Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-19 / 245. szám
1982. október 19. • PETŐFI NEPE • 3 BESZÉLGETÉSEK A LAKÁSGAZDÁLKODÁSRÓL Az építés pénzügyi feltételei (2.) I Nyilvánvaló, hogy a Miniszter tanács határozatának rendkívül sok, a lakosságot közvetlenül érintő és orientáló pénzügyi következménye van, több új, ilyen vonatkozású jogszabály, rendelet lát majd napvilágot. Néhány alapvető tudnivalóról kérdeztük Németh Zoltánt, a Pénzügyminisztérium közlekedési, építésügyi és lakáspolitikai főosztályának vezetőjét. Saját erőből — A 'lakásépítés pénzügyi feltételeivel, illetve szociálpolitikai kedvezményekkel ■ kapcsolatban manapság \gyakran használt fogalom: az úgynevezett saját erő. Mit értetnek ezen? — Mindenekelőtt azt, hogy a lakásépítési (vásárlási) kölcsönöket csak az építtető (vásárló) saját anyagi eszközeinek kiegészítésére lehet nyújtani — mondotta. — Ez egyrészt azt jelenti, hogy ha valaki meglevő ingatlanát eladja vagy lakásbérleti jogáról térítés ellenében lemond, s emellett épít vagy vásárol másik lakást, akkor az eladási árat vagy térítést a lakás építésére (vásár lására) köteles költeni. Amennyiben ez az összeg nem fedezi a költségeket (az árat), akkor a fennmaradó kiadásaira kölcsönt kaphat. Másrészt azt is jelenti ez a szabály, hogy nem kaphat kölcsönt, akinek nincs fedezete az őt terhelő költséghányadra. A meglevő anyagi eszközöket viszont az építtető (vásárló) akkor is köteles a lakásra fordítani, ha ezzel túllépi a saját erőből befizetendő kötelező összeg minimális mértékét. A saját erő egyébként nemcsak készpénzt jelent. A már elkészült épületrészek költségvetés szerinti kivitelezési költségét saját erőként kell számításba venni, akárcsak a helyszínen tárolt (az építkező tulajdonát képező) építési anyagot, sőt a még le nem szállított, de megrendelt és kifizetett építési anyagot is, Házilagos kivitelezésnél saját erőnek számít a már elvégzett és a vállalt saját munka, természetesen csak olyan mértékben és összegben, amely reálisan teljesíthető. — ‘Végül ís mekkora az úgynevezett isaját erőből fedezendő minimális hányad? — Ezt a következő táblázat jól ábrázolhatja: Építési (vásárlási) Munkáltatói támogatás forma van: nincs: Családi hát 20% 40" „ többszintes vagy csoportház 10”, sou„ A táblázatban közölt százalékos mértékek csak minimumok, amelyeknél kisebb nem lehet, de sok esetben nagyobb lesz a saját erő aránya. Például akkor, ha az építkezés (vásárlás) költségesebb (drágább), mint a társadalmilag ma elismerhető méretű és felsze- reltségű lakás átlagos építési költsége (ára). — Kérem, mutassa be ezt egy példa Isegítségével. — Szívesen. Mondjuk, egy lakás építési költsége (eladási ára) 580 ezer forint. A hitelpolitikai irányelvek alapján nyújtható legmagasabb összegű kölcsön például családi házra 300 ezer forint, többszintes épületeknél 360 ezer forint. Ez esetben a saját erő pénzben kifejezve kétgyermekes házaspár számára a következő: költség 580 ooo Ft kedvezmény _______________________60 000 Ft 5 20 000 Ft saját erő családi házra 220 000 Ft többszintes építkezésnél 160 000 Ft Ha esetünkben a munkáltató a költség 20 százalékának megfelelő 104 ezer forint összegű támogatást nyújt, akkor a saját erő családi háznál 116 ezer forint, többszintes építkezésnél 56 ezer forint. Amennyiben viszont a hitelpolitikai irányelvek alapján az adható kölcsön legmagasabb összege az előbb feltételezettnél kisebb, annyival nagyobb lesz a saját erő pénzben kifejezett összege. — [De (az építtetők <egy része a „saját ,erőt” házilagos munkával ■ is teljesíti. — Így van. Ezért lehetséges, hogy az építési költségek terheit az építtetők, különösen a szerényebb keresetű fiatalok saját munkával csökkenthessék. A fél- készház-’kivitelezési módszer lényege, hogy általában az épület szerkezeti részeit szervezett kivitelező; s a befejező szakipari munkákat az építtető készíti el. Tanácsi értékesítése lakások — fVfit kell tudni az úgynevezett tanácsi iberuházásban értékesítés céljára épített lakások vásárlásáról? — A vevőt a lakásügyi hatóság határozattal jelöli ki, a jóváhagyott lakásigénylési névjegyzékre felvett és ilyen lakásra jogosult igénylők közül. A lakásügyi hatóság a kisajátítottak vagy szanáltak elhelyezésére is juttathat ilyen tanácsi lakást az erre vonatkozó szabályok szerint. Ezeknek a lakásoknak az eladási árát az építtető tanács végrehajtó bizottsága az építési költség alapján állapítja meg. Az üzlethelyiségek, garázsok és más, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyek a tanácsi értékesítésű lakásokkal együtt épültek, csak készpénz ellenében értékesíthetők, akár a vevő kizárólagos, akár a vevők közös tulajdonába kerülnek. — Az Hlyen ilakásdk vásárlásához is Inyújtható állami támogatás? ( — A tanácsi értékesítésű lakások egy részénél — ha a tanács a kontingensből erről rendelkező határozatban jelöli ki a vevőt — állami támogatást kell nyújtani, átmenetileg 1985. december 31-ig. — ‘Mekkára lehet az állami támogatás mértéke? — Egyszobás lakás esetében 60 ezer forint, másfélszobás lakás esetében 70 ezer forint, kétszobás lakás esetében 80 ezer forint, két és fél szobás lakás esetében 90 ezer forint, háromszobás lakás esetében ÍOO ezer forint. Az állami támogatást legfeljebb a vásárló jqgos lakásigényéhez mérten a felső határnak megfelelő szobaszámú' lakasra lehet megállapítani. Ebből a szempontból csak a vásárlóval közös háztartásban élő házastársat (élettársat), továbbá az általa eltartott gyermekét és más eltartott családtagot lehet figyelembe venni. Munkáltatói támogatás — \Már több mint tíz éve létezik ta Idalgozók lakásépítéseinél a munkáltatói -támogatás. Csak mii- liárdokkal mérhető az eddig így nyújtott segítség, iMost még jobban előtérbe kerül ez a forma. — Az 1983. január 1-től hatályos új jogszabály kidolgozása során lényeges szempont volt. hogy a munkáltatók pénzügyi lehetősége, a lakásépítési alap képzése az eddigieknél kiegyensúlyozottabbá váljék, A munkáltató pénzbeni, valamint egyéb és természetbeni támogatást is adhat. A pénzbeni támogatást- — lakásépítési alapjából — a következők szerint nyújthatja: hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt ad, vissza nem térítendő támogatást ad, a tanács vagy az OTP részére költségeket térít, dolgozói elhelyezésére alkalmas lakóépületeket, lakásokat épít, vagy ilyen lakások építéséhez hozzájárul. — A társadalmi (munka ellenértéke lis Vehet forrása la munkáltatói lakásépítési alapnak? — Igen, méghozzá úgy, hogy a munkáltató szerv gazdasági eredményességétől függetlenül is ad lehetőséget a lakásépítés támogatásához. Ezért, véleményünk szerint a szakszervezetnek, a KISZ-szervezetnek egy-egy munkáltatónál az eddiginél lényegesen nagyobb részt kellene vállalnia az ilyen muniják szervezésében, mert az igazi kölcsönös támogatás, az igazi öntevékenység a kollektíva segítsége lenne. — Bizonyára időben megjelennek majd itzok to jogszabályok, amelyek lelőírják, hogy a gazdasági egységeknél hogyan képezhető erre a célra pénzügyi alap. — Igen, de ezek ismeretében a munkáltató szerveknek vagy a kollektív szerződésben vagy — ahol ilyen nincs — külön szabályzatban kell meghatározniuk, hogy a helyi igényeknek, lehetőségeknek és §. jogszabály előírásainak megfelelően milyen támogatást nyújtanak dolgozóik lakásproblémáinak megoldásához. Ezeket a szabályokat a munkáltató szerv vezetője a szakszervezettel és a KISZ-szer,vezettel kölcsönösen alakítja ki. Előnyben kell részesíteni a fiatal házaspárokat, a többgyermekes családokat, továbbá — a leszerelést követő két éven belül — a sorkatonai szolgálatot teljesítő dolgozókat is. A támogatás módját és mértékét ismertetni kell a tölbbi dolgozóval, téhát a támogatást nyilvánosságra kell hozni; ez növeli a társadalmi ellenőrzést.. Hitel: felújításra, tatarozásra — Áttérve egy‘'másik, közérdekű 1 témára: mire lehet még kölcsönt igényelni az OTP-től? — Lakóházak (lakások) felújítására, tatarozására, lakások műszaki megosztására vágy kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá alakítására, lakások bővítésére (toldaléképítés), lakások korszerűsítésére és közművesítésre, meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, valamint a gazdaságosabb, ésszerűbb fűtési módok bevezetésére. — iPársze, 'hitelek eddig is léteztek. \Mekkora összegben? — A nagyságrendeket érzékelteti, hogy az V. ötéves tervben (1976—1980) mintegy 180 ezer olyan felújításra, korszerűsítésre, bővítésre került sor, amelyhez több mint nyolcmilliárd forint kedvezményes állami hitelt vettek igénybe. A hiteligénylök száma, s a hitelek összege dinamikusan emelkedett. Tehát a hitelek, a pénzügyi feltételek összhangban kell, hogy legyenek a népgazdaság teherbíró-képességével. Ezért a kedvezményes állami kölcsön felső határát az évenkénti hitelpolitikai irányelvek határozzák meg. A kedvezményes állami kölcsön általában legfeljebb az építési költség 70 százalékáig nyújtható. kamata évi három százalék, törlesztési ideje legífeljébb 15 év. Ha az adós a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt fizeti vissza a kedvezményes kamatozású kölcsöntartozását, akkor a fennálló tartozásából annyiszor egy százalék engedmény illeti meg, ahány évvel korábban fizet. Lakóingatlanok vásárlása — Kapható-e la kölcsön akkor is, ha az állampolgár nem az államtól vásárol? — Igen, a nem állami tulajdonban levő lakóingatlanok (lakások, családi házak) megvásárlásához a megfelelő fizetőképességű, ingatlanszerzésre jogosult állampolgárok kölcsönt vehetnek fel az Országos Takarékpénztártól. — Nem ritka az >az eset, amikor 'a magántulajdonban levő lakóház bérlője jobb jövedelmi és lakáskörülmények Között él, mint a tulajdonos, pkit ráadásul a tulajdonával kapcsolatos olyan terhek is sújtanak, mint a javítás— karbantartás, de la lakbér ■ erre távolról sem élég. 'Ez az ’új OTP- kölcsön lenyhíthet pzen a helyzeten? — A személyi tulajdonú lakásban lakó bérlők és a tulajdonosok közötti feszültségek oldódhatnak és a bérlő tulajdonossá válásával megszűnhetnek az ellentmondásos, gyakran nyilvánvaló igazságtalan helyzetek. A lakóingatlanok megvásárlásához egyébként az OTP legfeljebb tíz évre nyújt kölcsönt. A kölcsön feltételei részletesen megjelennek majd a jogszabályban. E feltételek közül a legkézenfekvőbbek egyike, hogy a kölcsönt az OTP a vételár kifizetéséhez adja, ezért az eladó és a vevő között létrejött adásvételi szerződést be kell mutatni. Cserhalmi Imre Kedves látogatók Békéscsabáról Országos méretű összefogás támogatta a kiskunhalasi mozgássérült gyermekek nevelőintézetének létrehozását. A sok-sok névből összeállt listán szerepel a békéscsabai gyermekotthoné is. Az ott dolgozó kollektíva tagjai nemrégiben Kiskunhalasra látogattak, hogy tanulmányozzák az intézetben folyó munkát. A kedves vendégeket nagy örömmel fogadták, s bemutatták nekik a kiskun város nevezetességeit is. (Kis- péter Imre felvétele). TISZÁKÉCSKEI, VÁROSFÖLDI ELADÓK BUDAPESTEN Az alma és árai, meg a fogyasztók — A vevő azért vevő, mert igénye van neki. A csaknem százesztendős budapesti, Tolbúhin körúti vásár- csarnok régi falai közt változatlanul időtálló ez a mondás. Akitől származik: a Pintér házaspár a napi tapasztalatból tudja ezt. Huszonegy éve árusítanak. Alig fél hét alatt 4660 kilogramm almát adtak el, s kétszáz mázsa burgonya — mutatják — már lent, a pincében. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz árudájában, akárcsak másutt a csarnokban, nincs meghirdetett hetipiaci nap. Piac, kereskedés van itt a nap minden órájában, percében. Versenyben „Lemegyek a piacra”. A hetedik, vagy nyolcadik emeleten lakó háziasszony valóban csak lemegy, mintha az ABC-be menne vásárolni. S mit talál? Almát, körtét, szilvát, lila és fehér hagymát, szép karfiolt, tőkehúst, felvágottat — s áruikkal egymással versengő eladókat. Az almavásár csak ezután kezdődik. Hiába kiáltanánk ki vásárnak — ez még nem az igazi. Bár gazdag a felhozatal, a vevők sokat kerülgetik az ország minden tájáról való, a pultokon kisebb-na- gyobb halmokban, kínált jonatánt, starkingot, parment. Lacházi jonatánt, 6 forintért. Közepes méretű. Egyöntetű nagyságú, de nem vonzza különösebben a vásárlókat. A közelben ZÖLDÉRT-stand. Vezetője, Sza- raferta Varbina — próba, szerencse! — 5,60 forint kilogrammonkénti áron almavásárra csábítja vevőit. Sikerül? Nem sikerül? Kovácsi Gézáné háziasszony szerint: „Szépek, jók az almái”, ám egyelőre egy-két kilónál többet nem vesznek tőle. Egy tízkilós almavásárlás manapság a Tolbu- hin körúti csarnokban eseményszámba megy. Iskolás gyerekek jönnek. Kérnek negyed-, vagy fél kiló almát, ami tízóraira elég — ez a gyakoribb. „Tavaly kint árultuk az almát” A tavalyi hó emlegetése ez évben, tudom, nem túl szerencsés — pár mondat erejéig mégis arra kérem Szabó Józsefet, a Városföldi Állami Gazdaság 91-es számú üzletének a vezetőjét: mondja el, milyen volt a tavalyi almavásár! — Tavaly ilyenkor már kint árultuk az almát, az utcán, naponta 70 mázsányit. Háromfélét, és 3.80-ért. Ma? örülünk, ha a két csarnoki boltunkban, bent el tudunk adni hetente 100 mázsa jonatánt és starkingot. Valahogy nem olyan kapós az alma. Persze, ha .,kifut” a szőlő, a szilva, a körte, akkor majd elkel az alma is — reméli a megyénkben gazdaság üzletének a vezetője. Persze, vásár idején lesz az még olcsóbb idén is . . . A tárolás sem tarthat azonban a végtelenségig. Az öreg épület pincelabirintusa annyira málladozó, hogy a Fővárosi Csarnok- és Piacigazgatóság felújításával nem biztos, hogy vár a következő őszig. A föld alatti tárolás így részben csak szükségmegoldás, ezalatt az alma veszít az értékéből. Élnek az alkalommal — Nincs kiút? — kérdezem Szabó Józseftől. — De van — válaszolja a veze, tő. — Nem régóta részt veszünk az üzemek és az iskolák felnőtt- és gyermekélelmezésében, négy forint ötven fillérért adott almával. A városföldi gazdaság boltvezetője jól számít, helyesen teszi, hogy az értékesítésre ezt a kedvező alkalmat kihasználja. De különben sem ülhetne ölbe tett kézzel sokáig semelyik piaccsarnoki kereskedő sem, amikor azt látja: a szomszédnak — lám csak! — még különb a portékája. Akkor már az övé sem lehet rosszabb. A konkurrencia erős; nem tűri meg. kiveti a legfőbb szabályzóval, a jó kínálattal megméretett silányabb árut. Egy vevő (Mészárosáé), aki a mindszenti Lenin Tsz • üzleténél két kilogramm lecsópaprikát kér, tapasztalatával megerősíti a látottakat: — Itt jó minőségű az alma. Nekem nagyon megfelelő. Néhány lépésnyire a Sasad Tsz árudájában gusztuson, pirossárga aranyparmen, kilónként 5 forintért. Mellette nagy halom jonatán — ugyancsak ötért. Kezdődik az alma vásár? Az árak. ha lassan is, ezt mutatják. Nem kell színezni! Szirtest Jánosné elemző statisztikus a Fővárosi Csarnok- és Piac- igazgatóságon 25 — reprezentatív felmérésre kijelölt — budapesti piac legfrissebb jelentését teszi elém. Ebből kiderül, hogy az alma ára a fővárosban igen széles skálán mozog. Míg a téeszek téli piros almája 5,60—9,60, az egyéni termelőké pedig 9—12 forint átlagosan, a Fény utcai piacon 16, a Garai téren 16,80. s az Élmunkás téri piacon, egyes kereskedőknél 18 forint az ára. Igaz. találtak olyan almát is. amelyet 2—3 forintért adtak (volna), de az olcsó áru túlságosan kiábrándító volt! Ezek az utóbbi árak természetesen szélsőségesek. A puha rongy- gyal • fényesre törölt, csodaszép — de méregdrága — alma kevesek gyümölcse, nem jelentős tétel a napi eladásban. Vannak kétségtelenül ilyen ellenpólusok is — de nem ez a jellemző. Az őszi almakínálat most már közeledik ahhoz a középárhoz, ámely a fagyasztók többségének megfelel. Kohl Antal És állt a bál! A kisbíró megjelenése nagy feltűnést keltett. Megállt az utcasarkon és megpörgette régen látott dobját, — Közhírré tétetik!... — kiáltotta harsányan, mire Somos Juli nénének könny szökött a szemébe, mert mindez tovatűnt, zsenge ifjúságára emlékeztette. — Közhírré tétetik, hogy a községi tanács, a népfront, meg a KISZ a jövő szombaton szüreti mulatságot rendez. Hetyke csikósok és tűzrőlpattant csőszlányok kerestetnek! Aki hallja, adja át! No ezen volt mit elálmél- kodni, hiszen évek óta nem volt már szüreti bál a faluban. Meg is tárgyalták azon melegiben a dobszóra összefutott asszonyok, hogy is mint zajlott ez akkoriban. De még inkább azon élcelődtek, miként festenek majd ; népviseletben a lányok, és tudnak-e egyáltalán lovagolni a mai legények? Avagy csúfot , vallanak ország—világ szemeláttá- ra! És az ifjak mintha csak megorrontották volna, hogy a felsülésükre számítanak titkos kárörömmel az öreg szülék, nem törték össze magukat a nagy 'jelentkezésben. Már csupán három nap volt hátra a kitűzött időpontig, de egy darabka csikós, s egy icinyke- picinyke csőszlány sem akadt. — Lám, megmondtam én — akasztotta a szögre a dobját a kisbíró. — Kiveszett már az if jakból a virtus. De midőn a KISZ-titkár jóféle körtepálinkával kínálta, rögvest jobb kedvre hangolódott. És egy fertályórával később ravaszkás mosollyal a bajsza alatt ismét a nyakába vette a falut. — Közhírré tétetik — hirdette kissé borízű hangon —, hogy a szüreti mulatság álarcosbállal egybekötve rendez- tetik meg! Kinek úgy tartja kedve, arcát az föl ne fedje! — Az ám! — sipította erre Somos Juli néne. — Hogy meg ne tudhassuk ki csetlik-bot- lik a bő gatyában, szoknyában, igaz-e?! Mire a kisbíró karonfogta, félrehúzta, és olyasmit súgott a fülébe, aminek hallatán Juli néne egy szempillantásnyi idő alatt megértett mindent. És állt a bál szombaton, estétől hajnalig! A kultúrház zsúfolásig megtelt: táncosléptű menyecskék illegették magukat, s keménykötésű legények csattogtatták sarkan- tyús csizmáikat. A népviselethez egytől egyig álarcot viseltek:' volt ott medve, majom, pingvin és zsiráf. A zenészek a húrokba csaptak, a lányok és legények fergeteges táncra kerekedtek. És állt a bál kivilágos-kivirradtig, mígnem a kakasok elkukorékolták a hajnalt, és a zenészek a Rákóczi-induíóba kezdtek ... Másnap kissé későn ébredt a falu. A fiataloknál nem tvolt ez rendkívüli, de most mint- * ha az öregebbjére is rájött volna a lustálkodhatnék. Már magasan járt a nap, amikor Somos Juli néne aprókat nyög- décselve kióvatoskodott az utcára. Nem telt bele sok idő és kitárult a fölső szomszéd zsalugáteres ablaka is. Majd a szomszédasszony bújjt elő, és lassan összeverődött a meg . szokott társaság. Somos Juli néne ekkor azt mondta: — No nem tudom, milyen lehetett az a bál! Én bíz’ meg se néztem őket, minek, hogy csak csúfot lássak?! — Mink se! Mink se! — simogatták sajgó izmaikat föltűnés nélkül a szomszédok, és másra terelték sebesen a szót. Am egyszer csak az egyik fölkiáltott: — Oda nézzenek már! Ódanéztek, s kirobbant belőlük a fékevesztett kacagás. A kisbíró fordult be a sarkon. Jobb kezével a derekát tapogatta. A bal lábára derekasan sántított. S. B
