Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-13 / 189. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. augusztus 13. KIÉ A NAGYOBB FELELŐSSÉG? HÁZUNK TÁJA Nagykorúsodó asztalosoknál („Az elért eredmények ellenére még nem kielégítő a szocialista demokrácia eddigi szintje.” Az MSZMP XII. kongresszusának határozatából.) Egy fa hűvösébe húzódtunk a gyár udvarán. A házigazdáim: Ábrahám Balázs asztalos, KISZ-titkár, Rábel Imre szállítási csoportvezető, szb-titkár, Farkas Antal művezető, párttitkár és Király István igazgató. A „négyszög" tagjai értekeztek, most vannak szétszéledőben, ki-ki a maga helyére. Találós kérdést kapok tőlük: ismerjem föl a hajdani malmot, amelyet huszonöt esztendeje kineveztek itt gyárnak! Hamar „szabad a gazdá"-t mondok. A szépen rendbentarlott létesítmények — három évben az ÉPFA-egység érdemelte ki Kiskunhalason a város legtisztább üzeme címet — nem idéznek már semmit Bács-Kiskun megye negyedszázaddal ezelőtti iparosításáriak korszakából. A fiatalok vezetője derűs Hirtelenjében sok minden szóba kerül. Az egykori bádoglavó- ros ..fürdő", a rönk faszékek kel berendezett iroda, a kezdeti soksok selejt, az összeverbuvál ódat t emberek munkássá nevelésének folyamata, s a kollektívának a mostanában egyre változó, szigorodó körülményekhez való sikeres alkalmazkodása. Végül a de- mnkráci mái k itünk ki A hull Ábruhám Balázs szonöt éves gyár közössége nagykorú-e már? Tagjai tudnak, mernek, akarnak élni a munkahelyi demokrácia adta jogaikkal? — A fiatalok minden támogatást megkapnak jogaik gyakorlásához a párttól, a szakszervezettől és a gazdasági vezetéstől ahhoz. hogy jól érezzék itt magukat — nyilatkozik Ábrahám Balázs. — Néha-néha a kötelezettségeinkre is emlékeztetnek bennünket. Az ifjak szószólója a KISZ. S hogy az érdekeiket hányféle ügyben képviselte a szervezet sikerrel az utóbbi időben, annak a fölsorolását követnem sem könnyű. Többen kaptak közülük munkáslakást, segítik őket a tanulásban, remek sportolási és szórakozási lehetőségeik vannak kerítésen belül. A pártalapszervezet épít rájuk a tagutánpótlásban. Az iskolai és egyéb képzési formák révén erősödik a fiúk-lányok politizáló hajlama. Király György asztalos tanácstag, Pilcz Gyula, a főmérnök a népfront aktivistája, tehát a „fás” fiatalok jelen vannak a város közéletében is. Persze a tulajdonosi szemléletet, s még sok egyebet lehet azért javítani. Az szb-titkár szemével Az MSZMP a szakszervezeteknek, a demokratikus fórumok szervezőinek nagyon-nagyon fontos szerepet juttatott a szocialista demokrácia elmélyítésében. Rábel Imre tapasztalt titkára az EFEDOSZ gyári alapszervezeté- nek, s nem visel rózsaszín szemüveget: — Az utóbbi években nálunk is megnőtt a szakszervezet szerepe. A vita mindig megelőzi a döntést, és nem fordítva. Előbbre léptünk a demokratikus jogok gyakorlásában, nem külön a szak- szervezet. hanem együtt a párttal, a KISZ-szel és a gazdasági vezetéssel. De még koránt sincs minden rendben ezen a téren. Mert. bár megtesszük a tőlünk telhetőt, még az aktíváinkat/ sem tudtuk igazán megtanítani a jogokkal való élésre, nemhogy minden egyes dolgozót. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a demokrácia tekintetében alacsonyabb színvonalon állnánk, mint a város többi üzeme. Csak hát van itt egy csomó megoldatlan probléma, amelyekkel más gyárakban is szemben találják magukat nap mint nap. Az emberek nem ugranak az a ktíva-m unkáért, biaalmiságért. Sietnek haza a mellékes kereset után, s nem könnyen kötelezik el magukat társadalmi tevékenységre. Így aztán nem is .mindig a legmegfelelőbbeket. legtekinté• Rábel Imre lyesebbekat tudjuk funkcióba megválasztani. Arra gondolok, hogy talán a KISZ-szel kellene együttműködni, s már náluk kiszemelni olyan fiatalokat, akik szívesen vállalják, s alkalmasak is minden tekintetben a szakszervezeti munkára. Másik gátja a fejlődésnek, hogy egyes bizalmiak, köztük még párttagok is, régi beidegződésből óvakodnak a művezetővel való ösz- szeütközéstől. Mérlegelés nélkül aláírják például az órabéremelési listát, mert attól tartanak, hogy a munkahelyi vezető megtorolja majd rajtuk az ellenvéleményüket. Nem ad nekik mozgóbért, prémiumot. Azt tartom jelenleg a legfőbb feladatnak náluAk, hogy megtaláljuk, hogyan lehet növelni a szakszervezeti tisztségek vonzerejét. Ilyen próbálkozásaink vannak, de a kívánt eredményt még nem értük el. Mindkét félnek igaza van — A művezető tudja, hogy annál könnyebb a dolga, minél jobb a kapcsolata a bizalmiakkal — mondja Farkas Antal, aki a gépműhelyben tölti be ezt a vezetői munkakört. Itt kis vita robban ki. Rábel Imre szerint nem minden művezető működik példásan együtt a szakszervezeti aktivistákkal. A párttitkár azzal védekezik, hogy • Farkas Antal — mint az szb-titkár is erről beszélt az imént — nem minden bizalmi érett meg a demokratikus jogok gyakorlására, s ez okozhat gondot. Megtudom, hogy voltak már összecsapásaik afölött is, hogy kié a nagyobb felelősség az üzemi demokráciában: a párté, vagy a szakszervezeté? Szerintem mindkettőjüknek igaza van. Rábel Imre szerint a demokrácia őre a párt — s ez helyes, azonban az is helytálló, amit Farkas Antal hangoztat: a szakszervezetnek abból a szempontból nagyobb a felelőssége, hogy a munkahelyi demokrácia fórumait az szervezi, működteti. Ebben aztán egyetértünk. •I Király István Nem bólintásokat várnak Király István visszatér a beszélgetés egy korábbi pontjához: — Hatalmat lehet adni egy embernek, de tekintélyt nem. Azt a funkcióba kerülőnek magának kell megszereznie. Példamutatással, önzetlenséggel, a társadalmi tisztség megbecsülésével. Ha csak azért lesz valaki aktivista, mert valamiféle előnyt remél, már el is veszítette a tekintélyét.- Ha elkötelezettségből vállalja a közügyek intézését, az emberek érdekeinek védelmét, a véleményük megismerését, azok továbbítását, akkor nőhet önmaga előtt és a dolgozótársai szemében is. ha ezt mindenki megelégedésére csinálja. A szakszervezeti bizalmi önbecsülését, tekintélyét újabb és újabb feladatok adásával erősíteni lehet. Ha egy szakszervezeti tisztségviselő nem tud partner lenni, az baj az érintett gazdasági vezető számára. Mert nem bólintásokat várunk a munkahelyi demokrácia kulcsembereitől. A szakszervezet, csakúgy, mint a KISZ és a párt, politizáljon, és szállítsa az információkat oda-vissza, az örömmel hallottakat és a népszerűtlenséget kiváltókat egyaránt. A véleményeket ütköztetve, szintetizálva lehet közösen helyes döntéseket hozni. Nem mondhatjuk még el. hogy a gyár demokratikus fórumai hibátlanul tevékenykednek, de mi, vezetők a legjobb képességeink szerint fáradozunk ezen. A. Tóth Sándor A termőföld védelmében Beszélgetés Stefanovits Pál akadémikussal A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésén joggal váltott ki nagy visszhangot az agrárszakosztály osztálygyűlésén elhangzott előadás, amelynek ' címe A termőföld megismerése, használata és védelme volt. A témáról az előadás szérzőjável, Stefanovits Pállal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani tanszékvezető egyetemi tanárával beszélgettünk. — Professzor úr! Előadásában elmondta, hogy több mint négy évtizede foglalkozik a termőföld megismerésével... Mennyiben változtak azóta a vizsgálati módszerek? — Rendkívül sokat' fejlődtek. Ma már például a kémiai nagyműszeres analitika segítségével a kis mennyiségben jelenlévő mik- rotápelemek és mikroszennyezők is pontosan kimutathatók, ezzel például új oldaláról ismerhetjük a termőföldet, és magyarázattal szolgálhatunk termékenysége növekedésére vagy csökkenésére. A fizikai, kémia és a kémia eszközeinek továbbfejlesztésével pedig többek között a talajban különböző erővel kötött víz kimutatására dolgoztunk ki új módszert, az úgynevezett pF-mérést. Nem mindegy ugyanis, hogy a víz a talaj egyes részeiben milyen erővel kötődik és mihez. Van olyan kötöttségű forma is, amelyet holtvíznek nevezünk, és amely a növény szempontjából haszontalan, mert egyszerűen nem bírja leszakítani a talajról. De ugyanígy a különböző tápeleínek esetében is azt vizsgáljuk, hogy azok mennyire kötődnek a talajhoz. Ugyancsak modern módszerrel, például röntgendiffrakcióval, valamint termikus elemzéssel vizsgáljuk a talajok agyagásvány-készleteit- így például a csernozjomok (feketeföldek) illitesedéséről is közelebbi képet adunk. — Mi az az illitesedés? — Az agyag ásvány-rácsszerke- zetébe a kálium képes beépülni, ugyanígy az ammónium-ionok is. Ha ez sikerül, az jó, mert a növényzet -ilyen .formában köny- nyebben tudja hasznosítani. Ha viszont ez a beépülés nem jön létre, és a talaj „elnyeli” például a kálium-műtrágyát, akkor teljesen felesleges azt nagy mennyiségben az adott talajba juttatni, úgy sihcsen eredménye. A káliummennyiség meghatározására légifelvételeket is lehet alkalmazni. Ugyanis a káliumnak van egy izotópja, amely a természetben is előfordul, és sugároz. Ennek sugárzása repülőgépről felfogható. 15 és 30 éves légiiéi vételeket vetünk össze a maiakkal, és ezek révén az erózió előrehaladása is megállapítható. Mi több, újabban az űrkutatást, az űrszerkezetekről készített felvételeket is felhasználjuk a talajerózió elleni küzdelemben— Úgy tudom, a professzor úr nagy részt vállal az űrkutatás gyakorlati hasznosítására irányú, ló munkából. De hogy a szó szoros értelmében a földön maradjunk, érdekes megállapításokat tett előadásában a termőföld szűk. ségtelen tömörödéséről is. — A fogatos művelésről áttértünk a gépi művelésre, a kézi aratásról a gépi betakarításra, a fogatos szállításról a gépi szállításra. És már ez is, önmagában, olyan változásokat idéz elő, amelyek a gépek súlya miatt a talaj tömörödéséhez vezetnek, ami annak termőképességét csökkenti. Ráadásul sokszor a nagy tengelynyomású gépek teljesen feleslegesen is járnak a földeken, és ez, hogyha ráadásul még nedves is a talaj, olyan tömörödési okoz, amelynek káros hatásait még szántással és boronálással sem lehet, csak évek múlva helyrehozni. ✓ — Hogyan lehet javítani az el- savanyodott talajokat? — A felhasznált műtrágyák mennyisége jelentősen megnőtt. Ennnek mértékében a talajok nagy része elsavanyodott, A me- szezéses talajjavítás üteme viszont nem növekedett ezzel arányosan. A talaj megnövekedett savanyúsága viszont megváltoztatta számos elem oldhatóságát, így a szántott réteg könnyen oldható vas- és mangántartalma tízszeres, sőt, egyes esetekben húszszoros az eredeti állapothoz viszonyítva. Jelentős segítség lenne a földtudományok részéről olyan meszezőanyag-lelőhelyek felkutatása, amelyek révén a kitermelt anyag kisebb távolságról lenne szállítható a talajjavítás helyére, csökkentve ezzel annak költségeit. Bizonyos kohászati melléktermékek is alkalmasak a savanyú talajok javítására, és ezzel egyszerre lehet a mezőgazdaság mellett a környezetvédelem területén is előrelépni. — Gyakran említik manapság a műtrágyázás, és a talajvíz, valamint ezen keresztül az ivóvíz fokozódó szennyezettségének ösz- szefüggéseit. Az ön álláspontja szerint a talajhoz és a növényhez alkalmazkodó műtrágya-adagok csak akkor juthatnak le a talajvízig, ha a műtrágyázás folyamán megsértik a technológiai fegyelmet■ Hogyan érti ezt? — Terjed a műtrágyázásban is egy úgynevezett „könyvelői szemlélet”. Tudniillik a műtrágyagyár egész évben termel, folyamatosan, de. a mezőgazdasági üzem pénze év végén elfogy. Megvenni nem tudja a műtrágyát. A gyár meg nem tudja hol tárolni. Kiadja hát bértárolásra a mezőgazdasági üzemnek, még fizet is érte. Csak éppen az üzem január elsejéig nem használhatja azt fel. Januártól már új költségvetési év kezdődik; van pénz. Most már sürgőssé válik a tárolt műtrágya kiszórása, részben, mert hatását veszti a gazdaság udvarán álltában, részben meg, mert most éppen amúgy sincs semmi dolga a gépeknek. Igaz, ősszel sem volt, a munkák befejezése után, de akkor pénzügyi okokból még nem volt szabad felhasználni a műtrágyát . . . Hát gyerünk, kiszórjuk januárban, februárban, a fagyott talajra. Az meg nem tudja befogadni — így bemosódik róla a felszíni vizekbe meg a talajvizekbe ■.. — Beszélt még az osztályülésen a növényvédő szerek használatáról, az erózió elleni védekezésről, és egy sor más, fontos témáról is, amely utal arra, hogy a termőföld védelme mennyire ösz- szetett feladat.. . — A termőföld megóvása és jobb használata olyan feladatkör, amely több tudományágat is érint ■egyszerre, és az ezért viselt sokoldalú felelősség mindannyiunkat terhel. Sz. J. I. Befőzési egyszeregy Az igazi kertész ember talán vizet sosem iszik, ugyanis azokból a bogyós gyümölcsökből, szamócából, málnából, ribiszkéből, egresből, amelyeket nem értékesít, vagy a család nem fogyaszt el, célszerű finom szörpöket, üdítő italokat készíteni. A munka mindenképpeh megéri a fáradságot, mert a téli hónapokban e készítményekkel az amúgy is szegény vitaminháztartásunkat mindig felfrissíthetjük — hívja fel a kertbarátok figyelmét a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. — Összeállításunknál — még ha a szájhagyományok útján terjedő recepteket is használják fel a készítők —, arra kell törekedni, hogy lehetőleg kevés cukorral készüljenek a szörpök, mert a túlcukrozás semmiféle előnnyel nem jár. A tudományosán is megalapozott szakkönyvekben igen sok jó módszert és készítési eljárást találunk. A közismert szakkönyvek közé tartozik Szabó Béla: Gvü- mölcslevek házi készítése című, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent kötet, amelyből a különböző szörpök készítői, köztük háziasszonyok is, sok hasznos tanácsot olvashatnak. A gyümölcslevek, szörpök előállítása mellett érdemes foglalkozni a hagyományos gyümölcsbefőzéssel is. Különösen a kajszibarack-dzsem és őszibarack tartozik kedvenc csemegéink közé. Nagyon finom befőtt készíthető szilvából is. A házilag tartósított befőttek íze, zamata még ma is felülmúlja az ipari készítményekét. A gyakorlat azt mutatja, hogy elkészítésükhöz a szakkönyvekben leírt receptek mellett, illetve helyett inkább a szájhagyomány utján terjesztett munkamódszerek, befőzési módok kedveltek a háziasszonyok körében. Időszerű növényvédelmi teendők A párás, meleg időjárás miatt sok betegség és kártevő fertőzi, pusztítja a házikertek növényeit. Az alma- és a körteültetvérjyeken a varasodás újabb fertőzési hulláma indult meg, különösen az új hajtások végén szembetűnőek. A lisztharmat ismét jelentkezett, főleg a jonatán fajtánál. A rovarkártevők közül az uk- házómoly okozza most a legnagyobb gondot. A lepkék tömeges rajzása augusztus 15-e táján várható Bács-Klskun megyében. A takácsatkák nyári nemzedéke annyira elszaporodott, hogy a speciális atkaölőszert feltétlenül használni kell ellenük. Célszerű a sodrómoly hernyójának kártételére is ügyelni, mert azok a termés minőségét rontják, a gyümölcs felületén láthaTök. A szőlőben a jelenlegi kritikus időjárás megnövelte a peronosz- póra és a szürkerothadás veszélyét. A Rovrallal, a Ronilannal iellétlenül permetezzünk. A megyében több helyről jelezték a szívogatással károsító levélatkák elszaporodását. A veteményes kertekben a burgonyabogár különböző fejlődési alakja, továbbá a paradicsom- és a burgonyavész károsít. A másodvetésű uborkát, tokot, a petrezselymet a lisztharmat fenyegeti. A növényvédelmi és agrokémiai állomás kéri az érdekelteket, hogy az óvó rendszabályokat tartsák meg. • Megjelent a burgonyabogár újabb nemzedéke, és károsít kertekben. (Rádi József felvétele) A fás bazsarózsa (Paeonia suffruticoaa) A fás bazsarózsa származási helye Kína. Már 2000 évvel ezelőtt a Han-dinasztia idején termesztették és nemesítették. Később a japánokhoz is eljutott, akik továbbnemesítették, és közvetítésükkel 1787-ben került Európába. Kevés olyan fás növényünk van, amely ilyen intenzív nemesítésen ment volna keresztül, mint a fás bazsarózsa. így számtalan fajtája van. Egy-két méterre nő meg. Vastag kopasz hajtásai vannak, amelyek ritkán állnak. Levelei 15— 35 centiméter nagyok, kétszeresen, háromszorosan összetettek. Nagyméretű 15—20 centiméter átmérőjű virágait a hajtások végén április végén, május elején hozza. Nagyon spk kerti fajtája van, amelyek színükben is és alakjukban is változatosak. így van fehér, rózsaszín, piros, bordó színűek, valamint szimpla, féligtelt, telt virágúak. Különöses szép látvány a szimpla virágú növény, mert a virág közepén díszít a rengeteg aranysárga porzó. A növény elvirágzása után is szép, hiszen megszáradt termései mutatósak, A legnagyobb virágú díszcserjénket kisebb kertekbe is ültethetjük a kis mérete miatt. De parkokban is kedves színfolt. Kecskemét belvárosában is több fajtát ültettek ki belőle. Mély rétegű, tápanyagban gazdag, laza szerkezetű talajt kíván. Védett, napos, meleg fekvésbe tegyük. A fiatal növényeket télen védjük a fagytól. Földjét nem szabad istállótrágyázni. A fás bazsarózsa fajtáit az évelő bazsarózsa (Paeonia lactiflora) 10 centiméter gyökérdarabjaira osztjuk augusztusban, vagy február—márciusban. 'Tőosztás tavasszal.
