Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 182. szám Ami 1.40 Ft 1982. augusztus 5. csütörtök ÜNNEPÉLYES FOGADÁS BUDAPESTEN A Békemenet ’82 tegnapi programja A hazánkban tartózkodó Béke­menet ’82 résztvevői budapesti programjuk nyitányaként, eleget téve a hazai békemozgalomban tevékenykedő több társadalmi és tömegszervezet meghívásának, szerdán ellátogattak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a «Hazafias, Népfront budapesti bizottsága székhazába. A 18 or­szágból érkezett vendégeket ün­nepélyes keretek között fogad­ták, majd tájékoztatták őket a szervezetekben folyó munkáról, az előttük álló feladatokról. A bensőséges hangulatú találkozó­kon a békeharcosok beszámoltak eddigi tapasztalataikról, s a Ma­gyarországon szerzett benyomá­saikról. A menet képviselőinek egy né­pesebb csoportját Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke köszöntötte a Hazafias Népfront Belgrad rakparti épü­letében. — Önök céljaik megfogalma­zásakor nyomatékosan kijelentet­ték, bogy síkraszállnak az atom­fegyvermentes Európáért — mondta Sebestyén Nándorné, hoz­zátéve, hogy ezért az önök béke­menete egyúttal a mi békemene­tünk is, hiszen törekvései azono­sak a magyar népével. A továbbiakban az OBT elnöke arról szólt, hogy a magyar béke­mozgalom aktivistái ott vannak minden olyan fórumon, demonst­ráción, amely a béke megőrzését, erősítését írta lobogójára. SZÁLLÁSOK VILÁGA (3, oldal) Hogyan érvényesülhetnek mind erőteljesebben a településfej­lesztés érdekei? Mit lehet és kell tenni a népesség megtartá­sáért? Ezek a kérdések rendszeresen foglalkoztatják politikai, államigazgatási és népképviseleti testületeinket, a tudományos, sőt irodalmi közéletünket is. A válaszokhoz oknyomozáson át vezet az út. Miért követ­kezik be elnéptelenedés, ahol nyilvánvalóak a lélekszám fo­gyásának jelei? Ilyen helyzetről igyekezett látleletet készíteni munkatársunk, aki Kalocsa, Szakmár és a Szelidi-tó három­szögében járt, s egymás közelében levő, aprócska szállásokat keresett fel. Jellegzetesek a nevek is: „balról öregtény, Kis- tény, jobbról Ludas- és Pécsiszállás, s távolabb Alsó- és Felső­erek. előttünk Gombolyag, Keserű- és Résztelek”. Választha­tott volna más vidéket az újságíró, de a kirívó helyzetek min­dig sarkosabban vetik fel a problémákat, fölerősítik a jobbító szándékot, s talán az együttgondolkodás eredménye sem ma­rad el. Ki így, ki úgy nyilatkozik a helybeliek közül. Van, aki ter­hesnek érzi az ittlétet, másokban viszont épp a ragaszkodás fokozódik. Négyrészes cikksorozatunk célja, hogy a megfigye­lések rögzítésével és a kétségtelenül létező ellentmondások fel­tárásával eljusson az „értelmesen élni” igényéig s a megoldási lehetőségekből is felvillantson néhányat. A közös töprengési kiindulópontok egyikét szeretnénk megjelölni a közreadásával. • A megüresedett tanyai iskolák egyike: zárva az ajtó Felső­ereken. A szovjet küldöttség elutazott a megyéből A Magyar Honvédelmi Szövet­ség munkájának tanulmányozá­sára a megyében tartózkodó DO- SZAAF-delegáció második napi programja is zsúfolt volt. A reg­geli órákban a Georgij Mihaflo- vics Jégárov flottaadmirális, a DOSZAAF KB elnöke vezette kül­döttség — amelynek kíséretében ott volt Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára és Bognár Ferenc alezredes, az MHSZ me­gyei titkára — felkereste a me­gyei pártbizottságot, ahol Terhe Dezső, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára köszöntötte a Szovjet vendégeket. A Bács-Kis- kun politikai, gazdasági, kulturá­lis életéről szóló tájékoztató után a DOSZAAF képviselői a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyá­rának honvédelmi klubját láto­gatták meg. Érdekes és maradandó élmény­ként értékelte a delegáció vezető­je a Bozsó-gyűjtemény megtekin­tését, ahol a művész vezette vé­gig a magas rangú vendégeket. Ezután városnézés következett. A fedett uszoda, a Széktói stadion, az új megyei kórház, illetve a Széchenyiváros látványa adott képet a vendégeknek Kecskemét fejlődéséről. A megyével való ismerkedés vé­gén az MHSZ szovjet testvérszer­vezetének vezetői a lajosmizsei Tanyamúzeumba látogattak, majd visszautaztak Budapestre. G. G. LIBANON Kiújultak a harcok Izrael megszegte a vasárnap életibe lépett (kilencedik tűzszünetet. Szerdára virradóra a Bejrutot ostromló izraeli erők újabb tüzérségi támadást indítottak a város több pontja ellen. Tüzérségi tűz fedezete alatt az izraeli páncélosok megkezdték előrenyomulásukat a Nyugat- Bej rútban kiépített palesztin állások (felé. Az izraeli hadmozdulatok a bejrúti múzeum környékén kezdődtek, a palesztin és izraeli csapatokat elválasztó térségben. Hírszolgálati irodák — szemtanúkra hivatkozva — közölték; hogy izraeli bulldóze­rek- megkezdték az első palesztin barikádok lerombolását. Az izraeli csapatok előnyomulásának hírét a WAFA palesztin hírszolgálati iro­da is megerősítette. A WAiFA jelentése szerint az izraeli tüzérség lőtte a bejrúti kikö­tőt, s a palesztin erőket és az izraeli csapatokat elválasztó úgyneve­zett „zöld vonal” északi részén lévő kereskedőnegyedet is. A palesz­tin erők először .csak korlátozott tűzpárbajíba bocsátkoztak az izraeli erőkkel, később azonban újabb -heves tűzpárbaj alakult ki­Az, izraeli kormány hivatalosan még nem erősítette meg az újabb támadás Ihírét. Egy meg nem nevezett izraeli illetékes Kelet-Bejrut- ■ban külföldi tudósítóknak úgy nyilatkozott, hogy a „támadás az, utol­só roham a még meglévő palesztin állások ellen”. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán hajnalban ugyancsak nem erősítette meg az újabb izraeli hadmozdulatokra ver natkozó híreket — a legújabb jelentésekre utalva azonban annyit mondott, -hogy „az izraeli csapatmozgásokról szóló hírek nem egyez­tethetők össze a tűzszünet elvével”. Hozzátette, hogy „bármiféle har­ci cselekmény” hátráltatja Philip Habib amerikai elnöki különmeg- bízott közvetítő tevékenységét. ; Javier (Perez De Cuellar, az ENSZ főtitkára kedden az: izraeli bele­egyező válasz bevárása, mélkül utasítást adott arra, hogy ENSZ-meg- figyelők egy csoportja azonnal kezdje meg tevékenységét. Bejrutnak- a libanoni kormány által ellenőrzött részében­Cuellar egyébként rendkívül sajnálatosnak minősítette Izrael ma­gatartását, amely „lehetetlenné teszi az ElNSZ-megfigyelők tevékeny­ségét Béjrútlbain és környékén”. Az izraeli erők hétfőn nem engedték be az ENSZ-megfigyelők egy csoportját a városiba. ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSELLÁTÁS Országosan jók a tapasztalatok, Panaszkodunk akkor, ha drágább a zöldség és a gyümölcs. Azt azonban már ritkábban vesszük észre, ha a gyönyörű szép sárgabarack, a hamvas ősziba­rack, a meggy, a görögdinnye olcsóbban keres vevőt, mint ahogy azt a korábbi években megszoktuk. Nemcsak a Bács megyei ZÖLDÉRT tett jó néhány lépést a vásárlók érdekében, hanem engedve a keres­let—kínálat törvényeinek, az ország más helyein is lényegesen javult a zöldségellátás. Kecskeméten pél­dául a megyei kórháznál hónapok óta dolgozik egy zöldség- és gyümölcsstand, elsősorban azzal a céllal, hogy nemcsak a városrész lakóit lássa el friss gyü­mölccsel, hanem a betegeket látogatók is vitamindús barackot, meggyet, szőlőt vehessenek. A friss termékekből összességé­ben kedvező kép ez, az — ered­ményes termelői munkán és a megfelelően alakult időjáráson kí­vül — a korszerűbb zöldség—gyü­mölcs-forgalmazásnak is köszön­hető. A kereskedelmi vállalatok, az áfészek és a ZÖLDÉRT-ek egyaránt a rugalmasabb felvásár­lásra, az áru útjának rövidítésére törekednek. Az önállósult ZÖL- DÉRT-vállalatok egész sor új megoldást vezettek be gazdálko­dásuk és kereskedelmi munkájuk javítására. Több ZÖLDÉRT-válla­lat szorosabbra igyekszik fűzni kapcsolatait mezőgazdasági part­nereivel. Az eredetileg leszerző- döttnél nagyobb mennyiségeket is átvesznek, bár ezzel egyben érté­kesítési gondokat is vállalnak ma­gukra. A Csongrád megyei vállalatot például most az igen bő ősziba­rack-termés állítja nehéz helyzet elé, a tavalyi mennyiség kétszere­sét kell értékesítenie. A többlet levezetésére tizennégy megyébe szállítják a barackot, a túlérett árut pedig a Szegedi, a Békéscsa­bai és a Nagykőrösi Konzervgyár­nak adják át feldolgozásra. Folyamatossá vált az áruszállí­tás, így frissebb termék kerül a vásárlókhoz Fejér megyében, ahol a ZÖLDÉRT-vállalat teher­autóit bérbe adja saját dolgozói­nak. A megállapodás értelmében a járművet a gépkocsivezető tart­ja karban, javíttatja, s mindezért a lefutott kilométerek és a szállí­tott árumennyiség arányában megfelelő térítést kap a vállalat­tól. Máshol, többi között a fővá­rosban és Szolnok megyében a ZÖLDÉRT-ek egyre több boltot működtetnek szerződéses rend­szerben. Az eddigi tapasztalatok szerint ezekben az üzletekben a rugalmasabb árubeszerzés nyo­mán mindig gazdag a kínálat, megfelelő a minőség, udvariasabb a kiszolgálás, éppen emiatt a Szolnok megyei ZÖLDÉRT az idén megnyílt 54 új boltjának több mint felét e formában működteti már, s még további üzleteket is szerződésbe kíván adni. A Veszprém és Somogy megyei ZÖLDÉRT-re a Balaton-part miatt különösen jelentős feladat hárul a nyári ellátás biztosításában. Enyhít a gondokon a tavaly elké­szült 50 vagonos veszprémi ZÖL- DÉRT-raktár, részben innen lát­ják el folyamatosan a vállalat 200 üzletét napi áruval. A napi félmillió üdülő vendég ellátására más megyéktől is sze­reznek be cikkeket, a Somogy megyei ZÖLDÉRT például Heves megyei téeszekkel is szerződött görögdinnye átvételére. A vállalat összesen 7 ezer 200 tonna dinnyét kíván értékesíteni. Komárom és Hajdú megyében tavaly megszüntették a ZÖLDÉRT- vállalatokat. A jogutódok kitű­nően vizsgáztak. Komárom me­gyében az eddigi tapasztalatok szerint az áfészek kevesebb adminisztrációval, körültekintőbb szervező munkával nagyobb rugal­massággal javították az ellátást, a kistermelőktől és a mezőgazdasá­gi szakcsoportoktól vásárolják fel a zöldség-gyümölcs egy részét, amit közvetlenül a boltokba szál­lítanak. fgy nap mint nap friss termék kerül a pultokra. Az üzletek ve­zetőit is érdekeltté tették abban, hogy minél több és szebb árut vegyenek át a kiskerttulajdono­soktól, a felvásárolt és eladott mennyiség után külön jutalékot kapnak. Debrecenben a termelőszövet­kezetek a nyári szezonra a város nagy lakótelepein kaptak eladási engedélyt, s megszaporodott a kis­kereskedők száma is, akik jármű­veikkel rendszeresen eljárnak a déli országrészekre áruutánpót­lásért. Összhang Háromszázmillió köbméter földgáz terven felül Vezeték Pécstől Bajáig Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt 1982. évi feladatairól és gazdasági helyzetéről hallga­tott meg jelentést szerdai ülé­sén a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége. Az OKGT-hez tartozó vállalatok idei tevékenységének meghatározója az energiaracionalizálási prog­ram megvalósításának gyorsí­tása, valamint az ország külkeres­kedelmi mérlegének javítása. A kedvezőbb energiaszerkezet ki­alakítása érdekében a tröszt vál­lalatai az idén terven felül 300 millió köbméterrel növelik a föld­gáz kitermelését. 1985-ben már 750 millió köbméterrel teljesítik túl a VI. ötéves terv előirányza­tát. A földgáz nagyobb mértékű hasznosítása érdekében az idén több beruházást meggyorsítanak. Így már az esztendő végére el­jut a közép-alföldi alacsonyabb fűtőértékű földgáz a leninvárosd erőműbe, és 'befejezik a Pécset Bajával összekötő földgázveze­ték építését is. Tovább folytatják az erőművekben, valamint a kö­zepes és kis fogyasztóknál az energiaforrásként felhasznált olaj felváltását földgázra. Ezeknek a céloknak és beruházásoknak a mielőbbbi megvalósításához 1982- be,n az előirányzottnál 300 millió forinttal nagyobb összeg áll ren­delkezésre. Elsőrendű céllá vált a rendelke­zésre álló kőolajból minél maga­sabb szinten feldolgozott, értéke­sebb termék előállítása. Ezért a figyelem középpontjában most a Dunai Kőolajipari Vállalatnál épülő katalitikus krakkolóiizem áll, ahol az eddigi desztillációs fo­lyamatot korszerűbb technoló­giával egészítik ki, s így az ed­digi 50 százalék helyett 70 száza­lék fölé növelhető a kőolajból ki­nyert benzin és gázolaj, az úgy­nevezett fehéráruk aránya. Ipari termelésünk az első .félévben két százalékkal ha­ladta meg a múlt év hasonló időszakának színvonalát. Mint­hogy az ipari létszám két szá­zalékkal csökkent, a munka­termelékenység négy százalék­kal nőtt. A nem szocialista export viszont kevesebb volt a tervezettnél. Ebből azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk le, hogy az ipari teljesítmény nem nőtt olyan mértékben, mint azt a gazdasági egyensúly javítása szükségessé tette volna. A Központi Bizottság és a kormány felismerve a kiala­kult fejlődési irányzatokat, a külgazdasági egyensúly javítá­sa érdekében gyors és rend­kívüli lépéseket határozott el. Ezeket tükrözik a Központi Bizottság június 23-i határo­zatai, valamint a kormány új intézkedései, amelyek ma már jól körvonalazható „csomag- tervet” alkotnak. A kormányintézkedések fő célja a belföldi kereslet mér­séklése, az exportárualapok bővítése. Az ezeket szolgáló intézkedések egyrészt a gazda­sági szabályozók menetköz- beni változtatásában, másrészt az operatív döntések elszapo­rodásában jutnak kifejezésre, s ezzel a vállalatoknak a ko­rábbiaknál lényegesen szigo­rúbb feltételek között kell gaz­dálkodniuk. Egyre inkább sa­ját bőrükön érzik a világgaz­dasági helyzet alakulását. Az említett tervben foglalt intézkedések (a nyereségadó­alap növelése, a beruházási il­leték, a tartalékalap felhasz­nálási szabályainak módosítá­sa, a támogatások szigorítása, az egyes kamatemelések stb.) differenciáltan érintik a gaz­dálkodó szervezeteket. Azok, akik a jövőben is gazdaságo­san exportálnak, tehát ver­senyképességüket növelni tud­ják, előnybe kerülnek azok­kal szemben, akik „csodára várnak”, és nehéz helyzetük­ben az állami mentőövre szá­mítanak. Napjainkban az operatív in­tézkedések a megszokottnál gyakoribbak. Ezzel összefüg­gésben Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára előadói beszédében az említett ülésen leszögezte: „... optimális pon­tosságra kell törekednünk a szabályozásban, s ha a gyors megvalósítás néha igényli — sajnos, igényli akkor gaz­daságirányítási rendszerünk jellegébe nem teljesen illesz­kedő eszközök alkalmazására is rákényszerülhetünk. Hang­súlyozom azonban, hogy ezt nem jókedvünkből,' hanem szükségből tesszük”. Rámuta­tott arra is, hogy „Továbbra is meggyőződésünk azonban, hogy hatékony tervgazdálko­dást, töretlen gazdasági fejlő­dést csak gazdaságirányítási alapelveink következetes, gya­korlati alkalmazásával, hatá­sainak kiteljesedése révén tu­dunk elérni". Világosan kell látni, hogy a jelenlegi helyzetben rendkívü­li intézkedésekre is szükség van. De az is egyértelmű, hogy ezeket nem szabad a törvény rangjára emelni, hiszen ,ez esetben —fa vállalatok ön­állóságát csorbítva — gazda­sági fejlődésünk egyik mozga­tójáról, av vállalkozásról, a kezdeményezőkészségről mon­danánk le. Kettős szorítás nehezedik gazdaságunkra: egyidőben kell megbirkózni jelenlegi gond­jainkkal, és kialakítani a gaz­dasági növekedés új pályáit, amelyek lehetővé teszik a gazdasági haladást, az anya­gi felemelkedést. A változat­lan és helyes távlati célok és a mindennapi feltételekhez való alkalmazkodás összhang­jának megteremtése nagy erő­próba elé állítja a gazdaságirá­nyítást. Már dolgoznak a szak­értők a gazdaságirányítási rendszer, a szabályozás, a nép- gazdasági tervezés, a szerveze­ti és intézményi rendszer fej­lesztésén. Az elmúlt években is tettünk lépéseket a reform kiterjesztése érdekében: Ilyen volt például az 1980-ban beve­zetett új árrendszer, a támoga­tás mérséklésének határozott törekvése, illetve annak a diffe­renciált fejlesztés szolgálatá­ba való állítása, az árfolyam­politikának a vállalati gazdál­kodásban betöltött szerepének erősödése, a vállalati és vál­lalkozási formák kiszélesítése, az intézményi rendszer bizo­nyos mértékű átalakítása. E lépések eredményeként a gaz­dálkodás minden területén erősödött a hatékonyság szem­lélete. A Központi Bizottság júniusi határozatta egyértelműen le­szögezi a gazdasági reform fejlesztésének legfontosabb irányait, valamint azokat a feladatokat, amelyek a válla­lati gazdálkodásban, a szerve­zeti és intézményi rendszer fejlesztésében, a termelési erő­forrásokkal való gazdálkodás­ban, a tervezésben, a szabá­lyozásban megoldásra várnak. Ez is kifejezi azt az örök közgazdasági igazságot, hogy amikor a legbonyolultabb az aktuális gazdasági helyzet, ak­kor van legnagyobb szükség a hosszabb távra szóló átfogó jellegű fejlesztési koncep­ciókra. W. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom