Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
TUDOMÁNY • TECHNIKA PROGRAMRENDSZEREK TÖRÖKORSZÁG-BA ÉS AZ NDK-BA Számítástechnikai laboratórium a GAMF-on Komlós József, a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ 25-ös ABC áruházának vezetője a másnapi tej- és kakaó megrendelésen dolgozik. A 143-as cikkszámú áruból 1000 darabot, a 145- ösből 210-et, a 153-asból 60-at, a 155-ösből 40-et, a 212-esből 210-et, a 260-asból 60 darabot kér a tejüzemtől. Egy erre rendszeresített nyomtatványra csupán darabszámokat ír, sőt csak a megrendelés napi módosítását. A mennyiség ugyanis az üzlet forgalmának megfelelően már egy hónapra előre megvan állapítva. S hogy mit takarnak a számok? A 143-as cikkszám például normál tejet 1 literes tasakban, a 145-ös ugyanazt fél literes tasakban. Vagy például a 212-es a kakaót jelenti fél literes tasakban, és így tovább. Másfél évtizede A számokkal való ilyetén játékra azért van szükség, mert a Közép-magyarországi 'Tejipari Vállalat kecskeméti tejüzeme számítógépen tartja nyilván a vele kapcsolatban álló mintegy 492 bolt, óvoda és iskola megrendeléseit. A számítógép a kecskeméti Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskoláé, amely bérmunkában dolgozza fel az adatokat. Ez úgy történik, hogy a tejüzembe reggel 9 óráig mindenhonnan befutnak a megrendelések, az imént említett kódszámok alapján. Ezeket — rendezve — 10 órára átküldik a GAMF-ra, ahol betáplálják a számítógépbe. A gép gyorsan dolgozik, elkészíti a másnapi 492 szállítási bizonylatot. amelyek délután 2 órára már a tejüzem rendelkezésére állnak. Ilyen egyszerű manapság egy akkora város, mint Kecskemét és környéke tejellátásának megszervezése. Természetesen a számítógép jóvoltából, amely a bizonylatokon nemcsak a mennyiséget, hanem a különböző értékeket, a termelési és a fogyasztói árakat is feltünteti, vagyis számláz. A GAMF-on jó másfél évtizedes múltja van a számítástechnikának. A főiskola először a hatvanas évek második felében kapott egy Cellatron, később pedig egy TPA 1001 típusú számítógépet oktatási célokra. Ezekkel is vállaltak annakidején kisebb külső megbízatásokat, az igazi előrelépést azonban az 1975-ben üzembe helyezett R 10-es számítógép jelentette. Később terminálokat építettek ki, amelyekkel a szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumában levő R 40-es számítógéphez tudtak kapcsolódni. Természetesen mindez elsősorban oktatási, ezen túl pedig kutatás-fejlesztési célokat szolgál. Oktatás, kutatás A számítástechnikai oktatás két szinten zajlik. Az első az alapoktatás, amelyben a főiskola minden hallgatója részesül. A másik az ágazati képzés — a termelésirányítás, az automatizálás és a számítógéptechnika — területén. Az utóbbi természetesen speciális jellegű oktatás, azonban a nem számítógépes szaktárgyakban is egyre inkább előtérbe kerül a számítástechnika alkalmazása, s ezt a bevezetés alatt álló új tanterv figyelembe is veszi. Az oktatáson kívül a GAMF számítógépeit — mint a cikk elején említettem — más jellegű munkára is befogják. Elsősorban a főiskolának segítenek az adat- feldolgozásban. A számítástechnikai laboratórium elvégzi a bér- számfejtést, a tanulmányi versenyek kiértékelését, a hallgatók adatainak' nyilvántartását stb. „Kiveszi a részét” a tanszékek kutatásfejlesztési munkájából, sőt foglalkozik saját tevékenységé• A GAMF számítástechnikai laboratóriumában a számítógép kinyomtatja a kiszámított eredményeket, amelyeket a gépkezelő ellenőriz. (Pásztor Zoltán felvétele) nek, a számítógép szolgáltatásainak fejlesztésével is. Megbízások bel- és külföldről A laboratóriumban mintegy napi 10 órán át működik a gép, s ez teszi lehetővé, hogy külső megrendeléseket is elvállaljanak különböző vállalatoktól, intézményektől. Itt dolgozták ki például a DUTÉP házgyára részére a panelgyártást elősegítő program- rendszert. Hasonló munka volt a KPM Közúti Építő Vállalat személy- és gépnyilvántartási rendszerének kidolgozása és futtatása. A tejüzemi megrendelés nyilvántartásáról már szó volt. Jelenleg a VIDEOTON gyár megbízásából a VT 20 és a VT 20 A típusú számítógépekre raktár- nyilvántartási és elszámolási programrendszert készítenek. Megrendelőik közé tartozik a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat. Most dolgozzák ki egy NDK-beli műszergyártó kombinát granulátumszállító berendezésének mikroszámítógépes programrendszerét. Törökországban két hőerőmű épül. A GAMF laboratóriumát bízták meg a víz- sótalanító berendezés programozható logikai vezérlő rendszerének elkészítésével. Az Ipari Minisztériumtól a GAMF műszakfeldolgozó technológiai tanszéke nemrég feladatot kapott műanyag fröccsöntőgépek számítógépes folyamatirányításának megoldására. Ennek kidolgozásába a számítástechnikai laboratórium is bekapcsolódott. A laboratóriumban tizenöten dolgoznak. Nemcsak a számítógépek üzemeltetésével, programok kidolgozásával foglalkoznak; néhány órában tanítanak is a főiskolán. Néhány megyei vállalat, mezőgazdasági termelőszövetkezet most szerez be VT 20 A számítógépeket. Ezek programrendszerének kidolgozásában is nagy segítséget tudnak majd nvújtani. N. O. Eicosapentaen Atomerőművek biztonsága Két dán orvos azt vizsgálta, hogy viszonylag miért ritka a trombózis az eszkimók között. Az eszkimók vérében találtak egy eicosapentaen nevű zsírsavat, s laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy ez gátolja a vér- lemezkék összecsapódását, vagyis a vérrögök képződését. E zsírsav a dánok vérében nem volt kimutatható. A két orvos az eszkimók sajátos táplálkozásával magyarázza ezt. E táplálkozásban a fóka-, a bálnahúsnak, meg a halnak van nagy szerepe. Miután egy dán csoport tagjainak napi 40—50 milliliter csukamájolajat adtak, egy hét múlva már az ő vérükben is kimutatták az eicosapentaent. Szakmai körök szerint ez az eredmény fontos lépés a szívkoszorúérmegbetegedéseket okozó tényezők megismerésében. Fűtő tetőcserép A nap energiájának a feldolgozására új tetőelemet készítettek az NSZK-ban. Ez a napcserépnek nevezett tetőcserép a beépített sziliciumcellákkal árammá alakítja át a napsugárzást, s árammal látja el a házat, és vizet melegít. A gyártó cég szerint a napcseréppel a hagyományos fűtés költségeinek. 60 százaléka megtakarítható. Ellenzői kiszámíthatatlan, az emberiségre veszélyt hozó szörnyként ábrázolják az atomenergiát, hívei az energiaválság legjobb megoldásának tartják. Az utóbbiak úgy érvelnek, hogy a szén — a benne rajlő kén, s az elégetésekor keletkező széndioxid — alapjában véve nagyobb veszélyt jelent a környezetünkre, mint az atomenergia. Persze hiba lenne az atomenergiát teljesen ártalmatlan és kockázatmentes megoldásként magasztalni. Valószínűségszámítások szerint a következő 10—20 000 évben valamikor előfordulhat a legveszedelmesebb atomerőmű-baleset; a reaktormag elolvadása. Megnyugtató viszont, hogy a világon eddig ilyesmi még nem fordult elő. Sokan azon a véleményen vannak, hogy az emberiségre nem is annyira a reaktorok jelentenek veszélyt, mint inkább az egyre gyarapodó mennyiségű rádióaktív hulladék, amelynek sohasem szabad érintkezésbe jutnia az emberrel. Sokmilliós károkat okozhat az atomerőműben, ha a gőz áramlása megszűnik vagy megfordul. Ilyenkor másodperceken belül be kell avatkozni. Az erre szolgáló 300—1200 mm furatátmérőjű szelepnek megbízhatóan, gyorsan és jól kell záródnia, ha a gőzáram megszűnik vagy irányt változtat. Ezenkívül igen tág nyomástartományban kell dolgoznia, egészen az atmoszférikusnál kisebb nyomásokig. A képen látható hatalmas biztonsági szelepet éppen „vizsgáztatják”, a hidrosztatikus próbához készítik elő a gyártóműben. (KS) M TESZ-rendezvények Október 18-tól 22-ig A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: Október 18-án a Gépipari Tudományos Egyesület vezetőségi ülése. Október 18—20. között a Budapesti Híradástechnikai Tudományos Egyesület Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában háromnapos alkatrész-konferenciát rendez. A végterméket gyártó és a lakossági szolgáltatásokat ellátó üzemek álkat- részellátási feladatairól három szekcióban tárgyal rpajd csaknem háromszáz szakember. Október 21—23. között a Katona József megyei Könyvtár fennállásának 30. évfordulója alkalmából dokumentumfotókiállítást rendez a Tudomány és Technika Házában. Október 22-én a Közlekedéstudományi Egyesület tagjai az építőipari árrendszerről és versenyárrendszerről hallgatnak meg előadást. NAGY VÁLLALKOZÁSOK Coalbrookdale Az angliai Coalbrookdale az európai nehézipar. a szén. és nyersanyagtermelés ősi fészke. Itt kezdtek először működni az első nagy atmoszferikus gőzgépék. amelyek bányákból vizet szivattyúztak. Itt épült meg a máig látható világhírű öntöttvas híd. Mint mindenütt. Angliában is a gyárakat lehetőleg a folyók mellé telepítették, hogy a szenet, érceket és nyersvasat olcsón fuvarozhassák. A vízi erőt felhasználták: a gőzgéppel hajtott fújtatok ugyanis költségesek voltak. Ahol és ameddig lehetett, a vízikerekeket alkalmazták erőgépeknek. Az angol gazdasági élet rohamos fejlődése a közlekedés fejlesztését is megkívánta, ezért hosszú időn át nemcsak hajózócsatornákat, utakat, hanem hidakat is építettek, fából, kőből, téglából. Coalbrookdale-ben. a fellendülő vasipari üzemek nagy forgalma következtében 1775 szeptemberében a helybeli gyáriparosok és a közigazgatás vezetői elhatározták: új, erős hidat emelnek a Severn folyóra. Az iparvidék legnevezetesebb vasgyárosa, John Wilkinson, vas- híd építését indítványozta. Vállalta is, hogy üzemeiben megfelelő tervek esetén elkészíti g hidat. Az első terv vaslemezekkel ösz_ szefogott téglaszerkezetet ábrázolt. Ezt nehézkesnek találták, így inkább tisztán vasból való hidat terveztettek. A tervet F. T. Pritchard készítette. 1775 októberében a kivitelezésre engedélyezett tervet átadták Abraham Darbynek, az egyik vasmű tulajdonosának azzal, hogy az építkezés a folyó forgalmát nem zavarhatja. Minthogy Pritchard — a tervező — a munka megkezdése előtt meghalt, az egész munka Darbyre maradt. Darby el is készítette a coaj- brookdale_i hidat. Mivel a rideg öntöttvasat nem • lehet szegecselni, csavarokkal. bilincsekkel, ékekkel erősítették össze, hézaösszeállította: Nagy Ottó. d< e n> gokat hagyva a hötágulás miatt. Az egész híd az ácsmunkát utánozza, de ez természetes is volt, hiszen az évezredes hagyományok ácstapasztalatai még benne éltek az alkotókban. Az angol technika- és gazdaságtörténészek a vashíd építésének azért is tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert — véleményük szerint — ez adta meg a lendületet az ipari fejlődésnek. Az addig drága sárgarézből és bronzból készült gépalkatrészeket öntöttvasból kezdték gyártani, ami a gőzgépek, szivattyúk beszerzését könnyebbé tette. A jobb gépekkel a bányákban nagyobb mélységekbe tudtak hatolni a szén és ércek után, egyszóval az öntöttvas híd nyomában erőteljes ipari fellendülés következett. Metallográfiái laboratóriumokban megvizsgálták a híd anyagát. Megállapították, hogy a 378 tonnányi „öntővasat” többször átolvasztották, finomították, azért szokatlanul nagy szilárdságú lett. Egykorú feljegyzések szerint az építkezés alatt egyetlen baleset sem fordult elő. és a hajóforgalom sem szünetelt. A híd- pálya öntöttvas lemezből készült, amelyre agyag és salak keményre döngölt keverékét terítették. A hídszerkezet könnyű, légies vonalaival szépen illeszkedik a tájba, annak ellenére, hogy építésekor „montsruózusnak" mondták. Coalbrookdale öntöttvas hídja roskadozva, de ma is áll. Helyre- állításához 165 ezer font kellene. Az angol nép azonban hagyománytisztelő, így valószínű, hogy megmentig az érdekes és értékes alkotást. Dr. Horváth Árpád Sokszor előfordul, hogy barkácsolás közben apró faalkatrészeket szeretnénk befesteni, de megszárítá- suk gondot okoz. Az Ezermester folyóiratban olvastuk a megoldást. Eszerint a kicsi fadarabok festéséhez legcélszerűbb, egy mártókészüléket alkalmazni. Ez pedig nem más, mint egy horgosra hajlított gombostű, amelyet a faalkatrész legkevésbé látszó felületébe szúrunk. A horognál fogva belemártjuk a fadarabot a hígított festékbe, majd felakasztjuk egy kifeszített drótra, vagy spárgára száradni. A harmadik férj „Mi a második kérésed?” — érdeklődtem. „Nem szabad újra férjhez menned” — mondta. — „Ez már nem illik a- te korodban!” Elakadt a szavam. Az én koromban? 43 éves voltam! Ö majdnem tíz évvel idősebb, és éppen most szeretett bele egy fiatal indiai nőbe. De nekem, meg akarja tiltani, hogy újra férjhez menjek? „Neked a gyerekekkel kell törődnöd. Négy gyereked van. Mit akarsz még?” — magyarázta mély meggyőződéssel. Hangosan nevetni kezdtem, egyszerűen nem tudtam abbahagyni. Mialatt Roberto Indiában forgatott, Párizsban megismerkedtem a svéd színházi producerrel, Lars Schmidttel. Egy szállodában laktunk, és lassan közös kirándulásokkal kezdtük tölteni a szabad időnket. Egyszer, vasárnap a Montmart- re-ra mentem Larsszal. Bementünk a Sacré Coeur templomba, és meggyújtottunk egy gyertyát. Lars nagyon ünnepélyesen állt ott, megkérdeztem, imádkozik-e? „Igen. Imádkozom, azért, hogy ■ egy napon hozzám tartozzál.” „Hogy kívánhatsz ilyet? Férjnél vagyok.” Lars nevetett. „Nos, ettől még nyugodtan imádkozhatok, vagy nem?” Kezdetben nem voltam biztos benne, hogy Lars és én valóban összeházasodjunk-e. Talán Róberténak mégis igaza volt — két házasság, négy gyerek. Nem elég ez? A gyerekek többnyire nálam voltak. Roberto, úgy tűnt, teljesen rendben levőnek találta ezt a szabályozást, mert nem tudott Latsról. Roberto megállapította, hogy dolgoznom kell, ennek ellenére időt kell találnom a gyerekek számára is, és így — ha különváltam is, a válás előtt — életünk szabályozva van. Még mindig Párizsban játszottam a „Tea és szimpátiá”-t, az- ' után Londonban kellett forgatnom Cary Granttal az „Indiskret” című filmet. Az „Indiskret” könnyű, nagyon szórakoztató komédia volt. Cary milliomost játszott, aki úgy tesz, mintha már nős lenne, hogy elhárítsa a házasságra vágyó hölgyek ostromát. Nagyon jól szórakoztunk forgatás közben. Ez az öröm a filmen is érezhető. És ott volt Lars, akit szerettem, és akihez. feleségül akartam menni. Larsnak is hasonló tapasztalatai voltak, mint nekem. Ö is • Bergman harmadik és utolsó férje: I-ars Schmidt. Svédországban született, később mindig külföldön élt, mindig más idegen nyelven beszélt, és gondolkodott. A háború alatt különböző New York-i színházakban dolgozott, majd megvásárolta első amerikai darabjának előadási jogát. Több darabnak volt a producere, irodákat nyitott New Yorkban, Londonban. Párizsban, mindenfelé Európában. Következik gyerekekkel. 29. Nehézségek a
