Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

TUDOMÁNY • TECHNIKA PROGRAMRENDSZEREK TÖRÖKORSZÁG-BA ÉS AZ NDK-BA Számítástechnikai laboratórium a GAMF-on Komlós József, a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ 25-ös ABC áruházának vezetője a másnapi tej- és kakaó megrendelésen dolgozik. A 143-as cikkszámú áruból 1000 darabot, a 145- ösből 210-et, a 153-asból 60-at, a 155-ösből 40-et, a 212-esből 210-et, a 260-asból 60 darabot kér a tejüzemtől. Egy erre rendszeresített nyomtatványra csupán darabszámokat ír, sőt csak a megrendelés napi módosítását. A mennyiség ugyanis az üzlet forgalmának megfelelően már egy hónapra előre megvan állapítva. S hogy mit takarnak a számok? A 143-as cikkszám például normál tejet 1 literes tasakban, a 145-ös ugyanazt fél literes tasakban. Vagy például a 212-es a ka­kaót jelenti fél literes tasakban, és így tovább. Másfél évtizede A számokkal való ilyetén já­tékra azért van szükség, mert a Közép-magyarországi 'Tejipari Vállalat kecskeméti tejüzeme szá­mítógépen tartja nyilván a vele kapcsolatban álló mintegy 492 bolt, óvoda és iskola megrende­léseit. A számítógép a kecskemé­ti Gépipari Automatizálási Mű­szaki Főiskoláé, amely bérmun­kában dolgozza fel az adatokat. Ez úgy történik, hogy a tejüzem­be reggel 9 óráig mindenhonnan befutnak a megrendelések, az imént említett kódszámok alap­ján. Ezeket — rendezve — 10 órára átküldik a GAMF-ra, ahol betáplálják a számítógépbe. A gép gyorsan dolgozik, elkészíti a másnapi 492 szállítási bizonyla­tot. amelyek délután 2 órára már a tejüzem rendelkezésére állnak. Ilyen egyszerű manapság egy ak­kora város, mint Kecskemét és környéke tejellátásának megszer­vezése. Természetesen a számító­gép jóvoltából, amely a bizonyla­tokon nemcsak a mennyiséget, hanem a különböző értékeket, a termelési és a fogyasztói árakat is feltünteti, vagyis számláz. A GAMF-on jó másfél évtize­des múltja van a számítástechni­kának. A főiskola először a hat­vanas évek második felében ka­pott egy Cellatron, később pedig egy TPA 1001 típusú számítógé­pet oktatási célokra. Ezekkel is vállaltak annakidején kisebb kül­ső megbízatásokat, az igazi előre­lépést azonban az 1975-ben üzem­be helyezett R 10-es számítógép jelentette. Később terminálokat építettek ki, amelyekkel a szege­di József Attila Tudományegye­tem kibernetikai laboratóriumá­ban levő R 40-es számítógéphez tudtak kapcsolódni. Természete­sen mindez elsősorban oktatási, ezen túl pedig kutatás-fejlesztési célokat szolgál. Oktatás, kutatás A számítástechnikai oktatás két szinten zajlik. Az első az alap­oktatás, amelyben a főiskola min­den hallgatója részesül. A másik az ágazati képzés — a termelés­irányítás, az automatizálás és a számítógéptechnika — területén. Az utóbbi természetesen speciá­lis jellegű oktatás, azonban a nem számítógépes szaktárgyak­ban is egyre inkább előtérbe ke­rül a számítástechnika alkalma­zása, s ezt a bevezetés alatt álló új tanterv figyelembe is veszi. Az oktatáson kívül a GAMF számítógépeit — mint a cikk ele­jén említettem — más jellegű munkára is befogják. Elsősorban a főiskolának segítenek az adat- feldolgozásban. A számítástech­nikai laboratórium elvégzi a bér- számfejtést, a tanulmányi verse­nyek kiértékelését, a hallgatók adatainak' nyilvántartását stb. „Kiveszi a részét” a tanszékek kutatásfejlesztési munkájából, sőt foglalkozik saját tevékenységé­• A GAMF számítástechnikai laboratóriumában a számítógép ki­nyomtatja a kiszámított eredményeket, amelyeket a gépkezelő ellen­őriz. (Pásztor Zoltán felvétele) nek, a számítógép szolgáltatásai­nak fejlesztésével is. Megbízások bel- és külföldről A laboratóriumban mintegy na­pi 10 órán át működik a gép, s ez teszi lehetővé, hogy külső megrendeléseket is elvállaljanak különböző vállalatoktól, intézmé­nyektől. Itt dolgozták ki például a DUTÉP házgyára részére a pa­nelgyártást elősegítő program- rendszert. Hasonló munka volt a KPM Közúti Építő Vállalat sze­mély- és gépnyilvántartási rend­szerének kidolgozása és futtatása. A tejüzemi megrendelés nyil­vántartásáról már szó volt. Je­lenleg a VIDEOTON gyár meg­bízásából a VT 20 és a VT 20 A típusú számítógépekre raktár- nyilvántartási és elszámolási programrendszert készítenek. Megrendelőik közé tartozik a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat. Most dolgozzák ki egy NDK-beli műszergyártó kombi­nát granulátumszállító berende­zésének mikroszámítógépes prog­ramrendszerét. Törökországban két hőerőmű épül. A GAMF la­boratóriumát bízták meg a víz- sótalanító berendezés progra­mozható logikai vezérlő rendsze­rének elkészítésével. Az Ipari Minisztériumtól a GAMF műszakfeldolgozó tech­nológiai tanszéke nemrég felada­tot kapott műanyag fröccsöntő­gépek számítógépes folyamatirá­nyításának megoldására. Ennek kidolgozásába a számítástechni­kai laboratórium is bekapcsoló­dott. A laboratóriumban tizen­öten dolgoznak. Nemcsak a szá­mítógépek üzemeltetésével, prog­ramok kidolgozásával foglalkoz­nak; néhány órában tanítanak is a főiskolán. Néhány megyei vál­lalat, mezőgazdasági termelőszö­vetkezet most szerez be VT 20 A számítógépeket. Ezek program­rendszerének kidolgozásában is nagy segítséget tudnak majd nvújtani. N. O. Eicosapentaen Atomerőművek biztonsága Két dán orvos azt vizsgálta, hogy viszonylag miért ritka a trombózis az eszkimók között. Az eszkimók vérében találtak egy eicosapentaen nevű zsírsavat, s laboratóriumi kísérletekben ki­mutatták, hogy ez gátolja a vér- lemezkék összecsapódását, vagy­is a vérrögök képződését. E zsír­sav a dánok vérében nem volt kimutatható. A két orvos az esz­kimók sajátos táplálkozásával magyarázza ezt. E táplálkozásban a fóka-, a bálnahúsnak, meg a halnak van nagy szerepe. Miután egy dán csoport tag­jainak napi 40—50 milliliter csu­kamájolajat adtak, egy hét múl­va már az ő vérükben is kimutat­ták az eicosapentaent. Szakmai körök szerint ez az eredmény fontos lépés a szívkoszorúér­megbetegedéseket okozó ténye­zők megismerésében. Fűtő tetőcserép A nap energiájának a feldol­gozására új tetőelemet készítet­tek az NSZK-ban. Ez a napcse­répnek nevezett tetőcserép a be­épített sziliciumcellákkal áram­má alakítja át a napsugárzást, s árammal látja el a házat, és vi­zet melegít. A gyártó cég szerint a napcseréppel a hagyományos fűtés költségeinek. 60 százaléka megtakarítható. Ellenzői kiszámíthatatlan, az emberiségre ve­szélyt hozó szörnyként ábrázolják az atomenergiát, hívei az energiaválság legjobb megoldásának tart­ják. Az utóbbiak úgy érvelnek, hogy a szén — a benne rajlő kén, s az elégetésekor keletkező szén­dioxid — alapjában véve nagyobb veszélyt jelent a környezetünkre, mint az atomenergia. Persze hiba lenne az atomenergiát teljesen ártalmatlan és koc­kázatmentes megoldásként magasztalni. Valószínű­ségszámítások szerint a következő 10—20 000 évben valamikor előfordulhat a legveszedelmesebb atom­erőmű-baleset; a reaktormag elolvadása. Megnyug­tató viszont, hogy a világon eddig ilyesmi még nem fordult elő. Sokan azon a véleményen vannak, hogy az emberiségre nem is annyira a reaktorok jelentenek veszélyt, mint inkább az egyre gyara­podó mennyiségű rádióaktív hulladék, amelynek sohasem szabad érintkezésbe jutnia az emberrel. Sokmilliós károkat okozhat az atomerőműben, ha a gőz áramlása megszűnik vagy megfordul. Ilyen­kor másodperceken belül be kell avatkozni. Az erre szolgáló 300—1200 mm furatátmérőjű szelep­nek megbízhatóan, gyorsan és jól kell záródnia, ha a gőzáram megszűnik vagy irányt változtat. Ezenkívül igen tág nyomástartományban kell dol­goznia, egészen az atmoszférikusnál kisebb nyomá­sokig. A képen látható hatalmas biztonsági szele­pet éppen „vizsgáztatják”, a hidrosztatikus próbá­hoz készítik elő a gyártóműben. (KS) M TESZ-rendezvények Október 18-tól 22-ig A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: Október 18-án a Gépipari Tudományos Egyesület vezetőségi ülése. Október 18—20. között a Budapesti Híradástechnikai Tudo­mányos Egyesület Kecskeméten, a Tudomány és Technika Há­zában háromnapos alkatrész-konferenciát rendez. A végtermé­ket gyártó és a lakossági szolgáltatásokat ellátó üzemek álkat- részellátási feladatairól három szekcióban tárgyal rpajd csak­nem háromszáz szakember. Október 21—23. között a Katona József megyei Könyvtár fennállásának 30. évfordulója alkalmából dokumentumfotó­kiállítást rendez a Tudomány és Technika Házában. Október 22-én a Közlekedéstudományi Egyesület tagjai az építőipari árrendszerről és versenyárrendszerről hallgatnak meg előadást. NAGY VÁLLALKOZÁSOK Coalbrookdale Az angliai Coalbrookdale az európai ne­hézipar. a szén. és nyers­anyagtermelés ősi fészke. Itt kezdtek elő­ször működni az első nagy atmoszferikus gőzgépék. amelyek bá­nyákból vizet szivattyúztak. Itt épült meg a máig látható világhírű ön­töttvas híd. Mint min­denütt. Ang­liában is a gyá­rakat lehetőleg a folyók mellé te­lepítették, hogy a szenet, érceket és nyersvasat olcsón fuvarozhas­sák. A vízi erőt felhasználták: a gőzgéppel hajtott fújtatok ugyan­is költségesek voltak. Ahol és ameddig lehetett, a vízikereke­ket alkalmazták erőgépeknek. Az angol gazdasági élet roha­mos fejlődése a közlekedés fej­lesztését is megkívánta, ezért hosszú időn át nemcsak hajózó­csatornákat, utakat, hanem hida­kat is építettek, fából, kőből, tég­lából. Coalbrookdale-ben. a fel­lendülő vasipari üzemek nagy forgalma következtében 1775 szeptemberében a helybeli gyár­iparosok és a közigazgatás veze­tői elhatározták: új, erős hidat emelnek a Severn folyóra. Az iparvidék legnevezetesebb vasgyárosa, John Wilkinson, vas- híd építését indítványozta. Vál­lalta is, hogy üzemeiben megfele­lő tervek esetén elkészíti g hidat. Az első terv vaslemezekkel ösz_ szefogott téglaszerkezetet ábrá­zolt. Ezt nehézkesnek találták, így inkább tisztán vasból való hidat terveztettek. A tervet F. T. Pritchard készítette. 1775 októberében a kivitelezés­re engedélyezett tervet átadták Abraham Darbynek, az egyik vasmű tulajdonosának azzal, hogy az építkezés a folyó forgalmát nem zavarhatja. Minthogy Pritchard — a tervező — a mun­ka megkezdése előtt meghalt, az egész munka Darbyre maradt. Darby el is készítette a coaj- brookdale_i hidat. Mivel a rideg öntöttvasat nem • lehet szegecsel­ni, csavarokkal. bilincsekkel, ékekkel erősítették össze, héza­összeállította: Nagy Ottó. d< e n> gokat hagyva a hötágulás miatt. Az egész híd az ácsmunkát utá­nozza, de ez természetes is volt, hiszen az évezredes hagyományok ácstapasztalatai még benne éltek az alkotókban. Az angol technika- és gazda­ságtörténészek a vashíd építésé­nek azért is tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert — véleményük szerint — ez adta meg a lendüle­tet az ipari fejlődésnek. Az ad­dig drága sárgarézből és bronz­ból készült gépalkatrészeket ön­töttvasból kezdték gyártani, ami a gőzgépek, szivattyúk be­szerzését könnyebbé tette. A jobb gépekkel a bányákban nagyobb mélységekbe tudtak hatolni a szén és ércek után, egyszóval az öntöttvas híd nyomában erőtel­jes ipari fellendülés következett. Metallográfiái laboratóriumok­ban megvizsgálták a híd anya­gát. Megállapították, hogy a 378 tonnányi „öntővasat” többször átolvasztották, finomították, azért szokatlanul nagy szilárdsá­gú lett. Egykorú feljegyzések sze­rint az építkezés alatt egyetlen baleset sem fordult elő. és a ha­jóforgalom sem szünetelt. A híd- pálya öntöttvas lemezből készült, amelyre agyag és salak kemény­re döngölt keverékét terítették. A hídszerkezet könnyű, légies vo­nalaival szépen illeszkedik a táj­ba, annak ellenére, hogy építése­kor „montsruózusnak" mondták. Coalbrookdale öntöttvas hídja roskadozva, de ma is áll. Helyre- állításához 165 ezer font kellene. Az angol nép azonban hagyo­mánytisztelő, így valószínű, hogy megmentig az érdekes és értékes alkotást. Dr. Horváth Árpád Sokszor előfordul, hogy barkácsolás közben apró faalkatrészeket szeretnénk befesteni, de megszárítá- suk gondot okoz. Az Ezer­mester folyóiratban olvas­tuk a megoldást. Eszerint a kicsi fadarabok festésé­hez legcélszerűbb, egy mártókészüléket alkalmaz­ni. Ez pedig nem más, mint egy horgosra hajlított gombostű, amelyet a fa­alkatrész legkevésbé látszó felületébe szúrunk. A ho­rognál fogva belemártjuk a fadarabot a hígított fes­tékbe, majd felakasztjuk egy kifeszített drótra, vagy spárgára száradni. A harmadik férj „Mi a második kérésed?” — érdeklődtem. „Nem szabad újra férjhez menned” — mondta. — „Ez már nem illik a- te korod­ban!” Elakadt a szavam. Az én koromban? 43 éves voltam! Ö majdnem tíz évvel idősebb, és éppen most szeretett bele egy fiatal indiai nőbe. De nekem, meg akarja tiltani, hogy újra férjhez menjek? „Neked a gyerekekkel kell tö­rődnöd. Négy gyereked van. Mit akarsz még?” — magyarázta mély meggyőződéssel. Hangosan nevetni kezdtem, egyszerűen nem tudtam abbahagyni. Mialatt Roberto Indiában for­gatott, Párizsban megismerked­tem a svéd színházi producerrel, Lars Schmidttel. Egy szállodában laktunk, és lassan közös kirán­dulásokkal kezdtük tölteni a sza­bad időnket. Egyszer, vasárnap a Montmart- re-ra mentem Larsszal. Bemen­tünk a Sacré Coeur templomba, és meggyújtottunk egy gyertyát. Lars nagyon ünnepélyesen állt ott, megkérdeztem, imádkozik-e? „Igen. Imádkozom, azért, hogy ■ egy napon hozzám tartozzál.” „Hogy kívánhatsz ilyet? Férjnél vagyok.” Lars nevetett. „Nos, et­től még nyugodtan imádkozha­tok, vagy nem?” Kezdetben nem voltam biztos benne, hogy Lars és én valóban összeházasodjunk-e. Talán Ró­berténak mégis igaza volt — két házasság, négy gyerek. Nem elég ez? A gyerekek többnyire nálam voltak. Roberto, úgy tűnt, telje­sen rendben levőnek találta ezt a szabályozást, mert nem tudott Latsról. Roberto megállapította, hogy dolgoznom kell, ennek elle­nére időt kell találnom a gyere­kek számára is, és így — ha kü­lönváltam is, a válás előtt — éle­tünk szabályozva van. Még mindig Párizsban játszot­tam a „Tea és szimpátiá”-t, az- ' után Londonban kellett forgat­nom Cary Granttal az „Indiskret” című filmet. Az „Indiskret” könnyű, nagyon szórakoztató komédia volt. Cary milliomost játszott, aki úgy tesz, mintha már nős lenne, hogy el­hárítsa a házasságra vágyó höl­gyek ostromát. Nagyon jól szóra­koztunk forgatás közben. Ez az öröm a filmen is érezhető. És ott volt Lars, akit szerettem, és aki­hez. feleségül akartam menni. Larsnak is hasonló tapasztala­tai voltak, mint nekem. Ö is • Bergman harmadik és utolsó férje: I-ars Schmidt. Svédországban született, később mindig külföldön élt, mindig más idegen nyelven beszélt, és gon­dolkodott. A háború alatt külön­böző New York-i színházakban dolgozott, majd megvásárolta el­ső amerikai darabjának előadási jogát. Több darabnak volt a pro­ducere, irodákat nyitott New Yorkban, Londonban. Párizsban, mindenfelé Európában. Következik gyerekekkel. 29. Nehézségek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom