Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-24 / 224. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 24. KEVESEBB ŰJ TERMÉK A kivétel legyen követendő! A statisztikai adatokat böngészve arra kerestem választ, bogy 1981-ben hogyan ment végbe az ipari termékszerkezet átalakulási folyamata, amely egyik leglényegesebb feltétele annak, hogy a nemzetközi versenyben — a mai különösen kiélezett feltételek között — miként tudnak vállalataink részt venni és igv végső soron olyan tartós üzleti sikereket elérni. HÁZUNK TÁJA Változnak a teendők A piacokon bőséges és választékos a kistermelői árukínálat. A paprikafajták szinte végeláthatatlanul sorakoznak a standokon. Elegendő a burgonya, a vöröshagyma és a fokhagyma. Megjelentek a másodvetésű zöldségek, a fejessaláta, a csomós retek, a csemege zöldhagyma és kisebb meny- nyisében a sóska, a paraj, valamint a zöldborsó is. De megvásárolhatók a különlegességnek számító, bár egyre terjedőben lévő padlizsán, patisszon és a zukkini is. A száraz adatok azt jelzik, hogy 1981-ben az új termékek aránya az összes értékesítésen beiül mindössze 2.3 százalék volt. Ez kevesebb, /nint 1980-ban. amikor az arány 2.6 százalék volt. Az ala. csony arányok mellett az irányzat sem megnyugtató, hiszen a lassulás egyértelmű. Az új termékeknek mindössze négy százaléka volt olyan, amely a tudományos kutatóintézetek ..műhelyeiből" került ki. Ez az arány két gondolatot provokál: vagy az intézetek munkája nem szolgálja kellően a termelést, vagy a vállalatok nem honosítják meg elég aktívan a kutatók eredményeit. Az iparon belül is nagyok az új termékek gyártásában az ágazati különbségek. Például a kohászat, ban mindössze 0.9 százalék volt az új termék, pedig közismert, hogv a világválság hatására kohászatunk legnehezebb évét jelentette 1981. (Egy alkalommal Heiszia -József a Metalimpex ve. zérigazgatója elmondta, hogy az új termékként megjelenő minőségi acélfajtákban nincs dekonjunktúra és a termékek több piacon is gazdaságos feltételekkel értékesíthetők.) A gépiparban az új termékek aránya 1981-ben 4.7 szá. zalék volt. Ez a két szám azt jelzi. hogy a termékszerkezet teljes kicserélődéséhez az iparban átla- gosan több. mint 32 esztendő, de még a „gyors” gépiparéhoz is 15 esztendőre lenne szükség a jelenlegi ütem mellett. Az új termékek arányának mechanikus előrevetítésénél megbízhatóbb információ, ha a tér- mékek átlagos életkorának 1981. évi adatait vizsgáljuk. Eszerint az ipari termékek átlagos életkora 16 év volt 1981-ben, tehát az új termékek átlagos megjelenési aránya 4.6 százalékot mutatott, a gépiparban pedig az életkor 10,6 év volt, tehát az új termék átlagos megjelenési aránya évi 6,9 százalékot képviselt. Nincs pontos nemzetközi statisztika a termékek cserélődési üteméről, de a technológia fejlődése és a tudományos haladás révén ma már 5—7 év alatt a teljes termékszerkezet kicserélődése is elképzelhető. Nyilvánvaló persze, hogy az egyes országok sajátosságai, az adott körülmények befolyásolják az arányokat és a követelményeket. Mindemellett nyugodtan leszögezhetjük, hogy a termékszerkezet átalakítása hazánkban — korábbi saját fejlődésünkhöz viszonyítva, de különösen a nemzetközi összehasonlítás függvényében — lassú, s mindenképpen lassúbb annál, hogy a nemzetközi versenyben való esélyeinket növeljje. Vállalati gazdasági és műszaki vezetők a termékszerkezet átalakulásának lassú voltát többek között a következőkkel indokolták: Az új termékek kibocsátására nem kényszerültek rá, mert a piaci lehetőségek és a szabályozók a tradicionális gyártás bővítésére ösztönöztek. A vállalati érdekek rövid távhoz, általában egy naptári évhez kötődnek és így na. gyobb termékcsere-program megvalósítása ebből a szempontból kockázatos. Az innovációhoz nincs pénz. a licencvásárlás sokat se- gít. de nem oldja « meg az alap- problémát, azaz olyan innovációs lánc kialakítását, amely nemzetközi mércével is új magyar termékek kínálatát tenné lehetővé. A vállalaton belüli érdekek is igen eltérőek az új termék fejlesztését és piaci megalapozását tekintve és a kompromisszum ez esetben késést jelent. A fejlesztésre szolgáló pénzeszközök elosz. tása nem optimális, és a központi célok teljesítése mellett már alig jut pénz a vállalati feladatok finanszírozására . .. A felsorolt érvek valószínűleg támadhatók és vitára ingerlők. De ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a vállalatok — néhány kivételtől eltekintve — jelenleg inkább félnek az új termékektől, minthogy erejüket azok fejlesztésére összpontosítanák. Ez napjainkban, amikor a piaci siker nagymértékben a termék újszeg rűségétől és minőségétől függ. ne- hezíti az eladhatóságot, hiszen a nemzetközi piacokat kínálati túlsúly jellemzi. Ipari termelésünk termékszerkezetét csak úgy frissíthetjük fel kellő ütemben, ha e tekintetben a vállalatok zöme számára a kivételek lesznek a példaadók. W. I. A gyümölcsöskertben csavaró mozdulattal úgy válasszuk le a fáról a körtét és az almát, hogy ne sérüljön a termőrész és a gyümölcs. Szedjük a szilvát, a befőzésre azonban gyűjtsük össze a már ráncosodó héjú gyümölcsöket. mert ezek cukortartalma a legmagasabb. Készüljünk a dió betakarítására is. A kiszárított termés könnyebben válik meg a burkától, ezért ha módunkban áll 2—3 napig „fektessük” a diót. A szőlőben csak próbaszüret után fogjunk hozzá a borszőlő szedéséhez. Várjunk az utolsó pillanatig a szüret kezdetével, hi. szén a korai szőlők minősége a tavaszi időjárásnak tulajdoníthatóan nem kedvező. A közép- és késői érésű fajták remélhetően CSEMEGESZŐLŐFAJTÁK A Favorit A tavaszi telepítésig hetente egy.egy csemegeszőlő-fajtát mutatunk be. A fajtakörre jellemző a magas kézimunka-igény, ezért főleg a házikertekbe telepíthető. Aki nem sajnálja a fáradságot, annak munkája megtérül, hiszen a vásárlók keresik az édes, tetszetős fürtöket. A Favoritot Katonatelepen állította elő 1950-ben dr. Szegedi Sándor, Erős János és Darnai Ernő a Chasselas Queen Victoria White és a Szőlőskertek királynője muskotályfajták keresztezésével. Leginkább Badacsony, Bala- tonboglár, Balatonszárszó. Budaörs, Eger és Tardosbánya környékén terjedt el. Tőkéje erőteljes növekedésű és gyors fejlődésű. Vesszői közepesen vastagok, rövid ízközűek és fakó, szalmasárga színűek. Vitorlája bronzos, csupasz, fényes. Levele közepesen nagy. Virága hímnős. Fürtje az átlagosnál nagyobb, kissé vállas, laza szerkezetű. Bogyói gömbölyűek, sárgásfehérek, vékonyhéjúak. A csemegeszőlőt kedvelők szeretik, hiszen nagyon korán, augusztus elején érik. Fürtje tetszetős, bogyóinak nagysága, olvadékony héja, finom íze szintén kiváló tulajdonságai közé sorolható. Jól szállítható és csomagolható. Termőképessége homoktalajon, hektáronként 8—10 tonna. Magasművelésre alkalmas fajta. A Balatonboglári Állami Gazdaság közlése szerint a piacon keresett. Az egyik legértékesebb csemegeszőlő-fajtaként tartjuk számon. É. A. Gombatanfolyam A héten a DUTEP kecskeméti munkásszállójában december kö. zepéig tartó gombatanfolyam indult. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ műszaki és természet, tudományi stúdiójával közösen szervezett előadássorozaton a résztvevők megismerkedhetnek a hazánkban termő gombafajokkal, ezek rendszertanával. A több mint száz gombafaj élettanáról, termőhelyéről, valamint gyűjtésének szabályairól, a tartósítási módokról és értékesítésük alapelvei, ről vizsgán számolnak be a hallgatók. A tanfolyamra még lehet jelentkezni a művelődési központban. már édesebbek lesznek. Készül, jünk a pincék takarításával, a hordók és üvegballonok mosásával a szüretre. A zöldséges kertben a hagyma felszedését fejezzük be. mert az esők beálltával újból legyökeresedik. Sokoldalú zöldségnövény a rebarbara. Nagy tömegű termést ad olcsón. Olyan hatalmas bokrokat képes kialakítani, hogy akár egy négyzetméteres területet is elfoglal egv növény. Ilyenkor ősszel tőosztással szaporítsuk. Az ültetés után 2—3 alkalommal öntözzük meg. Tavasszal a hajtások megjelenése után egyszer, kétszer kapálni kell. Az első esztendőben nem érdemes felszedni, de a második, harmadik évtől már fogyasztható a levél nyele. Ez a zöldségféle alkalmas a homoki termesztésre. Néhány dologra azonban ügyelni kell, ezek között első a növény vízigénye. A mag csírázásakor — amelyhez minimum 4 Celsius-fokot igényel — és a kezdeti fejlődéshez jó vízellátást kíván. Ilyenkor vethető. Alacsony hőmérsékleten több mint egy hónapig csírázik, de fólia-alagútban elegendő a két hét is. A hajtatáshoz viszonylag sok fény kell. Ilyenkor élénk narancssárga, piros lesz a gyökér. A vízigényről tudni kell. hogy novembertől tavaszig elég havonta 15—20 milliméter vizet a növények közé juttatni. Márciustól ezt kéthetente, majd hetente kell megismételni. Tápanyagigénye közepes. A főbb műtrágyákból — nitrogén, foszfor, kálium — vetés előtt négyzetméterenként és hatóanyagban a homoktalajokon 5:27:20 grammot igényel. Fejtrágyaként 15 gramm nitrogént és ugyaneny- nyi káliumot adjunk. A vetés előtt néhány héttel érdemes négyzetméterenként 1—1,5 vödör földérett istállótrágyát a talaijba dolgozni. Viszonylag bőséges fajtaválaszték áll a termesztők rendelkezésére. Amennyiben azonban jó árat szeretnénk elérni a piacon, rövid tenyészidejűt válasszunk. Ismerik úgv is, mint balzsamfű, vagy fekete gyopár. tudományos neve: Origanum vulgare L- Esetenként fűszerként használható. Főleg az olaszos ételeket kedvelők szeretik. íze hasonlít a kakukkfűére, vagy a majoránnára. Eurázsia száraz platóin honos növény. 20—25 centiméter magas. terjedőtövű. tömött párnát alkotó évelő. Szárai vörösesek és a földön elfekvők, lassan terjed. Levelei átellenesen állnak, sötétzöldek és erősen fűszeres illatúak. Hússzínű, ajakos virágai május—júliusban nyílnak. Főként fűszer, homoki kertbe. talajmegkötésre. vagy napos; meleg sziklakertbe ültessük. Hosszan tartó virágzása miatt (július—október) nagyon jól alkalmazható növény alacsony évelő kiültetésekben. A talaj iránt különösebb igénye nincs, bárhol kitűnően érzi magát. • Egész évben eredményesen használható kiskertekben a Magyarországon gyártott ROBI 50 kertigépcsalád. A szőlő védelmekor vigyázzunk arra. hogy a legtöbb gombaölő szert a szüret előtt 30 nappal használjuk utoljára. A szőlőtermést ilyenkor leginkább a botri. t.isz, a darazsak és a seregélyek veszélyeztelik. A növényvédelmi munkák során fokozottan ügyeljünk az óvó rendszabályok betartására! • Nantaise-fajta: tetszetős gyökeret nevel. A tőosztással és dugványozással egyaránt nagyon könnyen szaporítható. Jobban felhasználható a csak 15 centiméteres, rózsaszín vi* rágú fajtája, a ’Compactum’ és a halványrózsaszín, fehér virágú ’Compactum Albiroseum'. Sz. J. TÜL A MEGY EH A TÁRON Kétszáz éves a mecseki szénbányászat Már a XVIII, század elején találtak kőszénre valló nyomokat a Mecsekben. A krónikák megemlítik, hogy 1738-ban a Pécs melletti erdőkben napokig tüzek lángoltak és a környéket földrengésszerű robajok rázták meg. 1746-ban a baranyaiak vasércet és aranyat tartalmazó fövenyt és „valami kőkormot" küldtek Bécsbe vizsgálatra. Ott különösen a kőkarmot találták érdekesnek. A megállapításról hírt adó pécsi küldött azt írta: ,.A város ebből az ásványból nagy hasznot húzhatna..." 1769-ben pályázatot írtak ki a kőszénlelöhelyek felkutatására: a Pécs vidéki erdőkben található szénről is érkezett bejelentés. A Baranyában működő szénkutató bizottság a pécsváradi uradalomhoz tartozó vasasi bányászatot megvizsgálva, a tanúkihallgatások alapján megállapította. hogy a Vasason talált szén könnyen kitermelhető. a környéken bőségesen található. A pécsváradi kovács rendszeresen használja. Az erről szóló jelentés 1782. szeptember 5-én íródott, s ezt a dátumot a már létező vasasi bányászat történeti kezdetének tekintjük. Pécs, Komló, Észak-Mecsek Az ország egyetlen feketeszén-lelőhelye a Mecsek- hegységben található. Az itt bányászott kokszolható szén mintegy 160 millió éve, a földtörténeti középkor iúra időszakának elején, az alsóliász korban keletkezett. A mai mecseki bányászat a pécsi, a komlói és az észak-mecseki szénvidéken egymástól eltérő körülmények között alakult ki. A bányászikodás 1782 és 1852 között primitív esz. közökkel, kezdetleges viszonyok között folyt. Ám a technikai haladás, a vasút, a gőzhajózás, mind több szenet követelt. Az Első Duna-Gőzhajózási Társaság felfigyelt a Mecsekre. Előbb csak szenet vásárolt onnan, majd — 1852-ben — bányatelket vett, később a várostól újabb területeket vett bérbe, s ezeken megkezdte a szén egyre növekvő mértékű kitermelését. Eközben a komlói szénterületen parasztvállalkozók nyitottak 1812-ben bányát, de a művelés 1826- t.ól 1848-ig szünetelt. A tevékenyebb bányászat csak 1890-től számítható. A komlói bányák 1909-től állami tulajdonba kerültek. Az észak-mecseki bányászat 1793-ban Váralján kezdődött Először kisebb kapitalista társulatok próbálkoztak több.kevesebb sikerrel, majd végül 1925- től a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. vette át ezen a területen az uralmat. A liász-program A felszabadulás után az Első Duna-Gőzhajózási Társaság jogutóda a Magyar—Szovjet Hajózási R. T. lett, később ebből alakult meg a Pécsi Szánbányászati Tröszt. A már korábban is állami tulajdonban volt komlói bányákból a Komlói Szénbányászati Trösztöt alakították ki, és idecsatolták a köztulajdonba került Nagymányok—Máza—Szászvár bányaüzemeket is. A Mecseki Szénbányák 1963-ban a két tröszt egyesítéséből jött létre. A Mecsek vidéki bányák termelése a felszabadu. lás után 1966-ig — főként a Dunai Vasmű kokszigé-. nyének kielégítése érdekében — szüntelenül növekedett, s elérte a 1,3 millió tonnát Ekkor közismert okokból megtorpanás következett: a népgazdaság energiaigényeit fokozódó mértékben a kőolaj- és földgazszl'érából igyekeztek kielégíteni. Ám alig telt *■1 néhány év es bebizonyosodott: a rohamosan növekvő energiaszükségletet csupán szénhidrogénekkel sehol a világon nem lehet fedezni. Elkövetkezett a szénbányászat reneszánsza. A Mecseknek biztos a jövője. Itt található a mély. műveléssel kitermelhető hazai szénvagyon egyhar- mada. s ez a növekvő kitermelés mellett is 150—200 évre elegendő. Miközben a bel- és külföldi piaco. kon egyre nő a kokszolható szén iránti igény, a Mecsekben 22 milliárdos ráfordítással megkezdődött ft Frontfejtésben dolgozó bányász. (Straszer András felvétele) a liász-programnak nevezett, 1993-ig tartó rekonstrukciós fejlesztés. Ennek eredményeként 11 esztendő múlva a kokszolható koncentrátum évi mennyisége csaknem a kétszerese lesz a jelenleginek. Bács-Kiskunból a bányába Pécsett és Komlón 14 ezren élnek a szénbányászatból. A Pécsbányán, Vasason, a Kossuth- és Bétaaknán, Zobákon és Mázaszászváron dolgozók közül sokan Bács-Kiskunból jöttek az 'ötvenes években, vagy a legutóbbi esztendőikben. Kocsis János segédvájár például Bajáról költözött Pécsre. Korábban gépkocsit vezetett, másfél éve bányász. Feleségével, gyerekeivel a siklósi városrészben, a Sarohin tábornok utcában laknak szép, új negyedik emeleti lakásukban. — Én azelőtt sohasem jártam bányában. Talán még fényképen sem láttam — mondogatja egy másik ifjú bányász: Czinege Flórián zobáki segédvájár. — Mégis csak az első két hét volt kissé nehéz. Izomlázam volt, megfájdult a nyakam, lépten-nyo- mon bevertem a fejem. Ő Hetényegyházáról jött Komlóra: az eredeti szakmája lakatos. Csillésként kezdte, az idén márciustól segédvájár. A lakást tavaly februárban kapták. Jártunk Lantos Jánoséknál is, akik Petőfiszállás- ról költöztek háromszobás új komlói lakásukba. A férj segédvájár Kossuth-bányá’n. — Nálam ez már a katonaságnál kezdődött — me. séli. — Akkoriban kezdett foglalkoztatni, milyen lehet a föld alatti élet. Az első napok emlékezetesek maradnak. Megroppant fölöttem a szénfal: füleltem, szorongtam. De most már otthonosan érzem magam. Vájár szeretnék lenni, s azután ... Nem akarom elkiabálni ... Bányamérnök . .. S végül Tóth János, aki már nem éppen újonc. Vele Vasas-bányán. 250 méterre a felszín alatt találkoztunk: — Amit elmondok, még 1958-ban történt. Vendégségbe jöttem Kalocsáról egy pécsi bányászhoz. Mi lett a vége? Idenősültem, ittragadtam. Ha kérdik, hogy kerültem ide, azt felelem: itt születtem a fejtésben! Sitkéi Béla Megéri sárgarépát termeszteni A szurokfű
