Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

1982. október 20. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉSEK A LAKÁSGAZDÁLKODÁSRÓL Az igénylés szabályai oo JÓKEDÉLYÉRT SEM MENNEK A SZOMSZÉDBA Szakácsok a szőlőben • íme a bizonyíték: nem kímélik magukat a gyerekek. (Méhesi Éva felvétele) Soltész Lászlótól, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kommunálisügyi főosz­tályának vezetőjétől elsőként ar­ra a sokakat érdeklő kérdésre kér­tünk választ, hogy a Miniszter- tanács ismert döntése nyomán melyek hazánkban a lakásigény­lés szabályai. — A tanács által elosztandó la­kásra, tehát tanácsi bérlakásra, vagy tanácsi értékesítésű és ta­nácsi vevőkijelölésű lakásra az igénylést vagy az igénylő állandó lakóhelye, vagy az állandó mun­kahelye szerint illetékes elsőfo­kú lakásügyi hatóságnál kell be­nyújtani — mondta. — A fővá­rosban a lakásigénylés csak ak­kor vehető nyilvántartásba, ha az igénylő igazolja, hogy az ál­landó lakóhelye legalább öt éve Budapesten van, vagy legalább öt éve Budapesten áll munka-, illetve szolgálati viszonyban,- vagy szövetkezeti, illetőleg mun- . kaközösségi tagsági viszonyban. Más város esetében a főváros­ra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Azt azonban a tanácsrendelet előírhatja, hogy mérsékeljék a városokba áram­lást azzal is, hogy a tanácsi el­osztású lakások kiutalásánál le- ' gyen feltétel a meghatározott idő­tartamú (például ötéves) helyben lakás vagy állandó munkaviszony. Az egyiittlakók számától függ — Az új jogiszabály szerint mi­ről kell nyilatkoznia az igénylő­nek kérelme benyújtásakor? — Az új jogszabály előírja; nyilatkoznia kell arról, hogy la­kásigénylést másik lakásügyi ha­tóságnál nem nyújtott be. volt-e korábban olyan tanácsi vagy vál­lalati bérlakása, amelynek a la­kásbérleti jogviszonyáról pénz­beli térítés ellenében lemondott, továbbá korábbi tanácsi bérlakás kiutalásakor kapott-e, illetőleg mely személyek után kapott szo­ciálpolitikai kedvezményt? — Megtagadható-e fiatal há­zaspár igénylésének nyilvántar­tásba vétele? — Nagyon fontos tudni, hogy a lakásügyi hatóság a fiatal há­zaspár lakásigénylésének nyil­“^'átttartását nem tagadhatja meg, illetőleg a nyilvántartásból nem törölheti, még ha a fiatal házas­pár az igénye kielégítéséig — ideiglenesen — a lakásügyi ható­ság működési területén kívüli te­lepülésre (például szülei, hozzá­tartozói tulajdonában levő hét­végi házba) költözik. — Ugyancsak igen sokakat fog­lalkoztató kérdés, hogy mekkora lehet a lakásigény mértéke? — Nagy jelentősége van a jo­gos lakásigény mértékének akár a tanácsok útján kívánják kielégí­teni, akár a magánlakás-építés­sel. A tanácsi lakásügyi hatóság csak olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki. amely a la­kásigény mértékét nem haladja ; meg. A lakásigény mértékének alsó, illetőleg felső határa az együttlakó személyek számától függően a következő: két szemé­lyig: egy-két lakószoba — három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba — négy személy .esetében: kettő-három lakószoba — öt személy esetében: két és . fél-három és fél lakószoba — — hat személy esetében: három­négy lakószoba — hét személy esetében: három és fél-négy és .fél lakószoba — nyolc személy . esetében: négy-öt lakószoba. — Mikor lehet valakit a bér­lővel együttlakó személynek te­kinteni? — Az új jogszabály kimondja, hogy a tanácsi bérlakás kiutalá­sára irányuló kérelemben a bér­lővel együttlakó személyt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve állandó jel­leggel együtt laktak és a bérlő­vel együtt költözik a lakásba. — A fiataloknál a születendő gyermekeket is így minősítik? — A fiatal házaspárok számára kedvező az a rendelkezés, mely szerint az együtt lakó személyek számának megállapításakor leg­feljebb két születendő gyermek is figyelembe vehető, ha a taná­csi bérlakást a fiatal házaspár emeletráépítés, tetőtér-beépítés, toldaléképítés, műszaki megosz­tás1 vagy nem lakás céljára szol­gáló helyiségnek lakássá való át­alakításával vagy más módon lé­tesíti, illetőleg a bérlő halála ese­tén a lakásbérleti jogviszonyt a fiatal házaspár folytatja. Abban a kérdésben, hogy a la­kást igénylő milyen mértékben elégíthető ki, a rendelkezésre álló lakások, továbbá az igénylők szá­ma és összetétele stb. figyelem- bevételével — a rendeletben fog­laltak alapján. — a lakásügyi ha­tóság jpgosult dönteni. A lakás­alap jobb kihasználása indokolt­tá teszi, hogy a lakásigény kielé­gítése a-mérték felső határán túl még akkor sem teljesíthető, ha az együtt lakó személyeknek jár­na (egészségi állapotuk, munka­körük stb. címén) külön szoba. A letét összege — A szóban forgó intézkedések­kel került a köztudatba ez a ki­fejezés, hogy: „igénylési letét”. Mit jelent ez? — A tanácsoknak kell gondos­kodniuk arról, hogy a mindenko­ri lakásigénylésekről megbízható ismereteik, adataik legyenek. Ez csak megfelelő, pontos nyilván­tartással biztosítható. Ehhez szükség van arra, hogy a bérlők eleget tegyenek kötelezettségük­nek, s a lakásigényléssel kapcso­latos változásokat a tanácsoknál bejelentsék. Ez azonban gyakran elmarad. Ezért a lakásigénylések pontosítása céljából, a Miniszter- tanács rendelete lehetővé teszi, hogy a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendelete a lakásigénylés benyúj­tása. illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújítása esetére egyszeri igénylési letét fizetését előírhatja. Vagyis a tanácsok rendeleteik- ben az igénymegújítást, illetőleg az új igénylés beadását (nyilván­tartásba vételét) igénylési díj le­tétbe helyezéséhez köthetik. A letét előtakarékosságul is szolgál, amit kamataival együtt a lakás­használatbavételi díj, illetőleg az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni. A lakásigénylés visz- szavonásakor az igénylő a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszakapja. — Mekkora lesz az igénylési letét? — Ennek mértékét, továbbá a megfizetésével, illetőleg elenge­désével stb. kapcsolatos részletes szabályokat is a tanács rendelete állapítja meg. Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől, szoba­számától és komfortfokozatától függően — eltérő mértékű lehet. Az igénylési letétet — az e cél­ra nyitott számlán — az Orszá­gos Takarékpénztár kezeli és ha egy éven belül felhasználják, évi 2 százalék, azon túl pedig évi 5 százalék kamatot térít. — Mi történik, ha valakinek akár csak átmeneti időre is, de szüksége Volna az így letétbe he­lyezett pénzre? Kiveheti-e úgy, mint más takarék betétet az OTP- től? — A letéti számlát megszün­tetni vagy a számlán levő össze­get időközben más célra felhasz­nálni csak a lakásigénylésnek a tanácsi nyilvántartásból való tör­lését követően lehet. Fontos tud­ni tehát, hogy ha a letéti össze­get más célra használják fel, a a lakásigénylés megszűnik. 1983. január 1-e és június 30-a között — Mikor kell a lakásigénylése­ket megújítani? — A lakásellátás új rendszeré­nek kialakításához a tanácsoknak pontos adatokkal kell rendelkez­niük a lakásigénylésekről, illető­leg arról, hogy a lakosság — a lakáshoz jutás új igénylési, pénz­ügyi és egyéb feltételeit megis­merve — fenntartja-e lakásigény­lését, s ha igen, milyen lakásel­látási formára? Ezért az új rende­let előírja, hogy az 1982. decem­ber 31-én fennálló igénylések esetében 1983. január 1-e és június 30-a között a lakásigényléseket meg kell újítani. A megújítás gyakorlati lebonyolításának mód­ját a tanácsok határozzák meg. — Tehát elképzelhető, hogy az úgynevezett letéti díj révén az igénylés puszta megújítása is pénzbe fog kerülni? — Ott, ahol az illetékes tanács így határoz. Erről a tanács jogo­sult dönteni. Az állami lakások körébe a jövőben is a tanácsi bérlakások, a vállalati bérlaká­sok, a szolgálati lakások, továbbá — 1985 végéig — a tanácsi beru­házásban, állami támogatással ér­tékesített, úgynevezett tanácsi ér­tékesítésű lakások tartoznak. 1985 után a tanácsi beruházás­ban épülő lakásokat állami (köz­ponti) támogatás nélkül — a pénz­ügyi feltételekre vonatkozó álta­lános rendelkezések szerint — ér­tékesítik. A tanácsi bérlakásokért az arra való jogosultság alapján differenciált összegű — a laká­sok alapterületének figyelembe­vételével megállapított — 1981- től érvényes lakáshasználatba­vételi díjat kell fizetni. Előny a fiataloknak, a nagycsaládosoknak — Hogyan érvényesül a lakás­elosztás és -gazdálkodás új rend­szerével szemben a jogosan tá­masztható követelmény, hogy összhangban legyen társadalmi és gazdasági fejlődésünkkel, élet­színvonal-politikánkkal ? — A lakásügyi jogszabályokat a Központi Bizottságnak és a Mi­nisztertanácsnak az 1982. április 7-i határozatával jóváhagyott irányelvek alapján vizsgálják fe­lül és egészítik ki. Az elmúlt idő­szak tapasztalatai indokolttá tet­ték a lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek felülvizs­gálatát, a jogalkalmazás gyakor­latának egységesebbé tételét, s a lakásügyi hatósági eljárás egy­szerűsítését. A társadalmi igazságosság szellemében alapvető követel­mény, hogy elsősorban a család­alapító fiatal házaspárok és a többgyermekes családok juthas­sanak jobb feltételek mellett la­káshoz. Ezért a tanácsi lakásel­osztásban általánossá kell tenni a lépcsőzetes lakáskiutalást. Szükséges, hogy a tanácsok va­lamennyi lakásellátási formára kiterjedően vegyenek részt a köz­ponti lakásgazdálkodási elvek ki­alakításában és helyi alkalmazá­sukban. Cserhalmi Imre Enyhén szólva nem volt sze­rencsénk, amikor a Kunbaja-Bács- szőlősi Állami Gazdaság 200 hek­táros szőlőültetvényén keresni kezdtük a szüretelő diákokat. Persze, a Lada sem kifejezetten homokfutó konstrukció: így az­után jó darabig hiába próbáltuk átképezni sivatagi hajóvá. Végül is egy UAZ-terepjáró képében megjelenő mentőangyal érkezett a segítségünkre, és a posza ho­mokból szilárdabb talajra vontat­tak minket. Megtaláltuk a gyere­keket is, a kiskunhalasi Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Iskola diákjait. Az idő ekkor már dél felé járt, s azon ünnepélyes pillanatra idő­zítettük színrelépésünket, ami­kor Lakatos László és Vastag György tanár úr lefújta a műsza­kot. Pillanatok alatt körbefogtak a nyakig maszatos lurkók, s — minden szemrehányás nélkül — demonstrálták kezük ragacsossá­ga által, milyen derekasan dol­goztak. A szakmunkásképző iskola el­sős diákjai (mind az öt osztály) dacolva a hűvös kora reggel mun- kakedv-romboló hatásával, már az első nap nagy rohammal fog­lalták el a kijelölt területet. Per­sze először átestek a balesetvédel­mi oktatáson, egyebek közt arra is felhívták a figyelmüket, hogy a gépek körül vigyázatosan forgo­lódjanak, a kordonok között pe­dig lehetőleg ne mutassák be a Zrínyi kirohanása című rögtön­zött népszínművet. Meg is fogad­ták az intelmeket, s egész figyel­müket a tőke-kéz-kés-láda „té­makörnek” szentelve az I C osz­tály már az első napon dobogós helyet vívott ki a versenyben. Vass Zsuzsanna higanyfürge- ségű lány, talán a jövendő idők nagy szakácsa. Ugyanis ezt a szak­mát választotta. Kisszállásról jár az iskolába, s ahogy így elnézem, Nyílt szóval — aggodalmakról és kiútról című cikkében Tábori András napjaink új, elsősorban a nehéz kül- és belgazdasági hely­zetből fakadó gondjait, kétségeit veszi számba, s igyekszik megvi­lágítani az esélyeket, a lehetősé­geket és a követelményeket. A szeptember elején Nyíregy­házán < rendezett elméleti tanács­kozás anyagából a folyóirat közli Huszár István Ifjúság és társada­„Kórház vagyunk a város szé­lén” — így panaszkodott az; Új­pesti Dózsa edzője sérült játéko­sai miatt. íme, a népszerű cseh­szlovák filmsorozat címe éppúgy bekerült a köztudatba, mint a ko­rábbi folytatásos történetekből is­mert „Egy óra múlva itt vagyok”, vagy, „Ha egyszer ezt a klubban elmesélem” szólások. Régen sugárzott a televízió olyan érdeklődést felkeltő, minden társadalmi rétegben kedvezően fogadott tanmesét, mint amit Ja- roslav Dietl olykor túlságosan is cselekményes , forgatókönyvéből készítettek. Írója biztosra ment. Tudta: a két .világháború között a (kis)polgári olvasók falták az orvosregényeket. Kisujjában van az (olcsó) hatáskeltés tudománya. A műtők világa mindig sejtelmes borzongást kelt a laikusokban. Gondosan összegereblyézte mind­azokat a közéleti problémákat, amelyek (nálunk is) borzolják az embere^ idegeit, foglalkoztatnak fiatalt, s öreget. Egy pillanatra sem feledte ,a legfontosabbat: csak óvatosan a valósággal!, mert az riaszt, kedvetlenít, s mi több; untat. Így vélik milliók és mil­liók Csehszlovákiában, szép ho­nunkban. Mint egy leánynevelő otthon, olyan steril, idilli volt a környezet. (A betegek jajgatása is édes zenének érződött). És ter­mészetesen a jók elnyerték ju­talmukat, a megjavulásra érde­mesek megjobbultak, és a sarok­ba térdepeltek a vétkesek. Egyik­másiknak még a fülét is meg­húzta a rendező bácsi. Őszintén bevallom, már-már giccset kiál­tottam, amikor a szép Esbeta dok­tornő a természetesen aranyos, „cukor” kisgyerek megnyugtatá­sára mamának adta ki magát, és a véletlenül mögötte álló kollé­gáját pedig az ügy érdekében pa­pának. (Ennyi harmónia láttán persze megnyugszik a kicsike, ennyi leleményesség és önfelál­dozás láttán pedig a tehetséges, ám rossz útra tért, jóképű dok­tor végérvényesen vállalja a fér- ji — majd minden valószínűség szerint —, az apai szerepet. Az ér­jókedvéből futja arra is, hogy a másoknak fárasztó buszozást is vidámsággal töltse meg. Rajcsány Attila mélykúti ille­tőségű. Nem megy egy-két mó­káért a szomszédba, s társai har­sány nevetéssel jutalmazzák be­mondásait. A kést viszont úgy forgatja, mint a mesterszakács a fakanalat, így is illik, belőle is szakács lesz, ha felnő. (Már most megközelíti a 180 cm-t). Vilmos Marika a bátrak triójá­nak harmadik tagja, akiket a töb­biek delegáltak a közszereplésre, márminthogy belekerüljenek az újságba. A gyerekek gyűrűjében legalább száz ceruza és száz jegy­zetfüzet kellene, hogy az elhang­zottakat mind le lehessen írni. A lényeg talán ennyi: — Van vidámság, van jókedv. — A tábor tetszik, nem érhet semmit kifogás. — Jó a koszt, bár néhányan úgy vélik a repeta lehetne több is. lom című, zárszavával kiegészített vitaindító referátumát, vala­mint Ancsel Éva Az értékek vál­tozása és az ifjúság, Pataki Fe­renc A nemzedékváltás a szocia­lista fejlődés folytonossága című előadását. Az emberi gazdaság el­méletéhez címmel Augusztinovics Mária írt cikket, Bossányi Kata­lin öt építőipari vállalat vezetői­vel folytatott beszélgetést. A zene nem magánosok kedv­zelgősség csuprával jól meglo­csolt történetből bőven idézhet­nék hasonló, „a szívnek meg kell hasadni” jeleneteket). De mit számít mindez, ha „ki­lencven meg kilencvenöt száza­lékos nézettség” várta az aznap­ra esedékes pokolgéprobbantá­sok, sztrájkok, áremelések, ütkö­zetek, kivégzések, visszaélések után a mindig csak beosztott, de mindig derűs, mindig okos, és ami a legfontosabb, mindig igaz­ságos Strosmajer doktort. Mint a népmesékben, ebben a város­széli kórházban is a legkisebb tesz igazságot, és ő választja szét az ocsút a búzától, ő fejezi ki a kis­emberek morálját, véleményét. Azért hivatkoztam ilyen hivata­losul a Kórház a város szélén át­ütő sikerére, mert magam is hasz­nos, élvezetes műsornak tartom. Alig néhány napja ülték meg a szeleburdi ápolónő és talpraesett Ünnepélyesen kijelentem, hogy nemcsak azért tetszett a Dél-Al­földi Krónika legutóbbi száma, mert a szokottnál több Bács-Kis- kun megyei riportot, tudósítást láthattunk, hallhattunk. Érződött a műsor szerkesztőjén. Pavlovits Miklóson, Király Zoltán műsor­vezetőn, hogy jól ismerik ezt a megyét, tudták, mit érdemes ala­posabban szemügyre venni, kiket érdemes megszólaltam. Mert a jó híradóműsorok készítésének a riportalanyok, a tájékoztató sze­mélyek megválasztása talán a leg­fontosabb követelménye. Még azokat is föllelkesíthette Miskó István tanácselnök szakszerű lel­kesedése, akik életükben nem jártak a Tisza menti nagyközség­ben. Tiszteletre méltó ügyszere­tettel használta föl a nagyközsé­gi tanács elnöke a képernyő nyil­vánosságát a község menedzse­lésére. Ettől a tevékeny lokálpat­rióta-szenvedélytől vált izgalma­sabbá, emelkedettebbé a tisza- kécskei krónika. Karáth Imre — Szórakozásban sincs hiány. Vérremenő meccsek hivatottak eldönteni ki a különb kézilabdás, a halasiak-e vagy a négy sorral arrább szüretelő szegedi közép- iskolások? — Aztán van diszkó, mert még táncolni is marad kedvük a mun­ka után, s bejelentette érkezését a PBT-show. Gyorsan telnek a napok, s aki szorgalmasan gyűjtögeti a tele ládákat (öt forintot ér egy), az az ellátásért levonandó napi 34 fo­rint mínusszal is jócskán visz haza pénzmagot. A tanárok is elégedettek a gye­rekekkel. Nekik ez az egyhetes munkakapcsolat alkalmat ad a tanulók megismerésére. Az hogy summásan ügyeseknek, rendesek­nek titulálják az elsős évfolya­mot, arra enged következtetni, hogy itt a szőlőben jó alapokra épül a tanár—diák kapcsolat. . . Nagy Mária telése ... címmel Ittzés Mihály írt tanulmányt Kodály Zoltánnak a magyar zenei nevelés érdekében kifejtett munkásságáról. Közoktatásunk kérdéseivel fog­lalkozik Kozma Tamás Közös kö­zépiskolák felé? és Lévai Zoltán Kerüljük el a sematikus megol­dásokat! című cikke. Bihari Pé­ter az egyetemi politikai gazda­ságtan tankönyvvitájáról számol be. A szovjet élelmiszerprogramot ismerteti Munkácsy Gyula írása. (MTI) KÉPERNYŐ Búcsú Sova főorvostól és társaitól Dél-Alföldi Krónika legénye frigyét, a sebész főorvos alighogy odaért a kétkeziekkel zsúfolt rendelőjébe, de már alig- alig emlékezem a sorozat bosz- szantó túlzásaira, naivságaira. Strosmajer doktor derűjét, Sova főorvos bölcs emberségét azon­ban sohasem feledem. Ha leg­alább egy ilyen rokonszenves egyéniséget találnak egy sorozat­hoz, a művészek már félig-med- dig megnyerték a közönség bizal­mát. Most a kitűnő színészek, és a remek magyar tolmácsolok se­gítségével több ilyen rokonszen­ves embert szerettünk meg, és hit­tük el nekik, hogy érdemes bíz­ni a többiekben, hinni kell az emberekben. Mert végül is az ug- ra-bugra kórházi középkáder is megleli a maga párját, és mint valós eseményeket tárgyalták, vi­tatták az emberek fodrásznál, bu­szon a Jaroslav Dudek rendezésé­ben látott sorozatot. (operatőr) és Kutasi Ferenc (ri­porter) természetvédelmi útika­lauzából is kifénylett a nemes szándék: Minél többen jöjjenek a Kiskunsági Nemzeti Park gyö­nyörű tájainak megtekintésére, élvezzék a jó levegőt, becsüljék — velük együtt — kis hazánk szépségeit. Még Bács-Kiskun megyeiek szá­mára is tudtak újat mondani, mu­tatni. Igen fontos érveket mond­tak el az E5-ÖS út kapcsán is a krónika munkatársai, és az álta­luk megszólaltatott illetékesek. Arról már nem ők tehetnek, hogy a regisztrálás, a ténymegállapítás szintjén maradt ez a riport. Ha már a körzeti stúdió hangos új­ságjának kedvező összképét, alig- alig szeplősítő apróbb fogyatékos­ságokról esik szó. nem hallgatha­tom el, hogy egyik-másik tudó­sítás operatőre — például a tisza- alpárié, a színházi riporté — nem tette túl magasra a mércét. Heltai Nándor Megjelent a Társadalmi Szemle októberi száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom