Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 15. Paprikaszezon a hetényegyházi konzervüzemben Az UNIVER ÁFÉSZ hetény­egyházi konzervüzeme különbö­ző ételízesítőivel már régen ki­vívta a hazai vásárlók elismeré­sét, s néhány éve több tőkés ál­lamban is hozzájuthatnak a há­ziasszonyok. Szarka Balázs üzemigazgatótól a napokban er­ről a témáról beszélgettünk. — Hová, mit és mennyit szál­lítanak? — Jelenleg négy tőkés ország­ban vásárolhatják meg az álta­lunk gyártott piros aranyat és gulyáskrémet. Angliába, Auszt­riába, Hollandiába ás az NSZK- ba tavaly 300 ezer tubusos meg­rendelést teljesítettünk. Az idén ennél több várható, a tubusok száma meghaladja a fél milliót, és az értük kapott pénz is eléri az 5 millió forintot. Ízesítőink­ből több más országba küldtünk mintaszállítmányokat, s bízunk abban, hogy ezeket megrendelé­sek követik. Tavaly kezdtük gyártani a kü­lönböző fűszerporokat. A hazai sikerre jellemző, hogy havonta mintegy 100 ezer tubusra szóló megrendeléseket kell teljesíte­nünk. Reméljük, ezek a termé­keink — közöttük a kímélő fű­szerporok — az idén már eljut­nak határainkon túlra is. Szep­tember 21-én nyílik Münchenben egy nagyszabású nemzetközi élel­miszer-kiállítás ás ezen 10 féle fűszerport mutatunk'be. — Az üzem udvara tele van pri tárni npaprikával megrakott konténerekkel. — Igen, augusztus 27-én meg­kezdtük ennek a fontos alap­anyagnak az átvételét. Jelenleg két termelőszövetkezet és 130 9 Korábban kézzel töltötték a fűszerporokat a tubusokba. Alig né­hány hete vették használatba azt a töltőgépet, amelyet az üzem műszaki kollektívája alkotott és jelentős segítséget nyújt a munka termelékenységének növelésében. Képünkön Guti Béláné a gép keze­lője, háttérben Antal Jánosné rakja dobozokba a fűszerporral telt tubusokat. háztáji termelő szállítja a papri­kát. A tervezett 130 vagonból már 22-vel beérkezett, sőt, meg is kezdtük a feldolgozást. Az idén üzembe helyeztünk egy sa­ját kivitelezésű új' feldolgozó­gépsort, ami jelentősen megköny- nyíti és meggyorsítja az áru feldolgozását. # Munkában az új feldolgozó gépsor. Újdonságnak számít az is, hogy a paprikát a zsákokból itt konténerekbe ürítik és az lehe­tővé teszi az állandó minőségel­lenőrzést. Korábban átvevőtele­pekre került a paprika, az idén már egyenesen az üzemünkbe hozzák. Míg azélőtt órákba ke­rült az átadás-átvétel, most' alig egy óra alatt végeznek a terme­lők és a paprikájuk ellenértékét lakóhelyük szerint illetékes ta­karékszövetkezetnél vehetik fel. A termelőkkel 3—5 éves szer­ződéseket kötöttünk és ez meg­adja részünkre a termelési biz­tonságot. Az idén már mind a 136-an beléptek az áfész tagjai sorába és 10 ezer forint részje­gyeikre megkapják az 5 százalé­kos kamatot. Számunkra ez azért hasznos, mert a részjegyekre be­fizetett összegek jól segítik üze­münk fejlesztését. Hamarosan megkezdődik a fű- szerpaprika csúcsszezonja, s ezt követik majd a többi zöldségfé­lék. Reméljük — mondta befeje­zésül az üzemigazgató — a ké­sőbbiekben sem befolyásolja majd az időjárás a termelők munkáját, ami egyúttal a mi ter­veink teljesítését is előmozdítja. O. L. VAS KÚTI KÍSÉRLET Borjúnevelési módszer VÁLASZ CIKKÜNKRE Intézkedett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium A lap augusztus 4-i szá­mában megjelent beszélgetés Gál Gyula elvtárssal, a Bács- Kiskun megyei Tanács Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának vezetőjével igen hasznos volt. Jó áttekintést adott a megye gazdálkodó egységeinek tevékenységé­ről, gondjairól, eredményei­ről, ezért a cikk megjelené­sét a MÉM vezetése nevében megköszönöm. Az interjúban Gál Gyula em­lítette, hogy a zöldség-gyümölcs­exportba bekapcsolódó külkeres­kedelmi vállalat egyik üzletköté­se során rossz szervezéssel „kese­rítette a termelő vasárnapját”. Az ügyet kivizsgáltuk. Megálla­pítottuk, hogy a GENERALIM- PEX nem kellően megalapozott, kissé elhamarkodott üzletkötése kapcsán nyugati export hiúsult meg. Sajnos, hogy az anyagi kár­nál sokkal jelentősebb erkölcsi kárunk keletkezett az esetből. A párhuzamos exportjog igen jó lehetőség a termelők számára a külkereskedelmi vállalatok kö­zötti választásra, de az érdekeltek együttműködését még számos te­rületen javítani kell. A GENE­RALI MPEX figyelmét felhívtuk az üzlet alapos előkészítésének szükségességére. Ismételten megköszönöm, hogy foglalkoztak gondjainkkal. Ké­rem, továbbra is kísérjék figye­lemmel az ágazat tevékenységét. Dr. Pálfai István M ÉM-főosztály vezető A megye húsz nagyüzemében huszonkét iparszerű tehenészet van. A jószágok létszáma megkö­zelítette az elmúlt esztendő vé­gén a 11 ezret. Az innen szár­mazó tej az összes mennyiség 41 százaléka. Az ilyen telepeknek szigorú kö­vetelményei vannak. Fontos, hogy zártak legyenek. Tartozékaik: a szociális épület, a higiénikus tej­ház, a kiépített úthálózat, a bor­júnevelő. A jószáglétszámnak a háromszázat meg kell haladnia. Ezek a tehenészetek tavaly jö- vedelmezőek voltak. Az egy te­hénre jutó átlagos üzemi ered­mény meghaladta a 11 ezer fo­rintot. Ahhoz, hogy a jelenlegi közgaz­dasági viszonyok mellett is gaz­daságos maradjon a tehenészet, több tényező együttes figyelem­mel kísérése szükséges. A kor­szerű tartástechnológiára, a prog­ramozott takarmányozásra, a mel­léktermékek hasznosítására, a borjúelhullás csökkentésére, azon­kívül a differenciált bérezésre hívnám fel a szakemberek figyel, mét. Mi a megyei takarmányo­zási és állattenyésztési felügyelő­ség részéről, igyekszünk mindeh­hez segítséget adni. Fontos, hogy az üzemek keres­sék a költségek csökkentésének lehetőségeit. Számos tartalék még feltáratlan. Legnagyobb gondunk, hogy a megyében elég nagy a borjúel­hullás, esetenként eléri a 8—10 százalékot is. Az állattenyésztők igyekeznek csökkenteni ezt a ma­gas arányt. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezetben új nevelé­si technológiát dolgoztak ki. Az újszölött egy napig marad az anyja mellett. A fröccstej felvé­tele után, a második nap a Sor­jak kikerülnek az egyedi ketre­cekbe, ahol naponta kétszer kap­nak tejet műanyag vödörből, va­lamint szénát és abrakot. A fá­ból készült fészer egyik oldaláról nyitott, teteje kátránypapírral borított. Az oldalfalakon a desz­kák között fél-egy centiméteres rések vannak, melyek megakadá­lyozzák káros légörvény, huzat keletkezését. A ketrecek nyitott oldala déli irányba néz, és előtte kis kifutó is van. A padozat ho­mok, rajta alomszalma. Rendszeresen almoznak, de csak egyszer trágyáznak ki, ami­kor két és fél hónap után kikerül a borjú. Ettől kezdve aztán a növendékállatokat csoportosan nevelik tovább. Az eddigi tapasz­talatok alapján iók az eredmé­nyek. A borjak ellenállóak a be­tegségekkel szemben, a kísérleti állományban hasmenés, léező- szervi megbetegedés és más fer­tőző betegség nem fordult elő. Csatári József technológus SAJTÓ POSTA L i; VISSZHANG A kenyér sorsát eldönti a minősége is... KELEBIAI PANASZOK NYOMÁN Biztonságosabb lesz a vasúti közlekedés Egy hónappal ezelőtt közöltünk riportot arról, hogy Kecskeméten jó néhányan igen mostohán bán­nak a kenyérrel, melynek jelen­tős részét eldobják. Megírtuk, a szemétszállító konténerekből gya­korta kerülnek elő a szinte érin­tetlen fél- és negyedkilós vekni- darabok, s hogy egyesek állatai­kat etetik rendszeresen e ter­mékkel. A felhasználást illetően persze jó példákra is akadtunk, s ezekre a „Sok múlik a fogyasz­tón” címmel hívtuk fel a figyel­met. Soraink élénk visszhangot vál­tottak ki. Voltak, akik úgy vé­lekedtek, a gyerekek már arr is­kolában hozzászoknak ahhoz, hogy a kenyérnek csupán a bel­ső, puhább részét egyék meg, a többi elfogyasztására — például a kemény héj megrágására — ugyanis már csak az ebéd rövid ideje miatt sincs lehetőség, a maradékot tehát egyszerűen ki­dobják. E közérdekű témáról tapaszta­lata alapján mondta el vélemé­nyét a kiskunfélegyházi Térjék Józsefné, akinek a lapunkhoz el­juttatott levelében az alábbiakat olvastuk: Sajnos, egyáltalán nem ritkán fordul elő, hogy furcsa illatú, rossz ízű kenyeret muszáj meg­vennünk. Én már hosszabb ideig szenvedtem gyomorfájásban az el_ fagyasztott ilyen pékáru „jóvol­tából”. Néha csak ránézek a bolti kínálatra, s máris elhatározom, hogy odahaza sütök kenyeret. Csakhogy effélére sincs minden­kinek módja, ideje. Szerintem a kenyér sorsát — hogy megeszik, vagy eldobják — a fogyasztói szándékon túlmenően a minőség is döntően befolyásolja. S ez 'utób­bi javítása érdekében volna mit tenni Félegyházán. És másutt is ... FOGADÓSZOBA Alkalmi eladóként 1977 telén jártam először a kecskeméti bizo­mányi áruházban, ahol mintás panofix bundát kínáltam fel. Ta­lán még ötször sem volt rajtam a röviddel azelőtt 4200 forintért vett szőrmeáru, így arra számí­tottam, csaknem a teljes árát visszakapom. Sajnos, tévedtem, mert a becsüs mindössze a fele összegnél valamivel többet volt hajlandó fizetni érte. Természe­tesen sarkonfordultara, s elvittem a bundát a közeli nagyváros egyik hasonló üzletébe, ahol négy­ezerért azonnal átvették tőlem. Nos, ilyen előzményeket köve­tően érthető, hogy csak jobb hí­ján jutott eszembe ismét e helyi bizományi idén májusban, ami­kor előkerült szekrényemből a ta­valy ősszel vásárolt, és azóta mindössze egyl alkalommal vi­selt magas sarkú körömcipőm. Gondolva, hogy a Duna Cipőgyár 762 forintos termékére másnak is szüksége lehet, nyomban jelent­keztem vele az említett boltban. A becsüs 300 forint értékűre tak­sálta. majd közölte, most még a szandáloknak van keletjük, ám ha a nyár végén behozom, meg­veszik. Augusztus 26-án dél körül ér­keztem meg újra a felvevőhelyre, ahol órányi sorbanállás után egy másik becsüssel találtam magam szemben, aki tudtomra adta, 150-et fizet a cipőért. Minthogy változatlanul jó állapotú volt, ezt a pénzt keveselltem, mire felcsat­tant, s kioktatóan mondta, ne próbáljam vele elhitetni, hogy a lábbelimhez valaha is sokkal drá­gábban jutottam hozzá, majd a Duna-termékekről ejtett néhány keresetlen, leminősítő szót. Ezek után dolgom végezetlenül távoz­tam. s utam a város néhány szak­üzletébe vezetett, ahol rátaláltam a szintén 762 forintért árusított hasonmás körömcipőkre. Összegezve a történteket, az a szerény nézetem, nem ártana, ha a becsüs az elébe kerülő termé­kek értékének megállapítása előtt alaposan tájékozódna azok hiva­talos fogyasztói árai felől. A Du- na-cipőkkel kapcsolatos különbe- járatú véleményét pedig célszerű lenne a gyártókkal ismertetni, nem pedig azokkal, akiknek fel­tett szándékuk, hogy a fölösle­gessé vált, de még a rendelteté­sének kitűnően megfelelő holmi­jukat ne kótyavetyéljék el a bizo­mányiban, ahol az átvevőhely ügyfeleit megnyerni illik, s nem elriasztani! (Elmondta: Gyenes Istvánná kecskeméti olvasónk.) Legalább százharmincán írták alá a levelet, melyet a minap ho­zott a posta Kelebiáról. Az em­berek amiatt aggódnak és tilta­koznak, mert a MÁV megszün­teti a forgalmi szolgálatot a sű­rűn lakott községi külterülethez tartozó tompái . megállóhelyen, melyet naponta mintegy ötven­hatvan óvodás és ■ iskolás vesz igénybe, nem is beszélve a kör­nyékbeli sok-sok idős lakosról. Ha ezentúl senki sem ügyel az utasforgalomra — panaszolják ol­vasóink — megnő a balesetve­szély, ami télen, a hideg, jeges­csúszós időben csak fokozódhat. Tartunk attól, bezárják az ottani váróhelyiséget is, pedig a szabad ég alatt toporogva roppant fá­radságos és kényelmetlen vára­kozni a vonatra. Azt sem ért­jük, miért nem maradhat a he­lyén a megálló szomszédságában levő úgynevezett csapórudas so­rompó, melynek leszerelése után egyáltalán nem lesz korlátozva a vágányokon való átjárás. Vajon az ott gyalogoló gyermek, vagy éppen felnőtt mindig idejében ve­szi-e észre a közeledő szerel­vényt? A tanács is tanácstalan Egy viszonylag forgalmas vas­úti megállóhely sorsával össze­függő döntésnél elengedhetetlen az illetékes közigazgatási hatóság tudta, beleegyezése, netán közre­működése is, gondoltuk, s gyor­san felvetődött bennünk a kér­dés: miért nem sikerült eddig érdemben tájékoztatni, esetleg meggyőzni a változások szüksé­gességéről, helyességéről az érde­kelt családokat? Válaszért a ke- lcbiai tanácselnökhöz, Galgóczy Vincéhez fordultunk, aki ezeket mondotta: — Számomra meglepő a beje­lentés, melyről épp úgy nem tu­dok, mint a vasút kifogásolt ter­veiről. Ez ügyben teljesen tanács­talan vagyok. Csupán azt erősít­. Kunszentmiklósi, mélykúti és jászszentlászlói asszonyok fordul­tak szerkesztőségünkhöz hasonló panasszal: bár egyedül nevelik kisgyermekeiket, betegállományuk idején mégsem élvezhették a hely-, zetükböl adódó előnyöket, vagyis táppénzük mértéke megegyezett a nem egyedülállókéval. Pedig azt hallották, nekik több járt volna. „Talán tévedünk?” — kérdezték olvasóink mások nevében is. Önök rosszul ismerik a rendel­kezést, tudniillik egyáltalán nem jogosult kedvezőbb elbírálásra az egyedülálló szülő a saját betegsé­ge esetén, hiszen köztudott, min­denki egyforma mértékű táppénzt kaphat, a napi átlagkeresetének Túlságosan nagyok a távolságok nálunk, s még a belterületen sem egyszerű közlekednie a járművel nem rendelkezőnek, aki jobb hí­ján a gyaloglást választja, mely nemcsak hosszú időt vesz igénybe, de fáradtságot is jelent... — kö­zölték szinte egybehangzóan azok, akik megyénk néhány nagyközsé­géből kopogtattak be lapunkhoz a minap. Majd arról szóltak, szíve­sen kivennék részüket magántaxi­val a helyi személyszállításból, csakhogy fogalmuk sincs az ilyen vállalkozás feltételeiről. A taxi iránti igényekkel kapcso­latosan a nagyközségi tanácsoktól kérjenek tájékoztatást az érdekel­tek, akik helyesen teszik, ha elő­zőleg reálisan számolnak a vár­ható utasforgalommal, s a szállí­tással összefüggő különféle költ­ségekkel is. Az egyéb tudnivalók pedig a következők: Nem egészen két hónapja van hatályban a magánszemélyek gép­járműhasználatával foglalkozó új rendelet — megtalálható a Taná­hetem meg, hegy a tompái meg­állóhely térségében százak lak­nak, kicsik és nagyok, akik rend­szeresen használják a vonatot. Ha valami módosul ott, az csak az ésszerűség keretein belül történ­het. A konkrétumokról persze jó lenne tudnunk nekünk is ... A MÁV megnyugtat A közérdekű panaszokról infor­máltuk a Szegedi Vasútígazgató- ság helyettes vezetőjét, Sajtos Pé­tert, aki az alábbiakban ismer­tette a döntésük lényegét: — A munkaerő-utánpótlással nekünk is gondjaink vannak, me­lyek következtében hovatovább egyetlen olyan emberünk sem lesz, aki szolgálatot vállaljon-tel- jesítsen a legkisebb megállókban, közöttük a szóban forgó helyen. E kedvezőtlen körülmény köze­pette csak a gyökeres technikai változás hozhat megoldást, vagy­is a forgalmi berendezések kor­szerűsítése. Ezek a munkálatok mostanában fejeződnek be a ke- lebiai vonalon is, ahol a jövőben a jól bevált fénysorompók mű­ködnek majd, s olyan automati­kus vezérléssel dolgozunk, amely az eddigieknél sokkal biztonságo­sabbá teszi a vasúti közlekedést. Ezért hát nincs okuk félni, aggo­dalmaskodni olvasóiknak. A tompái megállóhelyen októ­ber közepén lép életbe az új for­galomirányítási rendszer. Ennek értelmében ügyeletes vasúti tiszt valóban nem teljesít a helyszí­nen szolgálatot, de a jegykiadás­ról gondoskodunk, s a váróterem is nyitva lesz. A fel- és leszálló utasokat egyébként a kalauzok­nak kötelességük segíteni, s ők felelősek a vonat rendben törté­nő elindításáért is. □ □ □ Eddig a tájékoztatás, amelynek van egy szépséghibája. Mégpedig az, hogy a területileg érintett ta­nács is csak utólag értesült a döntésről. 75, illetve — amennyiben két éven belül megszakította a biztosítást — 65 százalékát. Ennél magasabb összeg, a táppénz 90 százaléka ak­kor illeti meg a beteget, ha kór­házi ápolásban részesül, és van eltartott hozzátartozója. Más szabály alkalmazandó, ha a gyerek betegszik meg. Ilyenkor évenként 60 napot (az általában beszámított idő dupláját) lehet táppénzes állományban töltenie annak az egyedülálló szülőnek, aki három évnél idősebb, de hat évnél fiatalabb gyermekét ápolja. A keresőképtelenség tartamára járó ellátás összege azonban ez esetben sem térhet el a 'már em­lítettektől. csők Közlönye 1982. évi 23. szá­mában —, melynek értelmében a magántaxis csak hat évnél nem idősebb,'legalább négyajtós, kifo­gástalan esztétikai állapotú sze­mélygépkocsi üzemben tartására kaphat engedélyt a megyei Autó­felügyelettől. E szigorú követel­mény a közlekedés biztonságát, valamint a szolgáltatás megfelelő színvonalát van hivatva garantál­ni. S még egy lényeges dolog: az ilyen tevékenységhez minimum két éve folyamatosan érvényes gépjárművezetői engedély, vala­mint a pályaalkalmassági vizsgá­lat révén megszerzett II. jelű al­kalmassági minősítés szükséges. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. KÉRDEZZEN ■ FELELÜNK Kaphat-e több táppénzt az egyedülálló szülő? Mi a feltétele a magántaxi engedélyezésének? / J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom