Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-29 / 254. szám
4 • PETŐFI NÉPE « 1982. október 29. HÁZUNK TÁJA NÉLKÜLÖZHETETLEN SEGÍTSÉG A jövő évi termés védelméért Október végén már javában hullanak a levelek. Lassan befejeződik a szabadföldi növénytermesztési szezon. Ez számos problémát vet fel, amelyet ha sikeresen megoldunk, a következő évben egyszerűbb lesz megvédeni a gyümölcs, és zöldségfajtáinkat a gomba- és rovarkártételtől. A gyümölcsöskertben továbbra is készüljünk a telepítéshez. A Kertforg. KFT.-től kapott információ alapján a kiskert-tulajdonosok számára igen gazdag az idei kínálat, összességében 3.8 millió gyümölcsfa, 4,8 millió bogyósgyümölcsöt adó szaporítóanyag, 11,5 millió szőlőoltvány vár majd eladásra. Legtöbb az almafacsemete. Ebből csaknem félmilliót árusítanak, kajsziból 145 ezer, szilvából 125 ezer csemetét hoznak forgalomba. Ez utóbbi iránt nemcsak a kiskerttulajdonosok I érdeklődnek, hanem a városok, községek tanácsai is mind gyakrabban fásítanak utcákat szilvával. Előre várhatóan kevés lesz a birsalma, a dió, a naspolya, a tüskenélküli fekete szeder, az őszibarack és a cseresznye. A gyümölcsfa-oltványokról jó tudni, hogy két csoportba sorolhatjuk. Az egyik a koronás oltvány, amelyen már néhány fejlett koronavessző van, ez határozza meg a majdani zöldfelület — törzs viszonyát. A másik típus a suháng. Ez az elágazás nélküli, jó metszéstechnikával a termelő maga határozhatja meg a leendő törzs magasságát. Az ügyesebb kertészeknek, megvásárolásra az utóbbi javasolható. Az idén a csonthéjas gyümölcsfajokon, fajtákon erős moníliás fertőzés alakult ki. A múmiák a fán maradtak, vagy lehullottak a talajra, ezek tavasszal az újabb • A késő őszi napfényben a szőlő egyik legjobb „cukorkritikusa” a német darázs. (Straszer András felvétele) fertőzés kiinduló gócai, ezért feltétlenül szedjük le, és égessük el. A talajra hullott példányokat pedig mélyen forgassuk alá. Hasonlóan kell eljárni a lomb kezelésével is. Az idén Bács-Kiskun megyében jelentős pusztítást végzett a lombosfa-fehérmoly. Az állat báb állapotban telel, ezek könnyen szembetűnnek, hiszen fehér szövedékükkel „virítanak” az ágak és a törzs repedéseiben. Drótkefével, vagy fakaparóval tisztítsuk a gyümölcsöst. A lomb helyes kezelésének megítélése a szakemberek körében is vita téma. Egyesek úgy vélekednek, hogy a kártevők parazitáit felesleges elpusztítani, ezért vizsgálatot javasolnak: milyen a fémfürkész darazsak aránya. Kiskertekben azonban egyértelműen a másik véleményt képviselőknek javaslatára kell hallgatni. A lombot égessük el, vagy forgassuk alá! A szőlőben is a szüret mellett a legfontosabb munka a telepítés. Hasonlóan járjunk el, mint a gyümölcsöskertben. A szüretelés folyamán ügyeljünk arra, ne keveredjenek a fehér- és a vörösbort adó fajták. így sokkal szebb színű és jobb minőségű italt kapunk. A napi munka után mindig mossuk el a borászati eszközöket ezzel elkerülhetjük a muslincák elszaparodását. Mert ezek terjesztik a káros mikroorganizmusokat. . Kísérjük figyelemmel a pince hőmérsékletét. A melegebb pincékben többet szellőztessünk. Ügyeljünk arra, hogy a levegő és a must hőmérséklete ne emelkedjen 28 Celsius-fok fölé. Egyébként a legkedvezőbb pincehőmérséklet 15—18 Celsius-fokos. A növényvédelmi munkák folyamán főleg a szaporítóanyag vásárlására ügyeljünk. Figyeljük meg a gyümölcs-, illetve a szőlőoltványokat, nem fertőzte-e a kaliforniai pajzstetű a vértetű, a szilvapajzstetű, illetve a gyökérgolyva? Saját pénztárcánkat kíméljük, ha már most ipegkezdjük — a szavatossági idők figyelembevételével — az elkövetkező év növényvédő szereinek, műtrágyájának beszerzését. A raktározás során ügyeljünk az előírt óvó rendszabályok betartására. összeállította: Czauner Péter Mákkóró A növény nemzetségét Alexander Macleayról (1767—1848) nevezték el, aki a londoni Linnean Society titkára voty. Felálló, igen magasra megnövő évelő növénynek, a Macleaya cor- datanak hazája Kelet-Ázsia. Szárukat elvágva barnásnarancsos sárga tejnedv folyik ki. Három méterre is megnő ez az erőteljesen terjedő tövű növény. Szára erős, hamvas. Levelei a szár alsó részén elérik a 25—30 centiméter nagyságot is. Ezek kékeszöld színűek, a fonákukon barnásak. Alakjuk is jellegzetesen kerek- ded, öblös karéjú. Virágait nagy, laza bugában hozza. A kis virágok csak csészelevelekből állnak, de a sok számú (30) porzó igen dekoratív a növényen. Színük fehér, július— augusztusban nyílnak. Tőosztással és gyökérdugványozással szaporítjuk tavasszal, röviddel a kihajtás után. Különleges fajtája is van. a „Coral Plume”, amelyik két méter magasra is megnő, a virágzata pedig a porzók rózsaszín volta miatt korallrózsaszín. A Macleaya cordata varietas Yedonensis, amelyik a fényképen is látható, levelének fonákja ezüstös színű. Dekoratív, szoliter, egyedülálló csoportokba ültethetjük ezeket a terjedő tövű növényeket. Nagyobb szabad térben, vagy kerítésfal, épületfal mellett használjuk, mint takarónövényt. A késői fagyok károsíthatják, de később újra kihajt. Teljes napra, vagy félárnyékba ültessük, de vigyázzunk, hogy talaja ne legyen túl száraz. Helianthus-szal és Rudbeckia- val, valamint magas füvekkel együtt alkalmazhatjuk, mint éve- lőágyi virágot. A tövek egymástól való távolsága 60 centiméter legyen. Sz. J. Napfény a fóliában Hazai gyártmányú fémhalogén- lámpák alkalmazásával kísérleteznek a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetében. Az Egyesült Izzóban készülő, s a természetes napfényt az összes eddig ismert fényforrások közül leginkább megközelítő lámpákat első alkalommal próbálják ki a növény- kísérletekben. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Javasoljuk, hogy a háztáji fóliákban is alkalmazzák a kistermelők, mivel a kis fogyasztása mellett jól használható. A fém- halogénlámpák eddigi elterjedését az akadályozta, hogy nem volt hozzájuk megfelelő, biztonságos lámpatest. A martonvásári kutatók megoldották ezt a problémát is. Házi műhelyükben egyszerűen kivitelezhető olcsó lámpatesteket készítettek. Dr. Szegedi Sándor, Erős János és Ésik Andrásné 1968-ban állította elő a Za- lagyöngye és a Piros muskotály fajták keresztezésével Katonatelepen. Elsősorban Balatonszárszó, Eger és Tardosbánya környékén terjedt el. Tőkéje középerős növekedésű. Vesszői vékonyak, hosszú ízközűek, yörösbar- na színűek, enyhén barázdáltak. Vitorlája molyhos, vörös. Levele kicsi, 5 ka- réjos. Virága hímnős. Fürtje hengeres, átlagsúlya 18 dekagramm. Bogyói gömbölyűek, korálpirosak, hamvasak, átlagsúlya 2,8 gramm, átlagosan 15,4x14,6 milliméter méretűek. Ropogós húsúak, finom muskotá- lyos ízűek. Termesztési értéke abból adódik, hogy igen korai fajta. Augusztus első de- kádjában fogyasztható. Pe- ronoszpóra- és botrytis- ellenálló fajta. Bogyóinak színe szép, egyenletes korallpiros, húsa ropogós. Kellemes muskotályos ízű. Jól szállítható, kettős hasznosítású fajta. Bőtermő, termő- képessége 12 tonna hektáronként homoktalajon. Magasművelésre alkalmas. R 49 Diákok a szőlőben Diákok nélkül aligha lehetne elképzelni napjaink nagyüzemi szőlőtermesztését, ősszel, amikor a tőkék beérlelték a fürtöket, néhány napra elnéptelenednek az iskolák. A tanulóifjúság őszi foglalkoztatását elsősorban a fogadóüzem és az oktatási intézmény közötti közvetlen kapcsolatok, a kölcsönös érdekeknek megfelelő tartós együttműködés határozza meg. Általában egy hetet, azaz öt napot dolgoznak a fiatalok. A Művelődési Minisztérium idén engedélyezett további három napot. Még ez is kevés. Éppen ezért az üzemek kérik a különmunkára vállalkozó fiatalokat, hogy szabad idejükben — szombaton, vasárnap — természetesen megfelelő díjazásért, folytassák a szüretet. A megyében minden ötödik diák vállalkozik erre. Ilyen, vagy olyan célra jól jön ez a pénz. Sajnálatos, hogy néhány iskolában a mozgósítást nem a legmegfelelőbb módon végezték. Mire ezek a sorok megjelennek, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákjai ismét a padokban ülnek. De azon a hétfői napon amikorra Mester Barnabással, az iskola igazgatójával találkozót beszéltünk meg, inkább hasonlított a gimnázium felbolydult méhkashoz, mint oktatási intézményhez. Már az utcán látszott; valami másra készülnek a „katonások”, mint a megszokott oktatási napokon. Melegítőben, anorákban, viharkabátban és még ki tudja hányféle öltözékben szállingóztak az épületbe. — Közel két évtizede járunk a Helvéciái Állami Gazdaságba — kezdte a beszélgetést az igazgató. — Jó a kapcsolatunk. Nem titok, a gazdaság vezetője a gimnáziumba járt. Éppen ezért ismeri célkitűzéseinket. Egyébként is szívesen mennek ide tanulóink. Nekünk is, pedagógusoknak kedvező, hogy a több mint hatszáz diák egyszerre és egy helyen dolgozik. Régebben csak néhány osztályt küldtünk dolgozni, de ez a kísérő pedagógusok miatt is fennakadást okozott a folyamatos oktatásban. Sokkal jobb így, amikor mindenki dolgozik. Huszonöt pedagógus irányítja a területen a munkát.-amely reggel 8 órától délután 2-ig tart. Az iskola húsz osztálya a gyülekező után kisebb csoportokban indult a buszokhoz. Egy-egy egységet a vertikális KlSZ-alapszer- vezet szerint azselsősök a harmadikosokkal, illetve a másodikosok a negyedikesekkel alkottak. Félórás buszozás után értünk a területre. □ □ □ A vödörosztást követően a III. E osztállyal tartottam, akik rövid tanakodás után megkezdték a szüretet. Nemsokára megérkezett a konténer is. Mellé láda került, amelyre állva az apróbb puttonyosok is beleönthették a fürtöket. A szomszéd sorokat az I. E osztály kapta. — Én még soha nem voltam szüretelni ... — mondta egy szemüveges szőke lány. — Óvodás koromban szedtem szőlőt utoljára, akkor ollóval vágtuk a fürtöket — hangzott néhány méterrel odébb. Kis puttony — nagy puttony. Hány vödör szőlő fér bele? Ez volt a következő vita témája. Amikorra néhány vödör már megtelt, ki lehetett próbálni. Ezután így vezették a lajstromot. A fizetésnél a teljesítmény szerint bírálják el az összeget. A kezdeti tanakodás, szervezetlenség után folyamatosan munkába lendültek a diákok. □ □ □ A Kiskunhalasi Állami Gazdaság Imrehegy közelében levő szőlőjében találkoztam a Szilády Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulóival. Ók már a háromnapos pótszüret végénél jártak. Sallay Sándor, igazgatót és Effinger Ferenc KISZ-ta- nácsadó tanárt a legtávolabbi szüretelő csoportnál találtam. Éppen arról beszélgettek, milyen jó volna, ha a nyári építőtáborokban is hasonló teljesítménnyel, fegyelemmel dolgoznának. Ezen a napon több, mint ötszázan szedték a szőlőt. Tizennyolc éve állnak kapcsolatban a gazdasággal és lehet úgy fogalmazni, együtt tanulták meg, hogyan lehet diákokkal dolgozni. • A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban naponta ötszáz kiló szőlőt is megszed egy-egy jól dolgozó diák. Ellentétben a Katona József Gimnáziummal, ők háromnapos szakaszokkal dolgoznak. így kívánja az érőfélben levő szőlő. Nemcsak az állami gazdasági táblákban tevékenykednek, hanem a kiskun- halasi Vörös Szikra és a tompái Kossuth Lajos Termelőszövetkezetben is. — Mi, nem késztetjük diákjain, kát, hogy a pénzt bármire is felajánlják — fűzte hozzá az igazgató. — A szülőknek vannak kiadásai is, egy ilyen őszi munkára bizony rámegy egypár tornacipő és egy melegítő is. A legjobban dolgozó diákok kaphatnak akár ezer forint körüli összeget. Emellett az állami gazdaság megteremtette a munkaverseny feltételeit is. A legjobban dolgozó osztályoknak, brigádoknak összesen hat busznapot ajánlott fel. Az egyéni munkaversenyben élenjáróknak pénzt és tárgyjutalmakat adnak. A gazdaság vezetőségének megbecsülését fejezi ki az is, hogy az első munkanap előtt az összegyűlt tanulóknak tájékoztatást adnak a gazdaság helyzetéről, valamint munkájuk értékéről. A verseny eredményhirdetése is hasonlóan ünnepélyes keretek között zajlik. □ □ □ A helvéciai és a_ kiskunhalasi gazdaságok együttműködése a környező iskolákkal példamutató. Jól érvényesül itt az összehangolt termelő és munkára nevelő tevékenység. —r —r Magyar telefonhálózat Kuvaitban HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Döntőbizottságok, jogsegélyszolgálat a termelőszövetkezetekben A BUDAVOX egymás után két versenytárgyalást nyert Kuvaitban, telefon- hálózat építésére. Az ösz- szesen 12,5 millió dollár értékű szerződések fővállalkozója a BUDAVOX mellett a Telefongyár, a kábeleket pedig a Magyar Kábelművek készíti. A hálózat kiépítését magyar szakemberek végzik majd. Munkájukat nehezíti, hogy meglevő telefonközpontok közötti kábelrendszert kell kicserélniük, tehát a régieket fel kell szedni, majd az egész kábelhálózatot átcserélni. összesen 300 kilométer hosszú hálózathoz szállít a magyar ipar kábelt. A BUDAVOX-nak egyébként ez az első ilyen jellegű megállapodása Kuvaitban, s minden bizonynyal jó referencia volt egv korábbi líbiai üzlet, amelynek alapján az észak-afri- kai ország egyik kisvárosának teljes kábelhálózatát magyar szakemberek építették ki. A BUDAVOX az elmúlt napokban a Telefongyár átviteltechnikai berendezéseiből is eladott, a megrendelő ezúttal Irak. A szerződés másfél millió dollár értékű. A települések közötti telefonösszeköttetést megteremtő 12 csatornás berendezések nagyobb részét még az év végén átadják. Irakban nem ismeretlenek ezek a telefongyári termékek, s már újabb üzletkötésekről is tárgyalást kezdtek. Október 19-én jelent meg lapunkban az az írás, amely a Jogi gyógykezelés a vállalatoknál címet viselte. A cikk betekintést nyújtott a vállalati munkaügyi döntőbizottságok tevékenységébe, és kitért — ezzel összefüggésben — a szakszervezeti jogsegélyszolgálattal kapcsolatos egyes kérdésekre is. A témához az alábbi hozzászólás érkezett szerkesztőségünkbe: Termelőszövetkezeti tapasztalatokkal szeretném kiegészíteni Sitkéi Béla cikkét. A munkaügyi döntőbizottságok — tíz esztendeje hozták létre őket a tsz-ekben — munkájukkal kivívták a termelőszövetkezeti tagság elismerését. Tevékenységükre igénvt tartanak, munkájukat figyelemmel kísérik a tagok. A döntőbizottságok a tsz-ek közgyűlésein tájékoztatják a hallgatóságot egy esztendőn át végzett munkájukról. A közelmúlt felmérései szerint a termelőszövetkezeti döntőbizottságok évente átlagosan hat-hét ügyben ülnek össze, és hoznak döntést. (Természetesen van olyan bizottság, amely csupán évi egy, de olyan is, amelyik 50—60 beadványt, kérelmet tárgyal meg.) Döntéseiknek mintegy a fele a tagok kérelmének helytadó, a másik fele azt elutasító, csekély hányada pedig ■ egyezséget jóváhagyó határozat. Annak ellenére, hogy a döntő- bizottságok „laikus bíróságok”, a közreműködésükkel születő döntések általában az eljárást lezárják, nem túl gyakori — az ügyek 8—14 százalékában fordul elő — a fellebbezés. A munkaügyi bíróságok az esetek többségében jóváhagyják a döntéseket. A termelőszövetkezeti döntőbizottságok jelentős és rendszeres segítséget kapnak a tsz-ekben dolgozó jogászoktól. Ez azonban nem jelent valamiféle illetéktelen beavatkozást a döntőbizottság munkájába. A közelmúlt ügyészségi vizsgálatai általában megerősítették a segítségnyújtás szabályszerűségét. A • termelőszövetkezetekben a szakszervezetekhez képest később került bevezetésre a jogsegélyszolgálat. A Minisztertanács 1979-ben erősítette meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által kezdeményezett irányelvet, amely a termelőszövetkezeti jogsegély- szolgálat megszervezéséről szólt. A területi szövetségek elnökségük döntése alapján szervezték meg az arra alkalmas és azt önként vállaló termelőszövetkezetekben az ingyenes jogi szolgáltatást. A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége körzetébn 11 tsz-nél került bevezetésre az a tevé'kenv- ség, amelyet mindenütt a gazdaságnál főállásban dolgozó jogász szakember lát el. A TOT-irányelv úgy rendelkezik, hogy a szakember a jogse- gélygélyszolgálat keretében csak akkor járhat el, ha az ügyben a jogsegélyt kérő tag és a szövetkezet között érdekösszeütközés nem áll fenn. A szövetség ezért a jogászokkal kötött megállapodásban olyan tartalmú kötelezettséget ír elő a jogsegélyszolgálatot ellátók számára, hogy vállalják egy másik termelőszövetkezetben az ott összeférhetetlenség miatt el nem látható ügyek intézését kollégáik helyett. Ezzel a megoldással, úgy vélem, & vállalatoknál is kiküszöbölhető a felmerült és a cikkben jelzett ellentmondás. Dr. Burszki Béla a Bácskai és Duna melléki TESZÖV főmunkatársa
