Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-18 / 219. szám
I 1 1 TUDOMÁNY • TECHNIKA Foszforműtrágya — nagyobb rozstermés • A kiszórt foszfortöbbletet a növények jól hasznosítják. A kukorica és rozs termésátlagainak növelésében a nitrogén- műtrágya hatása homoktalajokon közismert. A foszforműtrágya termésnövelö hatása azonban gyakran nem volt arányos az adagok nagyságával. Nyugat-Európában az országok többsége már elérte az optimális műtrágya-felhasználást. Amíg azonban ezekben az országokban a talaj foszformérlege zömében pozitív, addig hazánk talajainak 1 3-a gyengén, 1 3-a közepesen és 1 3-a csak jól ellátott makroelemekkel. Sőt, a Duna—Tisza közi homoktalajok foszfortartalma-még rosszabb képet mutat. Bács-Kiskun megye szántó művelésű homoktalajainak közel fele még a közepes foszforszintet sem éri el. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet másfél évtizedes kísérleti eredményei szerint a termésátlagok és a talaj foszfortartalma között összefüggés van. Az igen gyenge foszfortartalmú talajoknál a foszfor termésnövelő hatása 40 százalék is lehet, míg közepes ellátottság esetén is legalább 30 százalék. A jó ellátott- ságű talajoknál is meghaladja a 10 százalékot. A makroelem nagy része a talajban évek múltán is megmarad. Nagyobb adagok alkalmazása esetén (hektáronként 100— 150 kilogramm foszforpentoxid hatóanyag) kimutathatóan vándorol a csapadék hatására a talaj mélyebb rétegeibe. A vándorlás évente 1—2 cenMTESZrendezvények Szeptember 20-tól 25-ig A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségé Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: Szeptember 20-án 14 óra 30 perckor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában ülést tart a Gépipari Tudományos Egyesület vezetősége. Szeptember 21-én 9 órakor ugyancsak a Tudomány és Technika Házában a Gépipari Tudományos Egyesület keretében működő Főmérnökök tanácsa ülésezik. 14 óra 30 perckor az Építőipari Tudományos Egyesület tart vezetőségi ülést. Szeptember 23—24-én Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában az Országos Magyar .Bányászati és Kohászati Egyesület budapesti és kecskeméti szervezete kétnapos nemzetközi szemináriumot rendez az ónozott lemezek technológiájáról. timéter is lehet. Ez a könnyen oldható foszforvegyület távolról sem vész el a növények számára, hisz a növények jelentős része mélyebben gyökerezik és képes innen a tápanyagot is felvenni. Éppen ezért a használata úgy célszerű, ha talajgazdagító műtrágyázást folytatunk, vagyis több foszfortápanyagot juttatunk a talajba, mint amennyit onnan elviszünk. A foszforral jól ellátott homoktalaj nagyobb rozster- m'ést ad a májusi csapadékhiány ellenére, ellensúlyozva így az aszály káros hatását. A megfelelő foszforellátottság a rozs termésbiztonságát fokozza a Duna—Tisza közében is. A taA Szovjetunió Mikrobiológiai Intézetének munkatársai meteorológiai rakétákra felszerelt, e célra szerkesztett berendezéssel 48—-85 kilométer magasságtartományban légköri mintákat vettek, s ezek alapján megállapították, hogy 48—77 kilométer közötti magasságban mikroorganizmusok találhatók. Lehet-e életterük a mikrobáknak ez a magasság, avagy a földfelszínről ideiglenesen kerültek oda? A légkör felső rétegeinek fizikai és kémiai jellemzőiből indulva ki, a kutatók úgy vélik, hogy a mikrobáknak a sztratoszférában és a mezoszférában való jelenléte csak átmeneti jelenség, Vietnamban az ország központi részében levő Danangban, egy kisipari szövetkezet, az ott igen elterjedt gyümölcs, az ananász leveleiből kezdett csomagolópapírt gyártani. Havonta húsz ton- na_papírt állítanak elő száz tonna ananászlevélből, de ezt a termést az idei év végére több mint a kétszeresére akarják növelni. Az előállítási költségek igen alalajgazdagító foszforműtrágyázás nemcsak öncélú tápanyagtartalom-növelést szolgál, hanem a nagyobb termésnek, a biztonságosabb termésnek is az alapja. Egyes kutatók, mint például P. Wagner, 50 éves sikeres kutatói tevékenységét az alábbi megállapításban foglalta össze: „A talajtermelékenység tartóoszlopa a dús foszforkészlet”. A foszforral tehát célszerűen kell gazdálkodni. Homoktalajainkon hektáronként évente mintegy 75 kilogramm hatóanyagmennyiséggel tudtuk a legnagyobb rozsterméseket elérni. Dr. Cserni Imre a ZKI tudományos főmunkatársa Látnak-e a hernyók? A pillangók összetett szemét már sok kutató vizsgálta, de a hernyókkal, amelyekből a pillangók kifejlődnek, ebből a szempontból eddig még nem foglalkoznak. t A japán Kyushu egyetem kutatói a fecskefarkú pillangó hernyóinak látási folyamatait vizsgálva megállapították, hogy a hernyóknak a fej mindkét oldalán hat-hat egyszerű szemből álló összetett szemük van. Ezek a szemek nem csupán az ember számára látható, hanem az ultraibolyafényt is felfogják. A szemekhez tartozó idegek villamos aktivitásának vizsgálatával megállapították, hogy a hernyók színeket is látnak. Megfigyelték ugyanis, hogy a fényérzékelő sejtek három különböző típusba tartoznak. Az első típus az ultraibolyafényre, a második a kékre, a harmadik a zöldre érzékeny. Nyitva marad a kérdés, hogy mennyire érzékeny és mire szolgál a hernyók látása, s hogy vajon a hernyó színlátása ugyan- olyan-e, mint azé a pillangóé, amely belőle kifejlődik. Dohányzás a volánnál A közutakon már megszokott látvány a dohányzó gépkocsivezető. Egyre többen vezetnek úgy, hogy nemcsak a kormánykereket fogják, hanem az égő cigarettát is. A dohányzás a volán mellett azonban nem annyira veszélytelen, mint azt sokan hiszik. Ha ugyanis a gépkocsivezető felhúzott ablakok mellett dohányzik, tíz cigaretta is elég ahhoz, hogy reagálási képességeit lényegesen befolyásolja a zárt. füstös levegő. Emellett figyelmét is elvonják a dohányzás egyes műveletei. Sokszor éppen azért következik be a baleset, mert a vezető rágyújtás közben nem figyel az útra vagy mert a huzat a cigarettahamut az arcába viszi. Néhány országban, például Norvégiában, jármű vezetése közben tilos dohányozni. Az NS2K- ban egyes felsőfokú tartományi bíróságok súlyosbító körülménynek tekintik, ha a közlekedési baleset okozója vezetés közben rágyújtott, vagy kioltotta égő cigarettáját. Ha ezt a tényt megállapítják, a biztosító nem is fizet. orvosok szerint a dohányzás azért káros vezetés közben, mert a nikotin idegmárge csökkenti a látóképességet, ami különösen rossz látási viszonyok között veszélyes. Emellett a keletkező széndioxid akadályozza az oxigén bejutását a szervezetbe, ami befolyásolja az agyműködést és csökkenti a koncentrálóképességet. Baktériumok a sztratoszférában Papír ananászlevelekből s valójában vulkáni kitörések, erős viharok, tájfunok és légtölcsérek “szállítják őket ezekbe a magasságokba. .fii. légkör felső rétegeiben levő mikroorganizmusokra állandóan hatnak a napsugarak, s a sugárnyomás révén a mikroorganizmusokat a világűrbe taszíthatják. A napsugarak ártalmas hatása ellen a porrészecskék által védett, anabiotikus állapotban (lappangó élet) levő mikroorganizmusok óriási távolságokra vándorolhatnak. Az sincs kizárva, hogy ily módon a földről eljuthatnak valamely idegen bolygóra, holdra. csonyak, nemcsak azért, mert a nyersanyag lényegében olcsó hulladék, hanem -azért is, mert a termelőszövetkezet a kísérleti papírüzemet közvetlenül a danangi állami gazdaság területén építette, amely ananásztermeléssel foglalkozik, és amellyel a szövetkezet szerződést kötött az ananászlevél szállításáról. Így a nyersanyagszállítás nem okoz külön gondot a szövetkezetnek. EGY ÚJÍTÁS KETTŐS HASZNA Üzemanyag-megtakarítás, kényelmesebb utazás Nagyon sokszor bosszankodtak Kecskeméten a helyi autóbuszjáratokon utazók a gépkocsivezetők vezetési technikája miatt. A hirtelen fékezés és gyorsítás sok panaszra adott okot, gyakran írtunk erről lapunk hasábjain is. Emiatt — úgy tűnik — rövidesen nem lesz már kifogás, mert egy elmés újítás ellenőrzi a vezetési stílust, sőt üzemanyag-megtakarítást is eredményez. Azt szinte minden olvasónk tudja, hogy egy járműnél változatlan műszaki állapot mellett, azonos útvonalon a vezetéstől függően lényeges üzemanyag-fogyasztási különbségek lehetnek. Ez nyilvánvalóan a helyi járatú autóbuszok esetében is érvényes. Ám, amíg a tehergépkocsiknál a vezetési stílusbeli különbség csak a hajtóanyag-fogyasztásban jelentkezik, addig az autóbuszok esetében a hiányos vezetéstechnikát az utasok saját bőrükön is érzik. Ez késztette a Volán 9. számú Vállalat műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakembereit arra, hogy egy olyan berendezést készítsenek, amely objektiven értékeli a helyi járatban résztvevő gépkocsivezetők vezetési stílusát. A kísérleteket siker koronázta, a berendezést megalkották, sőt már autóbuszokba is beépítették. A készülék külön-külön méri és számolja az álló utasok számára még elviselhető gyorsítási és lassítási érték feletti eseteket. Ezzel nyilvánvalóvá válik, hogy ugyanazzal az autóbusszal, ugyanazon az útvonalon közlekedő gépkocsi- vezetők vezetési stílusa között mi a különbség, amelyet az optimális szint elérése érdekében részben elméleti, részben gyakorlati oktatással finomítani lehet. A műszert úgy alakították ki, hogy a számláló berendezést csak egy speciális biztonsági kulccsal lehet újból nullázni, így a készülék által mért értékek tárgyilagosnak tekinthetők. Az augusztus 6-a óta tartó vizsgálatok már támpontul szolgálnak a gépkocsivezetők vezetési stílusának megítélésére. Az eddigi eredmények alapján már megszületett az említett berendezésnek egy továbbfejlesztett változata is, amely nemcsak az induláskor fellépő gyorsulást, illetve a megállás előtti lassulást tudja érzékelni, de értékeli a járművezetők kanyarodási technikáját is. Miután a műszer segítségével javítani lehet a vezetési stílust, ez egyrészt üzemanyag-megtakarítást, másrészt kényelmesebb és biztonságosabb személyszállítást tesz lehetővé. Borsi Mihály és Haincz József újítók az általuk kifejlesztett berendezést országos hasznosítás céljából a VOL^N- TRÖSZT-höz terjesztették fel. Remélhetőleg —, s erre a műszer a biztosíték — Kecskeméten, de a megye más városaiban is megszűnnek a panaszok az autó- buszvezetők vezetési stílusát illetően. Tudomásunk szerint a kecskeméti helyi járatú autóbuszok közül néhányat már felszereltek ilyen készülékkel, sőt — ezt rosszmájúság nélkül jegyezzük meg — több autóbusz-gépkocsivezetőt oktatásra is berendeltek. Gémes Gábor • Az okos kis műszer az autóbusz ablakában. összeállította: Szabó Pál Miklós 5. A fehér boríték Apám halála borzalmas sokk volt számomra. Tizenkét éves voltam, és nem értettem, hogy rákos, és természetesen azt sem tudtam, mit jelent az, hogy rák. Megpróbálta, hogy lassan és kíméletesen elárulja nekem a fájdalmát. Megmutatta a gyomráról készült röntgenfelvételeket, és azt mondta: „Látod, itt növekszik a rák. Nagyon hamar, kedvesem, már nem leszek abban a helyzetben, hogy bármit is befogadjon a gyomrom és ez nagyon komoly dolog lesz.” Nagyon sovány és gyetige lett, csak később tudtam meg, hogy felkereste a legjobb barátját, akit én Gunnar bácsinak neveztem. és azt mondta neki: /„]}íem akarom, hogy Ingrid láísa meghalni az apját. Ki tudja, Ameddig élek még, és ő csak tizenkétréves. Elmegyek Németországba. Bajorországban állítólag van( egy csodadoktor, az talán meg tud gyógyítani. Ha nem, akkor ládában jövök vissza.” Apám halála félelmetes pillanat volt az életemben. Ottó bácsihoz és Hilda nénihez költöztem. Keményen dolgoztak, tipikus svéd polgárcsalád volt, és tőlük telhetőén mindent megtettek, hogy apám elvesztése miatt érzett fájdalmamból kisegítsenek. Náluk életem új szakaszát kezdtem meg. Nagyon félénk lány voltam. Ha megkérdezték a nevemet, elpirultam. Az iskolában alig mertem válaszolni a kérdésekre, mert rögtöni elkezdtem dadogni, bár tudtam a választ. Éppen ezért tűnt érthetetlennek Ottó bácsi és unokatestvéreim számára, hogy színésznő akartam lenni. Azt is tudta azonban, hogy milyen önfejű vagyok, ezért adott nekem egy lehetőséget. „Na jó, megpróbálkozhatsz a Királyi Drámai Színház színiiskolájában” — mondta. „De ha megbuksz a vizsgán, akkor vége. Azután nem akarok többé hallani erről az együgyű színészkedésről”. Otthon az unokatestvéreim vártak. „Lars Seligman telefonált ...” Lars? Mit akart? Jó barátok voltunk, ő is jelentkezett a felvételi vizsgára. „Azt mondta, volt az irodában, hogy elhozza a fehér borítékját. És azt kérdezte, te milyen borítékot kaptál? És mondtuk neki, hogy te is fehér borítékot kaptál...” Olyan boldog voltam, hogy bevallottam, nem tudtam, miért volt olyan elutasító velem szemben a vizsgabizottság, mikor a színpadon álltam. Csak évekkel később, mikor Itáliában találkoztam Alf Sjöberggel, aki akkoriban a vizsgabizottrjg tagja volt, tudtam meg magatartásuk igazi okát. „Abban a pillanatban, mikor a színpadra ugrottál, és vonzóan ránk nevettél, egymáshoz fordultunk, és azt mondtuk: — Megcsinálta, ahogyan ott áll, ahogyan a színpadon viselkedik. Ezt a pimaszságot. — Ügy ugrottál a színpadra, mint egy tigris. Egyáltalán nem volt lámpalázad. Legalábbis úgy látszott. Tovább már nem volt rá szükség, hogy rád figyeljünk, és utánad még nagyon sokan várakoztak. Ezért szakítottunk félbe. Ez a fellépés felejthetetlen volt, és talán azóta sem csináltad ilyen meggyőzően”. A színiiskola csodálatos volt. Minden olyan egyszerűnek tűnt. Megszabadultam félénkségemtől, és bátortalanságomtól. És azonnal megértettem, miért történt így. Úgy éreztem, hogy csak a színházi világhoz tartozom. Akceptáltak! Emlékszem, amint a Királyi Drámai Színház kis színpadi bejáratánál álltam, egyszerűen csak ott álltam, és boldog voltam, hogy odatartozom. Ez volt a hazám, az otthonom. És erre nagyon büszke voltam. Röviddel a tizennyolcadik születésnapom után volt az első randevúm. Az unokatestvéreim meghívtak egy vacsorára negyediknek. Egy jóképű fogorvos, név szerint Petter Lindström jönne velünk. Már nagyon öreg, ugyanis elmúlt már huszonöt éves, de nagyon kedves, és saját kocsija van! 'Eleinte vonakodtam, egyik kimentést, a másik után találtam ki, azt mondtam, hogy nincs mit felvennem ... Pont a Grand Hotelben ... ott még soha nem voltam ... Vonakodtam. Ugyanakkor kíváncsi is voltam. így végül is nem kellett nagy rábeszélőkészség, míg kegyesen beleegyeztem. Petter mellém ült. Az első, • amit mondott, ez volt: „Tetszik a haja.” Egy idő múlva hozzáfűzte: „És a hangját is szeretem.” Nem rossz, gondoltam. Tetszik a hajam, tetszik a hangom, és már sokkal jobban éreztem magam. Azután táncoltunk, nagyon szép este volt. Később együtt mentünk haza. Pár nappal később Petter mindhármunkat meghívott. Mély benyomást tett rám. Ezután rendszeresen találkoztunk. Felhívott, meghívott' vacsorázni, becézett, biztonságban éreztem magam a jelenlétében. Barátság volt, mely lassan szerelemmé fejlődött. Ottó bácsi és Hilda néni természetesen támogatták ezt a kapcsolatot. Szerették Pettert. Komoly volt, tisztességes foglalkozása volt, melyben már meg is becsülték, ezenkívül nagyon sportos, vidám jelenség volt. Mindenki kedvelte, és én egyre jobban és johban vonzódtam hozzá. Következik: 6. A filmkarrier kezdetei
