Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

1882. október 28. • PETŐFI NEPE • i Mélykúti önarckép Mélykút a baja—kiskunhalasi vasút, a ba­ja—szegedi műút mellett fekszik. Bácsalmás 13 km-re, Jánoshalma 10 km-re, Kiskunha­las 31 km-re, Baja 33 km-re van a község­től. A piaci helyzet alakulása, a közigazgatási központ áthelyezése megváltoztatta a voz- zási centrumokat is. Korábban, amikor még az áruk szállítása lófogaton történt, a piaci centrumuk Jánoshalma volt. Míg Bácsalmás volt a járási székhely, orientációjuk ide is, s Bajára, a volt megyeszékhelyre is irányult. Most Kiskunhalas kezd vonzási központtá válni. A hagyományok alapján azonban még most is hat Baja és Bácsalmás vonzása. A közlekedés fejlődésével, az autók elterjedé­sével egyre erősödik Szeged szívóhatása is. A község Tataházával, Jánoshalmával, Kisszállással, Bácsszőlőssel határos. (A Szövetkezeti élet Mélykúton című ki­adványból.) Mire büszkék? Az igényességükre joggal büsz­kék. Amivel másutt italán már megelégednének, itt azon töpren­genek: miként lehetne még job­ban megcsinálni. Jó példa erre a gondolkodásmódra a' közelmúlt­ban felavatott sportcsarnok. Ami­kor nyilvánvalóvá vált, hogy tor­nateremre van szükségük a mélykúti diákoknak, még ennek a teljes költsége sem állt rendel­kezésre. A tanácstagok, a helyi üzemek, gazdaságok vezetői azon­ban úgy látták, hogy az iskolából kikerült sportoló fiataloknak is helyre lenne szükségük. A lakos­ság is érdeklődik a teremsportok iránt. Ezért határoztuk el kö­zösen korszerű sportcsarnok épí­tését. Ha nem lennének erős, jól szer­vezett gazdaságok a nagyközség­ben, akkor a legjobb szándékkal sem építhettük volna föl a gyö­nyörű tornatermeket. 1976 óta nincs mérleghiányos szövetkezet; jutott pénz, energia számtalan be­ruházásra. Csak a legfontosab­bakra utalhatok: az agrokémiai telepre, a szárítóüzemre, a víz­műhálózat bővítésére. Büszkék vagyunk arra is, hogy ragaszkodnak lakóhelyükhöz a mélykútiak. Az utóbbi évtized­ben állandósult a népesség szá­ma. Az itt lakók szinte kivétel nélkül helyben dolgoznak, hála a sok új munkahelynek. Ezekben a napokban különösen büszkék va­gyunk a földgáz bevezetésére. Majd ezren vállalták, hogy hét­ezer forintot befizetnek' és elvég­zik a házuk előtt szükséges föld­munkákat. Október 22-e, a fel- szabadulás 38. évfordulója a köz­ségfejlesztés ünnepnapja is lesz: . e?ep,, a, jpapon avatják föl a gáz­fogadó állomást. Sok-sok mély- -kútí’csaiád könnyebben él: föld­gázzal fűthet, főzhet. Természe­tesen az itt működő ipari üzemek is hasznosítják a korszerű ener­giát. Tokodi János. a nagyközségi tanács elnöke • Szép szokás: az úttörők ceruza- és füzetajándékkal köszöntik az elsősöket. Munkás-paraszt szövetség A fejlett szocialista társadalomban való érdekeltség alapján Mély­kúton is kialakulóban van az egységes ipari-paraszti munkásosztály. A munkás-paraszt szövetség a mindennapi élet velejárója nálunk is. Ipari és mezőgazdasági termelők együtt segitik majd például az is­kolabővítést, aminek révén megszűnik a váltakozó tanítás. Azért is bízhatunk nagyközségünk fejlődésében, mert az eddigi eredmények olyan fényesen bizonyították az összefogás hasznát, hogy ma már a helyi politikának természetes, mindenki által helyeselt részei a közös vállalások. A mélykútiak tudják: sohase fejlődött annyit falujuk, mint az utóbbi két évtizedben. Marosi Zoltán a nagyközségi pártbizottság titkára Mit ígér az áfész? 1983-ban 300 négyzetméteres alapterületű cukrászműhelyt. A követ­kező évben pedig megkezdjük a Bartók Béla úti új házakban lakók ‘áruellátásának a javítását szolgáló élelmiszer- és háztartási bolt épí­tését. Ügy tervezzük, hogy áruforgalmunk 1985-re csaknem eléri a 250 millió forintot. Különösen a felvásárlási ágazatot szeretnénk élén­kíteni, ezért minden lehetséges támogatást megadunk a háztáji és ki­segítő gazdaságoknak. A kistermelők anyagi támogatását gazdasági feltételekhez, szerződésekhez kötjük. Pásztor Imréné, a mélykúti Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet elnöke Látogassa meg a mélykúti piacot, aki szép gyümölcsre, ízes zöld­ségre vágyik. Talál mindent — szegedi papucsot, térítőkét, vásznat és posztót, prémes bundát és feliratos pólóinget —, mert a mélykúti vásár nemcsak eladó és vásárló találkozójának a helye. Látványosság is a javából. El ne felejtsük: nagy kísér tő je a szomjas toroknak és a jó falatokra vágyó gyomornak. (Tóth Sándor felvételei) Optimizmussal a gondokról Csaknem minden közintézmény, bolt, vendéglő régi, elaggott épü­letben kapott helyet. Van egy tu­cat utca, ahová tavasszal—ősszel járművel nem lehet bejutni. A 35 kilométernyi belterületi útból most 23 százalék a szilárd bur­kolatú. Falugyűlés nélkül is könnyen sorba szedhetők a gondok. Leg­fontosabb a hat új tanterem. Min­den bizonnyal megkezdik jövő­re az építést. Űj óvodára nem is gondolha­tunk. a meglévő felújítása azon­ban sokáig nem halasztható. Egykor leventeotthon volt a művelődési otthonnak kinevezett épület. .Még jó, hogy eddig állt. Itt csak új épület segíthetne. Könnyítene a helyzeten, ha a Le­nin Tsz új központi épületének kialakításánál találnának mó­dot klub, szakköri helyiség kiala­kítására. Az iskolabővítésnél is figyelembe kellene venni a köz- művelődési igényeket. Csak községi összefogással re­mélhető a 36 fokos gyógyvíz jobb hasznosításához szükséges me­dence. A kiskunmajsai Jonathán Ter­melőszövetkezet példájára talán valamelyik gazdaság itt is otthont teremt a meglévő, nagy értékű gyűjteményeknek. A gazdaságok, a vállalatok job­ban fizetnek, mint a tanácsi vál­lalatok, ezért egyre nehezebb fi­zikai munkást találni a helyi ta­nács költségvetési üzemébe. Ezért késnek, vagy maradnak el a fel­újítások. Van tehát bőven gond, de meg­oldásukhoz van optimizmusunk is. Eddig is sokszor segített az összefogás. Éneikül nem tarthat­na ott Mélykút, ahol tart. Nagyapáti János vb-titkár Differenciált oktatás A gond is lehet öröm: 83 vég­zett nyolcadikosunk helyére 110 elsős iratkozott be. Kevés a tan­termünk. Emiatt 6 alsó tagozatos tanulócsoport állandóan délután jár iskolába, ami sem a gyerekek­nek, sem a pedagógusoknak nem jó. így nehéz lenne az elért ta­nulmányi szint megtartása. (A jú­niusban tőlünk távozó diákok kö­zül 18-an gimnáziumban, 20-an szakközépiskolában, 45-en szak­munkásképzőben képezik tovább magukat, készülnek élethivatá­sukra.) A nagyközségi tanács vál­lalja a hiányzó 6 tanterem építé­si költségeinek nagyobb részét Joggal számítunk széles körű társadalmi összefogásra, a ter­melőüzemek, szövetkezetek tá­mogatására a megfelelő oktatási körülmények megteremtéséhez. Annál is inkább, mert nagy gon­dot fordítunk a tankötelezettségi törvény végrehajtására, külön is a cigánytanulók oktatására, ne­velésére. Olyan büszkék vagyunk közülük arra a volt növendé­künkre, akiről jó híreket kapunk, a kiskunhalasi mezőgazdasági szakközépiskolából, mintha ta­nulmányi versenyt nyert volna valamelyik diákunk. A körültekintő iskolaérettségi vizsgálatok sora korrekciós osz­tály megszervezését sürgeti. Eb­ben tapasztalt pedagógus készíti elő a gyerekeket és így minimá­lisra csökkenthetjük azok szá­mát, akik kudarccal kezdik ta­nulmányaikat. A Kodály-év alkalmából külön is szeretném felhívni a figyelmet az 1973-ban szervezett ének-zenei tagozatra, jó hírű -fúvószeneka­runkra. Horváth László igazgató • Könnyűszerkezetes csarnok, mélykúti módra. Huszonöt éves a takarékszövetkezet A Bács-Kiskun megyei takarékszövetkezetek közül a mélykúti lett 1982-ben „Kiváló Szövetkezet”. Ügy érezzük, hogy az elismerésért különösen sokat tett a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigád. Tagjai­nak 83 százaléka 30 éven aluli fiatal, s eredményük azt is bizonyítja, hogy ifjú koruk ellenére elsajátították a szükséges szakmai ismerete­ket. Munkánk során érezzük a nagyközség gazdasági életének fejlő­dését, korszerűsödését. Igyekszünk rugalmasan alkalmazkodni az új fela­datokhoz; Megállapodtunk például a Gsongrád megyei Tejipari Vállalat­tal, a Dunántúli és a Duna—Tisza közi Dohányfermentáló Vállalattal fel­vásárolt termékek kifizetésére. A COOPTOURIST-tal történt megál­lapodás alapján segíthetjük a külföldi és belföldi utazások megszer­vezését. Jól együttműködünk az OTP-vel és a postával is, amelyek szintén gyűjtenek és kezelnek betéteket. Nagy összegű kölcsönállományunk lehetővé teszi, hogy zavartalanul segítsük a háztáji és kisegítő gaz­daságok, az áfésznél működő szakcsoporttagok munkáját. Harnos Ferencné ügyvezető ,,Széles utcák akácfákkal” A bácskai nagyközségben született Fenyő Miksa, aki cikkeivel, szerkesztőként és pénzzel támogatta a mo­dern magyar irodalom kibontakozását. A „Mélykút: a világ közepe” című írása — és az ebből közölt részlet — is bizonyítja, hogy mennyire szerette „öregkori álom­útjainak szép kikötőjét”. ... A Bácska északi szögle­tében fekszik — a halasi—ri- gyicai vasútvonal mentén, Já­noshalma és Bácsalmás kö­zött, amit már azért is meg­említek, mert hátha az én reli- giózus ragaszkodásom valakit arra csábít, hogy elnézzen oda. Táji szépségeivel nem merném csalogatni.-Pedig tó is volt a falu közepén, mi legalábbis tó­nak neveztük, ha befagyott, korcsolyáztunk is rajta. Ké­sőbb az elöljáróság kegyetlen józansággal megállapította, hogy nem tó ez, hanem pocso­lya és feltöltette. ... A lányok, ma is látom őket, ahogy össze- fogódzva fölvonulnak, száz szoknyában, a legfelső nehéz selyem volt — virágos kendő­vel —, dehogy tudok ennél pontosabb leírást adni. A fér­fiak kékposztó ünnepi öltözet­ben, vagy igénytelenebb feke­te ebelaszt (everlasting) ruhá­ban: a legények selyem vagy brokát mellénnyel (mándli, lajbi), pakfong gombsorral — szívesen emlékezem erre, na­gyon szép volt. Tó és hegy, mint topográfiai nevezetesség nem volt a falu­ban. Széles utcák akácfákkal és eperfákkal szegélyezve, ho­mok és por vastagon, őszidő- iben vagy hóolvadáskor fene­ketlen sár — nem emlékszem, hogy ez valaha zavart volna. Télen kiscsizmát viseltem, suszter nagybátyám nagy mű­gonddal csinálta és én hamar megtanultam, hogy kell lábam fejét a kapcába burkolni. Nem volt ez olyan egyszerű dolog. Hogy ezután valaki így ragasz­kodjon falujához és ne jusson eszébe még felnőttkorában sem, hogy kitanulja szociális és gazdasági adottságait, szóval, hogy falukutató legyen, hát ez bizony szégyen. Pedig milyen irigységgel állapítottam meg, hogy abban a vékonyka föld­rajzfüzetben, amit a harmadik elemiben olvastak Jánoshal­máról (akkor még Jankovác) meg van írva, hogy „jeges al­máiról híres”, ellenben Mély- kútról semmi, se tó, se temp­lomhegy”. Angolába is szállítanak Tudják-e azok a líbiai munká­sok, akik az Univerexpo Ipari Szövetkezettől rendelt favázas fölvonulási épületekben laknak, dolgoznak, hogy hol van Mély­kút? A földrengéstől sújtott olaszor­szági körzetekben a bácskai szükséglakások éppoly hasznos szolgálatot tettek, mint az Ango­lában felállított mélykúti favázas épületek. Az osztrák rendelők meg úgy vélekedtek, hogy üdülő- házaknak is kiválóak a mélykúti termékek. Téved, aki azt hiszi: csak kül­földön találkozhat a Bács-Kiskun megyei ipari szövetkezet termé­keivel. Szállítanak bőven belföl­di piacra is. Az Érdért Vállalat­tal együttműködve ajtókat, abla­kokat és hétvégi házakat gyárt hazai piacokra. A Típustervező Intézettel is összedolgozva készülő, új típusú, könnyűszerkezetes lakóház iránt máris nagy érdeklődés mutatko­zik külföldön. A szövetkezet fém­ipari részlege főként a fejlődő or­szágokban remél további piaco­kat elsősorban kisállattartó épü­letek, könnyűszerkezetes üzem­csarnokok szerelésére. A konfekcióipari üzem 60 asz- szonynak, lánynak ad kenyeret. Természetesnek tartják a nagy­községben; az Univerexpóra hi­vatkoznak, ha a falu iparáról van szó. A szövetkezet méltón képvi­seli a gyarapodó Mélykútot a nagyvilágban. Borsódi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom