Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

1982. október 22. • PETŐFI NEPE • 3 % HARMINCÖT ÉVE Megyei pártbizottság alakult Baján A párt politikai hatóerejének mindig folyamatos feltétele volt a változó körülményekhez'"* való szervezeti idomulás. így volt ez az illegalitás idejében, majd a felszabadult országrészeken, nem szólva az ezután következő nyu­galmas időszakról. A kezdeti sza­kaszban, amikor az ország csak­nem felét a mindig hátráló fasiz­mus tartotta birtokában, több megyét átfogó területi pártbizott­ságok jöttek létre. Egy ilyen bi­zottságnak lett székhelye Kecs­kemét is, néhány függetlenített pártmunkással. (Személyi vonat­kozásban nem volt nagy választá­si lehetőség, hiszen a tapasztalt pártmunkások hadifogságban, a fronton, vagy — a közlekedés bé­nultsága miatt — az ország más részein tartózkodtak.) Az első területi titkár Dobó István, az utána következő pedig Safrankó Emánuel volt, akit a Di­rektórium alatt végzett politikai, legfőképpen gazdaságpolitikai ténykedése bizonyos mértékig Kecskeméthez kötött. 1945 no­vemberében — az első országgyű­lési választások idején — Vas megyébe távozott, ahol a főispá- ni posztot kellett betöltenie. Nem sokkal később, a helyzet változá­saira tekintettel, a területi bi­zottság megszűnt. Napirendre ke­rült a kisebb földrajzi körzetben dolgozó pártbizottságok létrehoza­tala. Erre, Bács-Kiskun mai terü­letén 1946. február 12-én került sor Kecskeméten. A Cifrapalotában Dél-Pest és Bács-Bodrog megyéből a küldöt­tek számottevő serege gyüleke­zett, hogy politikai beszámolót hallgasson meg, majd kijelölje a pártbizottság választmányát, tisztségviselőit és első titkárát. A Központi Bizottságot az ülésen (pontosabban pártértekezleten) Horváth Márton és Dónáth Fe­renc képviselték. Andrásji Gyula, a magyar munkásmozgalom öreg harcosa hozzám küldött levelében írja, hogy Horváth Márton referátu­ma után vita következett. A fel­szólalások azonban nem olyanok voltak, mint Pesten. A többség panaszkodott és védelmet kért, mások pedig mindenkivel szem- beszállva akartak előremenni. A terület városaiban és községeiben a párt tagjai igen nehéz küzdel­met vívtak. A megye politikai ar­culata akkor nem volt kedvező. Az erős Kisgazdapárt komoly be­folyással rendelkezett a közélet­ben. A pártértekezlet első titkárrá Andrásii Gyulát választotta. Va­dász Ferenc a káderügyekkel, Sza­bó Károly pedig agitáció és pro­pagandamunka irányításával foglalkozott. A pártbizottság if­júsági vezetőjévé Weither Vil­most választották, aki Budapest­re távozása miatt csak rövid ideig vállalhatta ezt a munkát. (Előtte a MADISZ jánoshalmi szervezeté­nek volt a titkára.) Valamivel ké­sőbb került a pártbizottságra dr. Kemény Györgyné (most Vadász Ferencné Kalocsa .párttitkára, akit 1947-ben országgyűlési képviselő­vé választottak.) Andrásfi Gyula írja a már em­lített levélben: A megyei pártbi­zottságnak egy teherautója és két személygépkocsija volt. Ezek azonban többnyire álltak. mert szüntelenül meghibásodtak. Az egész megyebizottság igen sze­gény volt. Az első napokban az íróasztalon aludtam. A szobák fűtetlenek voltak. Az étkezés mindig bizonytalan volt. Fő táp­lálék a bab volt. Az infláció és a feketepiac hihetetlen méreteket öltött. Az üzemi munkások, a Platter-gyáriak és mások a váro­si és a megyei pártszervezeteket — segítséget kérve — szüntelenül ostromolták. A Dél-Pest megyei pártbizott­ság 1947 októberéig tevékenyke­dett. Andrásfi Gyula időközben a Karolina úti Központi Pártisko­lára ment Chat hónap). A politi­kai vezetést Vadász Ferenc vette át. Ez idő alatt az is eldőlt, hogy 1947. augusztus 31-re újabb or­szággyűlési választásokat írnak ki. Andrásfi a pártiskola befeje­zése után már kizárólag Bács- Bodrog megyében dolgozott. Fő feladata a választások sikeres le­bonyolításának irányítása és az új megyei pártbizottság létrejöt­tének előkészítése volt. Mindket­tőt dicséretesen teljesítette. A Magyar Kommunista Párt Bács-Bodrog megyei Bizottságá­nak megalakulására 1947. október 22-én került sor a bajai pártszer­vezet társalgójában. Előzetesen valamennyi függetlenített párt­munkás a Központi Bizottság ká­• Andrásfi Gyula látogatása a kecskeméti Hírős Napokon. Balról jobbra: Andrásfi Gyula, Nyers Rezső, Horváth István és Buda Gábor. derbizottsága elé került. Magam dr. Szőnyi Tibor és Szalui And­rás elé kerültem és a jóváhagyást nyomban közölték velem. (Mind­kettőjüket a Rajk-per során ki­végezték.) Visszatérve az alakulóülésre, a jegyzőkönyv tanúsága szerint je­len voltak: Andrásfi Gyula, Peá- gity Mihály, Weither Dániel, Ré­ti Sándor és Urbanovszki András a megyei bizottság részéről, és Hován András és Kiss Jenöné a helyi szervezet részéről. A köz- igazgatási határokhoz igazodó pártszervezés helyesnek bizonyult. Erősítette a kommunisták befo­lyását a társadalom osztályaira és rétegeire, jobb kapcsolat ala­kult ki a megyei pártszervek, va­lamint a járási és községi szerve­zetek között, közvetlenebb lett a gazdasági és kulturális életre va­ló befolyás. Egyszóval az új szervezés növelte a párt erejét és tekintélyét Baja város és a há­rom járás közvéleményében. A megyei bizottság testületi működésével kapcsolatosan And­rásfi Gyula javasolta, hogy a me­gyei bizottság tagjain kívül (And­rásfi Gyula titkár, Weither Dá­niel propaganda, Urbanovszki András tömegszervező, Peágity Mihály közigazgatás, Réti Sándor és Hován András bajai titkár) a megyei bizottsági üléseken meghí­vott tagok legyenek: Borbély Sán­dor az UFOSZ megyei jogvédő iroda vezetője, Léhmann István a szakszervezet járási titkára és Kiss Jenőné bajai titkárhelyettes. Az alakulóülés foglalkozott az 1947. évi választások tapasztala­taival és az azokból következő tennivalókkal. Bírálat érte a ba­jai pártszervezet működését, amelynek réseit az akkori reak­ciós erők (pfeiferisták) tovább akarták tágítani. Döntés született a jobboldal elleni harc akcióprog­ramjáról. Szó esett még a köz- igazgatás kézbevételéről és egy állandó megyei és egy vándor pártiskola megszervezéséről. Esti tanfolyamokat kellett létrehozni Baján, Jánoshalmán, Bácsalmá­son, Kunbaján, Keletoián, Vaskú- ton és Csávolyon. Szó esett a Já­rási pártbizottságok beszámolta­tásáról, > a szakszervezeti munká- ról. amelyet szigorú bírálat ille­tett. „Utasítani kell Léhmann elv- társat, hogy látogassa a járást is, és dolgozzon ott. Ne üljön állan­dóan Baján.” A megyei pártvezetésben ak­kor is voltak a folyamatba illő változások. 1948 elején Glied Ká­roly az addigi jánoshalmi járási titkár lett a megyei pártbizottság káderügyeinek intézője. A két párt egyesülése érdekében a pártaktivisták hatalmas munkát fejtettek ki. A megyei egyesülési konferencián (1948. május) And­rásfi Gyula búcsúzott szeretett megyéjétől, mert Abaúj-Torna megyébe került főispánként. Az új megyei titkár Herbály Lajos lett. Távozása után pedig Glied Károly kapott átmeneti megbíza­tást egészen addig (1949. június 16.), amíg a pártközpont a Debre­cenből származó Németi Józsefet jelölte a titkári posztra. Andrásfi Gyula egy jóval ké­sőbbi, ugyancsak nekem címzett levelében, az akkori együttmun- kálkodásunkról azt írta: „Jóleső- en gondolok az akkori időkre. Mi­lyen szép is volt. Mindig tele munkával és sok-sok reményke­déssel, bízva ténykedésünk hasz­nosságában és eredményességé­ben. Nem volt hiábavaló!” W. D. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK Az ügyeleti szolgálat ideje: szombat reggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig tart. A fogászati ellátás sürgős esetben valamennyi kór­ház ambulanciáján. Kecskemé­ten az Izsáki úti — régi — kór­házban, szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig látják el a sürgős ellátást igénylő fogá­szati betegeket. KECSKEMÉTEN, a Czollner téri körzeti orvosi rendelőben tarta­nak ügyeleti szolgálatot gyerme­kek és felnőttek részére. Telefon éjjel-nappal: 22-760. KECSKEMÉTI JÁRÁS: Bugac: dr. Schröder Zs. (Bugac, Alkot­mány u. 1. T.: 18.). Izsák, Ágas­egyháza: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6.). Jakabszál- lás, Kunszállás: dr. Sebestyén I. (Jakabszállás, Petőfi u. 16. T.: 7.). Kerekegyháza, Kunbaracs, Fülöp- háza: dr. Mánya I. (Kerekegyhá­za, Lenin tér 14. T.: 101.). Kun- szentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs, Szalkszentmárton, Tass:dr. Kenéz L. (Kunszentmiklós, Kos­suth u. 4. T.: 61.). Lajosmizse, Ladúnybene: dr. Csertő E. (La­josmizse, Ifjúság u. 19. T.: 24.). Lakitelek: dr. Dudás E. (Lakite­lek, Széchenyi krt. 48 á. T.: 40). Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Kun­sági A. (Nyárlőrinc, Dózsa u. 7. T.: 20.). Orgovány: dr. Csarnay J. (Orgovány, Hajma A. u. 30. T.: 25.). Szabadszállás, Fülöpszál- lás. Spltszentimre: dr. Varga E. (Soltszentimre, Szent Imre u. 25. T.: Fülöpszállás 64.). Tiszaalpár: dr Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 14.) Tiszakécske: dr. Var­ga I. (Tiszakécske, Béke u. 132. T.: 61.). KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a ré­gi rendelőintézetben tartanak ügyeletét. (Kilián Gy. u. 7—9.). Itt látják el Pálmonostora, Pe- tőfiszállás, Gátér lakóit is. KISKUNHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. Tele­fon: 11-244, 275-ös mellék. KISKUNHALASI JÁRÁS: Ba­lotaszállás. Kisszállás: dr. Jósa Z. (Balotaszállás, Kossuth u. 5. T.: 21.). Mélykút: dr. Rauzs J. (Mély­kút. Templom u. 12. T.: 19 ). Har- kakötöny. Zsana: dr. Tettey K. (Harkakötöny, Bem u. 2. T.: 5). Kiskunmaisa. Csólvosnálos, Köm- nöc: dr, Miskéri J, (Kiskunma.i- su. Tanácsköztársaság u. 85. T : ?5.). Jánoshalma. Kéleshalom: dr. Kishonti A. (Jánoshalma, Rákó­czi u. 7. T : RR.1 Csávolv Fe’ső- szentiván. Rém, Borota: dr. Szil­vasi K. (Felsőszentiván, Rákóczi u. T.: 10.). Tompa, Kelebia, Kun­baja;; dr. Sípos I. (Kelebia, Baj- csy-Zsilinszky u. 47.). Szánk, Jászszentlászló: dr. Folberth Gy. (Szánk, Béke u. 30. T.: 13.). BAJÁN a hét végi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavi­lonjában tartják. T.: 12-149. BAJAI JÁRÁS: Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar: dr. Mi- liás L. (Orvosi rendelő, Sükösd. T.: 7.). Madaras, Katymár, Bács- borsód, Bácsbokod: dr. Biacsi S. (Orvosi rendelő, Madaras, T.:23.). Rém, Borota, Csávoly, Felsőszent­iván : dr. Szilvási K. (Orvosi ren­delő, Felsőszentiván. T.: 10.) Nf.gybaracska, Csátalja, Dávod, Hercegszántó, Gara: dr. Gergely L. (Orvosi rendelő, Csátalja, T.: 12.). Bácsalmás, Bácsszőlős, Ta­taháza : dr. Bodrogi I. (Orvosi rendelő, Bácsalmás, T.: 56.). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. T.: 213. KALOCSAI JÁRÁS: Hajós, Miske: dr. Pap I. (Hajós, Kos­suth u. 1. T.: 10.) Solt, Üjsolt, Du- naegyháza: dr. Faragó M. (Solt, Mester u. 5. T.: 49). Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Petőfi u. 14. T.: 17.). Fájsz, Dus- nok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19.). Szakmár, Homokmégy, öregcsertő: dr. Mol­nár I. (Homokmégy, Iskola u. 16. T.: 9.). Géderlak, Úszód: dr. Bagi E. (Géderlak, Kossuth u. 95. T.: 5.). Dunavecse, Apostag: dr. Klaj- kó K. (Apostag. T.: Dunavecse 75.). KISKÖRÖSÖN a Kossuth utcai körzeti rendelőben látják el a be­tegeket. T.: 12, vagy 105. KISKŐRÖSI JÁRÁS: Akasztó, Csengőd: dr. Nagy I. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 1. T.: 16.). Kfiskantyú. Páhi, Tabdi: dr. Var­ga Gy. (Tabdi, Kossuth u. 71. T.: 41.). Kecel, Imrehegy: dr. Czakó F. (Kecel. Vasút u. 2. T.: 68.). Bocsa. Tázlár. Soltvadkert: dr. Csónvi T. (Soltvadkert. Tanács u. 11. T.: 2. 21.). Császártöltés: dr. Somfai J. (Császártöltés, Keceli ii 98). GYÓGYSZERTÁRAK Pénteken zárórától hétfő reggelig a követ­kező gyógyszertárak birtanak ügyeletet. Kecskemét, Szabadság tér 1.; Raja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás. Hősök tere 4.; Izsák, Dózsa György u. 7.; Jánoshalma, Béke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 2.; Kiskunhalas, Kossuth u. 1.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tér 7.; Soltvadkert, Tanács u. 3.; Tisza­kécske, Béke u. 130. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BAJAI JÁRÁS: Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sü­kösd, Dózsa út 149. T.: 34.), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14.), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Sza­bó I. (Bácsborsód, Petőfi u. 1.), Tataháza, Mátételke, Bácsalmás: dr. Győrffy L, (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 143.), Madaras, Katy­már: dr. Mátrai J. (Katymár, Kos­suth u. 11. T.: Madaras 47.), Nagy- baracska, Csátalja, Dávod, Her­cegszántó: dr. Zsuzsity J. (Csát­alja, Damjanich u. 2.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106.). KALOCSAI JÁRÁS: Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunave­cse, Bajcsy-Zs. u. 17/a.), Dunaegy- háza, Solt, Üjsolt: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Duna­pataj, Dunatetétlen, Úszód, Or­das, Géderlak, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Ma­lom u. 20. T.: 45.), Szakmár, öreg­csertő, Homokmégy, Drágszél, Miske: dr. Faragó Gy. (öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11.), Kalocsa. Bá­tya, Foktő: dr. Simon E. (Kalo­csa, Vörösmarty u. 69.), Hajós, Fájsz, Dusnok, BAFAMI Bátya: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Had­sereg u. 23.), Állampuszta, Solti kerület, Bösztör: dr. Hajnáczky K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.) . KECSKEMÉTI JÁRÁS: Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185.), Bugac: dr. Paraczky S. (Bugac, Béke u. 40.), Jakabszállás, Orgovány: dr, Bartal J. (Orgo­vány, Hajma u. 22.), Lászlófalva, Lakitelek, Nyárlőrinc: dr. Ko­vács Gy. (Lakitelek, Kossuth u. 13.), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29., T.: 99.), Ladánybene, Kunbaracs, Ke­rekegyháza: dr. Szakájl Sz. (Ke­rekegyháza, Engels u. 54.), Kun­szentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs: dr. Tóth S. (Kunszentmik­lós, Petőfi It. B. ép. A. lh. I. em. I. T.: 203.), Szabadszállás: dr. Bá­lint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Tiszaalpár: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7.), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tisza­kécske, Tanácsköztársaság u. 6., T.: 232.). KISKŐRÖSI JÁRÁS: Soltvad­kert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó P. (Soltvadkert, Munkácsy u. 11., T.: 90.), Akasztó, Csengőd, Tab­di, Soltszentimre, Kaskantyú, Pá­hi, Fülöpszállás: dr. Farkas F. (Akasztó, Fő u. 72., T.: 9.), Csá­szártöltés, Imrehegy, Kecel: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Ta­nácsköztársaság u. 1.), Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. II. ). KISKUNHALASI JÁRÁS: Kis­kunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kis­kunhalas, Pataki I. u. 4.), Kunié- hértó, Zsana, Harkakötöny, Pir­tó, Balotaszállás: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Bokányi D. u. 7., T.: 11-070.), Jánoshalma: dr. Csé_ pányi N. (Jánoshalma, Rákóczi u. 10., T.: 223.), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mély­kút: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54., T.: 28.), Kisszállás, Tom­pa, Kelebia, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Kővári G. (Kisszál­lás, Marx u. 5., T.: 11.), Kiskun­majsa. Kömpöc, Csólyospálos: dr. Geszti M. (Kiskunmajsa, Tanács- köztársaság u. 130. T.: 118.), Szánk, Jászszentlászló: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5., T.: 4.). BAJA: Bátmonostor, Szeremle: dr. Lipokatich J. (Baja, Roose- welt tér 2.). KECSKEMÉT: Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecskemét, Bánk bán u. 12., T.: 21-325.), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvi­rág u. 28., T.: 24-862.). KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecske­mét, Halasi út 34., T.: 22-333.). KISKUNFÉLEGYHÁZA: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3., T.: 180.), Kis­kunfélegyháza, Gátér: dr. Hor­váth T. (Kiskunfélegyháza, Már­tírok u. 4., T.: 787.), Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kos­suth u. 54., T.: 7.). UTÓSZÓ ÉS ELÖHANG ÉÉl MEGJELENÉSE ÓTA a legkeresettebb olvas­nivalók sorába lépett idei 61. számával nép- köztársaságunk hivata­los lapja, a Magyar Közlöny. Ebben találha­tók azok a miniszterta­nácsi és miniszteri ren­deletek, amelyek a la­kásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosz­tás fejlesztésével kap­csolatosak. Tájékoztatási elveinknek megfelelően adtuk gyorsan közre lapunk 3. oldalán a négyrészes Beszélgetéseket is a leginkább illetékes nyilatko­zatokkal. A sorok szükség sze­rinti, esetenként fokozatos, dif­ferenciált, a körülményeket figyelembe vevő végrehajtás­ról, egyenlőbb teherviselésről szólnak. Ilyesmit vártunk, sür­gettünk. Hadd szembesítsek ennek érzékeltetésére néhány idézetet. Méghozzá visszafelé haladva az időben. Október 7ri számában írja a Magyar Köz­löny: Az építtetőnek (vásárló­nak) a szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) legalább 40u/o~át saját erőből kell fedez­nie és legfeljebb 60%-áig nyújt­ható kölcsön a családiház-épí- tés (vásárlás) esetén. Valamivel korábban, október 1-én — a kormány ülését kö­vetően — közölték a napilapok: „A Minisztertanács elhatároz­ta a magánerőből való lakás­építés támogatásának korsze­rűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben mutat­kozó indokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézmé­nyekben és szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák közt... A jövő­ben a. családi házat építők is kaphatnák gyermekenként 30 ezer forintot, nagykorú eltar­tottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támoga­tást." MÁRPEDIG nem kevés azoknak a száma, akik falun élnek, szövetkezetekben dol­goznak és családi házat, illet­ve különféle építési formákat választanak. Bács-Kiskunban például épp az úgynevezett sa­ját erő bevonása jellemezte és jellemzi alapvetően az otthon- teremtést. Az esélyek közeled­nek egymáshoz, ha közelítjük vagy közös nevezőre hozzuk a feltételeket. Tudok olyan te­lepülésről, amelyik görcsösen és minden áron magasabb kate­góriába akart kerülni, és nem nyugodott addig, míg elérte, hogy a foglalkoztatottak ará­nya alapján élvezhesse a mun- káslakás-építés előnyeit. Ez volt az érdeke, ha meg akar­ta tartani népességét. Hogy közben lesújtó véleményt mond a piac azokról a termékekről, amelyek az erőltetett menet­ben létrehozott, műhelycsar­nokból kerülnek ki? Ilyen vá­lasztást, rossz alternatívát sem támaszt a jövő. BÁCS-KISKUN közismer­ten tanyás megye. A település- szerkezeti sajátosságok miatt olyan helységekben él a lakos­ságnak valamivel több mint fele, ahol ismeretlen fogalom maradt a központi lakásépítés. Egy statisztikai adat azt Tnu- tatja, hogy a személyi tulajdo­nú lakások 81 százaléka csa­ládi ház formában jött létre. Sorozatok a lakásról Az építtetők többsége így nem részesült szociálpolitikai tá­mogatásban, és a bankhitel mértéke sem érhette el a kí­vánt szintet. S ha arról beszé­lünk teljes joggal, hogy a la­kásteremtés a legfontosabb, igazi nagy családi beruházás, előzményei és következményei kihatnak egész életünkre, ak­kor a teherviselésnek is igaz­ságosabbnak kell lennie. Az eddigi hitel-, kamat- és egyéb támogatási rendszer változásra szorult, mivel azzal járt, hogy az átlagosnál sokkal súlyosabb anyagi terheket kellett vállára vennie mindazoknak, akik sa­ját erős lakásépítésbe fogtak. Az újabb intézkedések mintha a vidéket, a nem-fővárost egyenjogúsítanák azokkal a területekkel, amelyek koráb­ban előnyöket élvezhettek la­kásügyben. EZT SÜRGETTE sok más között Bács-Kiskun vezető po­litikai testületé. Még január­ban foglalt állást a megyei pártbizottság amellett, hogy „a lakásépítési terheknél szűn­jenek meg az indokolatlan kü­lönbségek. A támogatásokat, kedvezményeket függetleníte­ni kell az építési technológiá­tól, formától, az építés helyé­től. A támogatási és kedvez­ményrendszer középpontjába az építtetőt kell állítani." Fon­tossá vált, hogy nagyobb sze­rep jusson a tanácsoknak is. Meglevő feszültségeket kel­lett feloldani. Kilenc és fél hó­nap elteltével erre is rímelnek az állami intézkedések. Olyan összecsengésről van szó, amely­től elválaszthatatlan a demok­ratizmus. A mostani intézke­déseknek ugyanis előzményei voltak: a párt Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács állásfoglalást, irányelveket adott közre. Ezeket viták for­málták és egészitették ki. An­nak tudatában kapcsolódott a folyamatba Bács-Kiskun is, hogy az elmúlt, tíz évben öt­venezer új lakás épült Bajától Kecskemétig, minden harrfiSr dik ember új otthonba költöz­hetett, egyiharmadára csök­kent az egyszobás lakások ará­nya, a komfortosoké pedig 40 százalékra emelkedett, és nőtt a lakások átlagos alapterületé is. . A LAKÁSKÉRDÉS mégis közüggyé vált, és az is marad. A problémák és feszültségek száma viszont csökken. Ezt hi­vatottak segíteni azok a ta­nácsrendeletek is, amelyek na­gyon sok mindent a helyi ön­állóság jegyében szabályoznak. Eddigi tájékoztatásaink utó­hangjaként és a rövidesen kö­vetkezők előszavaként is jó lenne remélni: a helyi sajátos­ságokat figyelembe vevő dön­tések mindenkihez szóló vilá­gossággal és közérthetőséggel párosulnak. Halász Ferenc AZ ELSŐ KISKUNHALASON JÖTT LÉTRE Szőlőművelő szakcsoportok az állami gazdaságokban Jól halad az állami gazdasá­gokban a szőlőszüret, a termés 75 százalékát már leszedték. Az üze­mek között meglehetősen nagyok az eltérések; amíg a korai érésű fajtákat nagyobb arányban ter­mesztő gazdaságok előrébb jár­nak a szedéssel, addig más helye­ken elhúzódik a szüret. Az idén a jogszabályok már le­hetőséget adtak arra, hogy a tsz- ekhez hasonlóan az állami gaz­daságok is szőlőtermesztési szak­csoportokat alakítsanak. Az első tapasztalatok kedvezők; a szüreti összesítések szerint a szakcsopor­tok átlagban 10—15 százalékkal nagyobb termést szedhettek le, mint a hagyományos szervezeti formában gazdálkodó társaik. Szó szerint gyümölcsözőnek bizo­nyult a személyi érdekeltség fo­kozása. A jogszabály adta lehető­séggel az elsők között élt a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság, ahol 450 hektár szőlőt szakcsoportok művelnek. A szüret idején hétvé­geken valósággal kiürül a város — a családtagok, barátok segíte­nek a szedésnél. Jelenleg az ál­lami gazdaságok szőlőinek kilenc százalékát művelik szakcsoporti formában, ám éppen az idei ta­pasztalatok alapján várhatóan több helyen alakulnak majd újabb szakcsoportok. Az állami gazdaságok bőrfel­dolgozóiba, az Eger—Mátra vidéki, illetve a villányi, mecsekaljai borkombinátba is sorra érkeznek a szőlőszállítmányok. A cukorfok általában megfelelő, igaz a korán érő fajtáknál a nyári aszályos idő következtében némileg alatta maradt az átlagnak. A legkoráb­ban érő csemegefajtákból készült idei állami gazdasági borok már meg is jelentek a bolti forgalom­ban, nagyobb arányban azonban csak novembertől kezdik meg a szállítást a kereskedelmi hálózat­ba, illetve exportra. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom