Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

TEL AG PROLETÁRJAI, EG YES ÜLJ ETEK! PETŐFI NÉPE A* MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 231. szám Arai 1,40 Ft 1982. október 2. szombat Befejeződtek a tárgyalások Lázár György fogadta a szlovén kormányfőt Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fo­gadta Janez Zero Lj ári csőt, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végre­hajtó Tanácsának elnökét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökihelyettese, Roska István, kül­ügyminiszter-helyettes és Milán Veres, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. Az országházban befejeződtek a hivatalos tárgyalások Marjai Jó­zsef és Janez Zemljairics között. A megbeszéléseken kiemelt figyel­met fordítottak a Magyar Népköztársaság és a Szlovén Szocialista Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink bővítésére. Különös hangsúlyt helyeztek a kooperációs együttműködés szélesíté­sére, a kölcsönös áruszállítás növelésére, valaimint a határmenti együttműködés minden lehetséges formájának alkalmazására és ki- terjesztésére­Janez Zemljarics délután vidéki látogatásra indult. Afgán párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csa meghívására Babrak Karmainak, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitká­rának, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság For­radalmi Tanácsa elnökének vezetésével hétfőn afgán párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba, hivatalos baráti látogatásra. (MTI) Az NSZK új kancellárja Helmuth Kohl BONN A nyugatnémet parlament pén­teken megvonta bizalmát Hel­muth Schmidt kancellártól és Helmuth Kohlt, a Keresztényde­mokrata Unió elnökét választot­ta meg az NSZK kancellárjává. A keresztény uniópártok és a Szabaddemokrata Párt által kö­zösen beterjesztett konstruktív bizalmatlansági indítványra 256 képviselő szavazott. Kohlnak ösz_ szesen 249 szavazatra volt szük­sége megválasztásához. Ezzel a kisebbségi szociálde­mokrata kormányt a Kohl— Genscher vezette keresztény—li­berális koalíció váltja fel. Hel­muth Kohl, aki sorrendben az NSZK hatodik kancellárja, még pénteken délután letette a hiva­tali esküt. Kecskeméten kezdődött, Siklóson folytatódott a keramikusok világtalálkozója Amint tegnapi lapunkban be­számoltunk róla, csütörtökön Kecskeméten, a Kerámia Stúdió­ban és az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban gyűltek össze és tanácskoztak a világ különbö­ző részeiről hozzánk érkezett ke­ramikusok. A világtalálkozó résztvevői Bács-Kiskupból Bara­nya megyébe utaztak, ahol a mo­dern kerámiaművészet egyik köz­pontja: Siklós ad nekik otthont. A vár konlgresszusi termében pénteken megkezdődött a Nem­zetközi Kerámia Akadémia IAC idei közgyűlése. A találkozón Európa, Ázsia, Amerika és Auszt­rália tizenhat országának képvi­selői vesznek részt: alkotóművé­szek, művészettörténészek, mű­kritikusok — ■ összesen mintegy százhúszan. A vendéglátó Baranya nevében Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a ven­dégeket. Rudolf Schnyder, az IAC elnö­ke, zürichi, múzeumigazgató nyi­totta meg a kétnapos közgyűlést, s köszönetét mondott a nemzet­közi találkozó megrendezéséért Magyarországon és a felajánlott működési lehetőségért Siklóson. Ezt követően előadások hangzot­tal: el az európai kerámiakiállí­tásokról és más szakmai kérdé­sekről, majd magyar művészet- történészek számoltak be hazánk kerámiaművészetének _ helyzeté­ről, fejlődéséről. A közgyűlés újabb tagokat vett fel az IAC-be. AZ ŐSI NÖVÉNY NAPJAINKBAN Eörsi István Fazekak című tévéjátékát mutatja be a tele­vízió jövő szerdán 18.30'kor az 1. műsorban. A Schiffer Pál rendezte tévéjáték Táncsics Mihály életének három — látszó­lag eseménytelen — esztendejét idézi fel. Kömpöc, a megye szélén (Riport a 3. oldalon.) Kömpöcöt igazán nem lehet nagy településnek nevezni, de nagyon sokat jelent annak a több mint ezer embernek, aki ott él, dolgozik. Nemcsak a je­lenről, hanem a múltról, sőt a régmúltról is szá­mot ad az a mozaik-ri­port, amelyet képekkel il­lusztrálva találnak meg olvasóink lapunk harma­dik oldalán. Tudomány, technika <. oldal KÉP és HANG (5—6. oldal) (A rádió és televízió jövő heti műsora.) Múzeumok ünnepe (Pásztor Zoltán felvételei) Újabb településeken épül a gázvezeték Bács-Kiskun megyében, csak­úgy mint Békésben és Csongrád- ban a Dél-magyarországi Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat gondoskodik a palackos- és veze- tékesgáz-ellátásról. A vállalatnál tartott sajtótájékoztatón elmon­dották, hogy az utóbbi két évben nagyon megnőtt az érdeklődés a földgáz iránt. Ezt egyértelműen kifejezi az a tény is, hogy míg a VI. ötéves tervidőszakra prog­nosztizáltak országosan 50 ezer új fogyasztót, ezzel szemben csak a DÉGÁZ területén az eltelt két esztendőben 20 ezer bekötésről lehet,beszámolni. S az ütem vál­tozatlan marad. Nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek akarják a fűtőolajat földgázzal helyettesíteni — ami­nek költsége egyébként csak har­mada az előzőnek, s így az át­alakítással járó beruházás vi­szonylag gyorsan megtérül —, hanem a lakosság is. A korszerű, kényelmesebb fűtési módot a három megyében 1981-ben 2100- zal, az idén pedig 3300-zal több otthonban élvezhetik a fogyasz­tók. Ezek csak az új építéssel egyidejű bekötések, amelyeket a lakosság saját pénzéből fizetett ki. De a 4000 lakótelepi lakáson túl további 2700 családhoz a régi gerincvezetékről vitték be a föld­gázt — szintén a tulajdonosok sa­ját költségén. Az igény azonban olyan nagy, hogy a DÉGÁZ már nem győzi kapacitással az építést. Noha a korszerű technológia, a műanyag­csövek alkalmazása megötszöröz­te a teljesítményt, de az évi 210 kilométer — három megye több száz települése között elosztva — nagyon kevés-. A vállalat keresi a bővítés lehetőségét. Hét gazda­sági munkaközösség már munká­hoz látott, s alvállalkozókkal is dolgoztat a DÉGÁZ. Jó példaként lehet említeni a szankiakat, va­lamint a tiszaalpári Tiszatáj és a városföldi Dózsa Tsz-t. Ám, ha több lenne a gázveze­ték kiépítésére a jelentkező, ak­kor sem oldódna meg a fennálló anyagellátási gond. Nemcsak az import műanyagcsőből és a hoz­zátartozó szerelvényekből van kevés, hanem a hazai gyártmá­nyú gömbcsap, acélcső, konvek­tor, kazán és vízmelegítő is gyak­ran csak a hiánycikklistán talál­ható. Pedig a munkában nemcsak a nagyfogyasztó gazdaságokra, hanem a lakosságra is bizton le­het számítani, mert a vezetéknek az árkát szinte mindenütt az ut­cabeliek ássák, és a szerelés után ők is temetik be. Az igények növekedése foly­tán szűkössé vált lehetőségeket azonban a DÉGÁZ az üzemekkel és a helyi tanácsokkal együtt megkísérli optimálisan, arányo­san kihasználni. Ez a közeljövő­ben Bács-Kiskun megye nyolc településének szerezhet örömet, mert az idén Mélykút és Tisza^ alpár, jövőre pedig Lajosmizse, Jánoshalma, Lakitelek, Tiszakécs- ke, Tass és Kerekegyháza kap földgázt. Amely nemcsak az olaj­jal való takarékosságot, hanem a lakosság életkörülményeinek ja­vulását is eredményezi. V. T. Október — a múzeumok és a műemlékek ünnepe. Ilyen­kor szinte kitárulkoznak a ki­állítási intézmények, a műem­lékobjektumok — eseményeik­kel, rendezvényeikkel kiköve­telve a közvélemény fokozot­tabb figyelmét, érdeklődését. A múzeumi és műemléki hónap — amely egykor kam­pányként indult — napjaink­ra közművelődési tényező lett. A hajdani propagandadöm- pingből a múzeumok lényegét bemutató sorozattá érlelő­dött. A múzeumok alapvető fel­adatának, a kutatásnak, a megőrzésnek és a bemutatás­nak ugyanis egyszerre van tu­dományos és közművelődési oldala. Ez utóbbi — a múzeu­mi anyagnak a nagyközönség­hez való eljuttatása — a szo­cialista társadalom nevelésé­ben egyre nagyobb súlyt kap. A 60-as—70-es években a magyar múzeumok útkeresésre kényszerültek. Nem válság volt ez, sokkal inkább azon igyekezetből fakadt, hogy a múzeumok megfeleljenek a szocialista társadalom igé­nyeinek. S ahogy országunk múzeumi hálózata nagykorú­vá vált, egyre inkább képes kielégíteni azt a társadalmi szükségletet, amely irányá­ban megnyilvánul. A növekvő társadalmi szerep követeli meg a múzeumi munka töké­letesítését, korszerűsítését — személyi és intézményi felté­telei szélesítését. Noha a múzeumi és műem­léki hónap eredményessége nem az új kiállítások számá­val az új intézmények átadá­sával mérhető — mégis szá­mos új kiállítóterem és tárlat reprezentálja az ünnepi al­kalmat. Tatán, az újonnan helyreállított Nepomucenus malomban képzőművészeti gyűjteményt helyeznek el, Zsámbokon falumúzeum, Sza- kályon tájház nyílik, felújítva adják át a tiszavasvári,• az isaszegi múzeumokat. A zen- gővárkonyi tájházat, azt a mosonmagyaróvári középkori barokk épületet, amely a Han­sági Múzeum kiállítóhelye lesz, a feldebrői 11. századi templomot, egy győri copf la­kóháza a műemlékvédelem adja át ezekben a napokban. A kiállítások mint a múzeu­mi munka leglátványosabb, a közönséghez legközvetleneb­bül szóló részei, természete­sen most is hangsúlyt kapnak. Már az Országos Múzeumi és Műemléki Hónap hivatalos ünnepségsorozata is olyan nagyjelentőségű tárlat meg­nyitásával kezdődött tegnap, mint a Tájak, városok, tele- pülések, című természettudo­mányi és régészeti állandó be­mutató, Szombathelyen, a Sa- varia Múzeumban. A Magyar Nemzeti Galéria fennállásán nak 25. évfordulójára kerül a közönség elé a Trónteremben a Középkori szárnyasoltárok című tárlat, az ugyancsak 25 éves Magyar Munkásmozgal­mi Múzeumban a Papok, ka­tonák, polgárok után című ki­állítás, Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban a Sza- bolcs-Szatmár megye forradal­mi, katonai hagyományai cí­mű bemutató és Karcagon a Kántor Sándor gyűjteményes kiállítás. Az időszaki kiállítások kö­zül a Hódmezővásárhelyi őszi Tárlatot, a székesfehérvári Művészet I. Lajos korában, a Szépművészeti Múzeum Vasa- rely-kiállítását, vagy a Salgó­tarjáni I. Országos Rajzbien- nálét illeti kiemelt figyelem. A közönségkapcsolatok szé­lesítését, a múzeumok közmű­velődési munkáját olyan kez­deményezések jelzik, mint a Tájak — Korok — Múzeumok akció új formájának bevezeté­se, a Múzeumról múzeumra címmel meghirdetett, s egy esztendeig tartó művelődéstör­téneti játék, vagy a Magyar Nemzeti Múzeumnak a vakok számára tervezett tárlatveze­tése, előadássorozata. S ha ilyenkor, amikor ref­lektorfényben van a múzeum és a műemlékügy — sikerül újabb híveket, barátokat sze­rezni a közművelődés e fon­tos bázisának, — elérte célját a múzeumi hónap. K. M. Bizakodnak a kukoricavetőmag-termesztők A borotai termelőszövetkezetben is megkezdték az őszi búza vetését. Hétszáz hektáron kerül földbe a mag. A munka meggyorsítására a gép­műhelyben egy ötletes szerkezetet készítettek, amelynek segítségével gyorsan és könnyen töltik meg a vetőgép tartályát. Könyvtárnyi irodalom foglalkozik a kukoricával, származását mégsem sikerült eddig egyértelműen és megnyugtatóan tisztázni. Vad ősét nem találták meg, mai formájában pedig vadon nem ké­pes szaporodni. Áz azték kukorica már gyakorlatilag megegyezik a modern fajtársaival. Az elmúlt néhány ezer év alatt sokat lépett előre az emberiség, a jelenlegi termesztéschnológiával a legtöbb ter­mést a hibrid hozza. A vetőmag előállítása , pedig — ha szabad így fogalmazni — a szántóföldi növénytermesztés nehézipara: a szerve­zettséget, a pontosságot, a fegyelmet tekintve. A közelmúltban népszerű volt vetőmag előállításával foglalkoz­ni, hiszen egységnyi területre számolva lényegesen nagy óbb jövedelmet hozott, mint az áru- kukorica termesztése. Napjaink­ban, amikor a termesztés költsé­gei emelkednek, csak a tevé­kenységüket leghatékonyabban végzők könyvelhetnek él valóban jó eredményt. Bács-Kiskun megyében 14 gaz­daságban vetettek az idén 3953 hektáron hibridkukorica-vető- magot termő szemet. A legna­gyobb területen, 857 hektáron a szabadszállási Lenin Termelőszö­vetkezet, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet, 778 hektáron, a Bajai Me­zőgazdasági Kombinát 492 hek­táron, valamint a dunavecsei Bé­ke Tsz 330 hektáron. Vannak olyan üzemek is, ahol még csak próbálkoznak, például Vaskúton a Bácska Tsz-beri, ott csak 10 hektárra volt gondjuk a szakem­bereknek. Számszerint 34-féle hibrid ter­mését várják. Legtöbbet az NDK Bernburg-i és a Martonvásári Kutatóintézet közösen előállított hibridjeiből a BEM A TC 210 és 211-esből. A vetőmagtermesztés nem tar­tozik a legegyszerűbb mezőgaz­dasági munkák közé. Gondoljuk csak végig: egy-egy területen há­romszor kell vetni, külön a ter­mékenyítésre váró „anyasoro­kat”, külön és kétszer a virág­port adó „apasorokat”. Ugyanígy a betakarítás is két menetben történik, speciális vágó- és cső­törőgépekkel. Különösen szigorúak az előírá­sok is, amelyeket a vetőmagfel­ügyelőség szakemberei ellenőriz­nek. Például, nem lehet 0,5 szá­zaléknál több — 5 centiméternél hosszabb — virágzó címer az ál­lományban. Ellenkező esetben nem alkalmas vetőmagnak a ku­korica, sőt ilyen „gócok” esetén még johbra és balra 300 méteres, úgynevezett izolációs sávot is ki­jelölnek. A megyei nagyüzemek­ben a címerezést általában saját dolgozóik, építőtáborozók, eset­leg vendégmunkások végzik. De van példa arra is, hogy a háztá­jiban vagy részesművteléssel igye­keznek a dolgozóikat a minőségi munka elvégzésére jobban érde­keltté tenni. Az országban 13 hibridüzem foglalkozik a csövek szárításával, morzsolásával és vetőmaggá fel­dolgozásával. A betakarítás jelenleg a har­madánál tart. A szakemberek bi­zakodók, de végleges eredmény csak a fémzárolás után könyvel­hető el. Cz. P. VETIK AZ ŐSZI BÚZÁT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom