Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 1. Folytatódott az ENSZ-ülésszak vitája NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán szerdán a nemzetközi biztonság és a Libanon elleni izraeli agresszió kérdéseivel foglalkozó felszólalásokkal folytatódott az általános politikai vita. Stefan Andrei román külügyminiszter felhívta az államokat, egyesítsék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megállítsák a nemzetközi helyzet veszélyes irányba történő továbbfejlődését, és újítsák fel az enyhülés és az együttműködés politikáját. A Jósé Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter a tőkés országokat sújtó gazdasági nehézségek okaival foglalkozva rámutatott, hogy ez egyebek között a fegyverkezési hajsza folytatódásának a következménye. Figyelmet érdemel az tény — írja az ülésszak munkáját értékelve a TASZSZ-hírügynökség —, hogy a NATO-országok képviselői csak érintőlegesen foglalkoznak a fegyverkezési hajsza korlátozása és a leszerelés kérdéseivel, míg a szocialista és a fejlődő országok képviselői figyelmének középpontjában éppen ezek a kérdések állanak. E téren egyetlen új javaslatot sem terjesztett elő a legutóbbi ülésen felszólalt brit, olasz és belga külügyminiszter. A közel-keleti helyzetet érintve keményen bírálták és elítélték Izraelt Libanon elleni agressziójáért Románia, valamint a nyugat-európai országok képviselői, köztük a brit, az olasz, a spanyol és a luxemburgi külügyminiszter. Nagy figyelmet fordítottak a küldöttek az Afrika déli részén kialakult feszült helyzetre, különös tekintettel a Dél-afrikai Köztársaságra, amely amerikai támogatással továbbra is fenntartja fajüldöző politikáját. A szakszervezetek a békéért Amerikai katonák Bejrutban • Amerikai katonák a libanoni főváros nemzetközi repülőterén, ahonnan az izraeli egységek csak több napos halogatás után vonultak ki. Lezuhant egy szovjet gép a luxemburgi repülőtéren Az Aeroflot szovjet légiforgalmi társaság Moszkva—Lima útvonalon közlekedő egyik utasszállító repülőgépe szerdán leszállás közben lezuhant a luxemburgi repülőtér körzetében. Előzetes jelentések szerint öten vesztették életüket. A szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálása megkezdődött. A szovjet kormány részvétét nyilvánította az elhunytak családjának. A Szakszervezeti Világszövetség Irodájának — az SZVSZ 35 tagú irányító testületének — Prágában tartott kétnapos ülésszaka csütörtökön a béke és leszerelés kérdéseinek szentelt külön üléss.el folytatódott. Az ülés munkáját Gáspár Sándor, az SZVSZ ELNÖKE, a SZOT főtitkára vezette. Vitaindítójában Gáspár Sándor megállapította, hogy noha a népek világszerte követelik a fegyverkezési hajsza megszüntetését, és a leszerelés fokozatos megvalósítását, az Egyesült Államok továbbra is a nukleáris katasztrófa szélére akarja sodorni az emberiséget. A nemzetközi politikában bizonyára szaporítani fogja a kérdőjelek számát az a szovjet— amerikai tárgyalássorozat, amely több mint kéthónapos szünet után csütörtökön folytatódott Cenfben. Tavaly november óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tárgyalnak az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközökről — eddig konkrét eredmény nélkül. Pedig az idő sürget: ha 1983 végéig nem jutnak megegyezésre, akkor megjelennek Ny ugat-Európában a szovjet célpontokra irányított amerikai rakéták és robotrepülőgépek. Mi az oka az egy helyben to- popásnak? A két fél javaslatai régóta ismertek. Reagan már tavaly novemberben, az amerikai elképzelések ismertetéskor tudta, hogy a „nulla megoldás" elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, hiszen még nem létező, csak elhelyezni tervezett amerikai rakétarendszerek fejében már meglevő szovjet nukleáris eszközök leszerelését kívánja, egyoldalúan meggyengítve ezzel a másik felet. Washingtonban azóta sem álltak elő reálisabb elgondolásokkal. Moszkvából viszont újabb és újabb konkrét indítványok kerülnek az asztalra, sót a Szovjetunió a jóindulat jeleként több egyoldalú fegyverkorlátozási lépésről döntött. Moratóriumot mondott ki a saját közép-hatótávolságú Az ülés végén a részvevők felhívást fogadtak el, melyben az SZVSZ irodája, felhívja a szakszervezeti tömörüléseket, hogy tegyenek rendkívüli intézkedéseket a fegyverkezési hajsza bármilyen kiterjesztésének megakadályozására, az új fegyver- rendszerek bevezetését célzó tervek érvénytelenítésére, és fejtsenek ki nyomást azért, hogy a jelenleg folyó leszerelési tárgyalásokon kötelező megállapodások szülessenek. „Az SZVSZ-iro- da úgy érzi, most van itt az ideje, hogy a nemzetközi szakszervezeti szervezetek képesek legyenek egymáshoz közeledni és egybehangolni akcióikat”. eszközeinek telepítésére és lecserélésére, majd megkezdte csökkentésüket. Leállította továbbá új SS—20-as rakétái telepítésének előkészítését, és •kötelezettséget vállalt arra, hogy Ázsiában sem telepíti e rakétáit olyan helyre, ahonnan azok elérhetnék Nyugat- Európát. Mindezen túl február óta érvényben van a szovjet fél szerződéstervezete, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján konkrét adatokkal megjelölt, szakaszos csökkentést indítványoz, s eközben maximális rugalmasságot tanúsít a csökkentés összetételének a megválasztásában, illetve a megsemmisítés vagy visszavonás kérdésében. Washingtonból azonban minderre nem érkezett érdemi válasz. Egyszerűen azért, mert amerikai számítások szerint a Pershing—2-esek és a robotrepülőgépek nyugat-európai elhelyezése hadászati jelentőségű előnnyel járna: a Szovjetunióra mérendő megsemmisítő első csapás lehetőségével kecsegtet. Ügy látszik, Washingtonban elfelejtik, hogy a tárgyalások kudarca esetén a szovjet fél a diplomáciai kártyák után katonai adukat is elővehet. Addig azonban még van egy év, s talán halvány remény arra, hogy bizalmat keltő megállapodásokra jutnak a genfi tárgyalásokon. K. G. NAPI KOMMENTÁR Helybeojárás Genf ben , .. .. , Strauss támadása Kína nemzeti ünnepen az fdp eiien Harminchárom esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én Peking- ben kikiáltották a Kínai Népköz- társaságot. Világtörténelmi jelentőségű esemény volt ez: Földünk legnépesebb országában leszámoltak a kolonializmussal, a kommunista párt vezette forradalmi harc győzött az imperializmus és hazai kiszolgálói fölött. A KNK megalakulását követő években a testvéri szocialista államok — elsősorban a Szovjetunió — hathatós segítségét is felhasználva valóban nagy lendületű építőmunka kezdődött. Helyreállították a gazdaságot, véget vetettek az éhínségeknek, megindult a szocialista fejlődés alapjainak lerakása. Az ígéretes folyamat azonban az 50-es évek végére megtört: a pekingi vezetésben teret nyert ultraradikális és nacionalista eszmék mélyreható bel. és külpolitikai torzulásokhoz vezettek. Kína fejlődése a „nagy ugrás”, majd a „kulturális forradalom” éveiben megtorpant, szembefordultak a marxizmus—leninizmus, s az internacionalizmus elveivel. A Mao Ce-tung halála után bekövetkezett változások is egyelőre inkább csak a belső gazdaságitársadalmi helyzetre gyakorolnak hatást. Kína külkapcsolataiban még nem következett be érdemi, tényleges módosulás, annak dacára. hogy a szocialista közösség kormánvai változatlanul a viszony normalizálására törekszenek. Hazánk is azt vallja, hogy a fejlődés vargabetűi ellenére Kína megőrizte alapvetően szocialista társadalmi berendezkedését és valódi nemzeti érdekei azt diktálnák, hogy a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok javításával térjen vissza a baráti együttműködés útjára. * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözlő táviratot küldött a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának és a Kínai Államtanácsnak, és ebben a szovjet nép nevében köszönti a kínai dolgozókat a Kínai Népköz- társaság kikiáltásának 33. évfordulója alkalmából. „A kínai forradalom győzelme a kínai nép történelmi vívmánya és a világforradalmi folyamat jelentős eseménye volt” — olvasható a táviratban. A Szovjetunió következetesen síkraszáll a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainak javításáért, ezeknek a kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés és a jószomszédság elvei alapján történő továbbfejlesztéséért. Ez megfelel a két nép érdekeinek, és a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja Ázsiában s az egész világon. * A Kínai Népköztársaság megalakulásának 33. évfordulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökét. Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke mindössze egy nappal azután, hogy a nyugatnémet ellenzéki uniópártok Bonnban megegyeztek az FDP-vel a kormánykoalíció közös programjában, máris keményen támadta a szabaddemokratákat. Augsburgban szerdán este egy választási gyűlésen Strauss azt mondta: az uniópártok „nem lehetnek engedékenyek az FDP-vel szemben”. Az FDP-t ugyanúgy terheli a felelősség az NSZK gazdasági bajaiért, mint a szociáldemokratákat, és az a tény, hogy a párt két héttel ezelőtt dezertált a Schmidt-kormányból, nem csökkenti ezt a felelősséget. A CSU-vezető a hesseni tartományi választásokra utalva kijelentette, hogy a konzervatív ellenzék nem engedheti meg politikai pozícióinak gyengülését egy olyan párt miatt, amely a lakosság körében „fokozatosan gyűlölt- té vált”. A szabaddemokratákat tette felelőssé azért, hogy a CDU nem szerezte meg az abszolúttöbbséget Hessenben. Strauss ugyan kijelentette, nem akar konfliktust az FDP-vel, de szavai — a Reuter szerint — azt jelzik, hogy továbbra is gyanakodva tekint a szabdddemokrata vezetésre és gyenge partnernak tartja az FDP-t. Politikai megfigyelők szerint Strauss az FDP megosztottságát várhatóan arra fogja kihasználni, hogy saját nézeteit érvényesítse az új nyugatnémet kormányban-. Intézkedések a lakásgazdálkodás fejlesztésére Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. április 7-én — széles körű társadalmi vita után — irányelveket fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. A Minisztertanács megállapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakásfenntartással összefüggő kiadások aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, illetőleg a lakosság egyes csoportjai között. Jelenleg a lakások 24 százaléka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a bérből és fizetésből élő családok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásokban laknak, vagy ilyen lakást építenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománnyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igények növekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell lakásra várakozniuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vásárlásra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a települések egy részére, csak bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre terjed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak a bérlakásban élők kapnak állami hozzájárulást. O A Minisztertanács az ellentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érdekében 1983. január 1-i hatállyal módosítja a lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét az alábbiak szerint: — A lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakás't vagy önálló lakrészt kaphatnak. Következő lakásukat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás útján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik még. — Az állami lakásellátás keretében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló kis jövedelmű és többgyermekes családók. E családok változatlanul az 1981-ben megállapított mértékek alapján fizétnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak lakástulajdont szerezni. E családoknak azonban vállalniuk kell, hogy megfizetik a szokásos használatbavételi díj többszörösét és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért. — A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a népgazdasági érdekből kiutalt bérlakások számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét csereigények kielégítésére használhatják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresének-három- szorosának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OTP, az ingatlanközvetítő fokozottabban bekapcsolódnak a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakossági szolgáltatásiként végzik. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. © A Minisztertanács elhatározta a magánerőből való lakásépítés támogatásának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézményekben és szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák között. — Az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyermekek és az eltartottak száma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kaphatnak gyermekenként 30 ezer forintot, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. — A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphatnak. Indokolt esetben a hitel-visszafizetés első öt évére törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A többszintes vagy csoportos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 százalékáig, a családi- ház-építés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát' a Minisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvekben. 1 — A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (vállalatok, szövetkezetek, intézmények) maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra adható — vissza nem térítendő — támogatások és a kölcsönök forrásai a vállalati gazdálkodás eredményességével összhangban alakulnak. — A tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állarni támogatás 1985 végéig megszűnik. © A lakóház-fenntartás állami támogatásának csökkentése érdekében a lakbérek 1983. július 1-től átlagosan 130 százalékkal emelkednek. Annak érdekében, hogy a bérlők kiadásai ne növekedjenek ugrásszerűen, az állami lakások bérlői — 1988-ig fokozatosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás ösz- szege 1983-ban a lakásbértöbblet 70 százaléka lesz. A lakbérnövekedés ellensúlyozására az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak. — A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2,40 Ft-ról 4,50 Ft-ra, a félkomfortos lakásoké 3,60 Ft-ról 7,50 Ft-ra, a komfortos lakásoké 5,40 Ff-ról 12,0. Ft- ra, az összkomfortos lakásoké pedig 6,0 Ft-ról 15,0 Ft-ra változik. — A tanácsok legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mérsékelhetik azoknak a lakásoknak a bérét, amelyeknek az épületen belüli elhelyezkedése, a műszaki állapota vagy a környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglakások lakbére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől (zöldövezet, városközpont) függően — az új lakbér 25 százalékáig növeljék. Azokban az egy-két lakásos épületekben, ahol kizárólag a bérlőké a kerthasználat joga, a növelés felső határa további 20 százalék lehet. — A lakbért az ingatlankezelő szervezetek állapítják meg, s 1983. március végéig írásban közük a bérlőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevételeit és az esetleges vitás kérdéseket a tanácsok bírálják el 1983 márciusától június végéig. A lakbérek rendezése kiterjed az állampolgárok tulajdonában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgynevezett kötött bérű lakások lakbérét a béradó az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatja meg. — A három- és többgyermekes családok egységesen havi 150 Fit szociális támogatást kapnak. Ezt azok is megkapják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. — A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támogatás, akiknek — eltartottaikat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 Ft- ig terjedhet. A lakásbéremelés után nyugdíjassá váló bérlőknek a tanács vagy a nyugdíjintézet — igénylés alapján — kivételes szociális támogatást adhat. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlékkal, a nyugdíjasok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támogatást. — Azok a bérlők, akik jogos lakásigényüket nagymértékben (két vagy több szobával) meghaladó nagyságú lakásban laknak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támogatást nem kapnak. 0 1983. júliusától az új és a felújított lakásokban a berendezési tárgyak javításának és kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállalhatnak lakóházak fenntartásában, s ezzel a céllal bérlőközösséget alakíthatnak. Ugyanakkor az ingatlankezelő szervezetek szolgáltatásainak színvonalát emelni kell. E szervezetek elsősorban házkezelői szolgáltatásokat (karbantartást és üzemeltetést) végeznek majd. továbbá műszakilag és gazdaságilag előkészítik lebonyolítják a lakóház-felújításokat. © A lakásgazdálkodási elvek alkalmazásában bővül a helyi tanácsok önállósága. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a lakás- szükségletek kielégítésének legésszerűbb módját, vagyis azt. hogy meglevő forrásaikból menynyit használjanak fel állami lakásépítésre, a magántulajdonú lakások területelőkészítésére, illetőleg felújításra, korszerűsítésre, az infrastruktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilvántartásának pontosítása céljából a tanácsok 1983-ban elrendelik az igénylések megújítását. A tanácsrendeletekben az igénymegújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét elsősorban előtakarékosságul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatbavételi díjába, illetőleg értékesítési árába. A lakásigénylés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helyezett ösz- szeget kamataival együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylési letét elhelyezését rendelik el. annak mértékét a lakásigénylő családok jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől és nagyságától függően szabják meg, s tanácsi bérlakásoknál a lakás-használatbavételi díj mintegy 10 százaléka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvényes részletes feltételeit, s a lakásra várók elő- takarékosságának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozzák. * A kormány- és miniszteri ren- deletek a Magyar Közlönyben jelennek meg, október első felében, a helyi tanácsrendeleteket novemberben hirdetik meg. (MTI) Felmentések, kinevezések Soós Gábor kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkárt saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel — érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből felmentette. Az Elnöki Tanács dr. Soós Gábornak több évtizedes eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést a Parlamentben dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A Minisztertanács dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettest e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg az Elnöki Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács Medgyessy Pétert pénzügyminiszter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest • e munkaköréből — érdemei elismerése mellett — felmentette. Egyidejűleg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatójává nevezte ki. (MTI)
