Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-07 / 235. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ULJETMC! ; . PETŐFI NÉPE AK MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 235. szám Ara: 1,40 Ft 1982. október 7. csütörtök Munka közben Kecskeméten a megyei kórház új betegfelvételi osztályán havonta csaknem ezer embert vizsgálnak meg. A betegeknek több mint fele szorul kórházi ápolásra, a többiek rövidebb, hosszabb kezelés után, de még aznap hazamehetnek. Ennek a rendkívül fontos osztálynak a vezetője dr. Szabó Katalin. Az egyetem befejezése óta a kecskeméti kórházban dolgozik. Izgalmas, gyors döntést igénylő munkája mellett társadalmi tevékenységet is vállal, évek óta tagja a Megyei Etikai Bizottságnak. Jó munkája elismeréseként megkapta az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. (Pásztor Zoltán felvétele) A gabonatermés növelése népgazdasági érdek Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága a gabonaprogram megvalósulásának helyzetéről tárgyalt, különös tekintettel a termőföld ésszerűbb hasznosítására, a termőképesség alakulására. A napirendre tűzött fontos téma vitájára meghívták az illetékes minisztérium és a gabonaipar képviselőit is. Részt vett az ülésen dr. Magyar Gábor, a MÉM miniszterhelyettese. Az úgynevezett gabonaprogram, amint ez a mezőgazdasági szakemberek előtt ismert, arra irányul, hogy az exportlehetőségek kihasználása érdekében a VI. öteves terv időszakában megnöveljék a gabonatermést. Az elhatározás szerint ezt a termésátlag fokozásával, a termőterület gyarapításával kell elérni. Ez utóbbit elsősorban a szántóföldi szálas- és tömegtakarmány vetésterületének csökkenése révén lehet kialakítani, ami viszont csak akkor lehetséges, ha ezek hozama növekszik. Mindez azért is jelent Bács-Kiskunban rendkívül nagy feladatot, mivel természeti adottságaink az átlagosnál kedvezőtlenebbek, s legtöbbször a termés-, átlagok sem érik el az országos középszintet. Ennek ellenére — amint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének jelentése megállapította — megyénkben a gabonatermelés a korábbi években a legdinamikusabban fejlődő növénytermesztési ágazat volt, amihez a gyors ütemű fajtaváltás, növekvő műtrágyafelhasználás, nagyobb mérvű gépesítés, a termelési rendszerek széles körű elterjedése is hozzájárult. A gabonatermeléssel csak mérsékelt ütemben tudott lépést tartani a tárolótér bővülése. Az utóbbi időben a vetés területe a kukoricánál különböző okok — például a megfelelő támogatás hiánya — miatt alaposan lecsökkent, amit a tízezer hektárral megnövelt kalászos gabonatermő terület sem tudott el- lensűlvozni. Bár a termésátlagok is nőttek, ez leefeliebb a kiesés pctlárárfj volt elegendő. A gahonatermő terület bővítésének lehetőségeit vette számításba a testület által megvitatott jelentés is. Olyan következtetésre jutva, hogy a szálas_ és tömegtakarmány hozamának tíz- tizenkét százalékos fokozása révén mintegy nyolc—tízezer hektár szántóterület volna felszabadítható gabonafélék termesztésére. Elemzőén szólt a jelentés a termésátlagok növelésének lehetőségéről is. A biológiai alapok ehhez biztosítva vannak — jó kukorica- és búzafajták állnak rendelkezésre —, de a rozsnál és ősziárpánál új, nagyobb képességű fajták elterjesztéséről is gondoskodni kell. Korszerűsítésre szorul a jelenlegi géppark a munkák kellő időben való elvégzése érdekében. A gabonatermés növelésében kiemelkedő szerepe' van a termelési rendsz^eknek, a fejlett technológiai és a tudományos kutatási eredmények hasznosításának. Mérsékelni kell a hasonló adott- ságú körzeteken belüli indokolatlan termelési színvonalkülönbségeket. Szükség van az anyagi érdekeltség megteremtésére, a szakismeret bővítésére is. Alapvető feladat a gabona veszteségmentes tárolása. Nagy hangsúlyt kapott a javaslatokat is bőven tartalmazó felszólalásokban a talajjavítás — vízelvezetés és -megőrzés —, a termőterület védelmének fontossága, az ösztönző árarányok és költségek alakulása, egyensúlyba hozása, a fajta és minőség kérdése, a melléktermékek hasznosításának lehetősége slb. Amint a vitában felszólalók is hangoztatták, közös összefogás. a sokrétű feladatok következetes végrehajtása hozhatja csak meg a várt és kívánt eredményeket. A végrehajtó bizottság a továbbiakban az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatairól kapott tájékoztatást a munkaügyi osztály vezetőjétől. Megvizsgálták az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos gazdasági és társadalmi hatásokat, az alapvetően kedvező tapasztalatokat és a helyenkénti kedvezőtlen jelenségeket, valamint a műnka javítását szolgáló feladatokat. A vb ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ' T. P. * *\ Kádár János T - fogadta Henri Krasuckit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán a. KB székházában fogadta Henri Krasuckit, a Francia Általános Munkás Szövetség (CGT) főtitkárát, valamint a kíséretében hazánkban tartózkodó francia szakszervezeti vezetőket. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. (MTI) Gromiko-Hollai eszmecsere New Yorkban Holtai Imre külügyminiszter-helyettes, aki jelenleg az ENSZ-közgyűlés ülésszakának elnöki tisztjét tölti be, kedden New Yorkban megbeszélést folytatott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A meleg, baráti légkörben megtartott találkozón a felek az ENSZ-közgyűlés ülésszakának napirendjén szereplő kérdéseket tekintették át. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden New Yorkban megbeszéléseket folytatott Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK külügyminiszterével, al- kancellárral. A két külügyminiszter a szovjet—NSZK kapcsolatok fejlődésének kérdéseiről tárgyalt. Andrej Gromiko hangoztatta: a Szovjetunió a Német Szövetségi Köztársasággal folytatandó kölcsönösen előnyös és konstruktív együttműködés híve, mint ahogyan azt 'Leonyid Brezsnyev tavalyi NSZK-beli látogatása során megerősítették. Ez az együttműködés — hangoztatta a szovjet külügyminiszter — mindkét fél érdekeit szolgálja, s hozzájárul a világbéke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Genscher síkraszállt a nyugatnémet külpolitika irányvonalának folyamatosságáért, s megerősítette, hogy az NSZK új kormánya a korábban megkötött megállapodások és egyezmények alapján kívánja építeni kapcsolatait a Szovjetunióval. A kérdés, hogy legyen-e ipar a községekben, ahol a lakosság régebben kizárólag a legősibb foglalkozásból, a földművelésből élt, már régen eldőlt. Azonban az, hogy lesz-e korszerű, hatékony termelés a létrehozott üzemekben, vagy az oda telepített ósdi gépekkel, rosszul felszerelve, távlatok nélkül vegetálnak, egyes helyeken még a jövő titka. A REMIX Rádiótechnikai Vállalat tiszakécskei gyáregysége a fejlődés útját járja. Az utóbbi években a termék- összetételben a speciális — vagyis nem a televíziókban és a rádiókban használatos — potencio- méterek vették át a vezető szerepet. Kürti László gyáregységvezető arról tájékoztatott, hogy az idén már 3,6 millió darabot állítanak elő ebből a termékből hazai felhasználásra, illetőleg közvetett exportra. Jelesebb partnereik a Gamma Műszeripari Művek, az Orion, a Ganz Műszerművek, a Budapesti Rádió(Folytatás a 2. oldalon.) Hasznot ígér a termelőüzem és a tudományos műhely együttműködése m A pályagyártás — amit Sánta Katalin végez — a potenciomé- ter-előállítás egyik fontos mozzanata. (Tóth Sándor felvételei) • Mészáros Pálné és Ádám Jenőné potenciométer-ki- vezetőket készít félauto- mata géppel. Heves megyébe látogatott az afgán párt- és állami küldöttség Szerdán Heves megyébe látogatott az afgán párt- és állami küldöttség, amely Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárának, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökének vezetésével, hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A vendégeket — akiket elkísért Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Egerben, a megyei pártbizottság székháza előtt Vaskó Mihály, a pártbizottság első titkára és Maróti Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta. Vaskó Mihály tájékoztatást adott a 350 ezer lakosú megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Babrak Karmai megköszönve a tájékoztatást, kiemelte, hogy a beszámoló sok, Afganisztánban is hasznosítható tapasztalattal ismertette meg a küldöttség tagjait. Ezután a magas rangú vendégek Eger nevezetességeivel ismerkedtek. (MTI) Bővülő magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejezte munkáját a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXIX. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvét az Országház delegációs termében Marjai József és Nyi- kolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a bizottság társelnökei írták alá. A bizottság megvitatta a magyar—szovjet mező- gazdasági együttműködés kérdéseit. Megállapította, hogy a baromfitenyésztési komplex együttműkö- désF egyezmény alapján a Szovjetuniónak szállított két baromfi-tenyészüzem és két broilerüzem eddig üzembe helyezett egységei kimagasló hatékonysággal működnek. A két delegáció beható eszmecserét folytatott a mezőgazdasági együttműködés további bővítési lehetőségeinek felkutatására tett magyar javaslatokról. Megbízták a magyar és a szovjet mezőgazdasági minisztériumot: vizsgálják meg egy broilerüzem Azerbajdzsánba és egy sertéstelep Grúziába történő szállításának, valarpint egy magyar kukoricatermesztesi rendszer ukrajnai bevezetésének a lehetőségét. A bizottság pozitívan értékelte azt a sokoldalú (Folytatás a 2. oldalon.) Huszonötezer tonna szemes kukorica a magtárakban Szemes- és tömegtakarmánynak az idén több mint 125 ezer hektár kukoricát vetettek el Bács-Kiskun állami, szövetkezeti gazdaságai, kistermelői. A silónak szánt 17,3 hektárt a napjainkig mind levágták, tartósították a téli, tavaszi idényre. A többi szemtermésnek maradt, amelynek kombájnolása kellő ütemben halad, de a munka háromnegyed része még hátravan. Tény, hogy számottevő csapadék a legutóbbi napokban alig volt. Tartós őszi esőzés még nem sietteti a kukorica betakarítását. Amíg száraz, s időnként verőfényes az október, a lábonálló termény kellően megérik. Víztartalmát annyira elveszítheti, hogy tisztítás után akár magtárba is gyűjthető. Ezt a lehetőséget megyeszerte számos szövetkezet kihasználja, és ezzel fűtőolajat takaríthat meg. Kiskunhalason és környékén általában ezt választják a gazdaságok. A kukorica nedves, gödrös tárolása úgyszintén az energiagazdálkodás Jó példája. Az egy évtized alatt jól bevált csávolyi módszert nemcsak itt a Duna—Tisza közén, hanem a Dunántúlon is széles körben alkalmazzák a nagyobb állattenyésztő és abrakfelhasználó gazdaságok. A múlt esztendei sikeres kísérlet után, Pécsváradon a gödrös, fóliás terménytárolást az idén kiterjesztették a nagyközséggel szomszédos gazdaságokra is. A megyei gabonaipar megközelítőleg 70 ezer tonna szemes kukorica átvételére kötött megállapodást Bács-Kiskun gazdaságaival, és október 5-ig több mint 25 ezer tonnát vásárolt meg a termelőktől. A kielégítőnek mutatm Átállítják a kombájn terményfelhordó szerkezetét, felszerelik az adaptert, s máris indulhat a gépkezelő a kukoricaföldre. kozó termés birtokában, néhány szövetkezet a tervezetten felüli mennyiségű tengeri értékesítésére is vállalkozott. Ily módon a gabonaforgalmi és malomipari vállalat várhatóan 80—85 ezer tonna szemes kukoricára számíthat a megye termelőitől. Október első napjáig a kecskeméti, a kiskunhalasi járásban, továbbá Kiskunfélegyházán és környékén volt a legjelentősebb a kukorica felvásárlása'. A bácskai és a Duna melléki szántókon később érik a termény. Ott a betakarítása a kezdet kezdeténél tart. Nagy igyekezettel, szervezetten gyűjtik a termést Borotán. A helyi közös gazdaság, amely évek óta jeleskedik a kukorica hozamának növelésében, az idén is tisztes eredményt ért el ebben az ágazatban. A gabonaipar halasi körzeti üzemével szerződve, 8500 tonnát értékesít. Ennek 50 százalékát már átadta a vállalatnak. Kiskunfélegyházán szintén jó ütemű a tengeri kombájnolása. A város határát sújtó aszály ellenére, az őszi termény hozama elfogadható. A Lenin Tsz-ben az eddig kombájnolt kukoricaföldön 7 tonnás az átlagtermés. K A. LAKÁSÉPÍTŐKNEK Űj cikkek Az építőanyagipar összességében — az Építésügyi és Városfejlesztő, si Minisztérium gyorsjelentése szerint — teljesítette időarányos tervét, sőt kismértékben megtetézte az előirányzatot. A lakossági építkezések jobb anyagellátása érdekében több gyárban növelték a termelést és új termékekkel a választékot is, bár egyes cikkekből többre és jobbra lenne szükség. A gyártóknak és a kereskedőknek az ellátás javítására tett erőfeszítéseiről, kezdeményezéseiről számolnak be az MTI munkatársai. A betonelemgyártó ipar az év eleje óta mintegy 200 ezer méterrel több feszített vasbeton födémgerendát készített, mint a múlt év azonos időszakában, s így kielégítette az igényeket. A TÜZÉP-pel és a VOLÁN-válla- latokkal közösen pedig azt is megoldották, hogy a nehéz betonszerkezeteket autódaruval emeljék be a megrendelő építkezésén. A családiház-építők ellátásának javítására kifejlesztették az úgynevezett falközméretű födémpaneleket, amelyek jelentősen gyorsítják az építkezésedet. A téglaipar is sok újdonsággal bővítette választékát. Így a jó hőszigetelő, tehát energiatakarékos UNIFORM, THERMOKTON és POROTON kézi falazóelemekből az idén már több mint 300 millió kisméretű tégla térfogatának megfelelő terméket gyártanak, s újabb fejlesztésekkel a következő években tovább bővítik a termelést. A békéscsabai gyárakban például már jövőre csaknem megduplázzák a termelést ezekből a gazdaságos építőanyagokból. A békéscsabaiak másik újdonságát, a színes tetőcserepet gyorsan megkedvelték a sajátház-építők és ezért a tervezett 6 millió helyett 9—10 millió úgynevezett horonyegységnyi színes tetőfedőanyagot adnak át az év végéig a kereskedelemnek. A tégla- és cserépipar falazóanyagból a vállalt(Folytatás a 2. oldalon.) s
