét. A többire szükségük van a szép TANÁCSÜLÉS TÁRGYALJA Muszáj menekülni? Két megállapítást olvastam a napokban. Az egyiket kisvárosban élő, remek tollú közírónk vetette papírra: „aki már a természetben se lel gyönyörködniva- lót — az menthetetlen ... a viszonylag közeli falvak előbb- utóbb élvezhetik a városiasodás előnyeit, a hátrányok elszenvedése nélkül.” A második tétel szerint „kimondhatatlan öröm és szerencse is lehet valahonnan távozni.” Ez a „valahonnan” egy tó- melléki település, ahol az egyik családban még hatnak a régi erkölcsi normák, és vagyont házasítanak a vagyonnal. A történet elbeszélője eléggé vodkás állapotban hallja a sztorit, s alkoholban pácolva száll vonatra, hogy résztvevőén tegye.föl a kérdést: „De mi lesz azokkal, akik ezt nem tehetik meg ... de élnek a nagyvárosokat követendő kihűlő falvakban?” Mintha nem is egy novella, hanem szociográfia, vagy elméleti .cikk utolsó mondatát olvasnám. Kinek higgyek? És miért kellene menekülni? A szerelmi csalódás nem kötődik falvakhoz. Sem országokhoz, sem társadalmi berendezkedéshez. Egy férfi vagy nő akaratgyöngesége okot ad a világból való kivonulásra? Hol keressünk akkor hazát, melyik bolygón? Nem kellene inkább lakhatóbbá tenni a „növények, madarak, fák” természetes közelségében levő lakhelyeket? Nem célravezetőbb a változtatást választani világfájdalmas és meddő gesztusok helyett? Mégis, miért jelenhetett meg — éppen nálunk — olyan elbeszélés, amelynek a végkicsengése arra késztet, hogy fölvegyem a kesztyűt? Mert folytatni lehet — kell! — a gondolkodást. A kérdések — társadalmi vonatkozásaira ugyanis választott testületek, munka- bizottságok már választ adtak, illetve tisztázták az álláspontokat. Csupán a legutóbbi eszmecserék: a BácsnKiskun megyei tanács tervgazdasági bizottsága, majd a megyei tanácstagok csoportjai is megvitatták a községek népességmegtartó képességének megannyi részletét. A kecskeméti járásban például több mindennel kiegészült a gondolatébresztő jelentés. A foglalkoztatási alkalmak — munkahelyek — fontossága mellett hangsúlyozták a tanácstagok, hogy az áfészek erősítsék a kereskedelmi ellátást falun, s netán erőltetett egészségügyi vagy iskolakörzetesítések se sértsenek hasznos településfejlesztési érdekeket. Tehát hangot kapnak a természetes igények. 'Kifejezésre jut a lakosság magatartása. Ha pedig így van, akkor miért lenne muszáj menekülni? Éppen onnan, ahová annyi embert vonz a természetközelség és még számtalan más tényező. Ezek emberarcúvá formálása lehet az igazi cél. Amiért tenni érdemes és tenni kell. Hiszen sem alkoholizálással, sem másféle önkábítással és -ámításokkal nem megyünk semmire. Inkább szembe kell nézni a népességmegtartó képesség erősítését célzó intézkedések hatásával és a további feladatokkal is. Több más között ezt teszi mai ülésén a Bács- Kiskun megyei tanács testületé is. Van, ami gyorsabban, van ami lassabban változik. Utóbbihoz tartozik az erkölcs meg az ízlés is. De semmi sem megy játszi könnyedséggel. Olyan a világunk, hogy szinte minden lépés anyagi vonzattal jár. Erőfeszítésekbe kerül a községek eltartó- és ellátóképességének fejlesztése, a lakosság közérzetét befolyásoló tényezők javítása. De ha sikerül — miként már sok minden megvalósult a falusi és városi különbségek kiegyenlítődésében —, akkor nagy dolgok történnek itt, a Duna—Tisza táján. És ezeket az emberpróbáló tetteket nem a látványosan kivonulók, hanem azok képesek véghezvinni, akik maradnak, teszik a dolgukat helyben. Egyébként javuló, általuk változó körülmények közt. H. F. Bács-Kiskun megyei sikerek a pénztárosok országos versenyén • Az ország legjobb pénztárosa, Szabó Erzsébet. Hagyomány, hogy kétévenként megrendezik — a Belkereskedelmi Minisztérium. a KPVDSZ és a SZÖVOSZ felhívása alapján — az országos pénztárosversenyt, ahol a vállalatok és szövetkezetek legjobbjai küzdenek a bajnoki címért. A közelmúltban Budapesten megtartott döntő selejtezőjeként a területi versenyen — itt több mint háromszázan mérték össze tudásukat — a vidék legjobb csapata a Bács-Kiskun megyei lett, melynek tagjai: Béres Zoltánné PeákÉva (kalocsai ÁFÉSZ), Farkas Istvánná (kiskőrösi ÁFÉSZ), Jakubek Tamásné (kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ). Az egyéni küzdelem során — Ratus-gépen — a vidék bajnoka címet Farkas Istvánná érdemelte ki, második Csvila Pálné (szintén a kiskőrösi ÁFÉSZ pénztárosa), harmadik Jakubek Tamásné lett. Az Anker-gépen versenyzők közül Farkas Istvánná bizonyult a legügyesebbnek, a második helyezett nem megyei induló volt, míg a harmadik Szabó Erzsébet, az UNIVER ÁFÉSZ dolgozója. Ezek után következett a döntő. Az ország legjobb önkiszolgáló bolti pénztáros csapata címet ugyancsak megyei együttes kapta, melynek tagjai: Béres Zoltánné, Farkas Istvánná, Jakubek Tamásné és Szabó Erzsébet. Az egyéni versengés alkalmával Szabó Erzsébet 2.03,67 perccel lett az első, a második 2.08,06 perccel Jakubek Tamásné. így az ország tíz legjobb pénztárosa közül hatan Bács-Kiskunban dolgoznak. — Mi a feladat egy ilyen versenyen? —kérdeztük a mindösz- sze húszéves bajnoknőt, aki még elhozta a különdíjakat is. — A gépet időre üzembe kell helyezni és tíz vásárló 10—10 árutételét elszámolni. Gépismereti és pénztárelszámolási tesztkérdéseket is kaptunk — válaszolta szerényen. — Legfontosabb a hibátlan és gyors munka. Erzsiké még csak két éve dolgozik a megyeszékhely egyik legforgalmasabb áruházában, a városközponti UNIVER ABC-ben. Az üzlet vezetője, Pápai Jenő elmondta, hogy különleges érzéke van a billentyűkhöz: harmonikusan, kiegyensúlyozottan dolgozik, öröm nézni, mintha hangszeren játszana. A napokban Ja- kubeknéval együtt megkapta a Kiváló dolgozó kitüntetést is. A pénztárosok egyébként egy műszakban hat-nyolc mázsa árut mozgatnak meg azzal, hogy egyik kosárból a másikba rakják. Ezek értéke körülbelül 60—80 ezer forint. A megyeiek „díjaratásának” értékét csak növeli, hogy a döntőben részt vevők egynegyedét képviselték, viszont az összes díj 75 százalékát hozták el. P. S.
