Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-25 / 225. szám

] TUDOMÁNY • TECHNIKA ( JÖN A FEKETE VÉSZ: A SEREGÉLY Hajtani kell • A kötelékrepülés minden trükk­jét bemutatva közelitik meg a seregélyek a szőlőt. (Straszer András (elvételei) A seregély a szőlő legveszélyesebb károsítói közé tartozik. A több tízezres tömegben, felhőként érke­ző madarak „csipegetése” megegyezik a legjobb ha­tásfokkal dolgozó kombájnokéval. A kártétel mér­tékére szolgáló néhány számadat: 6—8 forintos sző­lőátvételi árat alapulvéve az országban évente, jó­val több mint 100 millió forint értékű fürtöt pusztí­tanak. Ez indokol valamilyen védekezést, de ho­gyan, miképpen? Erre keresik már 1974 óta a vá­laszt a kecskeméti kertészeti főiskolán dr. Jártás József főiskolai docenssel az élen. Madárvédelem és szőlőtermesztés Kártételükön nagyon nehéz úr­rá lenni. Tunéziában, például, az állatbarátok legnagyobb meg­döbbenésére, úgy próbáltak vé­dekezni, hogy alvóhelyükön száz­ezerszám söpörték zsákba az éj­szaka tehetetlen madarakat. Egy más alkalommal — 1957-ben — egyetlen helyen több mint 2 mil­liót vegyszereztek a halálba. Ez bizonyos, hogy nem járható út, hiszen a seregélyek rovarpusztí­tása nagyobb, vagy legalábbis egyensúlyban van a kártétellel. Dr. Jártás Józsefék és még néhányan Magyarországon a le­hetséges 'leghatékonyabb véde­kezés módját keresik. Az első feladat, és talán a leg­nehezebb á szőlőterületeket lá­togató madarak számának meg­állapítása volt. Szinte az összes körzetben megtalálhatók, legna­gyobb mennyiségben Fertőd és Mór környékén, a Balaton-felvi- deken, valamint a Duna—Tisza közén. Az elmúlt esztendőkre el­mondható, hogy az állomány, ez­zel együtt a pusztítás is évről évre nő. Ha így halad tovább, akkor a szőlő, a cseresznye, a meggy csipkedése mellett szá­míthatunk seregélyekre a szilvá­sok, az almások közelében, de szemezgetnek a napraforgóból is. Franciaországban, például ahol külön intézet foglalkozik a se­regély életmódjának kutatásával, a kukorica is szerepel a táplá- léknövény-listájukon. Fel keli becsülni a kár mér­tékét is, hiszen a védekezést csak • Bagi Bertalan szereli a hangágyút. így lehet „forintosítani”. Jelen­leg a homoki szőlőkben évente 6—7 ezer forintot költenek hek­táré nként a növényvédelemre. A seregély elleni védekezésre szin­te alig.-Egy közepesen veszélyez­tetett táblán a termés megvédé­sére elegendő lenne 600 forint hektáronként. Ezt pedig bőven meghaladja az átlagos kártétel. A különösen veszélyeztetett te­rületeken volt már olyan, hogy egy hektáron 5 mázsát hagytak a madarak. A néhány nappal azelőtti termésbecslés pedig 7 tonnát jósolt. Könnyen kiszámít­ható a kár mértéke, bőven meg­haladta az 50 ezer forintot. A habozás érthetetlen Idén „a seregélyhajtó” csoport a Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban, a Kossuth-telepen töl­tött négy napot. Különböző esz­közöket próbáltak ki, valamint ezeket szervezték egyfajta rend­szerbe, amivel megvédhető a te­rület. Az előkészítő munkákban jelentős szerepet vállalt Szűcs József növényvédelmi főagronó- mus, helyettese Kovács Imre, valamint Bagi Bertalan kertész­mérnök. Valóságos tüzérségi hadállást létesítettek. Az első sorban kar- bidágyúk tüze fogadta a seregé­lyeket. Ha esetleg ezen sikerült áti épülniük, újabb durrogtatfcs várta őket. A harmadik sorban, pétiig különböző kézi riasztó­szerekkel próbálkoztak, volt itt kereplő, fémes csengőhang, de magnóra vett seregélyvészjelzés is. Amit többek között nagy tel­jesítményű erősítővel sugároz­tak.' A csaknem 200 hektáros ül­tetvényen sikerült is néhány na­pig tartani a frontot, ezzel a megbolydult seregélyek elhagy­ták megszokott alvóhelyüket, és tovább indultak szőlőt keresni. Ismét bebizonyosodott, hogy üzemi szinten nem lehet ered­ményt elérni, csak részlegesen. ’Térségi összefogásra lenne szük­ség, hiszen az egyik területet mentesítve a vészt a szomszédra hárítjuk át. Yan megoldás Néhol sikerült a fekete vészt visszaszorítani. A Komáromi Ál­lami Gazdaságban, ahol hosszú évekig gondot jelentett pusztí­tásuk, már szinte mindent ki­próbáltak. Volt, amikor 30 va­dász járta a szőlőtáblákat, lövöl­döztek egész nap, végül ők fá­radtak el. Valóságos pirotechnikai bemutatókat is rendeztek itt. A tűzijátékok egész kelléktárát fel­vonultatták a seregélyhadak el­len. Végül patthelyzet alakult ki. Igen elterjedt módszer a mű- anyaghálós is. Így azonban egy hektár terület semlegesítése sú­lyos ezrekbe kerül. Kiskunhala- s in például egy kertben egy lyu­kat vágtak a seregélyek, majd beszorulva — a gazda legnagyobb bánatára — az utolsó szem sző­lőjét is megették. Tőlünk déleb­ben fekvő országokban azonban így védekeznek kisebb ültetvé­nyeken. Tovább kell folytatni a madár élettanára vonatkozó kutatáso­kat, hogy minél jobban megis­merjük szokásait és az évezre­dek óta kialakult életritmust megzavarva gyorsabb átvonulás­ra késztessük őket. A kecskeméti Kertészeti Főis­kolán, «ahol a 'hallgatók több nemzedéke tudományos diákköri dolgozatok keretében fáradságot nem kímélve figyelte és hajtotta a madarakat, tovább folyik a munka. Az eddigi tapasztalatok alap­ján a rendelkezésre álló eszkö­zökkel is megvédhető az ültet­vény, ha a szüret előtt legalább két hónaDig kellő, gonddal őrzik, védik a szőlőt. • A karbidágyú jó 10 hektáros területet véd meg. Cz. P. Egy kézzel is 'könnyedén be tudjuk fűzni a kisebb lyukú tűbe a cérnát kis eszköz segítségével. Egy vastagabb deszkalapból vágjuk ki a talpát, csiszoljuk le, majd enyvezzünk bele tartó­lécet. A lécbe akkora lyukat fúrjunk, amekkorába nagyítónk nyele szorosan bedugható. A tartóléc felső végébe szálvezetőnek rög; itsünk menetes kampót. Ez a megoldás különösen az idő­set 3k és mozgásukban korlátozottak számára előnyös. KEDVES OLVASÓ! Ezt az Ezermesterből ollózott ötletet kedvcsinálónak is szántuk. Számítunk az ön találékonyságára is. Kérjük, küldje el szerkesztőségünknek rajzzal, fotóval il­lusztrált, otthon a ház körül, vagy a munkahelyen hasznosít­ható ötleteit. A praktikus, szellemes javaslatokat e hasábokon közöljük, beküldőiket pedig megjutalmazzuk. Címünk: Petőfi Népe „ötletsarok” Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001. NAGY VÁLLALKOZÁSOK A kínai fal Ha léteznének Mars-lakók, akik távcsöveikkel a Földet vizsgál­nák, a kínai falat hamar észre- vennék. összefüggő, kolosszális védelmi építmény ez, amely a ha­talmas birodalom határát jelzi. Nem csak a távol-keleti, hanem az európai történelemre is nagy hatással volt. Akik látták, lenyű­gözőnek mondják. Schliemann, aki Mükéné és Trója nyomait tár ­ta fel a 19. században, így írt erről a látványról: „íme, itt húzódott előttem a kínai fai, mely már gyermekko­rom óta módfelett felcsigázta kí­váncsiságomat. Százszorta nagy­szerűbb volt, mint amilyennek képzeletemben élt, és minél to­vább gyönyörködtem az óntor­nyos, hatalmas bástyarendszer­ben, egyre inkább holmi özönvíz előtti óriások mondabeli alkotá­sát véltem magam előtt látni . . .” A fal fő védelmi vonala 2 és félezer, de kiágazásaival, kiegé- szitéseivel együtt több mint 4 ezer kilométer hosszú. Pontosan nem tudjuk, mikor kezdték el építeni. Áz azonban biztos, hogy időszámításunk előtt 220 körül már nagyszabású helyreállító munkálatokat végeztek rajta; egyes elszigetelten álló részeit ösz- szekapcsolták, kapukkal, jelző­állomásokkal, vizesárkokkal stb. látták el. Azért is fontos volt a védőműveket harckész állapotba helyezni, mivel Ázsia belsejéből lovas-nomád pásztornépek ára­data hömpölygött Kína felé. A kínai fal azonban útjukat állta. Csupán a mongoloknak sikerült áttörniök a falat, elfoglalták Kí­nát. és mongol uralkodót emeltek a kínai trónra. A falat egységes terv alapján építették. A körülbelül 30 kilo­gramm súlyú téglákból két pár­huzamos falat emeltek, a közöt­tük levő hézagokat földdel, kő­vel töltötték meg, ledöngölték és kőlapokkal fedték. Kifelé lőré- sekkel ellátott mellvéd nyílt. A belső oldalon is mellvéd futott végig. A falon a védő csapatok gyorsan mozoghattak, futárok száguldozhattak, az erőket össz­pontosítani lehetett a betörés-ve- szélyeztette pontokra. A téglafa­lakat helyenként kővel burkolták. Nagy kőtömböket is beépítettek, hogy faltörő kosokkal se lehessen egykönnyen megbontani. Az or- szágutakról a városba vezető erődkapukat díszesre építették. Legszebb a Mandzsúria és Korea felé vezető nagy országút kapu­ja. melynek felirata: ..A Világ el­ső kapuja". Ha ellenség közeledett. ga­lambpostával vagy. füstjelekkel kértek segítséget. Ha pedig az ellenség mégis áttört a falon, a jobbról-balról levő legközelebbi tornyok a fal többi részének el­foglalását megakadályozhatták, és a védöművek mögött, távolabb, az ország belseje felé újabb el­szórt tornyok, erődítmények tá­masztottak akadályt. A falak, erő­dök védőrségét a mögöttes terü­leteken szervezett mezőgazdasá­gi telepek látták el élelemmel. Az óriási tömegben érkező mon­golok gyalogos harcmóddal tör­ték át a falat, egy részét lerom­bolták. és lóra ülve hódították meg a birodalmat. A kínai fal az erős kezű csá­szárok idején megfelelt céljának, jól fegyelmezett, felszerelt, be­gyakorolt védőrség cirkált a fala­kon. De ahogy a központi hata­lom gyengült, úgy hanyagolták el a falat, és ez már nem tudott ellenállni. Bebizonyosodott, hogy a legjobban megépített erőd sem ér semmit, ha a védő szíve és fegyvere nincs a helyén! A fal már jó ideje romlik, pusz­tul. Stratégiai jelentőségét ré- gesrég elvesztette, de századunk harmincas éveinek háborúiban — sőt még a második világhábo­rúban is — szerepelt a hadije­lentésekben. Ma a kínai fal városokhoz kö­zel eső részeit rendbehozták, és az egykori dicsőség most turista­látványosság. Dr. Horváth Árpád • Még csak kísérlet: a magyar kcpcrnyőújság. • Normál TV-készülék telefon­készülékkel és alfanumerikus vezérlő­egységgel a képernyő­lexikon szolgál, tatásainak igénybe­vételéhez. MÁR NEM UTÓPIA Képernyőújság - képernyőlexikon A képernyőújság lényege, hogy a tv.néző saját tv- részülékén több száz oldalból álló számítógépes idattárból választhatja ki és jelenítheti meg képer­nyőjén a számára érdekes információkat. A kép­ernyőújság vételéhez a normál tv-készülékhez egy járulékos kis elektronikus egység és egy ahhoz tar­tozó vezérlő-választóegység szükséges. Utóbbi csat. lakozhat kábellel a tv-készülékhez, de történhet a vezérlés ultrahanggal is. A tv-adó a normál műsorral párhuzamosan sugá­rozza a képernyőújság több száz oldalnyi híranya­gát egymást követően, ciklikusan visszatérően, és a néző a vezérlő-választó egységen a kivánt híranyag sorszámának billentyűzésével választja ki a szá- mára érdekes információkat. A képernyőlexikon egy újfajta, on-line, magán- és professzionális célokra egyaránt alkalmas infor­mációszolgáltatás, amely minden a szolgáltatás vé­telére alkalmassá tett tv-készüléken vehető. (Az on­line kifejezés egy központi számítógéppel kiépíthető kétoldali kapcsolatra utal, amelyre általában tele­fonvonal, vagy kábel szolgál). Az ez idő szerint legszélesebben kiépített képer. nyőlexikon-szolgáltatás: a francia Teletel keretében például 1981. októberében 487 különböző adatbank volt elérhető. Ezek közül csupán egy volt a DIDÓT— BOTTIN (híres francia lexikonkiadó) adatbankja, amely önmagában mintegy 12 millió oldalnyi ada­tot tárol, és ezzel áll az előfizetők rendelkezésére. Magyarországon a Magyar Távirati Iroda a Pos­tával közösen 1982-re tervezi a képernyőújság meg­indítását. a TV I. csatornáján. (Az Űj Technika 1982 1. száma nyomán). A századforduló típusa a VW Auto-2000 Két éve az NSZK kormánya pá­lyázatot írt ki biztonságos, gazda­ságos, környezetvédő és korszerű, de azonnali sorozatgyártásra al­kalmas autótípus megalkotására. Az ilyen típusú kocsik gyártásá­ban különösen érdekelt a Volks­wagen Művek. Az elmúlt őszi Frankfurti Autókiállításon a VW már bemutatta a pályázat előírá­sainak megfelelő típust — az Auto —2000-t. A kocsin minden megta­lálható, amit eddig produkált az autóipar, és alkalmas a nagysoro­zatú gyártásra. Természetesen az elektronikus berendezéseket is viszontláthatjuk az új típuson. Többféle motorral készül, így a benzintől az alkoho­lon, a PB-gázon keresztül a dízel­olajig, az adott terület jellegének megfelelően alkalmas a különbö­ző tüzelőanyagok használatára. Különösen menettulajdonságai keltettek meglepetést szakmai kö­rökben. Erre egy példa: a 33 kW-ot (45 LE) teljesítő motor vá­rosban 4,2 liter, országúton 90 km/ó tempónál 3,3 liter dízelola­jat fogyaszt 100 km-re. Legna­gyobb sebessége 150 km/ó és gyor­sítóképességére jellemző, hogy 20 mp alatt éri el a 100 km/ó sebes­séget. Az új típus tervezői elmondot­ták, hogy a technika jelenlegi ál­lása szerint 2000-ig méltán képvi­seli majd az autótechnikát. A kor­szerű karosszéria kialakításánál figyelembe vették az aerodinami­kai kísérletek legújabb eredmé­nyeit. Az áramvonal hatékonysá­gát jelző cw-számot 0,25-re szorí­tották le. (Ez az érték a Golf ,,E”- re — 0,38 és napjaink átlag kocsi­jainál — 0,44). A karosszéria szer­kezetében aktív és passzív bizton­sági elemeket alkalmaztak. A sze­relvényfalon digitális kijelzéssel számok mutatják a legfontosabb menet-, üzem- és ellenőrzési ada­tokat. Elektronika vezérli a gyújtást, a porlasztót, a mikroprocesszor sza­bályozza a kocsi belső klímáját. De fékblokkolás-elhárító berende­zés is növeli a biztonságot. Hosz- szan lehetne sorolni a sok-sok ap­róságot, ami az utasok kényelmét szolgálja. Nagyon sok alumínium, műanyag alkatrészt találunk, ezek és a hatékony korrózióellenes be­vonat jelentősen növeli a kocsi élettartamát. Az oldalt összeállította; Sitkéi Béla és nem irtani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom